Ez most direkt van hogy sovanka szoveget irsz? Megkergulok, amig vegigolvasom.
Hat igen, a terrierek valoban "onalloak" (mondjuk igy szep kifejezessel), mig a munkakutyak hallgatnak a szep szora. Ket kutyank kozul a Borsika most mar magatol kikeredzkedik aludni 10 orakor. Luca (pumi => terrierekre hajaz) viszont addig futi a helyiseget, amig turjuk. Ezt a hatart mindig szivesen probalgatja. Hogy mit ertek futes alatt? Nos, eleg annyi, hogy este kapnak enni?
Najó, najó, Gorcsev, kössünk békét!
Elfogadom, hogy a mafla nagy kutyád éppen olyan remek fickó, mint az én tacskóim. Az egyik a vízből ment, a másik meg lukba rohan.
Nem tagadják meg rókavadász őseiket.
De egyformán elbűvölő fazonok mindannyian. Igaz?
:-)
GLászló
:-P
Te csak ne szóld le a fundit!
Neki az a dolga, hogy minden
fuldoklót kihúzzon a vízböl
(meg a biztonság kedvéért
mindent, amit talál... botok,
matrac, csónak, mindegy. Csak
engem fojtott bele majdnem
:)))
Bubu (is)
Igen, vannak ilyen meg olyan
fajták. Nem vagyok profi, de
úgy vettem észre, hogy az ún.
munkakutyák (pl. német
juhász, rottweiler) azok,
amelyekben viszonylag könnyen
kialakul a feltétlen
engedelmesség (nyilván nem
véletlenül). Az enyémek
viszont pásztorkutyák (igen,
a fundi is ide sorolható, de
a leonbergi egyértelmüen,
vagy pl. a kuvasz és a
komondor is), és eredetileg
ahhoz szoktak, hogy
_önállóan_ dolgozzanak.
Lébecoltak a nyáj vagy csorda
körül, és ha "illetéktelent"
(idegenek, ragadozók)
észleltek, elzavarták. Ez a
mentalitás most is bennük
van. Ja, és ez sok
vadászkutyára is jellemzö,
pl. a tacsikra, amik ugyebár
kotorékebek. Mikor a
patkány/róka/borz rohan
keresztül az udvaron, nincs
idö a gazdit lesni, hogy mit
fog mondani! Meg kell fogni a
férget, és punktum.
Persze, ezeket is meg lehet
nevelni "rendesen", csak
sokkal nehezebb.
A fundi az egyébként tényleg
elég kelekóla és borzasztó
csökönyös (az elöbbi lehet,
hogy egyedi, az utóbbi
biztosan
fajtajellegzetesség). A
leonbergi az teljesen más. Ö
messziröl, egy szempillantás
alatt (borzasztó jó érzékkel)
eldönti, ki szimpatikus neki,
és ki nem. Meg azt is, hogy
mikor van "vészhelyzet".
Szerencsére nem agresszív,
csak "szól", hogy "Ugyan,
öreg, fogd má' vissza magad!"
Elég szokott lenni... Ebben
nem is lehet befolyásolni.
Kockára röhögtem a fejem,
mikor a kutyasuliban az
oktató csibészelni akart
vele... Ezt ugyan
csipkedhette, meg
hadonászhatott neki a
ronggyal, b#&@tt rá. Az
összes többi kutya -zömmel
német juhászok- meg messziröl
örjöngött :)))
GLászló
:-P
Te csak ne szóld le a fundit!
Neki az a dolga, hogy minden
fuldoklót kihúzzon a vízböl
(meg a biztonság kedvéért
mindent, amit talál... botok,
matrac, csónak, mindegy. Csak
engem fojtott bele majdnem
:)))
Bubu (is)
Igen, vannak ilyen meg olyan
fajták. Nem vagyok profi, de
úgy vettem észre, hogy az ún.
munkakutyák (pl. német
juhász, rottweiler) azok,
amelyekben viszonylag könnyen
kialakul a feltétlen
engedelmesség (nyilván nem
véletlenül). Az enyémek
viszont pásztorkutyák (igen,
a fundi is ide sorolható, de
a leonbergi egyértelmüen,
vagy pl. a kuvasz és a
komondor is), és eredetileg
ahhoz szoktak, hogy
_önállóan_ dolgozzanak.
