Külföldről szeretnék gyógyhatású készítményt behozni az országba és interneten keresztül értékesíteni, akkor milyen jogi procedurákon kell átmenni? Gondolok itt regisztráltatásra, engedélyeztetésre stb.
Adott egy - már mindkét fél által - szerződés, ami tartalmaz ugyan a megszűnésre utaló fejezetett, de csak azt tartalmazza, hogy a szerződő félnek mikor mond fel azonnali hatállyal a cég. Tekintettel arra, hogy a szerződés a UK jogrendje szerint került megkötésre, így a szerint lehet azt felmondani. Mire lehet hivatkozni, ha fel szeretnénk mondani? Ebben az esetben automatikusan megszűnik? Tudja valaki, mit rejt magában az angol kötelmi jog vonatkozó része? November 1-gyel kezdődik egyébként, és határozott idejű.
Nagyon fontos lenne, hogy mielőbb választ kapjunk.
A bírósági végrehajtás során a természetes személy adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű akkor mentes a foglalás alól, ha a becsértéke nem éri el
a) motorkerékpár esetén a 150 000 Ft-ot;
b) személygépkocsi esetén az 1,2 millió Ft-ot;
c) autóbusz esetén a 3,5 millió Ft-ot;
d) tehergépkocsi esetén a3,5 millió Ft-ot;
e) nyerges vontató esetén (szerelvénnyel együtt) az 5 millió Ft-ot.
2. § Ha a végrehajtás során a gépjármű értékesítésre kerül, a befolyt vételárból az 1. §-ban foglalt összeg - a Vht. 170/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - az adóst illeti meg.
Szeretném megkérdezni hogy végrehajtás során a munkába járáshoz nélkülözhetetlen gépjárművet lefoglalhatja -e a végrehajtó?Le kellett adni a rendszámot és a forgalmiját az autónak mert kivonták ideiglenesen a forgalomból ,egyidejüleg a bankszámláink inkasszózásával.Nem hogy fizetni de dolgozni járni és élni sem tudunk.....
A csavar ott van a dologban, hogy egyelőre még nincs fizetési kötelezettsége a Bt -nek.
A fizetési kötelezettség a bírósági tárgyalás elmarasztaló ítéletekor keletkezhet. Addigra már viszont az új beltag van a képben, akinek természetesen nincs egy árva garasa sem.
A Bt beltagjaival szemben a beltagságuk miatt akkor lehet bármit érvényesíteni, amikor a Bt fizetésképtelensége felszámolási eljárás keretében megállapításra kerül.
Tehát először a Bt-vel szemben lehet érvényesíteni a követelést, ha ez nem sikerül, akkor lehet felszámolási eljárást kezdeményezni, amikor annak vége van, akkor derül ki, hogy mekkora követelést nem sikerült a Bt-n behajtani. Na ami maradt tartozás, azt lehet a beltag(ok)on behajtani.
Az aktuális beltagon bármit, a korábbi beltagokon pedig minden olyan követelést, ami már az ő idejükben is megvolt (a beltagság megszűnésétől számított öt évig lehet próbálkozni).
Tehát az alól a tartozás alól, ami a beltag idejében keletkezett, nem tud kibújni azzal, hogy kilép/eladja/átváltoztatja a céget Kft-vé/stb.
Ellenben eladhatja minden vagyonát, a pénzét meg eldorbézolhatja, és akkor a büdös életben nem hajtasz be rajta semmit, ha úgy akarja.
kérm, az 0000000 sz. ügyben tárgyalás tartását rendeljenek el, mert szükségesnek tartom a szembesítést és van egyéb bizonyítékom is, amit a végzés nem vett figyelembe, ill. új bizonyítékom is van.
