Legalább a tényeket vennéd tudomásul! Csapatod alvezíre készítette az animációt!
Kifotoztam egy kockáját.. mert mindvégig engem igazolt.., de hogy ne lehessen félreértés, még a forrás és a fotonjai közötti távolságot is bejelöltem..
Ezt sem érted?? Akkor mi a fenét értesz egyáltalán?
Ha jól emlékszem akkor az ábra előtt arról vitatkoztunk, hogy koncentrikusak-e a fénygömbök az autó nézőpontjából. Asszem 10 pontban cáfoltad, hogy nem lehetnek koncentrikusak. Tagadod?
de megkaphatod a programot is, nem valami user friendly, de kellő körültekintéssel jól használható. és nem is valami programozási mestermű, de működik.
ez mindenkire vonatkozik, public domain with source.
Nem bírtad elképzelni rendesen a házsoros példádat. Mindenféle hülyeséget írtál róla. Most meg, hogy láttad, úgy teszel, mintha mindig is mindent jól láttál volna, és mindenki más lett volna aki hülyeségeket írkál...
Már nem azért, de a c sebesség valóban minden rendszerből c sebesség lesz, de ez csak a c-nél van így! Minden más sebesség módosul, ha más rendszerből nézed.
Pl: van az autós példa, a házak rendszerében az autó és a fény közötti sebesség c-v. Az autó rendszerében a fény c sebességgel halad az autóhoz képest. Azaz a c-v nem maradt változatlan.
Miért van mindenkinek az a tévképzete, hogy a sebességkülönbség abszolút?
A c vektorok halmaza egy középpontból kifelé mutató halmaz, amelynek gömb a burkolófelülete. Ha ezekhez hozzáadunk pl. x irányba mutató v vektorokat, akkor ellipszoidot kapunk. Gépész végzezettségűek ezt sűrűn alkalmazzák, vegyészeknek ezt talán egy kicsit nehezebb elképzelni.
Ez simán egyszerűen nem így van. A v vektor hozzáadása az egy eltolás. Az eltolástól hogy a francba lenne ellpszis a körből? És hogyan alkalmaznák ezt sűrűn a gépészek és mire? :-)
Gézoo, sajnálom, hogy ilyen élesen kell fogalmaznom, de alapvetően ott van a baj, hogy te nem vagy elég felkészült ahhoz, hogy érdemben foglalkozz ezekkel a kérdésekkel. Azt javaslom, hogy hidd el nekem becsületszóra:
Rajtad kívül mindenki más ugyanúgy érti ezt a kérést: bármely inerciális megfigyelő szerint bármelyik fénysugár x(t)=x(0)±ct pályan halad (többdimenziós esetben r(t)=r(0)+cet, ahol e valamilyen egyégvektor)
Nos? Mi az állásfoglalásod, miként minősítsük a mérési eljárásunkat? Ez maga a mérés, vagy csak számítás. Mi a különbség mérés és számítás között, ha az eljárásunkat nem minősíted mérésnek?
Tökmindegy, minek nevezed ezt az értéket. Nincs olyan leíró rendszer, melyben ez a sebesség a leíró rendszerhez képest jelenne meg.
Azért tulajdonítasz ezeknek a hülyeségeknek "mély filozófiai értelmet", mert nem értetted meg rendesen, nem látod át, és valami bonyolult, átláthatatlan dolgot képzelsz mögé.
Pedig csak és kizárólag azért nem érted, mert nem az egyszerű és világos specrelt próbálod megérteni, hanem egy hibás rögeszmét. Azt pedig azért nem tudod rendbe rakni, teljesen átlátni és megérteni, mert önellentmondásos, hibás. Ahelyett, hogy felfedeznéd a hibáit, ha szembesülsz velük, mély filozófiai jelentőséget tulajdonítasz nekik... :-)
Ha egy rendszertől c+v és c-v sebességgel távolodnak bármely rendszerben a fotonok, akkor attól a rendszertől, minden rendszerből mérve c+v és c-v sebességgel távolodnak a fotonok!
Tudod? Elemi számtan..
Így adtad össze az IQ-dat is? Akkor a 12 helyett így kaphattál 120-at!
Nos, ha ez így van, akkor valami baj van a transzformálással.
Mert a bal oldalon házak falából kijövő fény és a jobb oldalon a házakba bemenő fény, azt mutatja, hogy a házak gyorsabban mozognak, mint a fotonjaid..
Ne dőlj be minden híresztelésnek! Semmi sem terjed c-nél nagyobb sebességgel!
"időkülönbséget mértek és abból számolták a sebességet (valójában a hullám csúcspontját mérték és a hullámforma torzulása miatt jöhetett ki a fénysebességnél nagyobb eredmény)"
Ezt sem értetted meg.
Pl, a gyémántban 124 000 km/s a fénysebesség akkor ha
pl. egy cm vastag kristályon átmenő fény utazási idejét mérjük meg..
