Szépek a képek. Szerencsére még a kristály kettőstörése is alakítja az interferencia
színeket.
Alpár tegnap elmondta, hogyan lehet elképzelni a polarizációt.
S bár amit mondott logikus, érthető mégis az az érzésem, hogy itt is az a helyzet, ami sokszor a kis részecskék világában - a papír mindent elbír de az eredmény mégsem olyasmi amit meg tudok ragadni és ami exakt választ ad.
Még akkor sem ha a jelenséget matematikailag leírja.
Kicsit olyannak tűnik ez számomra, mint ha lefotóznánk, leírnánk egy autót, beleülnénk, kipróbálnánk és aztán ennek alapján kéne elmondani, hogy tulajdonképp mitől megy?
A polarizáció : én meccsben eddig a polarizáció vezet olyan 17 : 0-ra...kb
Kísérletezem és küldöm is majd, ha van pozitív eredmény.
Kicsit most elkanyarodott a gondolatmenetem, mert két technikai részlet foglakoztat.
Az egyik, a tárgyasztal finom mozgatás. Mint láttátok a képen, ebbe az árba nem fért bele. Érdekelnének, ha valaki vissza emlékszik kezdő korából, hogy miféle trükkök, vagy barkács ötletek vannak erre?
A másik, egy méret skála, avagy vonalzó a képeken. Mivel a mikroszkópon nincsen zoom, így, ha bármilyen konkrét dolgot le tudnék fényképezni, aminek a méretét tudom, úgy az az alapján készített vonalzót bármelyik másik képre is rámásolhatnám. Tudtok valamit, aminek a méretét elég jó közelítéssel lehet tudni, és megtalálhatom itthon? (természetesen tudom, hogy vannak skálázott tárgylemezek, nem is túl drágán, de most a hobbi-barkács-kreatív problémamegoldás izgat)
Az általam linkelt mikroszkóp is Bresser gyártmányú és 20e volt a Lidl-ben. Ez utóbbi nem biztos infó. Magam nem láttam a boltban és lehet, hogy csak ennyit mert bevallani a család. ;-)
Ezek közül egy gyereknek a legkönnyebben használható a Bresser lesz, a másik kettő tükrös megvilágítású, nehezebben használható. Optikailag viszont a Student-6 a legjobb, van rendes Abbe-kondenzora és 100x-os objektív is hozzá (mondjuk a 100x-os objektív használatához már olajimmerzió kell, ami elég macerás).
Ahogy Feri is mondta a Bresser viszont igazából a 40x-es objektív és a 16x okulár miatt 'csak' 640x-es valódi nagyítást tud (utána már csak egy ún. Barlow lencsével lehet fokozni, a nagyítást, ami kb. olyan mint a digitális zoom a fényképezőkön, a kép nem lesz részletgazdagabb, csak üres nagyítást csinálsz. Mondjuk ez a 640x-es nagyítás is bőven elég kb. mindenhez. Még egy ötlet: ha nincs a mikroszkóphoz usb-s kamera, akkor is lehet fotózni/videózni az okulárhoz tartott mobillal. A mai mobiloknak talán még jobb is a képük, mint egy 640x480-as usb kamerának.
Valószínűleg igazad van és nem ilyen egyszerű a képlet, hanem a retardáció mértéke függ a polárszűrők és a kompenzátorok egymáshoz viszonyított állásától is, itt pont egy lambda/4 és lambda kompenzátort használnak együtt és jól látszik, hogy a két kompenzátor állásától függően mindenféle szín előfordul: http://www.microscopy-uk.org.uk/mag/artjan05/bjcomp.html
Alpár!
Neked is igazad van a légbuborékokkal kapcsolatban, egy házilag eszkábált vákumedénnyel (légmentesen zárható műanyagedény+lufipumpa kombinációval :) szoktam a nagyját kiszedni, de mindig marad valamennyi. Néhány éve a PVA-L-et - a tejsavas verziót - próbáltam én is (a Nebuló ragasztóból készítettem), de azzal az volt a baj, hogy pollenre nem volt annyira jó, mert a tejsavtartalma miatt színtelenítette a virágport (rovarokra viszont pont emiatt jó).
PVA-G-t még nem készítettem, csak kiszámoltam, hogy a patikában kapható glicerines-borax-os ecsetelőből simán el lehetne készíteni.
