Keresés

Részletes keresés

monyesz Creative Commons License 2008.11.26 0 0 846
Szerintem megint elolvastál egy félmondatot, pedig ha a 840 hsz első két mondatát elolvasnád, tudnád miről szól a többi. Olvasd csak el !
Előzmény: enginer (845)
enginer Creative Commons License 2008.11.26 0 0 845
Aham. :D
Előzmény: monyesz (844)
monyesz Creative Commons License 2008.11.26 0 0 844
De ebből nem következik, hogy én kondenzációs technikával akarom felemelegíteni a tárolót, épp ellenkezőleg, a lehetetlenségét próbálom ecsetelni.
Előzmény: enginer (843)
enginer Creative Commons License 2008.11.26 0 0 843
"Sokat nem vesztesz, ha itt nincs kihasználva a kondenzáció ! Ha kondenzációval melegítené fel a tároló vizét, akkor az lehet sok időbe telne,"
Előzmény: monyesz (842)
monyesz Creative Commons License 2008.11.26 0 0 842
Miért tőlem kérdezed ? Én nem akarok, értelmét sem látom, viszont a kérdező ezt szeretné, tőle kérdezd hogy gondolja.
Előzmény: enginer (841)
enginer Creative Commons License 2008.11.26 0 0 841
Vázolnád nekünk, hogy hogyan lehet kondenzációs üzemben HMV-t (mégha lassan is) késziteni? :D :D
Előzmény: monyesz (840)
monyesz Creative Commons License 2008.11.26 0 0 840

Hm, a HMV-s fogyasztásunk 4-5 személyre 30m3 gáz/hónap. Sokat nem vesztesz, ha itt nincs kihasználva a kondenzáció ! Ha kondenzációval melegítené fel a tároló vizét, akkor az lehet sok időbe telne, és akkor ugye nem üzemel a fűtési rendszer, hiszen a HMV hőcserélője felé dolgozik a kazán - ez is szempont.

A hangosság viszonylagos fogalom, szervizest kellene kihívni, hogy hibára utal-e a zaj.

Előzmény: koozed (839)
koozed Creative Commons License 2008.11.26 0 0 839
Kedves szakértők! Kondenzációs kazánunk van és nem tetszik, hogy max teljesítményen elég hangosan ( ráadásul kondenzáció nélkül) gyártja a HMV-t. Nálunk egy 300 literes napkollektor rendszerrel van kombinálva ami miatt nem érdekes a gyors felfűtés. Nekünk Buderus GB022-es van és úgy tűnik ez nem állítható. Kérdésem, hogy más típusnál ez állítható esetleg fejlettebb elektronika esetén?
waterbear Creative Commons License 2008.11.26 0 0 838
Ha valaki véletlenül rendelkezik DÉG Colibri kazánnal, ezen az oldalon leírhatja az információit vagy hozzájuthat néhányhoz a típussal kapcsolatban:http://colibrikazan.tiszacenter.hu

Üdv.
joevagyok68 Creative Commons License 2008.11.25 0 0 837

Vagy nagyobb radiátorok kellettek volna.

Nálunk a kazán -már korábban itt a topicban részletezett fűtésrendszer(csak radiátoros), jócskán túlméretezett radiátorokkal-  kapcsolgatás nélkül simán tudja a 45 fokos előremenőt a  kb 35 fokos visszatérőt mellett , miközben 10 liter/perc gázt fogyaszt.

Első blikkre több mint 30 %-al fogy kevesebb gáz mint a korábbi az ÉTI25+ radal radiátorok+ZV4 vízmelegítő kombinációval.(Melegvíz jelenleg 120 literes indirekt tárolóval van megoldva.)

NEKEEM TECCIK .

DJ

 

Előzmény: katonalajos (830)
Az Agg Creative Commons License 2008.11.25 0 0 836
elolvastam az emailben átküldött linket. korrektnek tartom. az nem derül ki belőle, hogy milyen szándékkal keletkezett, ezért nem tudok továbbiakat mondani.
Előzmény: katonalajos (831)
monyesz Creative Commons License 2008.11.25 0 0 835

Nem miattad, csak mert látom, elég nagy lemaradás van a hőszigetelő anyagok ismerete tekintetében:

http://www.nap-kollektor.hu/hoszigeteles.html

 

Az a padlás, ahol csak a szálas szigetelés le van terítve, nem sokat ér. De a gyártó nem is ílyen technológiával ajánlja használni, hanem párazáró fóliával, és fölé egy koszolódás ellen védő fóliával, hogy ne essen össze a szálas anyag. Egyébként vannak műgyantával keményített anyagok, csak drágák 15eFt/m3 mondjuk, az biztos nem esik össze.

