Na és, be kell perelni a rendőrséget károkozásért, meg a BSA-t is, ha megsérti a törvényeket. Én nem halottam még esetről, amikor pl. BSA ellenőrzés miatt kapott volna a pofájába a gittegylet. Fölhívom a figyelmet mégegyszer, csak azok a jogok érvényesülnek amiknek az érvényesülését kikényszerítik, és az önkéntes jogkövetés csak a kényszerítő gyakorlat után következik. Amíg hagyjuk garázdálkodni őket, fognak is. A te céged miért nem perel? Az enyém vezetői azt mondják, jobb a békesség, és amikor rámutatok, hogy akkor mi a fenének költünk egy halom pénzt auditra, csak hümmögés a válasz. Az én lakásomba csak erőszakkal jöhetnének be.
Egyetértek veled, az eszközöket is vizsgálni kell, sőt én úgy gondolom, hogy az eljárási szabályok betartása a jogérvényesülés garanciái közül a legfontosabb. De amíg a nagy cégek birka módjára beengedik a BSA-t addig nem fog semmi változni.
Sem én, sem a Btk nem ért egyet veled abban, hogy a vevőt hagyják békén. A vevőnek a tőle elvárható gondossággal kell eljárni, amikor sw-t vásárol, meg kell győződnie róla, hogy nem illegális. a legtöbb esetben erre módja van, mint a pécsi ügyben is. Az más kértés, hogy a büntetés teljesen aránytalan, és a tényállás is bonyolult, a kialakulatlan joggyakorlat az egészet bizonytalanná teszi. (Az adott esetben, amikor egy shareware miatt megsemmisítenek több millió értékű adatot, ez szándékos károkozás, be kell perelni, sőt Btk tényállást is kimeríthet.) Persze a legjobb lenne, ha ilyen nem történne, de az önkéntes jogkövetésben bízni a szabályok kialakulása idején enyhén szólva balgaság.
A nyomozók tudatlansága a másik komoly probléma. Először is jegyzőkönyvezeteni kell az összes megjegyzésünket, azt hogy felhívtuk a figyelmét a kár lehetőségére, aztán érvényesíteni kell az igényeinket.
Nem állítom, hogy sikeres lesz de ha el se kezdjük, mit várunk.
Azt hiszem a BSA-tól elvárni a szabad szoftverek népszerűsítését kissé elrugaszkodott elképzelés, az meg hogy a profitért megy a dolog egyáltalán nem háttérben meghúzódó ok, hanem a deklarált cél. Miért te széles mosolyokért dolgozol? ja hogy ők tisztességtelen magatartást tanusítanak. Erre megvannak a jogi eszközök, és mint számtalan példa bizonyítja, még a legnagyobb monopoliumokat is le lehet győzni.
A pécsi esetre is igaz az ellenvetésem. Ugyanis kedves jó rendőreink semmi egyébbel nem vesződtek, csak a CD szinével. Az sem nagyon érdekelte őket, a házukutatások egy részénél, hogy a tulaj nincs is otthon, így ha lenne sem mutathatna licenc papírt. Elvittek mindent, és hónapok múltán sem adták vissza. Sőt ha a "szakértő" talál rajta egy darab lejárt shareware-t, akkor megsemmisítenek akár többmillió értékű pótolhatatlan adatot az adathordozóval együtt.
A nyomozást elrendelő néni szerint ugyanis arról ismerszik meg a lopott program, hogy a CD nem ezüst szinű és szitanyomatos. Erre már akkor is ajánlottam neki másutt, hogy kicsit tájékozódjon, ugyanis sok olyan CD-t tudok mutatni, ami teljesen jogtiszta szoftvereket tartalmaz, de írott és olyat is láttam már, amiről tudjuk, hogy kalóz, de még hologramm is van rajta.
Egyébként: a céget azért hoztam példának, mert mi szerződést kötöttünk sok évvel ezelőtt azokkal, akiket a BSA szolgál. Minden programról, ami tőlük származik el tudunk számolni. Ezt a nevezett cégek évente hitelesítik. Sokmillióba került az az eszközrendszer, ami ezt biztosítja. Mégis be akarnak pofátlankodni hozzánk.
