Mondjuk nem szokás magánlevelekből ide idézni, de azért néhány dolgot célszerű ide hozni: 1) először én is úgy gondoltam, hogy a beruházások költségét az árképletben nem szabadna alkalmazni, mivel az amortizáció ez után ezt nagyobbrészt fedezi, ráadásul egy cégnek a működéséhez be kell ruházni. CSAKHOGY! A beruházás eredményeként keletkező vagyon nem a beruházóé, hanem az önkormányzaté, így ha beruház a cég, akkor nem a saját vagyonába ruház be. Persze ez sem ilyen egyértelmű, az biztos, hogy nem jótékonysági cég a hőszolgáltató.
Az áremelés ebben az évben tárgyaláson alakult ki. Te még nem vagy önkormányzati képviselő, de tárgyalásokon részt szoktál venni (gondolom, bár nem ismerem a Papírgyár működési rendjét) , ha tárgyalnod kellene egy áremeléssel kapcsolatban, akkor jó helyzetben lennél egy koncesszorral szemben (!) amelyik a távhószolgáltató, mivel Te a mai cég elődjének voltál a vezetője. Ezért is kértem a segítségedet az üggyel kapcsolatban.
De azért a viz és csatorna esetén talán nem kellene elhamarkodott véleményt formálnod, [[általában is véve eléggé kolerikus tipus vagy, de az a Te dolgod, de rányomja a bélyegét a hozzászólásaidra ]] Viszont amit leírsz azt bizonyítani is kellene. Egyébként az út nyitva van, az egyesület nevében a Versenyhivatalhoz kell fordulni, bejelentéssel, és akkor a hivatal majd eldönti, hogy igazatok van -e. A szerződésekkel kapcsolatba, mint tudod már kérdéssel fordultam a jegyzőhöz és gondolom erre megoldás lesz.
Egyébként pedig a Remondis-szal a szerződés 35 évre szól a hulladéknál.
Vagyis szerinted nem lehet koncessziós szerződést kötni semmire? Vagy biztosítani kell a konkurencia lehetőségét? Még mindig nem értem teljesen, de már kapisgálom. Biztos, hogy ezt a jogászok nem nézték meg? Mert ezek szerint sehol az országban nem lehetne pl tömegközlekedési vállalatoknál árt emelni, mert ezek mind monompol helyzetben vannak, 10telet a kivételnek.
az idézett anyag melyik paragrafusa alapján kezdeményezhető új eljárás a közüzemi díjak tekintetében. Szerintem jó lenne ezt kibeszélni.
A jogszabályi háttér:
Versenyfelügyeleti eljárások
49. A versenyfelügyeleti eljárások során a GVH a versenytörvény illetve a reklámtörvény által hatáskörébe utalt anyagi jogi rendelkezéseket meghatározott eljárási keretek között érvényesíti. Ennek során a GVH felderíti illetve vizsgálja, és szankcionálja azon magatartásokat, melyek a fogyasztó megtévesztésére vagy választási szabadságának korlátozására irányulnak.
Továbbá, az 1990. évi LXXXVI. törvény a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról.
A törvény kimondja, a gazdasági erőfölénnyel kapcsolatban a visszaélési elv érvényesül, vagyis gazdasági erőfölénnyel rendelkezni nem tilos, de az erőfölénnyel visszaélni - így a fogyasztókat kizsákmányolni, vagy a versenyt korlátozni - nem szabad.
"Az inflációs mértéket lényegesen meghaladó árindex oka a 2004. évi ~210 MFt nagyságrendű önkormányzati vagyonérték növekedés amortizációs költsége. "
UHHH! Ennyire suta indokot még életemben nem olvastam! Mi lenne, ha minden beruházás után az amortizációra hivatkozva mi is árat emelnénk? Ki venné meg a termékeinket??? Elég sok sebből vérzik ez az egyetlen mondat.
Tisztelt eR-dei!
az idézett anyag melyik paragrafusa alapján kezdeményezhető új eljárás a közüzemi díjak tekintetében. Szerintem jó lenne ezt kibeszélni.
Nem új eljárást, hanem a közgyűlés által jóváhagyott árak GVH által végzett versenypiaci felülvizsgálatát kértük.
Van egy árnyalatnyi különbség a két eljárás között.
Nézzünk néhány tényt!
