kultúráról, zenéről és nyelvről volt, erre jössz a génekkel...
ide figyelj:
Szomjas-Schiffert György zenetörténész hétezer finn dallam közül mindössze tizenegyben találta meg a kvintek használatát, és alig több mint százban az ötfokúságra való utalást.
sokat beszélsz a semmiről. semmilyen valós tény... persze. még a megátalkodott ulrich is csak addig jutott el, h az arvisura minden tényállítása igaz ugyan, de csak azért mert szerinte összeszedték máshonnan.
A TAT mutáció az egész szláv és germán populációban felllehető még a hollandoknál is 5%. A TAT mutáció tipikusan ugor.
A magyaroknál az ún, honfoglalásklori sírokban 0,5%, a mai génekben sincs több mint 1%. Az ugor haplogén N, oroszoknál és több germánnál is 30%-ban jelen van. Magyaroknál semmi.
Amint olvashattad az ugoroknál se Juhász Zoltán se Bartók Béla nem talált jellemző azonosságot. Csak tanulj meg végre írott szöveget értelmezni.
Annyi közünk van az ugorokhoz, hogy amikor még nem éltek ott ahol most, a felszorulásuk előtt, hanem délebbre, akkor a magyar táltos és mágus tanítók őket is tanították a többi primitív néppel együtt. És ennél semmivel se több. Nem szándékozom a továbbiakban ismételgetni magam, nem származunk semmilyen szempontból az ugoroktól, csak az őseiket tanították a mi őseink, ahogy a görögök ősiet, a latinok őseit etruszk testvéreink, a kínaiakat és a mongolokat.
Ha nem tudod ezt felfogni, arról nem tehetek. Milliónyi bizonyíték üvölti, miközben te hagymázas könyvek hülyeségeibe merülsz Arvisurától, Yotengriten át Anasztáziáig. Ám legyen, olvasgasd őket, nem baj, csak ideje rájönni, hogy ezekben semmilyen valós tényt nem találsz a történelmünkre vonatkozólag.
de van. számokkal támasztotta alá ketni, nem túl nagy, de van. közép-ázsia és mongolia áll legközelebb zeneileg (dallamilag).
nyelvileg rokon az ural (még maga a nyelv szó is oda illik, a szkiták még til-nek mondták)
az orosz, germán csak a szkitákon keresztül, miatt, folytán rokon.
az ogur tien-shan, másik folyamköz vidékéről származik (talán a szabirok ősei?)
amit ugornak neveznek, az valójában onogur.
a hunok választóvonala amit önmegnevezésük jelez (ashkatan:hunonogur)
1. kb. ie.5.sz.
2. kb.2.évszázad lehet, 100-200 évvel tömény és bátor maotun madü után jelentkezik a kaukázusban, média felől 2. arpad (?) a hun-ashkatan zab-meotisz-kworumia (khorasan) háromszögben ahol később megjelentek az oguzok
Lehet, hogy hülye vagyok, de nem látok ellentétet. Bartók egészen fenomenális munkát végzett a magyar népdalok feltárásában (is), és az eredményei egyértelműek és vitathatatlanok.
Tehát nincs közünk népzeneileg az ugorokhoz, se a finnekhez, Juhász Zoltán világszerte elismert kutatásai óta pedig tudjuk, hogy népzenei azonosság nélkül nyelvi azonosság sem lehetséges.
Egyszóval sem nyelvileg, sem genetikailag, sem sehogyan máshogyan nincs a világon semmi közünk semelyik ugor néphez, se finnekhez.
Nem mintha ez nem dőlt volna már el régesrég, de Juhász Zoltán és Bartók eredményeit összeötvözve világossá válik, hogy nincs semmilyen finn-ugor-magyar rokonság.
