Egy lassito blok az valojában egy booster a maga primitiv központjával, ahol minden mozdony cimre (azt hiszem ez a 0000 -hexben) kiküld egy lassulj parancsot 0001 (sebesség informácio ha jol emlékszem). Ez tehát valamennyi vonatot amelyik beér ebbe a szakaszba lelassit (nem vészmegállás, annak a kodja a 0000), ha jelzö pirosat mutat (azaz a hozzá tartozo relé vagy elektronikus kapcsolo aktiválja a fékezö modult és kiiktatja a normális booster - egyszerüen átkapcsol a boosterröl a fékezö modul jeleire. Ezek néha inteligensek is lehetnek, hogy egyébb informáciot ismételnek, csak a sebességinformáciot birálják felül).
Ha a jelzö visszavált zöldre, akkor megint a fö booster és a központ jut szohoz, és ujra ellenörzi a vonatot.
> Ekkor a mozdony elindul szepen lassan ugy, ahogy a karakterisztikajaban az be lett definialva.
Ne haragudj, úgy látszik, nem jól ismerem az egészet. De a DCC "normál fesz."-tôl egy digitális mozdony szvsz. nem indulhat el, hanem csak akkor, ha erre parancsot kap. A DCC rendszerben a sinen mindig a DCC feszültség van, de a mozdonyok csak akkor indulnak el vagy állnak meg, ha erre parancsot kapnak. Vagy rosszul tudom?
> Jelző vagy a Megálj jelet (tilos) vagy az általános DCC (szabad) jelet kapcsolja a szakaszra, igy a mozdony szabad jelzéskor ismét el fog indulni.(mivel a sebességinformáció periódikusan mindig felkerül a sínre.)
Ne haragudj, de csekély értelmemmel ezt nem tudom felfogni. Az általános DCC jeltôl miért indulna el a mozdony, ha a saját címét nem kapja meg?
(ahhoz viszont, hogy a jelzô a mozdonynak az indulást a saját címével adja meg, tudnia kell, melyik mozdony állt meg nála).
A lassitoszakaszrol, ahogy nalam - sajnos egyenlore elmeletben - "mukodik".
A lassitoszakaszt egy rele valtoerintkezojevel taplalom. Alapesetben a normalis fesz/jelsorozat van a sineken, amennyiben szukseges a lassitas, akkor a rele behuz es atvaltja jelzo szinet eloszor is, majd pedig aktivalja a STOP jelsorozatu (LV101+LG100) tapot. Ekkor a mozdony megall a jelzo elott (jo esetben). Amikor a jelzo zoldre valthat, akkor a rele elenged, jelzo zoldre valt es visszakapcsol a normal fesz. Ekkor a mozdony elindul szepen lassan ugy, ahogy a karakterisztikajaban az be lett definialva.
A jelzonel pedig en nem veszem figyelembe, hogy van-e mozdony a lassitoszakaszon vagy sem, mert a jelzoallitas nem az adott szakasztol, hanem a vele szomszedos foglaltsagatol fugg.Foglaltsagjelzonek LB100-as+LR100 a vezerlo fele.
A gyakorlati megvalositas egyenlore varat magara, tervezem, hogyha vegre egy kis idohoz jutok es vegre felepul a haz, akkor osszerakok egy kis tesztkort.Valamikor karacsony tajan, raadasul meg nemi HW is kell.
Igazad van a Jelző vagy a Megálj jelet (tilos) vagy az általános DCC (szabad) jelet kapcsolja a szakaszra, igy a mozdony szabad jelzéskor ismét el fog indulni.(mivel a sebességinformáció periódikusan mindig felkerül a sínre.)
A "Minden Mozdony indulj jelet" pedig elméletileg ki lehet adni a broadcast cimmen (00000000) kiadott valamely nem nulla sebességgel!
A vezérlőegységek általában nem támogatják, mert 0-ás címet az analóg mozdonyra vonatkozó információnak kezelik, számítógépről ki lehet adni.
Egyébként a broadcast címet használja a "Vészmegállítás, NOTHALT" parancs is.
