"Horvátországnak ez a nagy hadserege és nagyszámú népessége Kresimir fejedelemig volt meg. Miután ő meghalt és fiát, Miroszlávot négy évi uralkodás után Pribüna bán eltette láb alól, és sok viszály és széthúzás támadt az országban, megfogyott a horvát birodalom lovassága, gyalogsága, gályái és gondolái."
hívek nélkül nincs egyház, viszont a hívek meg tudnak lenni püspök nélkül :) Lásd pl. Kínában cirka fél évszázada nincs a Vatikán által elismert egyházi vezetés, mégis pár tízmillió kínai katolikus hívő van...
Az ilyen történeteket nem kell mindíg teljesen komolyan venni, mivel a krónikás felada volt az alapító érdemeinek öregbítése, a bálványimádó tévelygőből jó keresztény faragása pedig nagyon dicsőséges tett volt:)
A kora középkori krónikások bizony sokszor mesét szőttek a sorok közé. Utólag pedig már nagyon nehéz kideríteni mi volt igaz, s mi a krónikás költői munkásságának terméke:)
"Az első zágrábi püspököt beiktató Fáncsika udvari káplán hitelt érdemlő elbeszélése szerint "a bálványimádás tévelygése következtében Isten imádatától is el voltak idegenedve". mígnem László...papokat adott az egyházi gondozás híján pogányságba süllyedt népnek."
Szóval mire jó ez az egész? Te sosem csinálsz semmit "véletlenül". :)"
Jól érzekeled...
Kristó idézett "nagy múltra visszatekintő horvát királysága említése tett kiváncsivá. (925 óta létező)
Persze azt elhallgatta, hogy Tomiszláv király "Atilla magyar/hungár király" felett aratott győzelmet.
Hómant is megzavarta a kései diokleiai krónikás fantáziája ezért a Száván túli Szlavónia kapcsán a következőket írta;
"A régi Pannóniának szávántúli részén lakó szlovének...- úgy látszik - két évszázadon át hódolt tartománya volt a horvát királyoknak, de sohasem lett a horvát királyság szerves részévé. Még kevésbé lett Horvátország részévé a száváninneni Szlavónia."
Gondolom ennyi elég, gyorsan mentsétek, amíg ki nem törlik!
Lehet, hogy a térkép rossz, de ettől még igaz, amit írtam: Horvát-Szlavónia sosem volt magyar többségű terület."
Szóval szét kellene a két fogalmat választani a 15. századig;
Tengermelléki Horvátország, kezdetben a magyaroktól független püspökségeivel, horvát többségű lakosságával,
és Szlavóniára, ahol sok szlávnak is kellett lenni, mert a hungárok uraikat sohasem fogják "obornak" gondolom lovon járó óriásnak szólítani. A karantániai szlávok is "obrinak"=óriás hívták a hun/hungár nemeseket. Szlavóniában egyébként nem volt a 15. századig szláv püspökség...
A szlavóniai szlávok alatt kiket értesz pontosan?:)
Egyébként éltek ott magyarok is, hiszen a szlavóniai magyar szigetek árpádkori gyökerekre vezethetők vissza, akárcsak a szerémségiek. Sőt, feltételezem a török pusztítás előtt magasabb volt a magyar etnikum aránya, mint az újratelepítés után ( a nagy számú szerben kívül szép számmal érkeztek németek, szlovákok, sőt még csehek is - utóbbiak leszármazottainak jelentős része távozott a 45-ös csehszlovákok balkáni repatriálási akciójának keretében).
Kérlek határozd meg mit értesz László, és Kálmán kora idején Dalmácia, Horvátország, és Szlavónia történeti földrajzi fogalmai alatt. Milyen korabeli forrásokból értesülhetünk meghatározásod helyességéről?