Viszont van ugor-orosz-szláv-német rokonság. Arra meg viszont ezernyi bizonyíték van, többek között népzenei is.
az is megérne egy komolyabb utánanézést, h hogyan lehet az, h
1. az uraliaknál kun és kug alapú, és nem az orosz kr-féle
2. a görög κδα⎨νω és κνριος nem üti a karl-féle eredeztetést?
Κυριεύω, f. -εύσω, p. κεκνρίενκα, (fr. κνριος chief ) to rule, govern, com- mand, control ; to own, enjoy, possess ; to domineer, tyrannize ; to subdue, conquer, reduce ; to ■ empower, authorize, give a right, set up a lord.
Nyilván a pentatonia fontos eleme a népzenénknek, de nem ez az jellemző, amivel rokonítani lehet. Vannak olyan népek, akinek a népzenéje pentaton, de a világon semmi közünk hozzájuk - lásd ugorok.
Így van, sajnos mind egyházi mind világi vonalon a mainstream valamiféle barbár gyilkosoknak állítják be a szerintük "honfoglaló" magyarokat.
Honfoglalásról persze szó sem volt, hazatértek az őshazába, Csaba szavai nyomán. Ráadásul akkor már keleten a szkíta népeknek kezdett roppant nehézzé válni a helyzete, az iszlám terjedése miatt és egyes ázsiai népek nagymérvű népességnövekedése, és vele elkorcsosulása miatt. A mongolok például kevesebb mint 200 év alatt sivatagot csináltak a virágzó Tárim medencéből.
Szóval az oda régidőkben, a Kárpát medencéből elvándorló magyar testvérek hazatértek, Csaba nyilván közölte velük, hogy mekkora baj van az őshazában és azt is látták, hogy keleten, egyre kevésbé lesz maradásuk.
Amúgy valóban, akadémikusaink minden áron vallásnak akarják erőltetni a táltossságot, eltorzítva annak jellegét, hogy kigúnyolhassák. Minden vallási emlékünk, kezde a legkorábbi keresztény leletekkel, mind azt jelzik, hogy itt egy ősi szkíta, a Jézus Krisztusi kereszténnyel gyakorlatilag szinonim vallás volt. De Árpád idején már egyértelműen jelen volt egy különös, szkíta kereszténység. Mi több, ellentétben azokkal az állításokkal, mely szerint manicheusok lettek volna (egy időben én is beleestem ebbe a hibába), fordítva volt a dolog - a manicheizmus gyökereit éppen ebben az ős-szkíta vallásban kell keresni!
Ezért olyan feltűnően sok a 17.-18. századi református templomok festett kazettás mennyezetein a manicheus jelkép. Hiszen Magyarországon a reformáció, valódi reformáció volt - a szkíta ősvallási gyökerek feltámadása volt.
A táltos nem vallás. A sámánizmus se vallás. Valamit nagyon kevertek. Hogy vannak népeknél különleges képességű emberek, akiknek megvan a maguk szerepe és feladata, nem jelent vallást, sehol se. Az egyiptomiaknál dívott a fekete mágia. Akkor náluk mágus vallás volt??? Tudjuk hogy nem.
Közel eredeti népzenének tűnik, nem annyira feldolgozás mint a többi.
Az ötfokúságot határozottan lehet érzékelni bennük a sok díszítő hang ellenére is.
Szerintem a mari nóta formailag viszonylag közelít a mi régi stílusú dalainkhoz, mert
ereszkedő a dallamíve.
A dallam magasabb hangfekvésben kezdődik, mert a dal ima is, az eget szólítja meg, onnan ereszkedik földi közegbe.
Az új stílusú dalaink kupolás szerkezetűek. Ez azt jelenti, hogy alacsonyan kezd, a földről indít, majd egy kvinttel feljebb folytatja, tehát az éghez szól, aztán megint visszatér a földre.
Szerintem a népek nem úgy értelmezik a sámánhitet, ahogy te, ahogy kellene.
Mármint, hogy a sámánhit az a sámánnak a saját vallásábani hite, világképestül együtt.