Gergő
A szigetelt szakasz áram alatt marad ugyan, de a jelző által generált "minden mozdony állj" jelet kapja a rajta levő mozdony. Ha a jelző zöldre vált, a szigetelt szakasz visszakapcsolódik a rendes, boosterből érkező jelre, így a mozdony az onnan érkező jelet fogja kapni, tehát elindul.
Csak hülyéskedtem, ezért volt ott a sok smiley! (elképzeltem, mi lenne egy terepasztalon egy ilyen parancsra ! :-))))
De azért látok egy belsô ellentmondást a magyarázatban: Ha a jelzô a mozdonyt az elôtte lévô szakaszra adott "minden mozdony állj" paranccsal állítja le, akkor _a mozdony megáll, de alatta áram alatt marad a sín!!!!_ Tehát nem lehet újra indítani, csak egyedi paranccsal. Hogy egyedi parancs nélkül is elinduljon, ahogy írtad, akkor, amikor a mozdony megállt, le kell venni a feszültséget - és a zöld jelzésnél újra ráadni!!! Ehhez viszont a jelzônek tudni kell, hogy a mozdony már beérkezett és meg is állt!
Tehát azért mégsem ilyen egyszerű.
Mint tudjátok, az ördög a részletekben rejtezik :-)
Crash-nek: a Ludmilla digitalban nem fut ki, hogy miért, azt nem tudom... Tény az, hogy analógban nekem is jó játék volt, hogy fokozatosan állt meg, de digitalban satuzik a drága...(feltéve ha 0-ra teszed a lassulást)
Nem fog leszaladni, ha megvaltoztatod a fekezesi CV ertekeket. Akar satuval is megallhat, mondjuk az nem realisztikus, de mondjuk max sebessegrol leallithatod cca 40cm-en Az a helyzet, hogy egy normalisabb vonattal, analog modon (fulggazrol egybol lezar) kepes 120-150 cm-t gurulni a lendkerek miatt.
Letezik olyan, hogy motorfek ? Neadjisten villamos fek a digi uzemben ? Mer elvegre a motor, amikor gurul a gep, generatorkent viselkedik, es a termelt aramot elvezetve a motor - mivel munkat vegez - lassitana. Nem tud ilyet a dekoder ? Bili system v1.0 :-)
Mondjuk a vonat suly sokat nyom a latba fekezeskor, mert en ugyan nem H0-aban nyomulok, hanem N-ben, de meg olyanabb tapasztalataim vannak. Van egy 10-12 kocsis ec, ami nagyon jol gurul gyarilag is, kicsit grafittal updatelve... Elerakom kedvenc Re460-asom, es az ebadta ha nem vigyazok, kepes 50 centit gurulni. Uresben a mozdony jo, ha tizet kigurul...
Es nem mindegy hogy eleg 20 cm-et szakaszolni, vagy 70-et. A hosszu vonat a jelzo elott kozvetlenul, a rovid meg joval a jelzo elott all meg.
Ketfokozatu fekezes lenne a megoldas :-) szep lassulas egy bizonyos pontig, onnan meg satu :-)
Matiz:
Nekem is Brawa-m van, bibiiii :-) Es eszmeletlen halkan fut...
Nem fog leszaladni, ha megvaltoztatod a fekezesi CV ertekeket. Akar satuval is megallhat, mondjuk az nem realisztikus, de mondjuk max sebessegrol leallithatod cca 40cm-en (vad becsles)is vagy 1m-en, akar linearis akar mas modon.
Ugyanilyen modon lehet a gyorsitast is beallitani, igy mondjuk egy gozos lassabban indul, mint egy dizel vagy villanymozdony.
Igy realisztikusabb lesz az uzem.
A beallitando CV ertekeket vagy a szabvany vagy a dekoder leiras tartalmazza - jo esetben.
<>a vezérlöjelek folyamatosan jelen vannak, (söt a szabvány valahol elö is irja, milyen idöközökben kell ezt ismételgetni),
Hmm... akkor jo. Digitalizalas ezerrel :-)
Mar csak azert aggodom, hogy pl H0-ban a Roco Ludmillat le kell tiltani az asztalrol, mert kepes az istenadta egy metert is kifutni ...
a vezérlöjelek folyamatosan jelen vannak, (söt a szabvány valahol elö is irja, milyen idöközökben kell ezt ismételgetni), különben a dekoderek elfelejtenék a parancsokat.
amiben ugye minden mozdony aktuális végsebessége benne van, a cím alapján minden mozdony megtalálja a számára megfelelőt, és a dekóder az álló mozdonyt ennek a sebességnek az eléréséig gyorsítani fogja.
