Gyöngyházjellegű a gyöngyház is.Nem tudom ki tudsz-e jutni valami folyópartra,de ha igen,keress ott folyami kagyló héját.A Tiszán sok szokott lenni,főleg a szabadstrandoknál,mert az embereknek szokása kidobálni a partra.
Az gyémántos sarokköszörű koronggal vágható.Köszörülni,majd polírozni kell.Vigyázz,mert a pora rohadt büdös ,mocsárszagú, olyan helyen csináld.
Honnan lehet teflonlemezt szerezni? Nekem 1mm vastag kell pengetőnek(a citerához ilyen kell), koptatónak persze vékonyabb is jó.
Vizsgaidőszak végéig nem igen tudok kimenni Újpestre.
Citera! Ha kilátogatsz Újpestre, forszírozd légyszíves a lucfenyőt. A katalógusukban ami az Interneten is látható, szerepel. Egy idős nő kezeli a "furnés és svartni"- részleget,állítólag két hete dolgozik ott és nem lát még tisztán a pályán. Lehet, hogy van luc csak ő nem találja. Mert akkor én is kimennék újból, ha valóban az a tuti fedőlapnak.
IV. ker Újpest, Ipari Park u. 5. Tegnap voltam ott. Megyeri úttal párhuzamos. Én pengetőnek újabban (harminc éve) 0,5-ös teflonlemezt használok, pl. mandolinhoz. Kellemesen lehet vele "pörgetni". Viszont gyöngyház-jellegű anyagot kersnék díszítéshez. Vagy negyven éve mániám a gyöngyházberakásos mandolin, vagy buzuki. Most ezt az igényemet kielégítendő, beépíteném a tamburába, bundközi jelzésnek és a testbe díszítőelemként. Egyébként a meghajlított kávát letettem a picébe, hogy ne hirtelen száradjon. Holnap felhozom a konyhába, holnapután kiteszem árnyékos, széljárta helyre, kedden leveszem a szerszámról és meghajlítom a másik felét.
Hol lehet kapni papírbakelit lemezt? Koptatónak szeretném használni.Dekoritnak is nevezik, régebben készült pozdorja bútorlapok borítása volt. Kb. 0,5..1mm vastag kívül szinezett,anyagában sötétbarna réteg, amit le lehet áztatni a pozdorjáról.
Azt monták már ilyet nem gyártanak,de én még reménykedek. Ez egy kompozit anyag, papírból és bakelitből. Ez az anyag hőre keményedő, kopásálló,ezért jó pengetőnek is.Régebben hőre láguló plekrummal pengettem, de annak mindig
leolvadt a sarka, ha begorombultam a zenével.Van még ilyen anyagom, de fogyóban.
Holnap már leveheted.Érdekelne hol van Újpesten az a faüzlet(kerület utca házszám),mert a honlapon,amit megadtál, egy 4.kerületi cím van megadva. Azt hiszem talán Újpest az a 14.kerület.Mindkét címet jó lenne ismerni.
Szólni fog, csak tompább lesz a hangja mint a lucfenyőnek,de arra jó lesz,hogy megtanuljál rajta.A jávorlemez jó cucc, a nyakat viszont mindenképp faragnod kell. Abundokat csinálhatod 1..1,2mm átmérőjű CO hegesztő huzalból, de láttam már 3-as citerahúrból is.Ismered-e a tambura bundtávolságait?
Sárgaréz forasztóhuzalból hajlítom présszerszámmal.A bundfenést az asztalos haverom 50cm hosszú nayg laposreszelőjével csináltam.Ha tudsz ilyet szerezni szólj!
Ha csak egy citerához csinálsz, azt fogóval is meg lehet hajligatni.Lehet CO hegesztőhuzalból is.A rezet ki lehet lágyítani hajlítás előtt úgy hogy felizzítod és vízbe dobod.Hajlítás után visszahevíted és levegőn lassan hűtöd,ettől visszakeményedik.
Lantot már javítottam kettőt, de annyiból leginkább azt lehet megtanulni, hogy mivel lehet nagyot szívni. Készen vagyok a kis citerával is, de lehet, hogy egy bundfenést még megejtek rajta. Te miből szoktad csinálni a citerabundokat?
Kávát, hátlapot, nyakat, fejet juhar- vagy jávorfából szoktak csinálni, de lehet egyéb középkemény anyagból is. Ha maradsz a kávás megoldásnál, akkor a hátlap akár rétegelt lemezből is lehet, de akkor a kávák takarják el az élét, különben ronda lesz! Ha nincs tapasztalatod famunkában, akkor keress egy tapasztalt asztalos ismerőst, bármikor szükséged lehet a segítségére, ha elakadsz valahol. Én is így tettem, segített is amikor kellett.
A katalógus szerint elég jó a választék a darabáruból. Lucfenyő van, ez tehát jó fedőlapnak. Miből hajlítsam a kávát és mi legyen az alja? Formabontó leszek és nem farigcsálom egy anyagból a testet.