A sámánizmus a vallás helyett van. Csökevényes, fejletlen képzetnek veszi mindenki a sámánizmust és ezzel azonosítják az ősmagyarságot, babonás csürhének
beállítva.
Diószegi nagy hibája, hogy bebetonozta a sámánizmus=sámánhit (nem vallás!)=babonaság kifejezést.
Ezzel tökéletesen ki is siklatta a magyar ősvallás fogalmát.
A finnugoroknál a medve szertartás idején egy tipikusan szkíta öltözetben jelenítik meg az ISTENEKET. Más szóval számukra a szkíta (azaz a magyar) nem testvérnép, nem elszármazott, hanem rég elfeledett isteni erejű és hatalmú tanítónak tételeződik.
A sámán szó egy hibás szóalkalmazás, sámánnak egyedül a tunguzok egy kis törzsénél nevezik, minden más népnél teljesen más a neve. Magyaroknál táltos van nincs sámán.
A lókultusznak vannak nyomai ugyan az ugor népeknél, de az a formaragozás, az a képi megfogalmazás, az az anyaghasználat ami szkítákra jellemző, semmilyen nyoma nincs az ugor népeknél.
Juhász Zoltán kiváló informatikus és furulyaművész több társával kompjuterizálta a népzenéket és sikeresen létrehoztak egy olyan tudományosan is világszerte elismert szoftvert, ami nem csak összehasonlítani képes a népzenéket, de azt is kimutatja, melyik vett át melyiktől.
Juhász Zoltán és csapata azt is kimutatta, hogy népzenei származás azonosság nélkül, semmilyen nyelvi származás vagy rokonság nem elképzelhető.
A magyar népzene hangszer használata, alapjellemzői nyomokban se található meg semelyik ugor népnél, se a finneknél, se észteknél. A leginkább hasonlító népzenéket, bármily meglepő Dél-, és Közép-Amerikai indiánoknál találták meg, de a keltában is. A környező szláv népek népzenéje pedig egyértelműen a magyarból származik. Ujgur népzene is egyértelműen testvér népzene.
Egy szó mint száz:
Se kultúrörökségben, se népzenében, se népművészetben nincs semmilyen összekötő kapocs az ugor népekkel. Ellenben mind finnugornak hazudott népnek ma már genetikailag és régészetileg bizonyítottan rokonságban állnak a germánokkal és az ún. szlávokkal.
Keresztény templom Szent István és Szent László közti korból. Szent László pénzeket találtak, a már romos templomban.
A templom egyik részen csodálatos falfestményt találtak, egy lábait maga alá húzott szarvast, egyértelműen a szkíta műveltség továbbélése a keresztény templomokban.
Mit irtott ki Szent István??????????
Hol van ma ez faltöredék? Nincs kiállítva. Soha nem is volt, valószínűleg nem is lesz. Egy múzeumi raktárban rohad, ahol több centiméteres víz áll.....
2013-ban Szőke Mátyás újabb ásatást folytatott a területen és találtak egy Árpád kori fémműves kemencét. Nem bizáncit, nem szlávot, nem rómait hanem magyart.
Egy új felfedezés szerint megtalálták a vaskor előtti európai és ázsiai keveredés nyomait Mongóliában. Vagyis nem az európai terjeszkedés, hanem az ázsiai népesség növekedése miatt keveredett a két nép. A cikkek szerint, amik bejárták a világot ezzel megoldották a szkíták eredetének rejtélyét....
Ennyire hülyének néznek minket??? Azok a népek, amik ezek szerint Ázsiában éltek már az ázsiai típusú népek gyarapodása és felemelkedése előtt azok mik voltak????? Levegőben lebegők? TERMÉSZETESEN AZOK IS SZKÍTÁK VOLTAK. Pusztán a szkíták egyes utódnépeiben fellelhető ázsiai jelleg eredetét találták meg, nem a szkíták eredetét!