Akkor a vezerlojelek folyamatosan a sinen vannak? Nem csak akkor kuld jelet a booster, ha valami valtozik ?
Minden mozdony indulj parancs nincs, de ha visszakapcsolja a jelző az eredeti digitális jelet, amiben ugye minden mozdony aktuális végsebessége benne van, a cím alapján minden mozdony megtalálja a számára megfelelőt, és a dekóder az álló mozdonyt ennek a sebességnek az eléréséig gyorsítani fogja.
Induláshoz nem kell extra parancs, mert a gyorsitási jellemzök magában a mozdonyban vannak, igy ha megjelenik ismét a kod a sinekben, ami nem 0 sebességet ad az adott mozdonynak az magátol a megadott gyorsulással indul.
A fékezö blokk minden mozdonyra kell, hogy hatással legyen, tehát a fékezö szakaszban egy minden mozdony ÁLLJ kod van, ha vörös a jelzö, ha nem akkor visszakapcsol az eredeti kodra.
Märklin rendszerhez ez már régóta létezik
fékgenerátornak hívják (németül: Bremsgenerator)
Ezt gyártja már a Viesmann is.
A Viesmann DCC változata remélhetőleg már az idén forgalomba kerül. De a Lenz katalógusban sőt a ROCO újdonságai között is megtalálható!.
A bekötésük nagyon egyszerű, a jelző elötti szakasz tilos jelzés esetén a jelgenerátorrol kapja az áramellátást így a szakaszba lépve fékezni kezd.Szabad jelzéskor az áramellátás ismét a Digitális jelről történik így a mozdony szépen felveszi a beállított sebességét.
(Ha a dekóder által kapott digitális jel megszűnik és a menetirányhoz képest elentétes polarítású egyenáramot vagy szinuszos (nem értelmezhető) váltakozóáramot kap a mozdony fékezni fog majd megáll.Ez a dekóderes mozdonyoknál analóg üzemben müködik.
(Ezt ne próbáld ki a busterrel, mert nem biztos, hogy túléli,ha bármilyen máshonnan származó feszültséget szembekapcsol vele az ember!)
(Létezik a DCC szabványban egy "minden mozdony ÁJJ" parancs is, lehet, hogy azt használják)
Sőt a ROCO egy az integrához nagyon hasonló jelfeladó rendszert is ki akar építeni! (Karácsonyra igérte!)
Az újgenerációs LENZ DCC dekóderek már
visszafelé is tudnak komunikálni.
Illetve létezik egy kiegészítő panel a régi dekoderek számára is.
Érdemes tehát néhány hónapot várni az igazi nagy beruházások előtt (pl központi egység), mert úgy járhatunk mint a ROCO LockMauus 1-el.
Gergő
Szó volt itt nemrég arról, hogy hol lehet a Weben információt találni saját építésű DCC alkatrészekrôl. A német Newsgoup-ban valaki leközölt egy listát. Azt is írta, hogy ezekben a cikkekben sok az egymásra hivatkozás, tehát a nagy számú cikk esetleg kevesebb valódi konstrukciót takar.
Az volna a kérdésem, hogy volt-e már valakinek a szagértő kezei közt SelecTrix Lok-Control 2000 Central Controllal az oldalán? Ugyanis a Märklin bemutató asztalunkhoz küldtek ilyet is a németek, de sajna leírást egy sort sem... Nemrég letöltöttem és elolvastam a Lokmaus2 leírását, gondolván, hátha van némi hasonlóság a két rendszer kezelése közt. Most megint elővettem a vezérlőt, és néhány perc gombnyomogatás után a 02-es címen elindult az N-es Re 460-as mozdony a pályán és vele együtt a H0-ás BR 152 egy másik sínen!!! A programozásukról még nem sok fogalmam van, de a hétvégén kisérletezni fogok tovább. Ha valaki meg tudná mondani, hogy mit lehet csinálni "Mode" és a "PR" menüben, az érdekelne! Azt tudom, hogy programozni, de azt nem, hogy mit és hogyan... Valamint hogyan tudom írányítani a kitérőket, jelzőket?
nem a back-emf röl van szo. Az csak a motorral tartja visszacsatolva a kapcsolatat - kompenzálja azt, ha a motor erre rászorul.
