Ne mosolyogj. Ha nem vagy teljesen hülye, akkor le tudod rajzolni azt és úgy, ahogy írtam. Ahogy a megfigyelések mutatják. Aztán megnézzük, hogy laposföldön lehet lerajzolni, vagy gömbön. És ekkor fogsz sírni.
Ha teljesen hülye vagy ehhez az egyszerű rajzhoz, csak szólj...
"Perspektíva. A varázsige. Hát persze! Rajzold le a lapos felszínt jelölve a 90, 80, 70, 60, 50, 40, 30, 20, 10 fokos szélességet egyenlő távolságra egymástól! Rajzold be ugyanezeket a szögeket! Sírj."
Inkább mosolygok. írtam, hogy nem mindegy, hogy ugyanolyan magasan látjuk vagy ugyanolyan magasan van.
Lerajzolhatok 3 helyett 8-at, 90-et vagy akárhány helyet, ugyanazt fogom rajzolni, minél nagyobb a távolság annál kisebb szögben és annál kisebb magasságban is fogom látni.
A gömbön más szögben látják és (az égen) más magasságban is. A síkon ugyanez a helyzet. Más szögben látják és más magasságban is.
Viszont te úgy veszed, hogy a síkon ugyanolyan magasságban látják, így persze nem jön ki. Téves kiindulásból téves következtetés "születik".
"ha közel van a Nap, miért ugyanakkorának látjuk egész nap NAPSZŰRŐT HASZNÁLVA?"
"Mindkét esetben emelkedni látom-e a napot reggeltől délig, és alászállni déltől estig?"
Nem.
"ha nem miért?"
Azért, mert a választott megfigyelési pont közelebb van az egyenlítőhöz, mint a térítők, és a napfordulók idejét mutatja az ábra.
Nem???
A helyes válasz: Igen.
Az ábra nem a napfordulók idejét mutatja, hanem az év tetszőleges két napját, melyek közt fél év van.
A miért kérdésre a válasz lényegi része: Az adott két napon a Nap látszólagos pályájának/mozgásának síkja párhuzamos az (Égi) Egyenlítő síkjával, így a reggel és este - délben pontok síkjával is. (Eltekintve a keringésből adódó kisebb mértékű változástól.)
Szokták mondani tévedni emberi dolog. A "Nem" válaszból én nem következtetek arra, hogy az iskolában nem sikerült elsajátítanod a tananyagot.
Perspektíva. A varázsige. Hát persze! Rajzold le a lapos felszínt jelölve a 90, 80, 70, 60, 50, 40, 30, 20, 10 fokos szélességet egyenlő távolságra egymástól! Rajzold be ugyanezeket a szögeket! Sírj.
A laposföldesek mindent a perspektívával magyaráznak, ami borítja a hülyeségüket. Kivéve egy dolgot, mert azt valóban a perspektíva borítja: ha közel van a Nap, miért ugyanakkorának látjuk egész nap NAPSZŰRŐT HASZNÁLVA?
Nem is akarja megérteni. Csak azt a látszatot próbálja kelteni.
De át annyira sötét szegénykém, és annyira elvakult a maga szektás gondolatvilágában, hogy ilyen gyermeteg módszerekkel próbálja azt maga számára igazolni. Esélytelen felvilágosítani, mintha egy muszlimot akarnál meggyőzni arról, hogy Mohamed egy szélhámos volt.
Nem találós kérdés, hanem az iskolai tananyag kikérdezése.
"Mindkét esetben emelkedni látom-e a napot reggeltől délig, és alászállni déltől estig?"
Nem.
"ha nem miért?"
Azért, mert a választott megfigyelési pont közelebb van az egyenlítőhöz, mint a térítők, és a napfordulók idejét mutatja az ábra.
Nekem is van egy "találós" kérdésem: Ha az iskolában, szakképzett tanár segítségével, intézményi keretek között nem sikerült elsajátítanod a tananyagot, akkor miért gondolod, hogy egy fórumon, random idegenek kérdezgetésével meg fogod tudni érteni?
Nem mindegy, hogy ugyanolyan magasan látjuk vagy ugyanolyan magasan van.
A sarkcsillag esetén az utóbbi eset áll fenn. Ha ugyanolyan magasan van, akkor a különböző távolság okán különböző magasságban fogjuk látni. A látszólagos magasságok fognak eltérni.