Ha járhatóvá kell tenni a padlást, akkor deszkával vagy OSB lappal le kell fedni a szálas höszigetelést. Vagy lehet lépésálló polisztirolt is alkalmazni, ha nincs erősen igénybe véve a padlás.

Előzmény: katonalajos (826)
Axióma Creative Commons License 2008.11.25 0 0 834
Ugyanazt irod! Ott volt hogy a korulette levo anyag hoszigjenek aranyaban (es utana a kifejtes is).
Masreszt a meleg talaj olyan 10 fok, a szobabelso meg minimum 20 fok. Tehat ha nulla hoszig. lenne, akkor bizony igencsak a talajt futened inkabb... es a vegtelen tomegu 10 fok az azt is jelenti, hogy "vegtelen" arrafele eluszott energiaval se tudod 11-re emelni, ami csokkentene a vesztesegeket.
kisrobert-tol bocs, hogy en magyarazom az o hsz-et...
Előzmény: enginer (833)
enginer Creative Commons License 2008.11.25 0 0 833
"Amíg a padlóban van egyformán igyekszik felfelé és lefelé (azaz a körülötte lévő anyag hőszigetelésének arányában)."

Amennyire én tudom mindíg a hidegebb felé menne a szerncsétlen, mert kényszert érez arra, hogy kiegyenlitődjön. :D
Alatta van egy (hőszigeteléssel elválasztott végtelen tömegű "meleg" talaj, amit alulról fűtenek, felette meg egy állandó hőveszteséggel rendelkező lakás. :D
egyformán igyekszik felfelé és lefelé?
Előzmény: kisrobert (829)
enginer Creative Commons License 2008.11.24 0 0 832
urbancsok.hu-t láttad már?
Előzmény: katonalajos (830)
katonalajos Creative Commons License 2008.11.24 0 0 831
ki
katonalajos Creative Commons License 2008.11.24 0 0 830
A mért adatok formátuma óra:perc:másodperc.
Túl nagy kazánt vettem a lakásba (24KW), mert a mostani időjárási viszonyok mellett sem megy túl sokat a berendezés, nem tudja 7KW-nál lejjebb modulálni a teljesítményt. Mint a mellékelt táblázat mutatja domináns a fűtés nélküli időszak, 8 perc 42 mp fűtés, míg 12 perc 10 mp szünet.
Jobb lett volna, ha egy 12KW körüli kazánt veszek, "...de most már késő, most látom, milyen óriás ő..."
kisrobert Creative Commons License 2008.11.24 0 0 829
Szegény hőre nem hat a gravitáció...
Amíg a padlóban van egyformán igyekszik felfelé és lefelé (azaz a körülötte lévő anyag hőszigetelésének arányában).
Tehát alulról nézve van a 10°C-os föld, majd 5cm Nikecell, majd a 30-40°C-os padlófűtés, beton, járólap (eddig a hővezetés), (és innen hősugárzás, hővezetés és a levegő áramlása) +22°C-os áramló levegő.

Azaz 35°C-os padlófűtést nézve 20W/m2 energia megy a földbe - ez 50m2-re nézve 1kW - ami azért nem lebecsülendő.

(számolási adatok:
35°C padlófűtés
10°C talajhőmérséklet
0,8W/m2K hőszigetelés (5cm 'cell))
Előzmény: enginer (816)
enginer Creative Commons License 2008.11.24 0 0 828
"minimális ismerettel rendelkező embernek sem ugorja meg a 100 pénzt."

Nem gondoltam volna, hogy ilyen drága!

Mondjuk most néztem, hogy egy jobb fajta gyári vezérlő központ is már 260eFt, ami erősen ajánlott a kondenzációs készülékekhez.
Ezt sajnos nem tudod kiváltani házilagos vezérléssel, mert kondenzációs kazánnál szükség van a közvetlen kommunikációra.

Nem kondenzációs kazánoknál szerintem életképes az ötleted, mert ott nincs sok jelentősége a kazánelőremenő hőmérsékletének.
Egyedüli probléma csak az szerintem, hogy az elektromosan vezérelt szabályozó eszközök (arányosan szabályozható motoros keverőszelepek) indokolatlanul baromi drágák.
Csak maga a keverőszelep ~20e és akkor még rá a motor meg a vezérlés hozzá, amig egy automata keverőszelep amit nem tudsz elektronikával vezérelni, az meg ~12eFT.
Ilyeneket kellene valahogyan meg hackelni, hogy elektromosan is lehessen állitgatni, vagy valami olcsóbb motoros vagy hőpatronos termófejbe kellene belebabrálni és akkor már komoly vezérléseket lehetne összeütni házilag.