Ha gondolod, csinálhatok egy pár próba-preparátumot a glicerin-zselatin, a PVA-L és a PVA-G között összehasonlításképpen, ámbár nem vagyok egy nagy preparátumkészítő :), ahhoz is valahogy tehetség kell, na meg kézügyesség :)
Anno 2013 tavaszán csináltam néhány gyermekláncfű-pollenest glicerin-zselatinnal (festés nélkül), hát van benne néhány buborék :), ha lesz időm megpróbálom lefotózni.
" Volna egy másik kérdésem ami nem világos, teljesen elakadtam. Nagyon hálás lennék egy válaszért ami eloszatja a ködöt... Tudja valaki, mit csinál pontosan egy lineáris polarizátor?"
Minden rezgésnek veszi a polarizálási irányával alkotott merőleges vetületét.
Másszóval a fényt felbontja a polarizálási iránnyal párhuzamos ill. arra merőleges összetevőre, a párhuzamost átengedi, a merőlegest elnyeli.
Megint másképpen: ha a beeső fény polarizáziója φ szöget zár be a polarizátor irányával, akkor a a kijövő fény a polarizátor irányában fog rezegni és az intenzitása cosφ lesz.
Tehát egy nempolarizált fény esetén a kijövő fény intenzitása a cosφ értékek "átlaga"-szoros lesz. Pontosabban ki kell integrálni a cosφ-t 0-tól π/2-ig és osztani π/2-vel. Ez a bűvös érték 2/π ≈0.6366 ≈ 64%.Szóval egy ideális polárszűrő egy nempolarizált fehér fénynek cca. 64%-át engedi át. A gyakorlatban ebből lejön az, hogy egy valódi pol.szűrő elnyel olyat is, amit nem kéne és hozzájön az, hogy átenged olyat is, amit nem kéne.
"A retardációk nem adódnak össze."
A retardációk összeadódnak, csak mindig szem előtt kell tartani, hogy mi az a "retardáció", és mi az hogy "összeadódik".
"Van egy RI kompenzátorom, lambda 1100 körül.
Király, gondoltam, megnézzük milyen fajin lesz láthatóban.
Azóta nézem de még nem láttam meg...egyszerűen nem csinál semmit."
Ezt én nem nevezném RI = Red I -nek, ezt a szűrőt, ha λ=1100. Ez egy 2λ-s szűrő, ahol λ=550, vagyis "másodrendű vörös", talán RII vagy R2.
Minél nagyobb a retardáció, annál fehéresebb interferencia jön ki, de 1100nm-nél még nagyon határozott színe van.
Biztos nem esett ki az "üveg" belőle?
u.i.: Hogyan kell normálisan idézni egy régi beszólást itt a fórumon?
Ne haragudj, de én például a linkeket vártam. Nem nagyon akarózott keresgélni a neten, mire is gondolsz.
Az első kettőt azért nem javasolnám senkinek, mert ha a tárgylemezt vízszintesen akarod tartani, akkor kitörik a nyakad (gyerek nyaka), márpedig kezdő mikroszkópos leginkább élővizekből vesz élő mintákat, amik lefolynak, ha bedöntöd a mikit.
Szóval a harmadik inkább.
Magáról a mikikről nekem személy szerint semmi infóm nincs, sőt, akik ma itt beszélgettek, szerintem senkinek se, mivel mindannyiunknak régi Zeiss mikijeink vannak.
Annyit tudok mondani, hogy aki eddig ilyen mikiről itt kérdezett, és megvette, nem jött vissza anyázni.
Az 1024x nagyítást én ennél is erős kétséggel fogadnám, mivel a 40x objektív nem immerziós rajta, szóval igazán használható nagyítási tartománynak én úgy 600x-800x ig gondolnám.
Valszeg ezt az 1024x nagyítást az usb-s kamera digit nagyításával értik.
Ellenben a 600x-800x nagyítás is bőven elég kategória, a legtöbbet 400x körüli értékeken nézelődünk.
A retardációk nem adódnak össze. Gondold csak meg, hogyan viselkedik a rendszer.
A Sénarmont kompenzátor kettébontja a lineárpoláros fényt két egymásra merőlegesen rezgő részsugárra.
Ezek aztán belépve az RI-be egyenként ugyanezt teszik de 1 lambdás különbséggel.
(Egy nyamvadt segédlemez működése is rázós - sztem Alpár matekos esze jobban összerakja az ilyesmit...)
A kettőstörési érték mindig egy adott hullámhosszra érvényes. Ha ez nem a gyártó standardja akkor külön feltüntetik a hullámhosszt a foglalaton.
