Tehát az első és második képen, de főleg az elsőn szinte direktbe van kötve a kazán a radiátorral, csak közben leágazik a pufferbe!
Laikus logikával úgy tudom elképzelni, hogy amikor a szobatermosaztát azt érzékeli, hogy kell a fűtés akkor "egyenesbe" megy a radiátorokra a melegvíz.
Ha azonban a termosztát lezár akkor a fűtött víz nemtud a radiátorok felé menni, ezért a pufferba kénytelen áramlani, amit elkezd melegíteni egészen addig amíg a termosztát újból ki nyitja a radiátorok felé az utat!
Ha ez így van, akkor bizony mégsem mindegy hogy milyen is az a tartály belseje! :-)))
Én így gondolom józzan paraszti ésszel! Aztán vagy jó vagy nem!
"gondolom, hogy a kémény által a lakásba leadott túl sok hőt kellene tárolni valhogy ebben a kufferben :) és miután leégett a tűz akkor még bepörgetne egy kis meleget a racsikba"
Tehát miután leégett a tűz, fűteni szeretnél a "betárolt energiával"....igaz ?
Na az a tartály a puffer
Az indirekt , az amiben a háztartási melegvizet tartod, és a vizét hőcsrélőn keresztül melegíted fel..
Most te tulképpen melegvizet HMV szeretnél csinélni + ban ?
Mert, ha:
"kell rézcső , köpenycső, hőszig, egy tartály, keringető szivatyyú..." ezeket "megszerzed", akkor már simán beköthetnéd mint indirekt tartály a vegyeshez...:-)))
és beraksz 1 pillangót a füstcsőbe...., hogy a füstgáz hívesebb legyen
És ugyan ott vagy, és nem lutri a végeredmény....:-)))
Ha a vízcsövet nem a füstcsőre tekerem, hanem valamennyivel távolabb helyezem el egy külső burkolattal és hőszigeteléssel takarva, akkor talán nem keletkezne magában a füstcsőben a hideg felület miatti párakicsapódás. Mert maga a visszatérő 20-30-40 fokos víz nem érintkezik a füstcsővel, tehát azt nem hűtheti annyira vissza, bár tény, hogy a hőmérséklete biztosan csökkenni fog. (Na de a 2 méter kopasz füstcső után még úgy átforrósítja a szigetelt szerelt kéményt, hogy azt alig lehet megfogni kívűlről!)
És ha nem körbetekernék egy szál csövet, hanem függőlegesen több csővel venném körbe, aminek a tetejéről vinném el a melegvizet mondjuk egy radiátorhoz, úgy még akár gravitációsan is meg tudná fordítani a vizet szerintem. A visszatérőbe meg betenni egy kis nyitott kiegyenlítőtartályt persze.
Ismétlem, csak gondolkodom!
Igaz, nekem lent a szutiban van 2 méter 200-as füstcsövem, ami sugároz lent rendesen, csinál is kb 20 fokot,ésezahőjóljönneföntegyhelyiségben,amicsaktemperálvavan.
Mert a puffertöltő szivattyú megy ahogy be van állatva.
A radiátor körbe általába keverőszelep van beépítve, hogy ne a 70-80 fokos víz menjen a radiátorokba.
A keverőszelep 80 nyolcvan fokos vízből keveri ki a - mondjuk- 60 fokosat , úgy, hogy a radiátor visszatérőből kever hozzá hidegebbet.
Tehát -elvileg - nem használja el a puffertöltő szivattyú által tárolt összes "meleget", hanem csak 1 részét. Bár ha a háznak nagyobb a hőigénye akkor ez nem igaz..:-) De amelyik háznál 70-80 fokos víz kell a kifűtéshez, ott már amúgy is baj van.......
A többi megy a pufferba.
De működik ez úgy is, hogy a puffer 1-1 T-vel van bekötve, nálunk is úgy működik hibátlanul...
Azt láttam már különböző oldalakon, hogy némelyik olyan mint egy karácson fa! :-))) , de azokat tudom miért vannak.
Engem az érdekelt , hogy ha a legegyszerűbb esetet vesszük(leszámítva a hőmérőt, töltő, légtelenít csonkokat, stb.,stb.) és csak egyszerűen átfolyik rajta a pl.: vegyeskazán fűtött vize, akkor hogyan tárolja?
Nincs benne valami terelő, vagy "rétegező" vagy mittudom én?
Olyan hihetetlen így laikusként, hogy mint a séma rajzokon is látom, a kazánból az előremenő a tartály tetejéhez közel csatlakozik a tartályba és szinte vele szemben ugyanabban a magasságban megy tovább a radiátorokba.
Hogyan lesz ebből tárolás?
Ezek szerint, akkor bármilyen tartály jó aminek van minimum 4 kivezetése és kibír 2-3 bárt?
Általában víz ......:-))) és vagy hideg vagy meleg .....
Amúgy igen...........egy "sima" tartály, szükségletnek megfelelő számú kivezetéssel.... csonkok a csatlakoztatáshoz, a légtelenítőnek esetleg külön, a hőmérőknek, esetleg a töltő-ürítő csapnak...... ízléstelenség szerint...:-))
Lehet azért, mert méterenként - most meg nem mondom fejből, de talán 15 fokot hül a füstgáz hőmérséklete -, és ha alacsony az induló, gondot okozhat a kémény tetejénél.......>kátrány,kondenz....ha 50-60 fok alá hűl....
Laikus hitetlenségem illetve tettre készségem mégis két alapelven nyugszik:
1. Amikor begyújtásnál még hideg a kémény mondjuk30 C a huzat tökéletes. mért baj az hogy üzem közben mondjuk nem 290 C lesz hanem csak 150.... akkor is működnie kéne nem? hiszen a 150 C sokkal nagyobb mint a kezdeti 30, amikor szintén jó a huzat....
Ezt már több szájból is hallottam, de nem tudom megérteni...
2. 290 fok?!!! és én azt egész télen nyomom az udvarra.... bent meg hideg van... csakazért is hasznosítani kellene ezt a hőt valahogy... Az a gáz hogy nincs gáz.. :) mármint a környéken ahol lakom... pedig úgy híjják hogy főváros... :-( és amikor fűtök a kályhával akkor dög meleg van , de reggelre vacog a család... gondolom, hogy a kémény által a lakásba leadott túl sok hőt kellene tárolni valhogy ebben a kufferben :) és miután leégett a tűz akkor még bepörgetne egy kis meleget a racsikba... mondjuk beállítanám, hogy reggel 5 kor induljon be.. és akkor melegre kelnének a gyerkőcök..... No egy kicsit elkalandoztam....
íme a séma :)