Elhiszem, hogy kellemes dolog a BSA szószólójának lenni, de ami törvénytelen, vagy akár törvényes, de legalábbis erkölcsileg aggályos, az védhetetlen. Márpedig ebben az akcióban igen sok olyan elem van, ami vélhetőleg átlép néhány jogszabályt (erre majd a válallati jogászunk figyelmezteti őket, bár én azt szeretném, ha esetleg be is perelné), sok van ami súrolja azok határát és rengeteg van, ami csak szimplán pofátlanság.
Nem elég csak az elvi célt nézni (ne lopják a szoftvert), az eszközöket sem ártana. A deklarált cél érdekében pl kiváló lenne egy kampány a szabadszoftverek megismertetésére is. Csak a háttérben meghúzódó, valós célnak (minél nagyobb profitot a M$ zsebébe és minél több megzsarolható állampolgárt a felsőbbség elébe) nem felelne meg. Azt hiszem az alapvető ellenállás ebből fakad és nem abból, hogy bárki támogatná a szoftverkalózt.
Tudod a pécsi 91-ek esete azért jó példa, mert ott olyanokat hurcoltak meg, akik vásároltak. Csak a forrásuk volt rossz. De ahogy én sem tudom, miről ismerszik meg az igazi Adidas (bár sejtem: a piacon occsóé árult nem az) úgy a tapasztalatlan, esetleg 6 éves vásárló sem biztos, hogy képes felismerni a kalóz példányt. A rendőr foglalkozzon a kereskedővel, de szálljon le a vevőről. A BSA meg foglalkozzon a nagykerekkel, kiskerekkel, de ne szórakozzon a végfelhasználók gépeivel! Azokhoz ugyanis semmi köze!
Kivulrol beleszolva, szeretnék kotekedni egy kicsit en is. Mi van akkor, ha a licenszdoksi nálad van, az ellenorzes meg a telephelyek egyikén, ahol Te nem vagy. Amugy meglepetésszeruen, bejelentetlenul, majd elviszik a másolt CD-idet, ami mondjuk mero biztonságból volt az egyebkent O.K. gépeken telepített szoftverbol. Meg persze esetleg a gepet is.
Aztán természetesen utazol, magyarázol, licenszet mutogatsz, gép visszamegy, csak a munka állt n db napig.
A lenti hozzászólásban pedig nyilván olyan szoftverről volt szó, amihez nincs licenszerződés mellékelve (ugyanis a pécsi ügyről beszéltünk.
Úgyhogy nem annyira rossz a híred.:)
Most vagy csak kötözködni akarsz, vagy tényleg nem szeretsz magadtól gondolkodni. Én is nagyvállalatnál dolgozom, és mi is csak bizonyos számú licenszet veszünk, aztán magunk soksorosítunk. Csakhogy nekünk van licenszszerződésünk, így meg tudjuk mutatni, így nem viszik el a TDK cödöinket. Nálatok mi az akadálya, hogy megmutassátok a pénzügyön lévő szerződést, ha mondjuk kérik? Ha nálunk van a BSA csak megnézik a licenszet, aztán megszámolják a telepített példányokat. A cégünknek 23 telephelye van. De ez már az ő bajuk.
Van egy nagyon rossz hírem számodra. Nagyvállalatnál dolgozom, évek óta
milliókért veszünk szoftvert (évente auditál a pl a Microsoft).
Jónéhánynak a frissítése a disztribútortól másolt (értsd: írott, arany,
zöld) CD-n jön. Csak ráfirkantják, hogy mi van rajta.
Ja: az irodámban tulajdonképpen csak másolt CD-t találhatna a BSA, ha
beereszteném őket (jelezték, hogy jönnének, de remélem a vállalti
jogász elhajtja őket melegebb éghajlatra). Ugyanis a Micrsosoft 1
példányt küld mindenből, és mi sokszorosítjuk magunknak párszáz
példányban. Ilyen a szerződés. Namost akkor: lefoglalják a jogos
szoftverein CD-jét, mert az van rájuk írva: TDK CD-R? LLicenc papírom
egy darab nincs, ugyanis az a pénzügyön van elzárva. Egy nagy számla,
ráírták: Office 97, 4327 darab. Fizetve.