Az ALFA-NOVA Kft. alapdíj emelési kérelmében találtam az alábbi mondatot:
A hatályos árképlet alkalmazásával a fűtési alapdíj 17,1 %-os, a használati melegvíz szolgáltatási alapdíj 22,2 %-os módosítása állapítható meg.Az inflációs mértéket lényegesen meghaladó árindex oka a 2004. évi ~210 MFt nagyságrendű önkormányzati vagyonérték növekedés amortizációs költsége.A hivatkozott koncessziós szerződés módosítás 5.sz. mellékletében foglaltak szerint: Amennyiben a tárgyévi üzleti terv alapján jelen árképlettel előterjesztett árváltozás mértéke +/- 30%-al eltér az előterjesztést megelőző 12 hónap hivatalos fogyasztói árindexétől, akkor felek egyeztetni kötelesek.
Vajon mit tartalmazhat az a koncessziós szerződés, amiből fakadóan ilyen mértékű alapdíjemelés is kivethető a fogyasztókra?
Az általam megismert árképzés kétségeket ébreszt abban a tekintetben, hogy kinek és miféle hasznot hajtanak a fűtőművekben végzett méregdrága beruházások és ezek eredményeként a fűtőművekben kapcsoltan termelt villamos energia?
Alapos a gyanúm arra nézve, hogya kft. a megtermelt villamos energia hasznát profitként lefölözi, miközben a fejlesztés és működtetés költségeit - amortizáció és villamosenergia költségek formájában - a fogyasztókra hárítja!
Elfogadhatatlan számomra a szakmai érvek azon képviselői interpretációja, mely szerint legalább arra jó lesz, hogy a szokásos áremelésekkor fegyver legyen az önkormi kezében.
Nézzük a VCSM Koncessziós Rt. árképzését!
A koncessziós szerződést földi halandó itt sem ismerheti, jóllehet törvény kötelezi a önkormányzatot a szerződés nyilvánossá tételére.
A társaság különválasztotta - rendelkezésreállási díj címén - a fogyasztástól független költségeit, miközben a fogyasztással arányos víz és csatornadíjat megemelte!
Nem tudhatjuk, milyen költségtényezők kerültek ki a fogyasztással arányos díjból és milyen költségek növekedése eredményezte a víz és csatornadíj emelést!
A Rethmann Rt. évről-évre emeli a hulladékszállítás díját. A múlt évelején az infláció mértékét jóval meghaladó parkolási díjakat vezetett be.
Azt már meg sem merem említeni, hogy a szerződést a Rethmann Rt. esetében sem ismerheti csak néhány kiváltságos.
Kérdéseim itt is hasonlóak a VCSM Koncessziós Rt. esetében leírtakkal.
Főleg érdekelne, hogy milyen (mekkora) közüzemi díjakat javasolnának, vagy milyen más megoldásoka, mert akkor a következő költségvetési évig már képviselni lehetne az álláspontjukat.
Erre nagyon szabatos választ tudok adni! Pontosan akkorát, amekkorát egy független szervezet a Gazdasági Versenyhivatal egy alapos vizsgálatot követően indokoltnak tart.
Azt a mellékmondatot, hogy a következő költségvetési évig már képviselni lehetne az álláspontjukat végképp nem értem!
A koncessziós törvény előírásai szerint koncesszióba azért adhatja az állam vagy az önkormányzat a vagyonát, mert nincs pénze azt fenntartani, működtetni, fejleszteni.
Mi közük a koncesszióba adott szolnoki közüzemi cégeknek a város költségvetéséhez? Talán arról van szó, hogy nem elegendő számukra a szolgáltatásból realizált profit, azt a város közpénzekből is kiegészíti?
nagy érdeklődéssel olvastam levelüket, de mivel magam nem jogász vagyok, ezért arra kérem, hogy mondja meg, hogy az idézett anyag melyik paragrafusa alapján kezdeményezhető új eljárás a közüzemi díjak tekintetében. Szerintem jó lenne ezt kibeszélni. Főleg érdekelne, hogy milyen (mekkora) közüzemi díjakat javasolnának, vagy milyen más megoldásoka, mert akkor a következő költségvetési évig már képviselni lehetne az álláspontjukat.
Nyílt levél Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének!
Tisztelt Közgyűlés!
