Valóban, az a Piros négyzeta Tési-fennsík 50 teljesítménytúrán is szokott gondot okozni (a térképeken általában a régi nyomvonal van feltüntetve). Ezek szerint Közép-dunántúli Piros TúraEplény - Várpalota szakaszán az általam említett az egyetlen eltérés: Márkus szekrénye - Vár-völgy (Bátorkő vára).
Ez az információ - mármint, hogy a túra útvonala nem érinti az Öreg-Futónét - honnan származik?
Amíg Várpalotán laktam, jó párszor megtettem ezt a szakaszt (Várpalota - Eplény) és csak egy helyen volt nagyobb eltérés a forgalomban lévő térképekhez képest: Eplény - Öreg Futóné felől érkezve a Márkus szekrénye után a gerincen megy tovább az út kelet felé és egy völggyel keletebbre ereszkedik le, majd a Vár-völgy felső szakasza előtt kanyarodik vissza a régi nyomvonalra.
Annyi van még, hogy a régebben a Futóné-nyeregből (Kis- és Öreg-Futóné nyerge) Tés felé kiágazó Piros négyzetjelzés most több száz méterrel keletebbre ágazik ki a Közép-dunántúli Piros Túraútvonalából.
Táv-, szintadatok és GPS Track (2011, talán 2012 is) van - ha kell.
Szombaton tervezem a KDP Eplény - Várpalota szakaszt és az igazoló füzetben az áll hogy Csőoszlopon lévő római szám feljegyzése , de az útvonal változott már nem is megy az Öreg-Futóné felé , most akkor tudja valaki hol van az a csőoszlop amin a római szám van?Vagy mégis arra kell menni?
A gyerekek rögtön Rád gondoltak, csak az életkor miatt bizonytalanodtunk el.
Örülök, hogy "találkoztunk", ritkán van alkalmam, hogy "élő" fórumozókkal fussunk össze. Tegnap egyébként többen is járták ezt a szakaszt OKT-füzettel.
Ha már ennyit beszéltünk róla, álljon itt a fényképalbum megtekinthetősége is:
És ha már Selmecbányáig eljöttünk, érdemes kicsit továbbmenni Körmöcbányára. Maga a város egy kis ékszerdoboz, emellett itt is lehet jókat túrázni, de talál érdekességet a történelmi műszaki megoldások iránt fogékony látogató is (22 km hosszú vízgyűjtő csatorna, hol sziklába vájva, hol völgyeken aquadukton átívelve) vagy aki szeret felhagyott bányákban csatangolni
Néhány kép a Téry emlékút selmeci szakaszáról (2009-es beszámoló az előzményre kattintva látható)
A Tanádra vezető gerinc
A Mikoviny Sámuel által tervezett mesterséges tórendszer tagjai, az itt tárolt vízzel hajtották a vízemelő gépeket (a második képen látható tó valami hihetetlenül zöld volt!)
A Szitnya csúcsán (talán egyszer feljutok akkor is, amikor nyitva lesz a házikó :-)
Szeretnék egy kis reklámot csapni a Téry emlékút mozgalomnak.
Valamikor 2006 környékén leltem a fórumra, akkor nagyon megfogott az a változatosság amivel itt találkoztam. 10 megye, Börzsöny csúcsai, Téry út, KDP, DDP, OKT, PPU, kohász kék, partizán út, Börzsöny/Mátra várai, ez az amaz, millió változatos túraleírás.
Manapság egy ideje már szinte csak az OKT-ről van szó, ott is a szervezésről/terelésről/MTSZ ekézésről.
Ennyit az okokról, miért is szeretnék ide visszacsempészni némi változatosságot.
Tehát Téry út.
A hazai szakaszok is szép részeken vezetnek, de amiért nekem különleges ez a mozgalom, hogy egyrészt elviszi a túrázót a Magas-Tátrába a Téry menedékházhoz ahol szerintem minden turistának meg kell fordulni egyszer, mégiscsak a hazai szervezett turistaság (egyik) bölcsőjéről van szó, no és a Selmeci-hegységbe.
Most ez utóbbihoz gondoltam némi képanyaggal kedvet csinálni.
2009-ben egy alapvetően jó hangulatú, de a sűrű köd miatt kevéssé látványos túrán ezt a szakaszt már abszolváltam Tavaszi Széllel, de megfogadtam magamban, hogy ide még visszajövök egyszer "látni".
Ez most megtörtént, összekötve másik régi vágyammal: lejutni a régi bányajáratokba. Erre biztatlak titeket is, a túra mellett szánjatok 1 napot a város felszíni részére egy másikat pedig a föld alattira, megéri!
A város alatti járatok:
középkori táró 10 emelettel a Szentháromság tér alatt
selmeci hangulat:
Jópofa fantasy hangulatú dombormű az Öreg-vár alatt
A mai napon pótoltam ezt a hiányzó rövid , ámde annál fárasztóbb szakaszt.
Sokan írták hogy kihívás nyugatról - keletre megmászni a Getét , igazuk volt.
Reggel Tokodon elég erős zápor esett féltem a sártól , de annyira száraz a föld hogy nem volt probléma , de azért így is elég kemény volt feljutni.
Jelzés szerintem végig jó , legalábbis én nem tévedtem el , de aki ellenkező irányban megy az figyeljen Tokod után amikor megy fel a Hegyes-kő felé , a kerítés után ne a terepjárók által kitaposott úton menjen egyenesen hanem egyből térjen rá balra egy ösvényre.