Az csak az egyik elkövetési magatartás, de megvalósulhat célzatosan is, "haszonszerzés végett". Márpedig, ha valaki ingyen használ egy szoftvert ami egyébként pénzbe kerül, az haszonszerzés. Egyébként véleményem szerint ha valaki illegálisan másolt szoftvert vesz, azzal szerintem vagyoni hátrányt is okoz, (azt nem tudnám megmondani, hogy önálló vagy társtettesként), sőt ennek az elkövetési formának a gondatlan alakzatát is büntetni rendeli. tehát nem hivatkozhat arra, hogy nem tudtam, hogy illegális, mert elolvashatta volna a telepítéskor a felhasználási szerződést, meg egyébként is minimum súlyos gondatalanság, ha nem eshetőleges szándék terhel valakit, aki egy jól láthatóan nem gyári lemezről azt gondolja, hogy eredeti.
BTK 329/a § megsértéséhez szükséges feltétel a vagyoni hátrány okozása, amit az sw eladója követ el, és nem az aki veszi. Kártérités persze rajta is követlhető (?).
Már miért ne lenne büntetendő? A Btk. és az Szj. telejsen egyértelmű e tekintetben. Illegális szoftver használata megsérti a szerzőnek a felhasználás engedélyezéséhez kapcsolódó jogát, ezzel kimeríti a vonatkozó Btk. szakaszt. (Persze, ha az egyéb tényállási elemek is fennálnak.)
A helyzet az, hogy az adott ügyben a rendkívüli észbeli képességekkel megáldott zugmásoló újsághirdetésben toborozta vevőit, és a postán elküldött szoftverek utánvétes igazolásait szépen meg is tartotta.
Szegény pécsiekről jutott eszembe és ha tévednék elnézést.
Ha jól tudom a nyomozást eyg kalózmásoló ellen inditották (ő volt a gyanusitott), szegényeknél "csak" bizonyitékokat kerestek. De, hogy a fenébe mondják meg, hogy a megtelált másolt cd-t a gyanusitott másolta?????
Az illegális használat nem BTK-ba ütköző cselekedet, hanem PTK-s, akkor a rendörség milyen alapon tart házkutatást?
Nem sérti a személyiségi jogaimat, ha a rendörség kiadja a nyomozás bármilyen részletét (anyagát) a BSA-nak?
Hatósági tanú nélküli házkutatás. Micsoda gyönyörű álom.
1. változat: a házkutatás során fölvett jegyzőkönyvet bal kézzel írod alá, majd amikor a talált bizonyítékokat a bizonyítás során bemutatják, kijelented, hogy sose láttad őket, és soha nem volt nálad házkutatás, és különben is a megjelölt időpontban több tanú által igazoltan a Honolulu Sztár fedélztén mulattál Fülig Jimmy nevű barátoddal.
2. változat: a jegyzőkönyvet aláírod, majd a rendőrök távozása után megkéred a párodat, hogy kicsit verjen össze. Irány a korház, látlelet, majd följelentés a fizikai kényszert alkalmazó rendőrök ellen, akik egy hamis jegyzőkönyv aláírására kényszerítettek veréssel.
A pártatlan hatósági tanút a hatóság állítja. Mivel a hatósági tanúnak az eljárási cselekmény jogszerű voltát is tanúsítania kell később, így nyilván először tisztázni kell a pártatlanságukat, ahhoz meg azonosítani kell őket. A jegyzőkönyv elkészítése szintén a hatóság feladata, és nagyon szigorúan véve az eljárási cselekmény egyes lépéseivel párhuzamosan kell elkészíteni.
A hatosagi tanuk meglete ill. beszerzese kinek a
- kotelessege a tv. betuje szerint ?
- erdeke ?
Az utobbit sejtem, de az elso az, amit inkabb tisztazni kellene. Vagyis mondhatom-e azt, hogy addig nem vagyok hajlando a hazkutatasba belemenni, amig nincs erdektelen hatosagi tanu, keritsenek, ahonnan akarnak, vagy nekem kell keriteni, mert hiszen az en jol felfogott erdekem, hogy legyen ? Van-e olyan indok, ami alapjan a hazkutatas kerek perec megtagadhato (ha jol sejtem, ilyen nincs...) ?
A jegyzokony keszitese - a hatosagi tanuk azonositasa - az elso dolog, amivel el kell kezdeni az egeszet, vagy azt raer utolag is megcsinalni a rendor ? Mit lehet tenni, ha nem ugy tortenik valami, ahogy kellene ? Tippem, hogy a helyszinen semmit, csak utolag... Konkret paragrafust tudsz a leirtakhoz mellekelni, amire lehet a rendornek hivatkozni, ha valahol roviditeni akar ?