Lébecoltak a nyáj vagy csorda
körül, és ha "illetéktelent"
(idegenek, ragadozók)
észleltek, elzavarták. Ez a
mentalitás most is bennük
van. Ja, és ez sok
vadászkutyára is jellemzö,
pl. a tacsikra, amik ugyebár
kotorékebek. Mikor a
patkány/róka/borz rohan
keresztül az udvaron, nincs
idö a gazdit lesni, hogy mit
fog mondani! Meg kell fogni a
férget, és punktum.
Persze, ezeket is meg lehet
nevelni "rendesen", csak
sokkal nehezebb.
A fundi az egyébként tényleg
elég kelekóla és borzasztó
csökönyös (az elöbbi lehet,
hogy egyedi, az utóbbi
biztosan
fajtajellegzetesség). A
leonbergi az teljesen más. Ö
messziröl, egy szempillantás
alatt (borzasztó jó érzékkel)
eldönti, ki szimpatikus neki,
és ki nem. Meg azt is, hogy
mikor van "vészhelyzet".
Szerencsére nem agresszív,
csak "szól", hogy "Ugyan,
öreg, fogd má' vissza magad!"
Elég szokott lenni... Ebben
nem is lehet befolyásolni.
Kockára röhögtem a fejem,
mikor a kutyasuliban az
oktató csibészelni akart
vele... Ezt ugyan
csipkedhette, meg
hadonászhatott neki a
ronggyal, b#&@tt rá. Az
összes többi kutya -zömmel
német juhászok- meg messziröl
örjöngött :)))
Hát momentán nem vagyok kutyatulajdonos, de anyáméknál van kutyánk (kb. egy éve költöztem el otthonról, szóval ezért most már nekem nincs).
Szóval a 'mi kutyánk' az egy terrier-keverék és mint olyan, teljesen önhatalmú: oda megy, ahová akar. Ha már kiszórakozta magát és én utolérem a lakótelep másik végében, akkor rezzenéstelen arccal tűri a pofont meg a leszidásokat. Utána pedig példásan viselkedik, hogy lelkiismeret-furdalást okozzon ('...pedig én olyaaaan jó kutya vagyok...!).
Egyébként a dög szerintem erôteljesen el van rontva anyukám és a húgom által, mert az utóbbi években(6 év alatt!) nekem már sikerült elérni, hogy ha velem sétál, akkor fegyelmezettebb: ha idejében észreveszem a szökési szándékát és behívom, akkor még van esély rá, hogy nem rohan el.
De a terrierektôl az isten óvjon minden, kötélnél vékonyabb idegzetű leendô kutyatartót!
És zsarolni is tud a kis nyamvadt, anyukám úgy szórja neki a kaját (csokika, kolbászka stb., de a disznósajt az már nem kell), mint a teniszlabda-adagoló. A módszer: leül, csorog a nyála és hangosan sóhajtozik... És alapértelmezésben pedig teljesen sovány testalkatú, amely tény nagyon hatásos a szánalomkeltés során.
Ráadásul abszolút nem a hűség szimbóluma, mindenkinek rettenetesen örül, annál nagyobb az extázis, minnél kevésbé ismerôs az illetô.
Szóval anti-eb.
Mindezek ellenére nagyon szeretem, és rettenetesen hiányzik, pedig három napja voltam otthon meglátogatni...
Szerintem vannak okosabb és buta kutyák, itt van mindjárt a Gorcsev kutyája a kaviccsal...
:-)))
Ha pedig kifejezetten okos, ám dafke-fajtára vágysz, akkor ajánlom az én önfejű tacskóimat, akik amilyen kicsik, olyan öntudatosak, és nem akarnak vízből menteni egy gumimatracot. Ellenben a család összes tagjának minden számukra fontos szokását, gyengéjét és erősségét halál pontosan ismerik, és azokat saját céljaikra használják. Megvesztegethetetlenek, ám apróbb szívességet hajlandók megtenni némi párizsi és sajt-darabért.