A jogi tanácsukra volna szükségem. A helyzet a következő:
Adott egy Bt. amely nyújt egy bizonyos szolgáltatást. A szolgáltatás alkalmával baleset történik melyben a szolgáltató felelőssége nem egyértelmű. Kártérítési egyeztetés folyik a Bt.-vel a károsult javára. Amennyiben nem sikerül megegyezni az beltaggal (ügyvezető) a kártérítés összegéről, valószínűleg pereskedésre kerülhet sor. Lehetséges, hogy a vállalkozó ki tudja menteni magát a kártérítési felelősség alól de az is lehet, hogy nem. Mondjuk, hogy nem és megítélik a kártérítést a károsult részére de időközben (még a per megkezdése előtt) eladják a Bt.-t valamennyi kötelezettségével együtt. Akkor ha az ítélet kihirdetésekor a vállalkozás fizetésképtelen, az új tulajdonoson (aktuális beltag) próbálják meg behajtani a kártérítés összegét vagy esetleg a régi felel az okozott kárért??? Megúszhatja a régi beltag?
Nincs jelentősége, ha az építéshatóság sem vitatja, meg a szomszédok, mert általában ezeket nem őrzik. Hogy a bejegyzés feltétele-e nem tudom, utána kell nézni hogy akkoriban az feltéel volt-e. Ha igen erre hivatkozva lehet az önkormányzatnál védekezni, ha szükséges. Ha pedig meg vannak a feltételei az engedélynek lehet most is kérni.
Az egeszen biztosan vagy valami oriasi muhiba lehetett a szolgaltato reszerol - vagy orbitalis csalas a bekottetoerol. De nyilvan nem ugy, hogy bement gipsz jakab az ufszre, hogy kossek be a Kokorcsin utca 15-be az aramot, igaz semmi kozom az ingatlanhoz, es ok bekotottek csak ugy...
Okozhat-e gondot ház vásárlás esetén, ha nincs meg a használatba vételi engedély?
Szeretnénk megvásárolni egy 30 évvel ezelőtt épült lakóházat. Neki nincs használatba vételi engedélye, a tulajdoni lapon be van jegyezve, hogy az ingatlan lakóház és udvar. Azt jelenti ez hogy valaha létezett használatba vételi engedély, csak az éek során elkallódott? Ugyanis az önkormányzatnál se találják, de úgy tudom, ezeket a bejegyzéseket a tulajdoni lapra csak a használatba vételi engedély alapján tehették meg egykor. Ha enélkül az engedély nélkül megvásárolom, okozhat-e ez később számomra kellemetlenséget? Az ügyvéd szerint nincs jelentősége.
Olyat már láttam, hogy a tulaj tudta nélkül beköttettéka villanyt, igaz aztán utóbb tudott erről, de nem csinált semmit, és meg is fizettették vele a számlát, mert eltűntek a lakók...
Linkelj mar egy peldat legyszives, ahol raadasul tartozas felhalmozas UTAN atirta az orat a szolgaltato mas nevere. Ez onmagaban hulyeseg, amig nincs kinullazva a szamal, addig sehova nem irjak az orat.
De csak mutass peldat olyanra, ahol a tulaj alairasa nelkul a szolgaltato atirta az orat, es ott jo nagy tartozas felhalmozasa utan meg sem probaltak a tulajon behajtani. Mondjuk lehet, hogy behajtani nem, egyszeruen leszerelik az orat, aztan akkor kapsz ujra szolgaltatast, ha kifizettel mindent, tartozast, oraszerelest, buntetest akarmit.
Biztos lehetsz benn, hogy ha a at akarja valaki irni az orat mas nevere, akkor ahhoz kell a tulajdonos beleegyezese, es bar tudni nem tudom, be barmibe fogadnek ra, hogy olyan nyilatkozatot kell tennie, amiben egyetemleges felelosseget is vallal az oraert. Tehat elso korben azon probaljak meg behajtani, akinek a nevere az ora szol, masodik korben pedig a tulajdonoson, es a tulajdonos meg mennyen es jatssza le polgari perben a penzt az adossal, a szolgaltatot az nem erdekli. Legfokeppen azert, mert a szolgaltatas helyhez kotott, kapcsolodik minden korulmeny kozott az ingatlanhoz.
Szerintem az eredeti kerdesben is az lehet a kettos behajtas oka, hogy megprobaltak az adoson behajtani elso korben, valszeg nem sikerult, ezert elinditottak a tulajdonos ellen is. Utobbi sem jogellenes valoszinuleg (ismerni kellene a szerzodest es a szolgaltato ASZF-jet), az, hogy a ketto egyutt fot az fura, es lehet hogy nem szabalyos, de szerintem meg ezzel sincs gond : ha sikerul behajtani az egyiken, leallitjak a masikat.