Ezúton fejezem ki köszönetem dr. Verebics Jánosnak, aki készséggel hozzájárult, hogy a honlapján fellelhető anyagokból idézzek, az ott található írásait szabadon felhasználjam. Köszönettel tartozom azon kartácsaimnak is akik itt, ebben az ügyben véleményt nyilvánítottak, mert utólagos engedelmükkel ebben az 'eposzban' -részben, vagy egészben- felhasználom írásaikat.
10telettel:
A Dagotta
Okkal kezdhetünk aggódni, ha az ajtóban két vadidegen úriember áll, és mellettük két sápatag szomszédunk. A szomszédok -Taki bácsi és Lenke néni- feltehetőleg nem a vidéki rokonokat jöttek bemutatni. Mindenesetre nem árt ha visszaköszönnünk. A helyzet fokozódik. A két úr -sötét bőrkabátban- a rend éber őrei gyanánt kupászkodni kívánnak kicsiny, de meghitt légkört árasztó hajlékunkban illegális szoftverek után. Ekkor minden átmenet nélkül kérjük el az urak igazolványait -még az ajtóban- és gyanakvó ábrázattal jó sokáig tanulmányozzuk, lehetőleg az akut diszlexia összes szimptómáját hitelesen bemutatva. Esetleg az sem árt, ha a szemüvegünket sokáig keressük előtte.
Ha ezzel megvoltunk az igazolványokat szolgáltassuk vissza, és nyelvtudásunkat megcsillantva érdeklődjünk: Dokument jeszty? Egy magára valamit is adó rendőr ebből már tudja, hogy szellemesen a házkutatást elrendelő határozat iránt érdeklődünk.
Ekkor két eset lehetséges:
A.) Ha jeszty dokument, azonnal kérjük el és igen alaposan tanulmányozzuk át, -persze egy megrablott sámán arcikfejezését felöltve- időnként hümmögjünk is hozzá. Ha másért nem, azért olvassuk el, hogy megtudjuk ki a gyanúsított. Ha nem személy szerint mi magunk vagyunk gyanusítva, akkor azonnal szólnunk kell az illetékes lakó-, élet-, vagy házastársunknak, esetleg csemeténknek, vagy felmenőnknek, feltéve ha otthon van. Ő kezdheti elölről az egész identifikációs műveletet.
Ha nincs otthon a gyanusított, ezt a tényt azonnal közöljük az eljáró közegekkel. Ez persze nem fogja meghiúsítani magát a nyomozati eljárást, de időt nyertünk vele, mert azt mi nem tudhatjuk, hogy a háztartásunkban mi minősül számítógépnek látszó tárgynak, vagy adathordozónak.
B.) Ha dokument nyema, akkor az eljáró közegnek szóban kell tudomásunkra hoznia, hogy itten kupászkodás esete fog fennforogni halaszthatatlan nyomozati cselekmény alkalmából. Ebből az alkalomból ismételtessük el többször velük ezt mondókát némi nagyothallásra történő hivatkozással. Ezután megint rá kell térnünk a gyanusított személyének pontos meghatározására, és az A.) pontban foglaltakat értelemszerűen alkalmazzuk.
Ezek után vegyük föl terepszínű ábrázatunkat, tessékeljük be váratlan vendégeinket, majd a dél-mozambiki tokás elefánt ringó járását utánozva vezessük őket kies hajlékunk azon helyiségébe, ahol a jegyzőkönyvet fölvesszük. Mert a hatósági tanúkat is azonosítani köll. Pusztán az a tény, hogy ők a szomszédaink az most nem számít.
Mivel a hatósági tanúnak érdektelen félnek köll lennie, ezért magabiztosan jelentsük ki, hogy Lenke nénivel haragban vagyunk, mert nem adta oda mákdarálóját, Taki bácsi meg egyébként is egy bélyeghamisító pederaszta, akit mi mélyen megvetünk erkölcsi piedesztálunk fennkölt magaslataiból.
Ha hihetően alakítottuk szerepünket, akkor a közegeknek -a két úr sötét bőrkabátban- új hatósági tanúk után köll nézniük. És az új tanúkkal megvést eljátszhatunk egy darabig.
"1. A BSA nem hatóság, hanem közös jogkezelő egyesület.
2. Hatósági eljárást nem folytathat le, azt azonban hatóságnál kezdeményezhet.
3. .....
4. Nincs joga ellenőrzéseket végezni."
Én is azt mondom, hogy nincs joga a BSA-nak ezt tenni. Sem az artisjusnak.