Sajnálom, de nem eladók, egyébként sem lehetne őket megfizetni.
:-)
Bocsanat kedves kutyasok, de en most egy rohadt rasszista vagyok itten.
Szoval nem azt kerdezem, hogy van-e olyan kutya-egyeniseg, egy vauvaudanton, aki ellent mer mondani isteni gazdajanak az Embernek, mert azert mar lattam kutyat (igaz, csak kivulrol).
Azt kerdezem, o kutyak szakertoi, hogy vannak-e kutyafajtak, amik szofogadoak, legalabbis relative, mas _fajtak_ viszont lazado lupis szarmazekok (nem lehet ezt kihagyni, Tr, bocs de elo klasszikus lettel :-)))
vau vau
bubu
Post Ugatum:
egy füst alatt azt is, hgy vannak-e okos-kuty fajtak es buta-kutya fajtak?
Trebitsch
A fundinak ilyen azért nem jut eszébe, mert fekve is magasabbról néz :)))
Bubu
Dafke? Persze, hogy ismerek! Próbáld meg egy fundinak azt mondani, hogy ne menjen a vízbe...
Képzeld el, mikor berohan a bányatóba, aminek a közepén egy kölök gumimatraccal bohóckodik, én meg már látom lelki szemeimmel, amikor a kutya megfogja a matracot, hogy kihúzza szerencsétlen fuldoklót :))) Még jó, hogy a bányába' sok nagy kavics van, aminek a csobbanására azt hiszi, hogy sürgösebb eset is van, és arrafelé veszi az irányt...
a nagyobbik kutyám, egy snaucer keverék... Hát az valami ritka önfejű, makacs egy darab.
Egyetlen, jellemző és gyakori példa: kerítésen belül szófogadó és okos, csinálja, amit kell. Gyere ide, helyedre, ott maradsz... mint a villám, vonakodás nélkül, örömmel. Ha viszont kiszökik a kertkapun, öntevékenyen, anélkül, hogy sétálni indulnánk... Hát, olyankor, ha hívom, visszafordul (tisztán látszik, hogy tudja, mit akarok), kajánul vigyorog, és elszalad.
Úgy gondolja, ott már nem olyan fontos engedelmeskedni, meg aztán úgyse érem utol.
Aztán egy félóra múlva hazajön, és megint jó kutya egy darabig.
Ezzel szemben áll Lugossy Béla, a tacskó, annak eszébe se jut ilyesmi. Megbízhatóan szófogadó itt is, ott is. És ugrál, meg olyat is tud, ami az ilyen nagy mafla fundiknak, mint a Gorcsevé, meg se fordul a fejében: két hátsó lábán felágaskodik, kicsit leül, és közben a farkára támaszkodik. Aztán így marad, és percekig nézelődik...
Legtöbbször akkor, ha eszünk. :)
Gorcsev Iván, Te szerencsétlen!
Ha neked még nem volt tacskód, akkor fogalmad sincs a kutyáról! A kutya a természet koronája, és a tacskók az ékkövek rajta! Az én két tacsim pedig a két középső diamant!
Ha ki akarsz engesztelni, nehéz lesz, de belemegyek, mert nem vagyok haragtartó. De többet ilyet ne szólj!
:-)
Meseljek a szenvedesrol, amit Luca okoz nekunk? A "Luca, nem szabad", vagy a "Luca, teszed le azt a csavarhuzot" felszolitast batoritaskent ertelmezi, es fut vele meg nehany kort. Egyetlen egy esetben teszi le, ha ra se hederitunk. Eleg hamar "kitanult" minket. Pl. ha beteg.. Szegeny artatlan allatkara ki szolna ra? Es o tudja ezt nagyon jol.