Tehát a Zeiss Jena 1/4 lambdás lemez 550-en adja a névleges értéket - ekkor a fény cirkulárisan polarizált. Ez alatt és fölött viszont elliptikusan. Ennek mértéke mindig az adott hullám hosszától, iránya a retarder állásától függ.
Fehér fényben egy rahedli hullámhosszal történik ez egyszerre, ezek interferálnak.
Az RI ezért ad egyik állásban kéket, másikban vöröset, mert ezt a komplett fénykatyvaszt az általunk látható spektrum egyik vagy másik vége felé tolja.
Ez az a pont ahol az én képzeletem nem elég ahhoz, hogy felfogjam, összességében pontosan mi történik?
Hogy mennyire nem 1+1=2 alapon működik a dolog arra itt egy másik példa.
Van egy RI kompenzátorom, lambda 1100 körül.
Király, gondoltam, megnézzük milyen fajin lesz láthatóban.
Azóta nézem de még nem láttam meg...egyszerűen nem csinál semmit.
Tényleg, lehet hogy kéne bele üveg? : )
Volna egy másik kérdésem ami nem világos, teljesen elakadtam. Nagyon hálás lennék egy válaszért ami eloszatja a ködöt...
Tudja valaki, mit csinál pontosan egy lineáris polarizátor?
Az, hogy elnyeli a nem egy rezgéssíkú fényt a többit átengedi lehetetlen, mert bárhogy fordítom a fényútban a hatásfoka 65% fölötti.
Tehát valahogy eltekeri a rezgési síkokat.
De hogy?
És miért pont annyira?
És honnan tudja, melyik fénysugáron mekkorát tekerjen?
szia! Nekem nem muszáj az a mikroszkóp! Én tapasztalatokat várok, hogy milyet vegyek? Kisfiamnak kellene, olyan amivel látni lehet már az apróbb élőlényeket is. Nem gagyit akarok venni hanem olyat amit később is tud akár használni.
Ne sértődj meg, lehet hogy csak azért nem kaptál választ, mert senki se próbált még ilyen mikroszkópot, így nincs tapasztalat. Csak azt látjuk, amit te is: a neten levő infókat.
Egyébként mintha gombavadász által posztolt mikroszkóp nagyon hasonló lenne ahhoz amit te néztél ki. Lehet, hogy ugyanaz, csak más néven?
Ja, értem. De biztos nem ez a helyzet: ha a polarizátor cirkuláris lenne, akkor nem lenne kioltás a keresztezett polárok között. ( "keresztezett Nicol-ok" - ilyen szépen mondja az, aki elég öreg)
Én nem az analizátorra gondoltam, hanem a kondenzor alatti polarizátorra, ámbár ha abból is a gyári POLMI szűrőjét használod, akkor valószínüleg is lineáris. Csak azért gondoltam, mert cirkuláris szűrővel más színeket kapok, mint normál lineáris polárral (a lambda/4 réteg miatt). Azért gondoltam, mert a teljes lambdás Rot I. és az cirkuláris polár 1/4 lambdás rétege együttesen (1+1/4)*550nm = kb. 690 nm retardációt ad, ami pont az a szín, ami nálad megjelenik.
Én sokat szenvedtem a glicerin-zselatinnal. Jól el kell találni a hőmérsékletet és azt tartani is kell, ami nehéz valami spec eszköz nélkül. És a légbuborékokkal is mindig meggyűlt a bajom.
Nemrégiben rátaláltam Walter Dioninál (*) a PVA-s beágyazóanyagokra, azóta ezt használom, sokkal jobban bejött (vigyázat, ez nem a faragasztó (polivinil-acetát), hanem az UHU papírragasztó (polivinil-alkohol)). Nem egyszerű reprodukálni a recepteket, mert tiszta PVA-t nehéz beszerezni, valamilyen papírragasztót kell használni.
Nekem van bekeverve egy PVA-G verzió, szívesen adok belőle, kíváncsi lennék a tapasztalatodra glicerin-zselatinhoz képest.
(*) Walter Dioni egyébként nemrég halt meg, érdemes megemlékezni róla itt is. Ő kb. az internet Lovas Bélája, rengeteg kiváló írása van az amatőr mikroszkópiáról. Pl. van egy többrészes írása az otthon elkészíthető beágyazóanyagokról. Itt érdemes nézelődni:
