Ezzel még nem értem Zala vármegye szövevényes vasúthálózata kialakulásának végére, így majd folytatom ezt a témát is, olyan emblematikus vonalak is hátra vannak még, mint a Zalaegerszeg - Rédics vagy az észak-balatoni vonal.
Az I. vh-ra lényegében kialakult a vármegye vasúthálózata, Trianon után több vasútvonal is elvágásra került az új határok mentén, utána meg az 1970-es évek, ill. a 2007-2009 körüli időszak mellékvonal-bezárásai már a korábban kialakult hálózat csökkenését okozták.
De nem szükséges mert ebben az esetben kilogikázható ha meg tudod válaszolni, hogy sértelen üvegedény vagy ha valamennyire törött de amely minden részében megvan honnan kerülhetnek elő. Szarkofágokban ezt mindenki tudja. Sirmellékletként.
Sértetlen, nem szarkofágtöredék és felnyitatlan meg Somogyból honnan került elő. Csak Tricianabol, ezt is mindenki tudja.
Kettő ezekből ott van az egykori börtön-levéltár bejáratánál, kettő három másik meg Ságváron a református templom mellett. Ezt majd mutatom.
Tricianat láttad? Visszatemették? Vagy mi van vele?
Nincs. A tárlók mellett van egy általános ismertető szöveg például rómaiak Pannóniában ami az egyes tárgyakra nem tér ki. Azt meg magad is láthatod, hogy a tárgy mellett semmi.
Ha meglesz a lottó 5-ös, akkor bevállalom. Bár a fő hobbym a gyümölcsfajtagyűjtés, akkor viszont már a másik érdeklődési körömmel is komolyabban foglalkozhatok :)
Én arra lennék kíváncsi, hogy történt e valaha ezirányban kutatás...mármint, hogy Marcali környékén kellene lennie Valcumnak .Vmi somogyi régészt vagy történészt kellene ezügyben meginterjúvolni...
Háát...Valcum se egy országos bemutató hely , amennyi látszik belőle és amilyen körülmények között...és főleg, hogy valójában nem is ott van : " 1986-ban jelent meg Tóth Endre tanulmánya, amelyben bebizonyította, hogy a Valcum vagy Volgum nevű municipium (római város) nem lehet azonos a fenékpusztai erőddel, mert a rá vonatkozó feliratok egyike sem itt került elő, és a Savaria (Szombathely) és Sopianae (Pécs) közötti út mérföld adatai alapján ennek a településnek lényegesen délebbre, valahol Marcali környékén kellett állnia. Mára teljesen elfogadottá vált ez az nézet, és tudományos publikációkban nem nevezik Valcumnak Fenékpusztát. " https://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/a-fenekpusztai-asatasokrol---keretlen-valasz-zako-laszlo-kepviselo-urnak
Na erre varrjatok gombot :)...én meg kimegyek a " hegyre " Valcumot keresni :D
Somogyban meg azért nincs , mert nincs rá pénz...lásd lejjebb.
Pannoniában van pár fontos hely, mint Gorsium, Aquincum és Valcum ami viszonylag szépen megmaradt. A legnagyobb kár Gorsiumért. Magyar Pompei lehetne, ha nem esik áldozatul Fehérvár barokk ujjáépitésének. Somogyban nem tudok róla hogy országos jelentőségű római régészeti bemutató hely lenne
A társaság Ukk állomástól kiágazva kezdte meg a Zalaegerszegen át Csáktornyáig tartó vasútvonal kiépítését. A vonal 1890. október 12-én került átadásra, így végre Zala vármegye székhelyére is begördülhetett az első gőzvontatású vonat.
Az akkori Zala vármegyét is érintő Boba - Ukk - Sümeg szárnyvonalat a Dunántúli HÉV társaság 1889. január 13-án adta át, ezzel lehetővá vált Sümeg gyönyörű városának és festői fellegvárának vasúton történpő megközelítése.
Ezt a vonalat építették tovább 1891-ben Tapolcáig.
1872. augusztus 4-én nyitották meg a Zákány - Dombóvár - Báttaszék vasútvonalat, amely Zákánynál csatlakozott a Déli Vaspálya Társaság korábbi hsz-ekben említett vonalaihoz.
Ez a vonal Dombóvártól nyugat felé a Kapos folyó völgyében haladt és Kaposvárt is érintette, így 1872. késő nyarán Betyárország - jaj bocs, akarom mondani Somogyország - fővárosába is begördült az első gőzvontatású vonat.
1874-ben viszont kitört a gazdasági-pénzügyi válság, amely több évre visszafogta a vasutak építését. Somogyban és Zalában az 1880-as évek végéig nem is épült újabb vasútvonal.
1882-ben viszont kiépült a Budapest - Pusztaszabolcs - Dombóvár vonal, amely Dombóvárnál csatlakozott a már említett Kapos-völgyi vasútvonalhoz, amely így most már lehetővé tette, hogy Budapest és Kaposvár között a rövidebb útvonalon, a Budapest - Dombóvár - Kaposvár útirányon át jöjjön létre közvetlen vasúti kapcsolat.
A Balaton nyugati medencéjében fekvő Keszthely ősi, kelta és római eredetű városába, a Balaton-vidék akkori legnépesebb városába pedig 1888. szeptember 27-én csattogott be az első gőzmozdony a kocsijaival, miután a Keszthelyvidéki HÉV társaság megépítette a 9,7 km hosszú Balatonszentgyörgy - Keszthely szárnyvonalat.