Kutyások,
odaát irja Bloor:
"Attol függ, hogy milyen kutyáról van szó. Ha farkaskutya, akkor nem ússza át, mert megvan tiltva nekije. Ha dakszli vagy bernáthegyi, akkor dettó, de szerintem ez egy dafke kutya volt."
Ez tenleg igy van? Marmint Ti ismertek dafke kutyat?
Olyan kutyafajtara gondolok, ami (aki) kevesbe szabalytisztelo, mint a pl a skot juhasz. Konyvben olvastam hgy van ilyen, pl a palotapincsi allitolag csak addig tartja be a tiltasokat amig a gazdaja jelen van. De ez konyv, ugye, ... valosagos tapasztalatrol szeretnek beszamolot hallani.
A Kutya udvarias. Nem ebreszt fel. Nem. Var. Nem nyalogatja az arcodat, mert az tolakodas lenne. Esetleg cuppog. Ugy cuppog, mint akinek protezise van, es elore - hatra tologatja. Mast nem csinal. Var.
Kedves Gorcsev!
A helyzet az, hogy nekem tacskóim vannak, akik a Te kutyádhoz képest kevés szőrrel rendelkeznek. Azért vagyok kénytelen az ágyban tartani őket, hogy egálban legyek egy fundi gazdáival.
SBE
Megnéztem, tárgytalan. Ugyanis kiköpte (annyira azé' nem hüJe).
GLászló
Szőrügyben: az enyémek az udvaron laknak, mégis tele van a lakás a fundi szőrével. Valami őrület! Egy régi fundis mondta: -Ha fölütöm a tojást, még abba' is újfundlandiszőr van!
(Nem túlzott...)
És ne felejtkezzünk el a kutyák fantasztitus
ruhafelismerőképességéről: csak a tiszta ünnepi, ki nem tisztítható ruhákra érdemes ráugrani, vagy sáros farokkal művészi remekeket pingálni.
Szerintem a kutya nem csak a kerti munkáknál nélkülözhetetlen. Remek szőrkollekciót képesek elhelyezni a lepedő végén, amikor éjjel lábnál kívánnak elhelyezkedni, hogy nyugodt pihenésüket biztosítsák.
Nagyon hasznosak a konyhai hulladékok eltávolításában is, a tányérainkon található apróbb (és nagyobb) húsokat, szalámi, kolbász és felvágott darabkákat már előre elkérik szorgalmas ebeim hangos vinnyogással, hogy eltüntessék - mert imádják a rendet. Eltűntetésben nagyszerűek amúgy is, kedvenc játékomat, a "hol a bánatban a papucsom már megint" - címűt mindig ők készítik elő. Labdáikat és más gumiapróságaikat nagyszerű érzékkel helyezik el az emberi lábak útjába.
Az enyémek ráadásul imádnak engem és a feleségemet megsétáltatni, mert tudják, hogy szükségünk van a friss levegőre. Ennek érdekében hangos csaholással és ugrándozással jelzik a póráz helyét - mert azt mi gyakran elfelejtjük, hogy hova akasztottuk a fogasra.
Én a másikban is tudtam "topickolni". Két kutyussal is rendelkezem (rendelkeznek velem ???). Az ifjabbik időnként besegít a kertészkedésbe: segít eloszlatni a locsoló vizet, mert imád játszani a vízsugárral. Az egészben az a mókás, hogy ezt a játékot a szomszéd kutyustól tanulta el. Ja, azonkívül időnként segít a vakondoknak kitágítani a kivezető lukat.
aTom
Nahat, vegre egy tema amit mar ugy vartam!
A mi ket kutyank nagyon segitokesz, akar a jo uttorok, ott segitenek, ahol tudnak. Peldaul az ultetesben. Ellenorzik, hogy a magvak nincsenek-e tul melyre ultetve. A tul melyre ultetett magvakat azonnal a felszinre menekitik.
Segitenek terelgetni a funyirot, a holapatot es a taligat.
Ja, es elvegzik a talaj atforgatasat.
Nelkulozhetetlenek a modern kerteszkedesben!