Másszóval ismét bebizonyosodik: a szkíták a legősibb nép.
Hunok.
Számtalan ostoba magyarázatot fundáltak már ki az eredetükre. Birodalmukat általában a Kárpát medence keleti felétől Meótiszig rajzolják be. Ami persze úgy baromság ahogy van. Akkor nézzük a valóságot J.J. Modi indiai hunkutató eredményeinek fényében!
Íme a Hun Birodalom valós kiterjedésének térképe Atilla idejéből!
Gondolom ez mindent elmond.
És a történész így ír a hunokról:
"Atilla hadvezéri nagyságához képest a történelem többi nagy katonai héroszai: egy Cyros, egy Nagy Sándor, egy Hannibál, egy Julius Caesar, egy Napóleon elenyészően kicsi figurák.
Ki volt a világtörténelem folyamán, Atillán kívül, aki a kínai nagy faltól egészen az Atlanti-óceánig terjedő két világrészt átfogó, roppant területet tudott uralma alá hajtani?
De volt-e Atillán kívül a világtörténelemnek még egyetlen zsenije, aki hadvezéri tehetségével megszerzett és megalapított két kontinensnyi birodalmat nemcsak meghódítani, hanem megszervezni, élő organizmusban összefogni, törvényekkel szabályozni, renddel fenntartani tudta volna?"
És akkor nézzük mit is írnak a szkítákról az ókorban és a magyarokról!
AGATHIAS (szül: Kr.e. 301-ben) igazolja a szkíta és a hun nép és név azonosságát: „mindazok a barbarus népek, kik az Imauson belül laknak, szkítáknak vagy hunusoknak neveztetnek.” A Kárpát-medence ókori népei között említik történetíróink a gepidákat, roxolánokat, szarmatákat stb. Ha utánakutatunk, meglepetéssel világosodik meg az említett népek faji azonossága.
Alexandriai Kelemen: „A szkíta vitéz nép.” „A szkíta nép szabad.” „a szkítára: „sem szószaporító, sem csevegő bölcsességgel, hanem szabados életmód, józan ész és találó beszéd” a jellemző.
APPIAN (sz.: Kr.u. 147.): Mithridatest gyógyítják az agarok. Ez szkíta nép, akik kígyómérget is alkalmaznak gyógyszerül. Ezek mindig a király kíséretében vannak.
ARRIAN (élt Kr.u. I. sz.): Kevés nap múlva megérkeztek Nagy Sándor követei az abiok nevű öntörvényű ázsiai szkítáktól. Később az európai szkítáktól is megjött a követ, kiket Homér is a legigazságosabbaknak dicsér költeményében.
Barclaius a saját korában igen neves történetíró mondja rólunk, magyarokról: „A magyar nemeseknek (amint ez természetes is) szelleme magasztosabb, tekintete fennköltebb s gondolkodása nemeslelkűségre termett, taglejtése s fellépése nyájas méltóságra valló, okos tanácsban igen gazdagok.”
Bölcs Leó császár, aki igen jól ismerte a magyarok hadakozási módját, így ír: „Számos nép, nemes és szabad. Pompán, bőségen nem kap, csak harcban viseli kitüntetni magát. Jól nyilazók, nemcsak magok talpig fegyveresek, de a fővebbek lovai is vassal, vagy vastag övvel fedezvék az első részen….
…ők, mint a Scythak, a természet ép fiai, nyersek, de igazságosak voltak, még főnökeiket is keményen megbüntették, és száműzték, ha nem igazságban jártak.
„Nagyobb mértékletességben és szüzességben nem élhet a magyar katonáknál, ki a hűtlenségből és törvénytelen szeretettől leginkább írtódzik. Nagyobb része házas és gyermekes, lovasságként gyakran 3 évig is katonáskodik házától távol, de házassági hitét soha meg nem töri.”