Na akkor én meg utána nézek, miért érdemes följelentést tenni, ha mégis hatósági kényszerrel elvégzik a házkutatást. Persze csak általánosságban.
Én nem állítottam hogy a tagjain kívül más nevében felléphet, én úgy értettem, hogy ha JKS tagja, de ez evidensnek gondoltam, persze lehet még ipszilonháborút folytatni és az Szj minden kritériumát egyenként megvitatni. Egyébként létezik egy bonyolult államközi illetve jogvédő szervezetek közötti megállapodásrendszer, amiben az egyeik országban védett mű a másik országban is védett művé válik, illetve a jogok kezelése is működhet kölcsönösségi alapon.
Ez egyébként nem változtat azon, hogy BSA valszeg közös jogkezelő szervezet, és, hogy ez alapján mihez van joga. Egyébként meg a törvény szerint nem is tagjai nevében lép föl, hanem a sajátjában. Ahogy az artisjus is csak a tagjai után járó jogdíjakat kezelheti. Az artisjus egyébként asszem a zenei művek közös jogkezelő szervezete és a törvény erejénél fogva jön létre. Van ilyen a filmeseknek, ők azok akik az úthengeres akciókat szervezik. a törvény fölsorolja, hogy kinek kell, meg kinek lehet. A BSA a lehet kategória.
A közös jogkezelés lényege a közös érdekérvényesítés nagyobb erejében van amit az állam pluszjogkörökkel segít annak fejében, hogy így ezen jogokból származó hasznok állami ellenőrzés alá kerülnek. Ezért lehet egy műfajra csak egy szervezet. Ha valaki nem lép be, annyi jogdíjat kér amennyit akar, de nem kap fokozott állami segítséget a behajtáshoz. Szóval ez az elmélet, persze ami elfajulhat az el is fajul, mörfi után szabadon.
Szerintem alapvetően rossz stratégia BSA elleni harcban a szerzői jogi viszonyok megkérdőjelezése, vagy a jogtulajdonosok jogérvényesítési jogának (ez nagyon szép kifejezés!:)) megkérdőjelezése. A törvény (Szj, Ptk, stb) egészen pontosan leírja mit tehetnek. Nem azt teszik, és közben hazudoznak is. Ez nyilvánvaló támadási felület, szerintem itt kell kereskedni. Pl. ez a házkutatás elleni kiskáté igen jó ötletnek tűnik
No lám, mire beírnék az aRTISJUSról, már írtak. Ez Magyarországon a szerzői jogok behajtására és ellenőrzésére és védelmére hivatott szervezet. A BSA csak kapar.
Írtad:"1.Véleményem szerint a BSA az, és a az előírt feltételeknek is megfelel, az hogy nem a törvény erejénél fogva jön létre még nem zárja ki, hogy az legyen. A Microfos talán be tudja szedni, bár ez is kétséges (hiszen nincsen joga pl vadidegentől információt kérni a használt szoftvereiről, míg a BSA-nak van), de John K. a shareware progija után már nem, miközben az egész világon könnyen terjedhetnek a JohnKSoft termékei. Viszont az ilyen BSA féle kollektív önvédelmi és jogsértő egyesület útján már ő is hozzájuthat jogos jussához."
Tévedsz. A BSA _csak és kizárólag_ a tagjai nevében lép/léphet fel. A JohnKSoft nem tagja a BSA-nak, így az ő shareware programját nagyívben ... a cég. Nézd meg a BSA Magyarország taglistájét. Aki abban nincs benne, ahelyett a BSA nem fog fellépni. Nem is teheti.
Felhívnám a figyelmet az Új Alaplap c. havi szaklapra. Az elmút másfél évben e témáról többször volt szó, és vagy a decemberi, vagy a januári számban ismét lesz... Talán az egyetlen lap, amelyik nem a BSA oldalán áll...
Alapvetően nem hangzik rosszul ez a közös jogkezelő szerevezet, de van egy problémám vele kartácsak által felvetetteken túlmenően:
Vegyük alapul példának az ARTISJUS-t. Ez is közös jogkezelő szervezet. Eszerint nekik is joguk lesz ellenőrizni, hogy nincs-e otthon illegális fénymásolat valamilyen könyvről, napilapról, vagy periodikáról, esetleg kottáról, zeneműről, ilyesmiről? És ha nem engedem be az ARTISJUS képviselőjét a lakásomba/irodámba, akkó' feljelent és rendőrrel jön házkutatni?