Birtokunkban levő információk alapján felhívjuk a Közgyűlés - mint árhatóság - figyelmét, a 2005. évre Szolnok város területére jóváhagyott közüzemi díjak versenyfelügyeleti eljárásban történő felülvizsgálatának szükségességére!
"A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL ÁLTAL KÖVETETT, A FOGYASZTÓI DÖNTÉSEK SZABADSÁGÁRA VONATKOZÓ ALAPELVEK" az alábbi linken találhatók meg:
Kérjük a tisztelt Közgyűlést, hogy valamennyi közüzemi díj (hulladékszállítás, víz- és csatornadíj, távhődíj, stb.) vonatkozásában, haladéktalanul kezdeményezze a versenyfelügyeleti eljárást!
Köszönettel: ESZKÖZ (Egyesület a Szolnoki Közéletért)
Hosszú lenne leírni. 4 óra akcióhorror volt a költségvetés (800 milla hiány). Utána meg az új autóbuszpályaudvarról volt szó. Egyes képviselők azért nem támogatják, hogy legyen új buszpályaudvar, mert a benne létesítendő iroda és butik helységek komkurenciát jelentenek az Önkormányzatnak. Majd mesélek részletesen ha összefutunk...
Annak érdekében, hogy esetleg más is leszűrődjön, bemásolom ide is az összes mazsolát, amit összegereblyéztem eddig!
A 2003. évi XXIV. törvény szerint:
19. § (1) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. §-ának 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: "3. közérdekű adat: az állami vagy a helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, illetve személy kezelésében lévő (ideértve a tevékenységére vonatkozó adatot is), a személyes adat fogalma alá nem eső adat;"
(2) Az Atv. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását."
20. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: "(3) A koncessziós szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatban nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén."
25. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell."
Nekem ebből az szűrődik le, hogy a módosított szerződést nyilvánossá kell tenni, de azt az ülést, ahol veszekednek a tartalomról, nyugodtan tarthatják zárt ajtók mögött.
25. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell."
"Az "üvegzseb" törvény előírásai alapján azoknak a cégeknek, melyek közpénzekből (is) gazdálkodnak és közvagyont használnak, működtetnek, szerződéseit nyilvánosságra kell hozni!
Miért nem nyilvános ennek a két cégnek a szerződése?
Mi indokolja a zárt ülésen történő szerződésmódosítást?"
A szerződést kell nyilvánosságra hozni, vagy a szerződés módosítás körüli vitát?
"Az ALFA-NOVA Kft. várhatóan 6,5 milliót kap 2005-ben a város költségvetéséből, miközben koncessziós szerződése módosítását zárt ülésen kívánja tárgyalni a képviselőtestület! Az ALFA-NOVA Kft. által működtetett vagyon közvagyon, a város vagyona!
A VCSM Koncessziós Rt. is várhatóan kb. 12,5 milliót kap 2005-ben a várostól, közpénzekből és szintén közvagyont üzemeltet. "
Az ALFA-NOVA Kft. várhatóan 6,5 milliót kap 2005-ben a város költségvetéséből, miközben koncessziós szerződése módosítását zárt ülésen kívánja tárgyalni a képviselőtestület!
Az ALFA-NOVA Kft. által működtetett vagyon közvagyon, a város vagyona!
A VCSM Koncessziós Rt. is várhatóan kb. 12,5 milliót kap 2005-ben a várostól, közpénzekből és szintén közvagyont üzemeltet.
Az "üvegzseb" törvény előírásai alapján azoknak a cégeknek, melyek közpénzekből (is) gazdálkodnak és közvagyont használnak, működtetnek, szerződéseit nyilvánosságra kell hozni!
Miért nem nyilvános ennek a két cégnek a szerződése?
Mi indokolja a zárt ülésen történő szerződésmódosítást?
Nem mond mindez ellent a 2003. évi XXIV. törvénynek?
A Rethmann Rt. 2005. éves juttatásait még keresem. Ha, valaki tud erről valamilyen tervszámot közkinccsé tehetné!
2005. február 24-én ismét összül Szolnok Város képviselő testülete. Átnéztem, hogy mik lesznek a témák. Amelyeket indokolt zárt ülésen tárgyalni, azt zöldre színezem, amelyiket maximálisan nem értek, azt pirosra színezem. A következőket fogják zárt ülés keretében megtárgyalni...