„Nagyon óvatosak és tervüket titokban tartók, s a kedvező alkalmat gondosan kilesik, s ellenségeiket nem annyira kézzel és erővel, mint csellel, meglepetésekkel és a szükségletek elzárásával igyekeznek legyőzni.”
„Népes és szabad ez a nemzet, s minden kényelem és élvezet fölött arra törekvő, hogy ellenségei ellen magát vitézül viseli.”
DIONYSOS PERIEGETS (Kr.u. 300 körül): Megmondom mind a népeket, melyek az Ister és a caspiumi tenger körül laknak. Elsők a szkíták, azután a hunok. Utánuk a meatok, nemükre nézve mindannyian szkíták.
HERODOTOSZ (Kr.e. 484-406), akit a történetírás atyjának is nevezünk írja, hogy Szkítaország legnagyobb folyója az Ister (Duna), az Isterbe folyik a Partisum (Tisza) és az Agathyrosoktól (Erdélyből) a Maris (Maros) folyó. Itt említi meg, hogy az Istert öregbítik az Alpis (Alpok) és a Karpis (Kárpátok) vizei is, ezért nagyobb a vize a Nil (Nílus) folyónál. Herodotos felsorolja Szkítaország további folyóit a Kárpátokon túl. A Porata (Prut), a Tyras (Dnyeszter), a Hipanis (Búg), a Borystenes (Dnyepper), továbbá a Tanais (Don), az Araxes (Volga), mely vizét a Meotis (Kaszpi) vizével „közli”. Herodotostól még megtudjuk, hogy a Kárpát-medencei szkíták első királya Hercules (Herakles) leszármazottja Targitaos volt. Ha az első király nevét megfelelő nyelvészeti vizsgálatnak vetjük alá, és a nyelvfejlődés szabályai szerint a kemény „T” helyére annak lágy váltóhangját a „H”-t tesszük, és elhagyjuk a görögös „os” képzőt, tisztán áll előttünk, hogy az első király nevét őrzi még ma is a Hargita nevű hegy.
Vishnu Purana szent irat Indiában:
„A szakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is. A szakák ébrednek fel elsőként, ahogy évmilliókkal ezelőtt is ők vitték a fényt! Elsőnek Nimród népe tér magához, utána a többi.”
Tudják-e önök, hogy Atilla hadvezéri nagyságához képest a történelem többi nagy katonai héroszai: egy Cyros, egy Nagy Sándor, egy Hannibál, egy Julius Caesar, egy Napóleon elenyészően kicsi figurák?
Ki volt a világtörténelem folyamán, Atillán kívül, aki a kínai nagy faltól egészen az Atlanti-óceánig terjedő két világrészt átfogó, roppant területet tudott uralma alá hajtani?
De volt-e Atillán kívül a világtörténelemnek még egyetlen zsenije, aki hadvezéri tehetségével megszerzett és megalapított két kontinensnyi birodalmat nemcsak meghódítani, hanem megszervezni, élő organizmusban összefogni, törvényekkel szabályozni, renddel fenntartani tudta volna?”
Kinnamos Geitxaz- azaz Jejcsa(sz)nak és 'Iatxaz – vagyis Jacsának írja
"Gyejcsa, Gyécse vagy Décse lenne"
mongol geikcsi szónak, mely fénylőt, vagy geikszenmely világosodottat jelent
dicső
Kisfiát, Décsát, vagy ahogy Budavárott nevezték, Gelyzát is már születésétől kezdve erős szálak kezdték fűzni a besenyő-kun szövetséghez.
Gelyza-Décse ifjú királyt pedig a keleti-bizánci egyház hívévé keresztelték István névre.