Abszolúte nem idegenkedek a bútorbontástól, csak először Újpesten megnézem a "svartni"-t. Azt írták nem kell köteget venni, lehet darabonként is. És hátha használható.
Azt mondtad 2..3 füzetlap mennyiség kell.A nagykereskedők ki fognak röhögni ekkora igénnyel.Nem értem miért akarsz mindenáron lemezanyagot venni?
Jó fenyőanyag kell.Luccfenyő legyen.Lemezt nem fogsz kapni, azt neked kell felvágatni és élibe összeragasztani. Egy tamburához nagyon kevés anyag kell.
Egyébként ne becsüld le a bútorbontást! Azt komolyan mondtam.Neked-ha jól értem-
teteje anyag kell.Keress egy deszkadarabot,melynek az évgyűrűi végnézetből
közel merőlegesek a deszka felületére.Olyan széles legyen,hogy a kétszerese adja ki a tambura szélességét(ilyet nem nehéz találni).Lajára vágatsd ketté,hogy a lapok vastagsága 5mm legyen(mire megcsiszolod 2,5..3mm marad belőle).Élével ragaszd össze őket, hogy a sűrűbb szálú széle kerüljön középre(az volt a rönk közepe).
A tambura testét egy anyagból szokták kifaragni valamilyen homogén szálszerkezetű keményfából.
Azt hittem megvannak faügyben a megfelelő források, és így a harmadik évezredben elmegy oda az ember és megveszi. Beszéltem hangszerkészítővel, a Dick és Gewa német cégeket említette mint forrást, ahonnan lehet rendelni. Vagy utazó román fakereskedők, faügynökök lehetnek a célpontok. Nem ismertek ilyet?
Természetesen vannak még használható fafajták azokon kí vül is,amit felsoroltam.
A jávort nem pocsékolnám citeratőkének,ha sokkal olcsóbb fa is jó.
A bedugózást (lehet hogy szaknyelven nem így hívják) felújításkor szoktak csináni, ha már a legvastagabb hangolószeg is kikoptt, a furatot felfúrjuk(+2mm) és ragaszó jelenlétében ,enyhe szoros illesztés mellett bele illő keményfa dugót ütünk bele.Ezután belefúrunk a legvékonybb hangolószegnek megfelelő furatot.ezzel elölről kezdtük a kopási ciklust.Ez használható ha a tőke anyaga nem elég kemény,de pl. szépsége miatt mégis azzal az anyaggal akarunk dolgozni.Ha a dugót beleszorítjuk vascsőbe, a tőke akár puhafából is lehet.Hátránya a helyigény,és hogy statikailag kigyengítheti a a tőkét ha a vascsővel együtt már túl nagy az átmérő.
A cimbalmomat így akarom csinálni,met ezzel csökkenthetem a hangszer tömegét.
A krisztusakác népi neve zsidótakony fa (ezt hüvelyes termésében levő édeskés ízű, takonyállagú anyagról kapta).Anyaga nagyon szép:sárgásfehér alapon paprikapiros erezetű.Mechanikailag nagyjából a tölgynek felel meg.
A furulya fúrásra olvastam, hogy ha bodzából csináljuk ,akkor izzó vasrúddal lehet belülről tágítani.Persze ezstergával nem nehéz, először a lyukat kell kifúrni,majd mikor befogom az esztergába, a csúcskúp úgyis a furat központjába húzza.Ezután a kívülről nyers méretű anyagot hengeresre kell esztergálni.Ez a henger egytengelyű lesz a furattal.
De vajon ezt eszterga nélkül hogy csinálták???Biztos van valami trükk.
A tambura fedlapját célszerű két szomszédos szeletből készíteni, amelyek úgy vannak szimmetrikusan szembefordítva, hogy a rönk külső része kerüljön középre.
Ha lemez állapotban szárítod, az már régen rossz. Jól kiszáradt rönkből kell szeletelni. Először fel kell négyelni hosszában, lehetőleg hasítással. Amelyik csavarvonalban hasad, az felejthető, amelyik egyenesen, abból szalagfűrésszel lehet szeleteket vágni. Rezgőlapnak sugárirányban szeletelt lúcfenyő kell (vagy cédrus még jobb, de az úgysincs), ezért amikor annyit leszeletelsz a negyedrönkből, hogy a fa "szívét" már elhagytad, akkor fordítsad át a másik lapjára, és újra sugárirányban tudsz szeletelni. A maradékból lehet pl. merevítőbordát csinálni, annál nem lényeg a sugárirányú szeletelés.
Fahajlítást próbáltam már, a sikere nagyon függ az erezetétől. Először meg kell főzni az anyagot, majd egyik oldalról szárítani, másikról nedvesíteni, közben kézzel segíteni neki arra görbülni, amerre akarjuk. Ha összevissza erezete van, akkor arra görbül, amerre ő akar.
A keményviasz olyan terpentines viasz, amiben adalékanyagként szandarakgyanta van, attól lesz kemény. Felolvasztva kell bedörzsölni. Faáruboltokban szokott előfordulni így készen, de elég drága.