1. Előterjesztés az Egészségügyi és Szociális Szakközép- és Szakiskola igazgatója közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére. - Tiszta sor, személyes jogokat sértene.
2. Előterjesztés Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata és a DUNAQA, valamint az EGA-NOVA Kft. között létrejött koncessziós szerződés módosítására. - Törvényellenes ennek a pontnak a tárgyalása zárt ülésen. Hivatkoznék az Üvegzseb törvényre.
3. Előterjesztés a Szolnok, Napsugár u. 34. sz. alatti, 2. sz. önkormányzati tulajdonú helyiség használatba adásáról. - Üzleti titok
4. Előterjesztés a Szolnok, Kossuth tér 8.sz. alatti, 4.sz. üzlethelyiség bérbeadásának jóváhagyására. - Üzleti titok
5. Előterjesztés a Szolnok, Széchenyi városrészben lévő 8785 hrsz-ú ingatlan térítésmentes tulajdonba adására. - Mivel térítésmentes, nem beszélhetünk üzleti titokról. Miért titok az, hogy kié lesz az ingatlan?
6. Előterjesztés a Szolnok, Ságvári krt. 13. sz. alatti, 4. számú üzlethelyiség minimális bérleti díjának megállapítására és bérleti jogának értékesítésére vonatkozó viszontajánlat elbírálására. - Üzleti titok
7. Előterjesztés fellebbezések elbírálására. - Ezt nem tudom hová tenni. Milyen témával kapcsolatosak a fellebbezések? Ennyiből még nem tudom hová tenni a dolgot.
Úgy érzem, hogy az elvtársak megint titkolni szeretnének valamit. Vagy megint én érzem rosszul?
Természetesen nem maradtunk így sem honlap nélkül. A http://www.eszkoz.tk oldalon folytatódik a közvélemény-kutatás a létesítendő drogambulanciával kapcsolatban, s további új szolgáltatások várhatóak. Folyamatosan fejlesztem, így kisebb-nagyobb kimaradások várhatóak. Az alapszolgáltatások már működnek (regisztráció, belépés, testreszabás, levelezés, fórum). Mindenkit szeretettel várunk!
Most is lehetne egy - két szavad, küldöm mailban a szolnoki tervezetet... a többi letölthető Erdei Péter honlapjáról, a a http://web.interware.hu oldalon keresztül.
Az imént írtam be a Szolnoki Naplóba az alábbiakat:
Ritkán nézek televíziót. Ma is csupán azért hangoltam a készüléket a városi televízió adására, hogy megnézzem a tegnapi megyeházi fórumról készült a tudósítást.
Az összeállításban sok minden elhangzott, néhány dolog azonban csak azok számára volt érthető, akik tegnap ott voltak és kivárták a fórum végét a teremben.
Vágóképek alatt a narrátor elmondta, hogy nincs még döntés, az engedélyek még hiányoznak. Láthattunk egy felháborodott hölgyet is, aki távozófélben indulatosan arról beszélt, hogy minden el van döntve.
Ezt az ellentmondást illett volna feloldani, megmagyarázni, amennyiben a tájékoztatás volt a cél és nem az, hogy a tiltakozókat hőzöngőknek, ostoba háziasszonyok és butikosok gyülekezetének állítsák be.
RTL klub hiradóban a szolnoki drogambulanciáról volt szó az imént.
Ostobaságokat kiabáló öregasszonynak (demokrácia van, mindent meg fogok tenni hogy megakadályozzam!) arrogáns válasz (tessék csak nyugodtan, demokrácia van!). Tanulságos.
Amit eddig csak éreztem - a megyét járva - mára bizonyossággá lett!
Hogy is van ez tisztelt virágzó megyét, várost vízionáló politikusaink?
"Vásárlóerő tekintetében Győr-Moson-Sopron megye a leggazdagabb...
A megyék sorrendjében az országos átlaghoz viszonyított legalacsonyabb értékeket, 80-85 százalékot négyen tudhatják magukénak: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok. Közöttük az utóbbi új belépőnek számít, hiszen a két évvel ezelőtti adatokhoz képest két helyet veszített pozíciójából;"
Amennyiben a hírnek megfelelően módosul a távhőtörvény, lesz a szolnoki árakhoz egy-két szavam. Ha máshonnan nem engedik, majd a pálya széléről kiabálok... :))
