"Miután az új rendszer sok esetben nem támaszkodhatott meglévő megoldásokra, új ötleteket kellett kidolgozni és kipróbálni. Erre a célra a Ganz-gyár egy 1500 m-es próbapályát épített az óbudai hajógyári szigeten. A vontatáshoz szükséges villamos energiát a hajógyár hőerőműve szolgáltatta. A kísérlethez felhasznált jármű egy motorkocsi hajtott forgóváza volt, amely a 15 hónapos próbaüzem során kifogástalanul működött."
Köszi szépen! Korabeli térképeken sem láttam nyomát. Nem lehet, hogy téves a képaláírás és a Népligetben próbázott a mozdony? Mi értelme lett volna elvinni a szigetre, ahol még közvetlen vasúti kapcsolat sem volt?
Úgy tűnik, igazad lesz a hajógyári szigetre vezető híddal: minden valószínűség szerint csak 1955-ben épült meg a híd és az iparvágány, először a sziget nyugati oldallán, és később elágazással a keleti oldalán is.
Addig a szállítás a HÉV-vonal melletti rakodóvágánnyal oldották meg.
Hogy hol lehetett a próbapálya, arról semmi emléket nem találtam (és a helyszínen semmi nyomot)..
Szerintem az 1955-ös évszámot onnan vetted, hogy akkor (1955 május) építették fel és adták át az Óbudai vasuti hidat. Kétségtelen, a hajógyári szigetre vezető vasuti híd is K-híd, de úgy vélem, sokkal régebben is volt vasuti szállítás a hajógyárba.
Fényképet vágynyi szerintem sokan vágynak sok mindenről. Egyet lehet tenni, kutatni a elérhető forrásokat, illetve ha fénykép nem akad, akkor legalább kapcsolódó más dokumentációkat gyűjtögetni. Végül is egész izgalmas környék volt az a Budapest-Nyugati darabáruraktár és rakodóponkok. Ki lehet egészíteni az élmunkás házak történetével is.
Jakab András vagyok. Érdekelne, tudnak-e segíteni, hogy emellett a régebben működő raktár mellett, közvetlenül régebben működő könyvesboltnak, ahol parkolnak, mi volt a teljes neve, lenne kívülről kép és az üzletbelsőről, amiket, hogyha lenne, esetleg másolatban fel tudnák tölteni ide, az oldalra? Ez a raktár és könyvesbolt régebben különben a Ferdinánd hídnál volt.
Még azt szeretném kérdezni, hogy esetleg ezeknek a raktáraknak a belsejéről is hogyha lenne néhány kép, akkor azokat is fel tudnák majd tölteni ide, az oldalra? Előre is megköszönnék minden segítséget.
Az állomáson a peronok közötti átjárót, tavaly aszfaltozták újra ráaszfaltozva a sínekre is, Már írták is utána többen, hogy ezzel vége a vonalnak végleg, de egyrészt már korábban vége lett mikor még vegetált az IKR fuvarokkal 5 km/h-s lassújellel másrészt miután ez megszűnt, Enying előtt a nyíltpályán is van pályahiba ami miatt járhatatlan.
Sőt már 2007-ben mikor hivatalosan is felszedték a síneket, de már kb. a pálya felét ellopták, mire felszedték a maradékot. Folyosói pletykák szerint azért nyerte meg az a cég, aki bontotta a tendert, mert egyedül ők vették a fáradtságot, hogy megnézzék miről van szó, és tudták, hogy a pálya fele már nincs meg, így nem teszem azt 65 km pálya bontásra számoltak költséget csak a felére így ők adták a legjobb ajánlatot.
Dombóvártól Dalmandig. Dombóvárnál elnéztem a béke utcánál a nyomvonalat, valójában pár méterrel odébb volt, de az áteresz már a 49-es vonalé, és Nagykondáig földút van a helyén is simán járható. Dalmand előtt kb. 2-2.5 km-el lesz gazos a nyomvonal.
A veresegyházi vonal egy része megvolt az átépítés előtt kihúzóként, az egykori Tüzép telep mellett. Gödöllő és Szada-Alsó között a földúton oszlopcsonkok is vannak.
Az ok nem a mozdonyvezetok hiánya volt, egyszeruen olcsóbb volt egy bobót bérelni a gyori vontatástól, mint Sopronból lekuldeni egyet és haza kuldeni napivizsgára. Aztán a kilencvenes évekre a Máv elszemtelenedett és próbált egyre tobbet kérni a tartalékért. A Gysev beintett és akkortól lett soproni tartalék Gyor-Gyseven.
Alapból két vonatot állítottak ossze; egy Csorna-Sopron rendeltetésut, illetve a vonali tolatót. A helyi leadás is jelentos volt, foleg szén ás persze, autók a Merkúrnak.
Még a 80-as években is használták rendezésre Győr-Gysev pályaudvart.
Régi mozdonyvezetők elbeszélése alapján ott fagyoskodtak Mávos Bobókon ugyanis a Máv is dolgozott a Gysevnek, nekik kevés saját mozdonyvzeteőjük volt akkor.
Tény a fő irány a Győr személy ill. Győr Rendező volt.
Én a Győr-Gyev és Győrszabadhegy közti vágányt valószínűleg az 1944-es bombázások és az 1945 ös harcok miatt használhatták nagy valószínűséggel.
Pár cikk 1944-es 1945 ös eseményekről, illtve 1964-ből amikor a Győr Gysev pu kihúzóját átépítik. (Talán akkor szűnt meg az összeköttetés?)