Nyilvan a szerzodo az elsodleges ados, de nincs olyan kozuzemi szolgaltato, aki engedi ugy atirni a szolgaltatast mas nevere, hogy az ingatlan tulajdonosa ne legyen egyetemleges ados benne.
Gondolj bele jozan esszel, amire a hajlektalanos pelda tokeletes volt : ha en atiratom a gazoramat egy hajlektalanra, aki talan mas varosban el mar, vagy akarhol, akkor en most majd a lakasban lakva ingyen hasznalhatom a gazt? Ebbe nincs szolgaltato aki belemenne. Teljesen logikusan. Ugyanez tovabbi atirasnal : egy berlo nyilvan nem irathatja at az orat egy harmadik szemelyre a tulajdonos engedelye nelkul, a szolgaltato nem is irja at. Ugyanazert az okbol, hogy a szolgaltatas ellenerteket o meg tudja kapni mindenkeppen, a tobbi meg nem erdekli, maganugy ki hogy rendezi le a berlo/haszonelvezo/akarki fele.
Teljesen egyértelmű ebben a Ptk. és a bírói gyakorlat, hogy a tulajdonos is felel. Nem így iylen ítéletet lttam már.
99. § A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
Attól követelhetik a tartozást, akivel szerződést kötöttek, mivel egész egyszerűen vele állnak szerődéses jogviszonyban.
"Ujjabban csakis akkor adható más nevére az óra az eonnál, ha a tulajdonos felelösséget vállal az esetleges tartozásért. "
Pontosan.
Mit gondolsz, újabban miért van ez így..?
Pontosan azért, mert egyesek kihasználták a régi rendszert; egyes c.. családok jó nagy tartozást halmoztak fel, majd átkötötték a szerződést egy másik családtag nevére (az ott lakó harmincból..).
Nem akarom tovább ragozni; követelésed azzal szemben lehet, akivel szerződéses viszonban állsz.
Tulajdonos terhelhető mindig. Amit írsz, hogy albérlő a nevére veszi az órát, akkor is.
Ujjabban csakis akkor adható más nevére az óra az eonnál, ha a tulajdonos felelösséget vállal az esetleges tartozásért. ha nincs ilyen felelösségválalásos papír aláiratva, akkor is így volt. Annyi a külömbség, hogy most van papít is.
Abban az esetben nem vagyok biztos benne, hogy terhelhető a tulajdonos, ha a bebbe lakó nevén van az óra és a benne lakó, a haszonélvező is egyben, aki felhalmozta a tartozást.
ha átiratod az órát, attól még a tied az óra, talán ez a jogi alapja, nem tudom, de a tulaj fizetésre bírható.
ha nem fizettetik ki az ilyen tartozást valahol, az még nem jelenti, hogy a késöbbiekben nem fogják megtenni vagy nem jelenti, hogy nem tehetik meg
Csak azzal szemben lehet követelésük, akivel szerződtek.
Tehát ha kiadom a lakásomat albérlőknek, és átiratom a fogy. mérőket az albérlők nevére, akkor ha tartozást hagynak maguk után, az az ő saruk lesz, és nem a lakás tulajdonosáé.
A kérdező nem áll semmilyen jogi viszonyban a szolgáltatóval, így rajta nem hajthatják be a hátrálékot.
A lakásra viszont bejegyezhetik a jelzálogot, de csak azért, mert a szerződő fél (a kérdező szülei) tulajdona.
ráadásul, ha majd visszakötik az órát, ha esetleg kifizetitek, akkor SZABVNYOSÍTANI kell a jelenkori előírások szerint a bekötést és egyebeket, ami nem azonos azokkal az előírásokkal, ami az kezdetekkor volt. monygyuk 10-20-30 éve, amikor eredetileg megcsinálták az óraszekrény bekötését. Minősitett villanyszerelő kell hozzá és mindenféle munkálatok, kérvény ellenőrzés, egyéb szivatások. Na ez vár rád...