Ez a társaság 1902-ben megkezdte hálózatának meghosszabbítását Tapolca irányába és 1903. július 7-én átadták a forgalomnak a Keszthely - Tapolca szakaszt.
A társaág vonala itt csatlakozott az Ukk - Tapolca vasútvonalhoz, amelyet jó 12 évvel korábban, 1891-ben adtak át a forgalomnak.
Szintén Somogy megyéből kakas és galamb, császárkori agyagszobrocskák. Nem tudod honna kerültek elő? Somogy megyeiek az biztos. Sokat segitene a beazonositásban.
...aztán Ságvár - Triccium : Az irodalmilag is ismert első település kelta eredetű. Ezt mutatja a neve, Tricciana, mely romanizált kelta bennszülött név. Később, a római birodalomban egy útikönyv az Itinerárium Antonini szerint a mai Pécstől - Győrbe SOPIANAE - ARRABONA vezető római út egyik fontos állomása volt itt, sőt területükön keresztezte ezt a keszthelyi -adonyi út is. "Fokon keresztül vezetett pedig Ságvárra, illetőleg (Török)Koppányba a déli római hadutat összekötő, római eredetű főbb útvonal". Tricciana nagybirtok központ lehetett, majd az első századtól kisebb római település. A Sió római kori kiásására idetelepítettek egyik központja volt. A késő római időben katonailag nőtt meg a jelentősége: a betörő ellenséggel szemben erőddé castrum alakították. Több római császár megfordult itt. Gratiánus császár még törvényt is bocsátott ki innen. Aelius Triccianus, egy kivételes tehetségű katona innen származott, Alsó-Pannónia helytartója (217-218) Caracalla császár barátja volt. Sok lelet, vastag várfalak, a Tömlöchegyi római temető tanúskodnak e korról. Ezt a római kori lelőhelyet Rómer Flóris és Kuzsinszky Bálint is ismerte, de a helyét tévesen állapították meg. Az 1930-as évek végén Radnóti Aladár tárta fel az erődhöz tartozó késő-római temető nagy részét, mintegy 350 sírt. Paulovics István az erődöt kutatta, végül e település történetét Radnóti Aladár foglalta össze. A temető értékelését Alice Burger végezte el, amit angol nyelven publikált. Jelenleg az egykori mintegy 1 km hosszú, 2,5 m széles várfalból mindössze néhány méternyi látszik, a református templom előtti romkertben. Itt látható a Tömlöchegy mélyéből előkerült kőszarkofág is, amit 1901-ben találtak. A 4. század végén leégett az erőd, a római birodalom a hunok, szlávok váltották fel. Pesty Frigyes szerint a hunok, más kutatók szerint honfoglaló őseink egyik törzsét Ság vezette, akik bevették magukat a romfalak közé, sőt megbízást kaptak a környező települések felügyeletére. Több okmányban ez időtől kezdve a hely Ság néven szerepel.http://www.sagvar.hu/tortenelem.html
Pamukon a vasútállomás mögött húzódó fennsík földjéből a földmunkák során IV. századbeli római pénzeket találtak. A vasútállomás mögötti hetesi utat római légiók építették. 1987-1991 között Resterica dűlőben az ásatások során római villát találtak. A 35x38 méteres villából csak a falak alapozása maradt meg. Az épület több mint 10 helyiségből állt. A leletanyag a IV. századból származik. A villa területén kerámiatörmelékek mellett nagyon sok vaseszköz, vasszög, érmék, fibulatörmelékek kerültek elő. A villa alatt bronzkori telep gödre és két földbe mélyített ház is előkerült. " http://poganyvolgyi.hu/pamuk
1987-1991 között Resterica dűlőben az ásatások során római villát találtak.
A villa feltárását a kaposvári múzeum munkatársa Németh Péter Gergely vezette. A 35x38 méteres villából csak a falak alapozása maradt meg. A falak nagy része mészkő, kisebb része vulkáni kőzetből állt. A köveket valószínűleg a Balaton felvidékről szállíthatták. Az épület NY-K fekvésű volt.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
A nyugati rész apszissal záródott. Itt volt az épület fürdője és vízlevezető csatornája is. Az épület több mint 10 helyiségből állt. A leletanyag a IV. századból származik. a villa területén kerámiatörmelékek mellett nagyon sok vaseszköz, vasszög, érmék, fibulatörmelékek kerültek elő, valamint egy töredékes feliratú ezüstkanál „URSINE VIVAS” felirattal és sírkő törmelékek. A villához tartozó temető délre fekszik. A villa alatt bronzkori telep gödre és két földbe mélyített ház is előkerült.
„Pészka” dűlőben talált kis bronzérmék a következő császárok idejéből valók:
TRAIÁNUS: /98-117/ középbronz, de nagyon kopott állapotban. Kopottsága jogos, mert a Római birodalomban minden régebben kiadott fémpénz érvényben volt mindaddig, míg teljesen el nem kopott, s akkor eldobták.
DIOCLETIÁNUS:/ 284-305/ kisbronz
MAXIMIÁNUS: /286-305, 306-308, 310/ kisbronz
I. CONSTANTINUS /305-306/ kisbronzok
I. LICINIUS: /308-324/ kisbronz
VALENS /314/kisbronzok
I. CONSTANTINUS /307-337/ kisbronzok
Előforduló pénzverdék: /sűrűségi sorrendben/
- MONOGRÁFIA -
1. Siscia
2. Aquileia
3. Sirmium
4. Heraclea
5. Thessalonica
A római kort Berzy Péter a Magyar Régészeti, Numizmatikai és Éremtani társulat tagja, a kaposvári múzeum besegítő munkatársa dolgozta ki.