A feltett rajzzal nem állítottam semmit. És azt hiszem téves sem volt. Egy kérdés volt előtte, amire érdemben senki nem válaszolt. Persze nem kötelező rá időt szánni. Viszont a nem tanultad meg, a nem tudás feltételezése, a minősítés az nem maradt el... stb.
Éggömb - ("éves vonatkozásban")
Az ábrán jól látható, hogy tavasztól őszig az ekliptika síkja az égi Egyenlítő síkja felett van, azaz a Nap az éggömb északi felén látszik haladni. Ősztől tavaszig, pedig az ekliptika az égi Egyenlítő síkja alatt van, ezért ekkor az éggömb déli felén.
Északról nézve az északi tavasztól az északi nyárig egyre magasabban látható a Nap. Északról itt látjuk a legmagasabban. Az északi nyártól az északi őszig csökken a magassága az éggömb északi felén, északról nézve ugyanilyen irányú változást tapasztalunk. Az északi ősztől az ekliptika síkja "átmegy" az éggömb déli felére és egészen az északi télig az éggömb déli felén emelkedik, ami északról nézve csökkenő magasságot jelent. Az északi téltől az északi tavaszig az éggömb déli felén csökken a magassága, ami északról nézve emelkedést jelent. És kezdődik elölről az év. Délről nézve pedig minden pont fordítva.
Tehát a rajzon, hogy reggel és este vagy pedig délben vagyunk közelebb az ekliptika síkjához, az a fentiekkel magyarázható.
És nézzük meg az éggömböt "napi vonatkozásban" is... (folyt.)
Általános iskolában, amikor az ilyesmit meg kellett volna tanulni, a tanártól is kérdezősködtél? Válaszolt? Segített a tanár a tananyag megértésében?
Olyan szomorú az ilyesmit látni, hogy mennyire cserben hagyja az oktatási rendszer a gyengébb felfogóképességű diákokat. Szerintem sokkal differenciáltabban kéne kialakítani a tanmenetet, annak megfelelően, hogy különböző oktatási igényű diákok vannak.
Nem, a darus ember nem feledkezett meg a kamu kráterről:
Amint a leszállós videókon is látszik, üzemanyagspórolás miatt a leszállás pillanatában még számottevő horizontális sebességvektor is fennáll. Ezért van, hogy a kráter nem pontosan a hajtómű fúvókája alatt van. A te képeden bejelöltem a fúvókát és a krátert pirossal.
Megint nem írtál egy darab tényt sem, amik pedig szerinted makacs dolgok. Ebben igazából egyet is értünk, miért nem írsz már néhányat végre?
"De hogy "jött ki" ez..?! Fogtak egy marék fődet, oszt' 'beszorozták' a számított térfogattal..?"
Nem, nem úgy jött ki. Nem fogtak egy marék fődet. Ha ennyire buta lennék, az általános iskolával letudott teljes oktatásomra alapozva nem ordibálnék hangosan, hogy mennyire keveset tudok és mennyire ostoba vagyok. Szerényebben kérdeznék.
Röviden úgy jött ki (és ezt te is ellenőrizheted, meg bárki), hogy (például) rugós erőmérővel megméred egy ismert tömegű test súlyát. Ez newton (N) mértékegységet ad vissza. Ismered a Föld sugarát (ezt ki tudod magadnak is számolni a már említett Eratoszthenész módszerével - ha kettő helyett három vagy több mérést végzel, azzal csuklóból meg is cáfolod a laposföldet), és ismered a Gravitációs Állandót (ezt ki tudod számolni magad is a Cavendish kísérlettel), és persze ismered a mért test tömegét. Newton milliószor használt és ellenőrzött gravitációs képletében ekkor már csak a Föld tömege lesz ismeretlen. Rendezed az egyenletet, megoldod, és teljesen egyedül kiszámoltad a Föld tömegét (valszeg picit pontatlanul, de az nem baj).
Szívesen.
Ja, és megint nem írtál egy darab tényt sem, amik szerinted makacs dolgok. Amint az köztudott és megszokott.
"a Föld tömege: 5,97237 × 1024 kg a Hold tömege: 7,342 × 1022 kg "
De hogy "jött ki" ez..?! Fogtak egy marék fődet, oszt' 'beszorozták' a számított térfogattal..? Mert -hivatalosan is!- a Föld sürüsége nagyon változó...! (attól függően hol mérjük... vagy 'saccoljuk' - lásd: a Föld magja...)