Más. Próbálok összerakni egy BSA-házkutatás elleni kiskátét. Néhány anyagot már összeszedtem a a Be-ből , Rendőrségről szóló tv-ből, a Rendőrség Szolgálati szabályzatából, meg egy rakás nem törvényi szintű jogszabályból. Még keresgélek tovább vadul, mert távolról sem nevezhető teljesnek. Iggen csak örülnék neki, hogy ha a kedves kartácsak is segítenének, hogy ezt épkézláb módon összehozzuk.
De a szoftverkészítő is felel aterméke által okozott kárért, ráadásul ő az általánosnál szigorúbb felelősségi szabályok (termékfelelősség9 szerint. Csakhogy ha a jogaidat nem akarod érvényesíteni, magától persze nem fog kártérítést fizetni.
Ha összedől a ház amit terveztél, te sem jelentkeznél önként, hogy ide lőjjetek.
vagyok 1 építész
az általam készített tervek jogilag azonos feltételekkel bírnak mint a szoftware
csakhogy
nekem vagyon felel?sségem aziránt, hogy amit csináltam az jó
ha nem, akkor kell nekem fizetnem, meg dutyiba mennem
a software az nem ilyen
az lehet rossz, ha elszáll a terv, akkor nem felel érte sem az oprendszert sem a cad programot készít?
Én is átnéztem ,de nem találom. ahol a szerzői jogvédelem alól kivett dolgokról beszél, nem említik a befejezetlen alkotást.
Egyébként ez szerintem megbukna. Nem igen lehet támadni a szerzői jogi igényt egy szoftver esetében. Hiszen alapvetően jogos, ha valaki elenszolgáltatást vár a termékért. Amit támadni lehet az a BSA gyakorlat, a fogyasztók megtévesztése, a versenyelőnynel való visszaélés ilyesmi. Egyébként pedig a fő probléma a birka fogyasztói mentalitás. azt pedig a bíróságon nem lehet megváltoztatni.
A "gyártó" szerint igen. De ez nem autó. És ha 2000 év problémát veszem, akkor az nem hiba, hanem hiányosság vagyis nem teljes. Csak azért vitatkozom, hatha találunk valamit amivel a biróság elött lehet érvelni.
A magyarázatokkal és birósági esetekkel ellátott szöveg a munkahelyigépem van, holnap elküldöm.
Ez egyik hozzaszólásban van egy cim, ahol egy jogot ismerő ember jegyzetei vannak. Tényleg érdemes elolvasni!!!
Nyilván nem egyértelmű, mikor befejezett egy termék, de ha valami nagy volumenben készként a kereskedelmi forgalomban van az szerintem késztermék. Mégha szériahibás is. A javítókészletek pedig a termékfelelősségből következnek, nem azért mert befejezetlen. Ez ugyanolyan mint, a szériahibás gép, vagy kocsi amire van visszahívási akció. Attól azok még kész vannak.
Egyébként azt nem találom, hol van az, hogy felig kész dologra nem terjed ki aszerzői jogi védelem. nem vagyok specialista ebben témában, sőt mindig is utáltam.
Bocsi eksön_ de én ezt most egy kicsi másként látom.
1. A sw gyártó óriás siet, hogy minnél előbb piacra dobhassa a terméket, ezért abban lehetnek hibák, be nem fejezett részek. Ezek a hibák nem a használatból adódnak mint a mosógépnél, hanem eleve benne voltak és ennek nyilt beismerése a service pack avagy patchek. Egy sw nem akkor kész mikor (Murphy után szabadon) mikor abba hagyják a "fejlesztését", hanem amikor maradéktalanul és hiba mentésen csinálja azt amire szánták (vették), és amit a felhasználó jogosan elvárhat töle. A complex törvénytárban valami magyarazátok is vanak a tv-hez, és ez alapján kétséges a be nem fejezett mű jogi védelme. Ha gondolod elküldom.