Szerén, Zerind és Szörény vezér vezetésével fel is vonult a bolgár, orosz, besenyő és a magyarok Apor által vezetett hadserege. Ezek előbb csak az adópénzeket hajtották be, de nemsokára megjelentek Arkadiopolisz előtt Décsi-Décse-Gelyza kisfejedelem vezetésével a bihari dukátus ifjai is. Ott a bolgár-orosz haderő vereséget szenvedett. A besenyők létszáma a felére csökkent egy erős roham után a görögök acélfala előtt. Décsa ezért értelmetlennek látta a további vérontást és megállapodott a Duna magyarországi oldalán. Itt határőrizetre egy várost alapított, Décsit és felépítette Décse várát. Utána Szerém, Zerind és Szörény vezényelte vissza határőrhelyükre a seregét.
Az Al-Duna melletti Gyécsa – ma Divécs – létesítésével pedig ellenőrizhette a keleti kereskedelmet, amely célja ekkor Perejaszlavec volt a Duna-deltában. Ez lehetőséget adott neki diplomáciai kapcsolatok kiépítésére is. Ekkor jött létre Bizánc ellen a magyar-orosz-besenyő-bolgár szövetség, amely azonban 970-ben az arkadiopoliszi csatában döntő vereséget szenvedett Bizánctól. 971-ben Tzimiszkész János bizánci császár elfoglalta Bulgáriát,
"Zlata Baba, that is the Golden Dame of the Obians, zealously worshipped by the Yugrans. This idol is consulted by the priest as to what they must do or where they must go; and she (the miraculous oracle) gives answers to some that seek her counsel, and certain consequences follow."
World-Overseeing Man (Man., Mir Susne Xum; Kh., Mĭr Šawijti Xu; wild goose, crane; moś moiety; village of Belogorje). His other names include Golden Lord, Horseman, and Upriver Man. He is the youngest son of the sky god, the central figure of Ob-Ugric religion, and functions as a mythic hero in the creation of the world order. Married to the daughters of persons symbolizing nature, he excels in providing humans with their needs. His sphere of activity ranges through all three worlds. His is the highest position of honor among his brothers: the overseeing of the world and of humans. He accomplishes this by circling the world on his winged horse.
A mósok kultúrájukban a lókultuszt őrzik, a porok viszont a medvekultusz hagyományozói.
Leölése esetén többnapos medveünnepet tartanak, hogy kiengeszteljék az állat szellemét, különben bajt hozna rájuk. A medve lelke, csak úgy, mint az emberé, halála után is mindent lát és hall, ezért megpróbálják megtéveszteni, hogy ne jöjjön rá, hol van. Például ha oroszul beszélnek előtte, azt hiszi, oroszok ölték meg. De az oroszul még nem tudó hantik és manysik is megoldották a problémát: egész műnyelvet fejlesztettek ki, amely segítségével a medvéről tudnak beszélni, anélkül, hogy rájönne, hogy róla van szó. Például, ha csillagokról beszélnek, csak a medve nem tudja, hogy épp a szeme a téma. A medveünnepnek szigorú koreográfiája van. Meg van szabva, hogyan kell bevinni a medvét a házba, hol kell elhelyezni, minden a legapróbb részletekig. A csúcspont a medveünnepi színjáték, amellyel a medvét szórakoztatják. Ilyenkor fejük tetejére nyírkéreg álarcot húznak, nehogy a föntről lenéző istenek felismerjék őket, és a világ teremtéséről, a medve földre ereszkedéséről szóló jeleneteket adnak elő.
Az ugor korból bizonyítható a lókultusz, esetleg a szarvaskultusz, a bálványok tisztelete. A magyar táltos, tulajdonságai, cselekvései (pl. a foggal születés, feldarabolás a tudás elnyerése előtt, a viaskodás) és néhány kapcsolatos műszó az obi-ugor samanizmusban is megtalálható.
pl. eljátszották a lakodalmast, a halottast, a medvést, bemutatták a halárulást, a suszterolást, a dongózást, a kutyálkodást, sor került kötélhúzásra, birkózásra és seggreverősdire is
A szüreti mulatság napján Nádudvaron az ifjúság felvonulást rendezett. A menetben különböz genre-típusok voltak, mint pl. a tollas zsidó, a drótostót, a Bugyi-taligás és a medvetáncoltató.