(Azon szoktam kiakadni igazán amikor 45ezres digitális termosztátokat ajánlgatnak a viz-gáz topikban rendszeresen.)
Előzmény: Az Agg (827)
Az Agg Creative Commons License 2008.11.24 0 0 827

teljesen igazad van. meg szerintem nekem is.

figyuzz:

messze áll tőlem az energetika, csupán azon röhögök hangosan, hogy mennyi pénzt költ mindenki a fűtési csodákra, s közben a rendszerek lelkét, az érzékelést és szabályzást olyan bénán és szakszerűtlenül építik ki, hogy már fáj. a PID szerintem a halandó által is elérhető csúcs, az általad emlegetett félig ipari bármilyen adatrendszerek (BUS, SCANBUS, stb.) drágák, nem rendszerfüggetlenek, stb.

 

konkrét példa: pb gázpalack gyártásánál a teljes folyamatot vezérlik PLC/PID rendszerrel, full monitorozva, naplózva, majdnem száz paraméter és beavatkozás fut a ciklusban, tized másodpercek, század fokok, stb.,  s okosan megépítve nincs egy suzuki swift ára az ipari elvárásoknak kiépített vezérlő, szabályzó rendszer. ehhez képest megveszi, megépítteti mindenki a maga fűtési rendszerét, vagyont költ a szigetelésre, radiátorokra, kazánra, tárolókra, ne adj isten hőszipka, kollektorok, stb., s agyonütik a dolgot legtöbbször egy általad is "szeretett" bődületes hiszterézisű, igen/nem képességű, jellemzően negyed-fél vagy óra felbontású  heti termosztáttal.

 

a legolcsóbb tanulós plc/pid számlára sacc 25-28 btto, ehhez néhány érzékelővel, kábelekkel, családi házra kiépítve, minimális ismerettel rendelkező embernek sem ugorja meg a 100 pénzt. amit ezért kapsz, az olyan, mintha -2 dioptriás ember felveszi a szemüvegét. jellemzően spórolsz minimum 10, de inkább 20 százalékot azzal, hogy nem leng az épület hőmérséklete, nincs túlfűtés, túlhülés, stb.

 

remélem, érthető voltam. befejeztem a témát, olvasom tovább a topikotokat. sok sikert mindenkinek a gázmegtakarításhoz!

Előzmény: enginer (818)
katonalajos Creative Commons License 2008.11.23 0 0 826
A hangsúly a szakszerűségen van. Pl. egy tetősík esetében természetesen üveggyapot jön első sorban számításba; födém, illetve függőleges vagy ferde falazat esetében pedig EPS (nikecell). Lehet persze pro-kontra érveket hozni egyik-másik esetében is, meg lehet függőleges falazatra üveggyapotot rakni, illetve fordítva.
Nem fog az üveggyapot rosszul szigetelni, ha teljes szakszerűséggel történik a kivitelezés. Pl. tető: gerenda, vastag szigetelő fólia, telibe deszkázva, speckó kátrányszigetelő, staflifa, cserépléc, cserép. Belülről üveggyapot, szintén vastag fólia, majd mondjuk gipszkarton. Csak durvában írtam le, biztosan lehet még jobb konfigot összerakni, de a hangsúly az alapos munkán és anyagokon van.
Nem rágják szét az egerek az EPS-t, ha a fogadó fal tömör, szakszerűen ragasztják fel a lapokat, megfelelő vastagságban van felhordva a vakolóanyag, a széleken pedig (nyugaton bádogos szakember végzi) lemezzel kell lezárni mindenhol, nehogy rágcsáló hozzáférjen az anyaghoz.
enginer Creative Commons License 2008.11.23 0 0 825
"Azt láttam, hogy az üveggyapot paplan szépen összerogyott, a vastagsága nem egészen a felére csökkent."

:D
Ezt is akartam említeni csak lemaradt.

"Igaz az, hogy az EPS-t megrágják az egerek?"

Fogalmam sincs, de a szúros szarok reklámjával ellentétben én a saját szemmel láttam, hogy a kutya a pofájával tépkedte ezt a szúrós szart, (aminek a látványától is elkezdek viszketni) szépen megágyazott magának és abban aludt!
Szerintem az egeret sem fogja elkergetni, legfeljebb nem rágcsálja.
Előzmény: quint (824)
quint Creative Commons License 2008.11.23 0 0 824
OFF a "szúrós szarok"-hoz :) Nekem is az a tapasztalatom, hogy pár év múlva már csak viszketésgenerátornak jók. A hőszigetelés topikban kérdeztem az alábbit:

"Én is a födémet szeretném leszigetelni, de - a kellemetlen tapasztalatom és a (fél)információk miatt - meglehetősen tanácstalan vagyok. Miért?