Kavics laknál és Tokodon az Aladár kocsmában is jó minőségű pecsét található.
Én úgy gondolom, hogy a túrázókat nagyon is érinti a kullancs veszély, ezért érdemes szólni róla.
Örülök rozaa hozzászólásának, mivel így tisztázódott az, amit sejtettem, hogy Tavaszi Széll orvos.
Sajnos igaz, amit előzőleg írtam, hogy az a kevés orvos, aki lyme-kórral foglalkozik, nem mindig vall hasonló nézeteket. Íme egy példa:
A Lyme borreliosis az egész világon mindenütt, és hazánk egész területén is a leggyakoribb zoonózis (állatról emberre terjedő betegség). Ezt dr.BB írta, aki elismert kullancs szakértő.
Persze, szerintem nem ez a lényeg, a lényeg a krónikus lyme-kór diagnosztizálása és gyógyítása. A krónikus lyme-kór elsősorban azoknál fordul elő, akik nem találtak magukban kullancsot és nem alakult ki vándorló bőrpír, mégis lyme-kórosok lettek. Jól lehet a krónikus lyme-kór nem halálos betegség, mégis nagyon meg tudja keseríteni hosszú időn keresztül a beteg mindennapjait.
Sajnos több ezren szenvednek krónikus lyme-kórban, köztük szép számmal túrázók is.
Én két esetről tudok, az egyik férfi egykor az év teljesítménytúrázója is volt, későn diagnosztizált lyme-kórja után szinte nem is hasonlított önmagára.
A másik személyes tapasztalat: Úgy két éve egy tt-n az egyik ellenőrzőponton találkoztam egy teljesítménytúrában jeleskedő hölggyel, aki két mankóval a kezében fogadott. Érdeklődtem, mi a baj? Elmondta, hogy csípőízületi gyulladása és combnyak repedése is van és rövidesen operálják. Kérdeztem Tőle, hogy elesett-e? Nemleges válaszára javasoltam, hogy nézesse meg magát lyme-kórra. Kiderült, hogy lyme-kóros! Az operáció elmaradt, a kezelés hatására rendbe jött, múltkor találkoztam Vele egy tt-n.
A bajt tehát jobb megelőzni, erre kiválóan alkalmasak a kullancsriasztó szerek, nekem a pikaridin tartalmú szerek jöttek be.
Az ajalott Orszagos Epidemiologiai Kozpont altal kiadott modszertani levelben is emlitik a ruhazat dietil-toluamid es permetrin hatoanyagu tartos kezelest.
Ismer valaki professzionalis modszert a kivitelezesre?
A Lyme-kór nem a leggyakoribb állatról emberre terjedő betegség (zoonózis) Európában, hanem a leggyakoribb kullancs terjesztette zoonózis. A campylobacteriosis vagy a salmonellosis jóval gyakrabban előforduló zoonózisok. Az éves esetszám azonban csak egy mérőszám a sok közül. A lényegesen ritkábban előforduló állatról emberre terjedő betegségek közül pl. az alveolaris echinococcosis jóval súlyosabb megítélésű betegség bármely kullancs terjesztette ágensnél.
A Lyme borreliosis okozta letalitás szubminimális. Egy, az Egyesült Államok Járványügyi Központja (CDC) által végzett felmérés alapján az USA 45 tagállamában 1999-2003 között összesen egy ember halálát okozta egyértelműen ez a betegség. Valószínűleg neuroborreliosis lehetett a kórkép. A másik jelentős, hazánkban előforduló kullancs terjesztette betegség, a TBE (tick borne encephalitis) esetében beszélhetünk alacsony szintű (kb. 1%-os) mortalitásról. E kórokozó előfordulási gyakorisága azonban egyre alacsonyabb hazánkban.
A Lyme-kór első leírása 1976-ra, a kórokozó (Borrelia spp.) első izolálása 1982-re datálható – az USA-ban. Egy alig 30 éve ismert kórokozó, amelynek európai „történelme” még rövidebb, esetében a „terjedő”, „növekvő jelentőségű”, „emerging” jelzők hangzatosak. De: a modern diagnosztikai módszerek érzékenysége is látványosan megugrott az elmúlt három évtizedben, tehát egyáltalán nem biztos, hogy a kórokozó terjed, csak tudjuk, hogy mit és milyen módszerekkel keressünk. Persze, az utóbbi véleményt nehezebb publikálni, vagy pályázati pénzek elnyerésére használni.
A krónikus Lyme-kórnak ma még nem megoldott a gyógyítása!
Mint ahogy pl. a kissejtes tüdőráké sem. A két betegséget azonban ne is próbáljuk egy lapon (incidencia, prognózis, stb.) említeni egymással.
Ezzel együtt természeten nem szabad lebecsülni a kullancs terjesztette betegségek jelentőségét. Nem is áll szándékomban. De túlértékelni sem. Számomra nagyon visszatetsző, amikor anyagilag érdekelt személyek (pl. a gyógyszeriparból) tudományos álarc mögé bújva, komor arccal, önjelölt ószövetségi prófétaként jövendölik meg a médiában a kullancsok okozta Armageddont. De ez már tényleg nem a topik témája. És a kullancsok is csak szőrmentén.
Két éve hárman jártuk be a szakaszt, térképpel elnavigáltunk, néhány elágazás örökre megmaradt... Kütyüket nem használok, a mobiltelefon is szükséges rossz, ki nem állhatom...