Az alföldi lakodalmakban
A medvés macskurások jelenete többnyire a medve táncoltatásából állt. Az alakoskodó legény négykézláb ment be a szobába. A gazdája bottal nógatta, ütögette. A medve ugrált, olykor „két lábra" állt. Dörmögött. Ijesztgette a nőket. A macskurások részére húzott tánc közben a medve a szoba közepén, a többi alakoskodó pedig a vendégek közül választott lánnyal táncolt. A medvealakoskodás leginkább lakodalomban, disznótorban, a szüreti felvonulás menetében, a mezőgazdasági munkák kényszerpihenőiben fordult elő.
A medvetáncoltató a magyar nyelvterületen mindig idegen nemzetiség ember volt
Ujváry Zoltán kutatásai a magyar lómaszkra és lóalakoskodásra vonatkozóan is gazdag anyagot tárnak fel. A medvealakoskodással kapcsolatosan megállapítja: „További elemző vizsgálatra van szükség, mind a funkciót, mind az eredetet, mind az átadást-átvételt illetően. Lehetséges azonban, hogy a medvealakoskodás múltja a magyar népi kultúra megoldatlan rejtélye marad".
A szkíta népeknek a sólyom és a szarvas a szent állata nem a medve. Az ujguréknál még a szürke farkas. Ennyi.
A szkíta művészet alapállata a szarvas és a sólyom vagy a griff. Nem a medve. Nincsenek szkíta medveábrázolások, nincsenek medve képjelek. A szkíták nem nevezték el a városaikat a medvéről (Bern, Berlin és még sorolhatnám). Nincs közünk a medvéhez.
Az ugoroknak meg nincs semmi közük a sólyomhoz se a szarvashoz. Ami azt illeti, szinte nincs is népművészetük. Lehet, hogy valamikor nagyon régen volt, de most nincs. Mert elsorvadt, amikor odaszorultak, ahol most élnek. Igen odaszorultak. Onnan soha nép lejönni dél felé nem tudott. Ott nyelv, kultúra kialakulni nem tud, és nem is fog tudni soha.
A nyelvük bár tartalmaz a magyarhoz hasonló elemeket, a magyar nyelv komplexitásának, hordképességének, szóalkotó, ragasztó alapjellegének nyoma sincs benne. A finnbe se. Semelyik ugor nyelvben.
A Vajk témához:
Ha valaki érti a latint legyen szíves már elolvasni Thietmar eredeti művét. Hemzseg a képtelenségektől. Vajk, aki állítólag István lett volna nem is hasonlít a valósághoz. Az egész leírás olyan rokonságról beszél, ami történelmileg képtelenség. Apját Deuvixnak nevezi. Ezt persze mindenféle idióta levezetéssel átvezetik ugyan Gézának, de nyilvánvaló a képtelenség. viszont nem képtelenség, hogy Szent István nagyapjának, Taksonynak a testvére viszont tényleg Vajk volt..... és minő csoda! I Henrik egyik lánya volt a felesége... oops.
Lehet, hogy valamelyik jelentős magyar személyiségről szól, de az holtbiztos, hogy nem Szent Istvánról. Nem véletlen, hogy az akadémiai források soha nem foglalkoznak azokkal a képtelenségekkel, amiket Thietmar leír, mert akkor hamar kiderülne a turpisság.
Thietmar amúgy szint összes Krónikája kitaláció, kezdve a Nagy Károlyról szólóval. De például régészetileg igazolt, hogy Augsburgban nem volt semmiféle nagy ütközet, ahol úgy mond a magyar seregek vereséget szenvedhettek volna, ez is hazugság.
Szent István már születésekor az István nevet kapta. És erről ennyit. Minden más csak ostoba kitaláció.