Na igen, de ha tudjuk, hogy az oktaéderes rácsban 2,41-szer hosszabb utat fut be a fény a rácsot követve, akkor már 2,41*1,24e8= 3e8 m/s azaz nem kisebb a c a gyémántban sem..
"Az autó rendszerében mozgó házak is majdnem tökéletesek.. Igaz, nem az utcák felezővonalán történik a villanás, és az is igaz, hogy, a kép bal szélére érve, a fényív besétál a házakba.., és sebességarányaik sem pontosak, ezért érdemes lenne pontosítani az ábrán, hogy tökéletes legyen! "
milyen pontosítást javasolsz? mivel elmondtam, hogy én nem terveztem meg a kinézetet. az álló kép transzformáltja a mozgó. csak úgy tudom változtatni az egyiket, ha változtatom a másikat is. egyébként vak vagy, mint egy denevér, mert mindkét képen az utca felezővonalán történik a villanás.
ui: a képeken semmi nem látszik abból, amit te itt propagálsz. az alsó képen azt látod, hogy mi van az autó szemszögéből. kör van.
Hihetetlen az emberi elme! Képes a teljes cáfolatot támogatásnak venni...
Azt is látod, hogy a fény mindkét ábrán fénysebességgel terjedt az adott IR-ben? És azt is látod, hogy fénygömb van mindkét esetben? Mert mintha te eddig nem ezt állítottad volna... Tudod olyan szép dolog a beismerés... Megtanulhatnád!
Soha nem állítottuk, hogy nem lehetséges c+v és c-v sebességeket számolni, csak azt, hogy az adott megfigyelő mindig c-nek méri a fény sebességét, amit az ábra fényesen bizonyított! Azt is állítottuk, hogy fény mindig gömb alakban terjed és azt is, hogy az adott rendszerben a fénygömb középpontja mozdulatlan (azaz minden megfigyelő hozzá képest állni látja a fénygömböt, ahogy ez pint ábráján is remekül látszik)
Már nem azért, de azt ugye láttad, hogy a fénygömb mindkért rendszerben fénygömb maradt méghozzá úgy, hogy az autó rendszerében a fénygömbök koncentrikusak míg az utca rendszerében a fénygömbök középpontja az utcasarok.
Ez miben igazol téged?
Az utca rendszerében eddig is azt mondtuk, hogy az UTCÁHOZ képest c a fény sebessége, amiből evidens, hogy az utca és az autó között c+-v a sebességkülönbség.
"Az autó rendszerében mozgó házak is majdnem tökéletesek.. Igaz, nem az utcák felezővonalán történik a villanás, és az is igaz, hogy, a kép bal szélére érve, a fényív besétál a házakba.., és sebességarányaik sem pontosak, ezért érdemes lenne pontosítani az ábrán, hogy tökéletes legyen!"
A felvillanás pontosan a felezőfonalon történik, viszont pint valóban nem foglalkozott a fény elnyelődésével, de szerintem nem is fontos... Viszont nem értem, hogy mit értesz azon, hogy sebességarányaik sem pontosak? A sűrűségükre gondolsz? Pint direkt írta is, hogy a pontok önkényesen választottak...
Az utca rendszerében megmérjük a fény sebességét az autó és fénye között..
Akkor azt látjuk, hogy a piros pont (autó) és jobbra tőle más sebességgel távolodik a fény mint az ellenkező irányban.
Azaz jobbra ve=c-v balra ce=c+v sebességgel távolodik az autótól a fénye!
Ennél szebben nem is tudtam volna megjeleníteni! Köszönöm, hogy helyettem
ilyen látványosan bemutattad!
( Igaz az előző "próba" animációdon is jól látszik ugyanez.)
Ennyire jól bemutatni, hogy a fény függetlenül halad a forrás rendszerétől! Szuper!
Az autó rendszerében mozgó házak is majdnem tökéletesek.. Igaz, nem az utcák felezővonalán történik a villanás, és az is igaz, hogy, a kép bal szélére érve,
a fényív besétál a házakba.., és sebességarányaik sem pontosak, ezért érdemes lenne pontosítani az ábrán, hogy tökéletes legyen!
Azon viszont csodálkozom, hogy annak ellenére közzétetted, hogy engem igazol!
Le a kalappal elötted! Ilyen méltósággal viselni vereséget.. Nagyot nőttél a szememben!
Szerintem a spec rel nem állít olyat, hogy a mérés virtuális (A Lorentz elvről nem nyilatkozom, mert nem értek annyira hozzá), csak olyat állít, hogy mindenki mindent másnak mér.
Nem veszem modortalanságnak stílusodat, én csak próbálom keresni azt, hogy milyen hibát látsz a levezetésemben. Viszont soha nem gondoltam volna, hogy valaki itt fórumozik és csak egy újjal gépel: dícséretes a kitartásod! A hosszabb hozzászólásaiddal jó sokat bíbelődhetsz...
Az autó haladási irányába előrefelé c-v sebességgel távolodik a fény az autótól.