Az előző házamnál a tetőtér feletti födémszakasz 10 cm-es üveggyapot paplanból kapott hőszigetelést. Gyorsan meg lehetett csinálni, tekercsek kiteregetve, és hurrá. A fűtésrendszeremben az alsó és a felső szinthez külön termosztát és keringetőszivattyú volt, a szivattyúkon mechanikus üzemidőmérő. Az első pár évben az alsó szint szivattyúja 2 egységnyi időt ment, a felsőé egyet. Utána lassan kiegyenlítődtek az idők. 8-9 év után az lett a helyzet, hogy már a felső ment hármat, az alsó továbbra is kettőt.

Érdekelt, hogy mi okozhatja a felső szint kezdetekhez viszonyított háromszoros hőigényét. Felmásztam. Azt láttam, hogy az üveggyapot paplan szépen összerogyott, a vastagsága nem egészen a felére csökkent. Ez viszont duplán rossz, mert ezzel sokkal kevesebb lett a közbezárt levegő is, így a lamda is leromlott. Eredetileg (ütni has, mondani szám) kb. úgy nézett ki, hogy lamda=0,04 - vastagság=0,1 -> k=0,4. Az "összement" állapotban meg valószínűleg: lamda=0,06 - vastagság=0,05 -> k=1,2. És máris semmi csoda nincs a háromszoros hőfogyasztásban :(

A mostani padlásfödémnél nem akarok ilyen csapdába sétálni, ráadásul ide néha fel is akarok menni (nagyon ritkán, évente max 2x). Valami olyan anyag kellene, amin óvatosan végig lehet sétálni, és pár év múlva nem csak a megnyugtató érzés van meg, hanem a hőszigetelés is. Van valakinek jó tippje, tapasztalata? Igaz az, hogy az EPS-t megrágják az egerek?"

Semmi érdemleges válasz nem jött, csak annyi, hogy higgyem el, jó lesz az. Te mit javasolsz?

Előzmény: enginer (822)
Axióma Creative Commons License 2008.11.23 0 0 823
Szerintem itt nagyon off vagyunk. Ekezet: sajat gepelesi szokas, programozaskor kellenek az ekezetes betuk alatti jelek, igy ezt szoktam meg.
Szigeteles: szalas=sza'las alatt a ko- vagy uveggyapotot ertettem, es valoban nem mindegy, hogy hova kerul parazaro, hova paraatereszto, es a tetejere kell porvedelem az teny. De ezekbol nalam jobban kiokositanak a hoszig-es topikban...
Előzmény: enginer (822)
enginer Creative Commons License 2008.11.23 0 0 822
szalas az szálas akar lenni? (tán csak nem okos linux-ot tetszik használni, hogy nem mennek az ékezetek, egy magyar nyelvű fórumon?)

Ha az, akkor gondolom az üvegszálas hőszigetelőkre céloztál?

Mi a véleményed arról, hogy ezeknek a "szigetelőknek" a neylonos oldalán (amit alá applikálnak) olyan mértékű a páralecsapódás, hogy öröm nézni?
Konkrétan én már áztam el amikor megvágtam egy ilyen párazáró neylont.

Másik amin soxor agyaltam már amikor padlástérben találkoztam ezekkel a szúrós szarokkal, hogy beépités után 1-2 hónappal mind nyakig van porral, ami szerintem csökkenti a hőszigetelő képességét!
Évek folyamán, amikor tele rakódik porral (mert tele rakódik) pont elveszti a hőszigetelő képességét.
Előzmény: Axióma (821)
Axióma Creative Commons License 2008.11.23 0 0 821
nem is irtam, 20-30 szalas anyagot irtam felfele, azaz a fodemre -- az szerencsere azert mar nem nagyitoval keresendo
Előzmény: enginer (820)
enginer Creative Commons License 2008.11.23 0 0 820
Ezt az 5cm-set nem én találtam ki/javasoltam, hanem ez most a jellemző szerintem.

20-30 közötti hungarocell szigetelést meg (szerintem) szinte sehol sem találsz még.