Az általam emlitett eljárásnál, a DCC modul nem egy, hanem egy egész sor informáciot visszaküld a központba, söt az is lassan elképzelhetö, hogy nem fog kelleni a CV-ket meg az általad emlitett back-emf-t sem elöre a chipbe programozni, hanem a visszajelzés folyamán a központban lesznek "láthatók" ezek az informáciok, és igy akár menetközben is változtatni lehet. Igy igen jol lehet majd az egész DCC modult optimalizálni ugy a belsö meghajtásra mint a külsö pályára, illetve a többi mozdonyra nézve is. (pl. láthatod, hogy az adott fokozaton az egyik mozdony gyorsabb mint a másik, egy egyszerü fogással megváltoztathatod az adott mozdony jellemzöit, és elérheted hogy pl. a 6. fokozaton a mind a két mozdony egyformán kb. 30km/h sebességgel menjen stb, más ha nem tudod mi a cime az adott mozdonynak, akkor az maga bemutatkozik, igy ha esteleg egy PC is kéznél van akkor azon a képét is megláthatod, tehát nem kell a papirokban keresgélni, hogy hova is irtad fel a legultolso mozdonycimet)
Csak még várj egy két évet, már jön az aktiv visszalejzös DCC mozdony, ami menet közben visszafelé is kommunikál a központtal (azaz a mozdonytol a központba küld adatokat)
hogy megbízhatóan működjenek, bonyolult elektronikára van szükség
Hát ehhez képest a legegyszerübb DCC elektronika is majdnem fényévre van - igaz, hogy sokkal modernebb.
irod:
ahol az érzékelô nemcsak azt olvassa be, hogy ott van egy mozdony, hanem leolvassa a számát is - ötletek vannak erre, de hogy ez működik is...?
Csak még várj egy két évet, már jön az aktiv visszalejzös DCC mozdony, ami menet közben visszafelé is kommunikál a központtal (azaz a mozdonytol a központba küld adatokat), tehát majd egyszer eljutunk oda is, amikor a jelzö elött a mozdony megmondja a számát, és ez szerint kap majd szabadot - Érdekes dolog informatikusoknak, de hogy még a vasulmodellezö is ki-e éli magát benne azt kétlem.
> a DCC amellett, hogy nagy lehetosegeket rejteget a mozdonyvezeto alkatoknak, sokkal megkonnyitheti az allomasfonok dolgat is.
Akkor belecsapok a közepébe.
Az állomásfônök megközelítésnél DCC nélkül az automatizálás egyszerű: szakaszolod a pályát. A visszajelzés bonyolultabb. A régóta használatos sínérintkezô nem a technológia csúcsa: nem érintkezik megbízhatóan, nemcsak a mozdony kapcsolja, hanem a kocsik is, de nem mindegyik, rendszerint a fém-kerekűek igen, a műanyag-kerekűek nem. Jobb gondolat a reed-relé, de ehhez minden mozdonyt fel kell szerelni mágnessel. Az optikai rendszerek nem terjedtek el, valószínüleg azért, mert ahhoz, hogy megbízhatóan működjenek, bonyolult elektronikára van szükség. De az analóg rendszerben legalábbis a vonat-befolyásolás viszonylag egyszerűen megoldott.
