a ° lemaradt róla, egy szelep lenne ami 95°c nál bekapcsol és rányitja a hideg vizet, a gyári megoldáson is ilyen van bár még nem találtam hozzá típust.
A gravitációsan az nálam azt jelenti, hogy a kazánRA van rátéve a hőcserélő, mert ha más fél méterrel odébb lesz, nem biztos, hogy betölti a funkcióját.
GRAVITÁCIÓSAN (lehet, hogy a rajzom ill. jeleim nem egyértelmüek)
A szivattyúval ellentétes ágban egy nyelves visszacsapót tennék tehát gravitációsan kijön a meleg a kazánból ott lehül és allul újra bemegy, de volt egy elképzelés (bár sajnos senki nem méltatott válaszra :-( ) van egy 200 literes boilerom amit betennék és esetlegesen felvenné a kazán megfutását amire csak áramszünet esetén van lehetőség (2x2500 l puffer) valamint gondolkoznék Holicse kolléga "ha már sehova nem kell akkor valahova tegyük a parázs által még megtermelt energiát esetleg másnap 1 perc alatt visszatéve a kazán begyújtásakor 60-70 fokon indul.
Ebbenen a változatban a hálózati víz adná a hűtést.
Szeretném MOST úgy meg csinálni hogy többet ne keljen (ma vetem 3 keringetöt 9 eFT-ért nem új de Vilo és Grunfoss és mükszik :-)) ) most már lesz tartalék is.
Jó párszor volt már szó róla (lehet hogy a vegyesen), hogy a tágulásit a vegyes kazán visszatérő ágába a szivattyú elé célszerű kötni. Ott is a VTC keverő elé, így ha bekövetkezik a baj, és "kínaszindróma" jön létre, nem olvad-reped szét semmi.
De a tágulásinak van egy olyan szerepe is tudtommal, hogy a szivattyúnak (is) ad vízutánpótlást.
Mondjuk a szakszeres atmos bekötésnél (ami itt etalon) a kazánba a visszatérőbe van kötve.
A 180 fokos eltolás azért van, mert a jobb oldalon lévő 1"-os előremenő és visszatérő csonkok, majd az indirekt tároló felé menő, illetve visszatérő csonknak vannak tervezve a későbbiekben.
A tartály szembenézet bal oldalán van a puffer-kazán, és puffer-radiátor kör csonkjai, illetve a radiátor előremenő a tartály tetején. A csonkkiosztást a puffer elhelyezése, illetve a csövezés egyszerűsítése miatt lett ilyen. (Helyi adottságok a kazánházban)
A két felső 1/2"-os csonkból az egyikbe a hőmérő, míg a másikba a merülőhüvelyes termosztát megy, az alatta lévő kettőbe pedig szintén hőmérő.
A tágulási tartályt a visszatérőbe szokták kötni a kazán elé lehetőleg, én ezt olvastam itt, és egy két könyvben is, de talán lehet máshova is. Ezt majd más mondja meg.:))
A két előre és visszatérő csonkra, nekem két különböző hőmérsékletű fűtési rendszer lenne a tippem
a magnatnál a 90°-os eltolás sztem csak kötési könnyítés
az ellentétes átkötés a fűtési köröknél , arra pedig a tippem az lenne, hogy mivel nem csak pufferként funkcionál a tartály hanem hidrováltóként is, ezért a jobb hőátadás végett átkényszeríti a vizet egyik oldalról a másikra
a két hőmérő csonkra én egy szondát, és egy sima hőmérőt tennék
a tágtartály meg a rendszerben bárhol elhelyezhető lenne, hisz egy rendszerben a nyomás mindenhol ugyanannyi, csak a tágulásnak nem lehet ellenére semmi ( elzáró)
Bocs , hogy belevau, de gondoltam , én is értékelem a képet:))))
A magnatos tartályoknál láttam hogy a tartály megfelelő ki és bemenő csonkjai nem a tartály két ellentétes oldalán vannak hanem csak 90 fokban vannak eltolva (nem 180 fokban).
Ennek mi lehet a szerepe? Csak mert láttam a te tartályod és annál is átellenes oldalon vannak.
Jól látom hogy két előremenő csonkod van? Ezek nem egyszerre kellenek ugye? Mi a célja? Ugyanígy a fűtés visszatérőnél is kérdem hogy miért a kettő?
A D és E hőmérő csonk miben más?
Uccsó kérdés: A tágulási tartályt nem a tartályba kell kötni közvetlen?
Csak azért kérdek ennyit mert megvettem a tartályom és épp csonkolni kell :P
A puffer 3mm-s lemezből készült, a csonkok felfelé illetve lefelé vannak fordítva, mint a Magnetes puffereknél. Csak alapozva van rozsdagátlóval, majd dobok fel róla egy képet is a későbbiekben.
Az ára pedig 157.000 Ft volt. A gyártó adott rá egy kis kedvezményt. Természetesen egyedi igényeknél az ár is egyedi, de egy e-mail, illetve telefonhívással lehet egyeztetni az igényeket és az árakat is.
Hurrá, elkészült a pufferem! Hőcserélő nélküli, 1900 l-s, méretre, illetve az általam megadott csonkkiosztással készült zárt rendszerre, dombornyomott edényfenékkel, illetve 6 bár próbanyomással.
Sok-sok keresgélés után találtam meg a gyártót, aki szerintem nagyon jó árakkal dolgozik, tehát olcsóbb mint a "gyári" pufferek, de azzal azonos minőségben. Egy kis segítség annak, akit esetleg érdekel.
Én VTC 300-at terveztem és ehhez kéne még a nyelves visszacsapó, esetleg egy konkrét típust nem tudnátok ajánlani mert felénk csak hírből ismerik. ????
A nyelves visszacsapóra visszatérve: létezik abból is olyan, ami mintegy "súlyterheléses, ti. a nyelv nem fügtgőlegesen áll zárt állapotban, hanem ferdén. Valamivel szivárgás-állóbb, mint a függőleges: (Esbe LTC 100)
Sőt, még állítható ütközőcsavar is van rajta. Vagy csak kiiktatás miatt kell???
Látom kezditek kitapasztalni a közlekedő edényeket meg a sűrűság külöpbségből adódó hidrosztatikai nyomások útkereső tulajdonságait.
Ne feledjétek itt a kazán pucc-olás ideje, állítólag nyáron sokat korrodál a kazán ha belül szotykos és kémény által áthúzott magas páratartalmú levegőből hideg kazántesten kicsapódó víz savas elegyet alkot ami nyamizza a lemezkazánokat.