Gondolom, arrol van szo, hogy a lengyel sapszedo szakemberek elmentek egy szoftvertanfolyasra pl. bsa-hoz, ahol megtudtak, hogy a szoftverert licenszdijat kell fizetni, aki felhasznalja, az fizeti, aki forgalmazza/eloallitja, az meg megkapja, szoval normalis adasvetel. meg hallottak, hogy a szoftver minden egyes peldanyaert kell fizetni, masolni nem szabad, a szoftvernek ugye peldanyonkent ara van.
no, a sapszedo szakember ugye korabbi (sapugyi) szakmai tanulmanyaiban azt is tanulta, hogy a t. sapfizeto jogosult a bevetelei erdekeben felmerult koltsegeket a bevetelekbol levonni, ami igy kijon, azt hivjak nyeresegnek, es az utan sapot lehet szedni, no de ezek a koltsegek nem lehetnek akarmifelek, csakis olyanok, amik a bevetel elerese erdekeben merultek fel, igy peldaul az ablakon kidobott penz az bizony nem koltseg, es meg kulon mindenfele sap is szedheto erte.
eddig logikus.
namarmost, ezutan azt latja a t. sapszedo szakember, hogy egy t. sapfizeto valakinek telepit egy szoftvert, es azert nem ker penzt, vagy a piaci arnal sokkal kevesebbet, peldaul egy operacios rencer nevu szoftverert, ami ugye negyvenezer forintnal kezdodik, na, ezert ker a t. sapfizeto pl. tizezer forintot.
mit mond erre a t. sapszedo? a piaci ar negyven, eladta tizert, tehat ablakon kidobott harmincat, tessek mindenfele sapot fizetni utana.
na, erre mondom azt, hogy ez bizony igy van jol, es a t. szakember nagyon helyesen alkalmazta a jogszabalyait, mindossze egyetlen pontban tevedett, amikor az oprencer nevu szoftver piaci erteket 40k forintban hatarozta meg, hiszen ha utananez, akkor rajohet, hogy teljesen jogtiszta modon vasarolhat mindenfele fajta ilyen kategoriaju szoftvert 10k forint kornyeken, ez tartalmaz cd-t, konyvet, supportot, ilyesmit, szoval tenyleg mindent.
ha ezt a t. szakember eszrevette volna, akkor kiment volna az osszes olyan ceghez, aki 40 k forintert vagy netan meg dragabban veszi az oprencer nevu szoftvert, megallapitja, hogy 10k ft piaci erteku dolgot 40k ft-ert vettek, igy 30k ft-ot kidobtak az ablakon, tessek megfizetni a mindenfele sapokat.
1.Véleményem szerint a BSA az, és a az előírt feltételeknek is megfelel, az hogy nem a törvény erejénél fogva jön létre még nem zárja ki, hogy az legyen. A Microfos talán be tudja szedni, bár ez is kétséges (hiszen nincsen joga pl vadidegentől információt kérni a használt szoftvereiről, míg a BSA-nak van), de John K. a shareware progija után már nem, miközben az egész világon könnyen terjedhetnek a JohnKSoft termékei. Viszont az ilyen BSA féle kollektív önvédelmi és jogsértő egyesület útján már ő is hozzájuthat jogos jussához. biztos lehetsz benne, hogy nyilvántartásba vannak véve, sőt az ellenőrzésnél szerintem lobogtatják is az iratot, hogy még inkább hatóságnak látszanak.
2. Azt hiszem a befejezetlen művek is szerzői jogvédelem alá tartoznak, hiszen egyébként bárki ellophatná a félig kész forráskódot és saját maga fejezhetné be. Az meg, hogy atermék hibás, nem teszi befejezetlenné, csak a termékfelelősség intézményét kerll rá vonatkoztatni.
3. "1§ (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik ....
c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is" Ez a megfogalmazás a védelmet a legkiterjesztőbb módon engedi értelmezni, így válaszom igen.
A kártérítésnél én a gyártó által a szoftwer hibájából bekövetkezett kárról beszéltem. Természetesen a BSA kártérítés címén csak az elmaradt jogdíjat követelheti meg a gyártó általi nettó eladási árat kérheti. Itt nem is ez a húzós, hanem pénzbüntetés meg a szabadságvesztés a büntetőperben.
Elnézést ha már felmerült, csak elmerengtem azon, nem lehetne-e a személyiségi jogok országgyűlési biztosához fordulni BSA ügyben - mert ugye érdekelne, milyen jogon gyűjtenek adatokat a cégekről (hány gép, etc.) valamint ugye mint kiderült egy adatbázisból válogatták ki a cégeket - ezt vajon jogszerűen tették, az adatgyűjtés és felhasználás megfelelt a jogszabályoknak?