Előzmény: Axióma (819)
Axióma Creative Commons License 2008.11.23 0 0 819
Tomor anyagban minden iranyban! Felfele ugyanannyira mint lefele. A felfele szallo meleg az csak a folyekony es legnemu anyagokban igaz, mivel a melegedessel a folyadek/gaz kitagul, ezaltal kisebb lesz a surusege, es felemelkedik a hidegebb, de igy surubb anyagban - mivel "helyet tudnak cserelni". Szilardnal nincs konvekcio, csak a hovezetes. Es ha a szoba fele kisebb a hokulonbseg (ugyanolyan anyagjellemzokkel), mint a padlo fele, akkor lefele tobb fog elmenni... az 5 cm ezen kicsit segit, de kozel se eleg. Plane ha a labazaton sincs semmi, abban az iranyban allandoan kihul az 5 centi tuloldalan mar felmelegitett foldtomeg (mint mini-hodomb) is.
Masik komoly kifogasom az oldalra, mennyezetre eleg az 5 cm kijelentessel van. Oldalra inkabb 8-10-nel kezdodik az, amit hoszig-nek neveznek, felfele szalas anyagbol valahol 20-30 kozott. A falon 5 cm az ma mar majdnem csak vakolas helyettesitonek jo (annak is csak akkor, ha a szerkezet olyan, hogy a hoszigetelesbe esik a harmatpont).
Előzmény: enginer (816)
enginer Creative Commons License 2008.11.23 0 0 818
Ezt a pid témát valóban nem ismerem konkrétan.
Rákerestem és csak mikrohullám, meg ilyen szuper, olyan csodát találtam róla. (nekem ennyi pont elég is volt belőle).

Nem véletlenül kérdeztem, hogy mire is gondolsz konkrétan.
Fütési rendszernél az általad preferrált pid vezérlés, csak egy elhanyagolható része a rendszernek.
Bármennyire is olcsón tudod kivitelezni az elektronikát, amikor az ezköz amit vezérel (motoros keverőszelep, PFnél még 1 szivattyú is) 60-80-100 ezerbe kerül/szoba.

Azt most felejtsd el, hogy simán a termosztát bementére kötve a pid vezérlést, hatékonyabb fűtést tudsz produkálni. :D

Vannak konkrét vezérlő központok, amik figyelik a belső/külső hőmérsékletet, előremenő/visszatérő különbséget szobánként és ezeket értékelve szabályozzák a köröket és nem a termosztát bemeneten, hanem egy speciális BUS-on kommunikálnak a kazánnal.

Kondenzációs kazán lelkivilágába nem igazán tudsz beleszólni PIDel sem, nem kondenzációsba meg pont nem sok értelme van közvetlenül belenyúlni.



Előzmény: Az Agg (817)
Az Agg Creative Commons License 2008.11.23 0 0 817

konkrétan a PId vezérlések lényegére.

a vezérlés néhány felfűtési ciklusból megtanulja az épület (bonyolított esetben akár a helységek) hőtehetetlenségét, ennek megfelelően és ehhez igazítva szolgálja ki az igényelt hőfokot. a bonyolítás (csak magamfajta technokratáknak: helységenkénti beállított hőigény, helységenkénti érzékelés, helységenként szabályozható elektr. szelepek, plusz 3 változóval tovább bonyolítva: külső szél sebesség és irány, továbbá külső hőmérséklet). ezt az egészet fejeled meg valamilyen, a bentlakók élet- vagy munkaciklusához igazodó perioditással és ahogy a vezérlés "beleöregszik" a dolgába, úgy optimalizálódik a költség is.

 

igazából biztosan elszörnyesztő a látszati túlbonyolítás, holott pedig egyáltalán nem az, (tkp. ezer módon lehet még csiszolni, további változókat is bevinni, mint pl. páratartalom, stb.) sőt saját tervezésben, ismerettségi körön belüli segítséggel a tervezés, kivitelezés részében messze nem horror a pénztárcára nézve. a gázszámlára nézve pedig azt tudom mondani, hogy effektív 15-20 % közötti megtakarítást mutat a megelőző időszakhoz képest. ezt magam még jövőre megfejelem egy vszínűleg 8cm-es szigeteléssel és egy új kazán beszerzésével (pont a tervbe vett kazánproject miatt tévedtem ide tegnap este és ragadtam itt, végigolvasva a kondenz témát).

 

visszakérdezésed miatt feltételezem, hogy nem ismered a PID vezérléseket. ajánlom figyelmedbe, mert családi házas energetikai szinten is bőszen megéri, csupán néhány változót figyelve és szabályozva ezekkel az öntanuló rendszerekkel messze nincs anyagilag "beruházási" volumenben a dolog...

 

Előzmény: enginer (810)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!