A DCC-ben ez nem ilyen egyszerű. Ha nincs minden mozdonyhoz vezetô, akkor úgy tudom, két dolgot lehet tenni. Vagy az analóg technikában megszokott módon szakaszolsz, de ekkor a vonatok elvesztik a DCC rendszer legszebb tulajdonságát, a finom, egyenletes fékezést és gyorsulást. A másik lehetôség, hogy a vonat tudatja a jelzô elôtt pozícióját a számítógéppel, az pedig célzottan lelassítja DCC-vel. Ehhez viszont az kell, hogy a számítógép pontosan tudja minden mozdonyról, hogy hol van. Ehhez elvileg lehet használni reed-relét is - a szoftvernek számon kell tartania, hova melyik mozdonyt indította el, és az éppen hol kell, hogy legyen. Írja meg, aki ilyet csinált és az működik is! A másik lehetôség egy igen bonyolult visszajelzés, ahol az érzékelô nemcsak azt olvassa be, hogy ott van egy mozdony, hanem leolvassa a számát is - ötletek vannak erre, de hogy ez működik is...?
Tehát szerintem a DCC alapú állomásfônöki jellegű tevékenység megszervezése és megépítése nem is olyan egyszerű! Végülis mi a fenének a DCC, ha utána úgy vonatozunk, mint az analóg rendszerrel??!!
A kérdés az, hogy hány ilyen rendszerü terepasztal van pl. Mo-n.
En jomultkor, a kelenfoldi kiallitason igen meglepodtem, amikor beszelgettem a latogatokkal. Ezek alapjan az szurheto le, hogy igen sok embernek van digi rendszere otthon. Legalabb 6-7 ember jott megkerdezni, hogy mi ujsag, es DCC -e a modul.
Akkor volt uj a Fuggerth Szili, amit kiraktunk a vitrinbe, ugyebar tamogatok, miegymas, nem kell meselni, hogy az egyesulet nem a tagdijbol el (ugye Zsolt ? ;-) ). Erdeklodtek sokan, es majd' minden masodik ember a dekoderfoglalatot kerdezte, mint feature-t.
Ennyi a magan DCC-rol. Mindenesetre szerintem a Roco a DCC kezdokeszleteivel jokor lepett, es felepitette maganak a piacot.
A klubbok kozul a pecsieknek mar van mukodo H0 DCC moduljuk, de ok Uhlenbrock rendszert hasznalnak, es nem igen prezentaljak a szabvanyt (es ha csunya akarok lenni, akkor elmodom, hogy annak ellenere, hogy gyonyoru dolgokat muvelnek, Ok senkivel sem kozoskodnek kiallitas kapcsan, pedig hajh, milyen jo lenne egy kozos, 300 meteres modulrendszeren hajtani a vonatokat :-) )
Ha megvalosul a DCC projekt, akkor a LAVA lesz az elso nyilvanos. Itt arra gondolok -amit mar regota hajtogatunk- hogy jon egy ember, vagy csapat, es hozzdugja a moduljait a mienkhez, es lehet nagy modulrendszert csinalni.
Ehhez keszul a szabvany (megint Zsolt! :-)), hamarosan (par honap) szeretnenk publikalni (ha mas nem, akkor neten), hogy masok is tudjanak modult epiteni. Ugyebar egyszer mar megigertuk, mert mi honositottuk a modult itthon, de ez az anyag remelem karpotolni fog mindenkit :-) Hamarosan, par honap, maximum a tel folyaman kirukkolunk a szabvany papiron rogzitett formajaval.
ilyen terepasztalhoz meg ilyen rendszerü modellvasuthoz szerintem is nagyon optimalis a DCC. Erröl nincs is vita. A kérdés az, hogy hány ilyen rendszerü terepasztal van pl. Mo-n.
A DCC mellett szol reszemrol az, hogy mind a mozdonyvezeto, mind az allomasfonok szerepet be tudja tolteni. Amellett az uzembiztossag is jobb, mert ugyebar konstans 16V valtofesz van a sinben, ami joval biztosabb uzemet iger.
A LAVA-ban gondolkozunk erosen a modulrendszer digitalizalasan. Egyreszt, mert allomas a 100m modulon csak 2-3 van, igy a tagok tolonganak, ki vezerelhessen. Ha pedig digital lesz, akkor lesz allomasfonok, aki kezeli az allomasokat, es lesznek vezerek, akik a vonatokat vezetik. Ha pedig a banda mas elfoglaltsagot (pl sorozes) talal maganak, akkor a szukseges elegseges szolgaltatas soran az allomasfonok tudja a vonatokat is vezetni az allomasok kozott.