Ezt hol lehet olvasni? Wattamány kicsoda? Garabicsra sajnos még emlékszem a "síboljuk el együtt Erzsébetvárost" korszakból. Kecskés milyen színekben? És hogy-hogy Kispál? Úgy tudtam, Szabó Zoltán beelőzött.
Most olvastam, hogy a FIDESZ-nek két polgármester jelöltje is van (döntés hamarosan): Wattamány Zsolt és Garabics Károly. Egyik rosszabb, mint a másik.
A szocialista párt Kispál Tibort indítja. Ő szerintem erőtlen, megalkuvó, megnyilatkozásai semmitmondóak, szerintem alkalmatlan polgármesternek. Kecskés Gusztáv biztosan indítja magát, de tőle sem repesek a boldogságtól. RÉMES !! Nincs senki, akire rá lehetne bízni ennek a szerencsétlen kerületnek a vezetését?
Nekem is erre a parkolóra nyílik az egyik ablakom. Itt rendszeresen fogadnak olyan autókat és lakókocsikat, amelyek napokig itt parkolnak. Sőt, még néhány szippantós kocsi is, amit végképp nem értek! Száll felfelé a bűz, a gázolaj szag, meg a motororok és agregátorok zúgása. Télen fűtenek, nyáron hűtenek, így csak néha-néha lehet ablakot nyitni. Ilyenkor tudok egy kis kereszthuzatot csinálni, ami ebben a nagy melegben nagyon hiányzik!
Jogos. Más: ma adta ki a litera.hu, hogy meghalt Békés Pál író. Szegény, neki köszönhettük a hétker kevés irodalmi megörökítéseinek egyikét. Csikágó című novellafüzér-regénye minden külső-erzsébetvárosinak alapmű. Cakk-pakk 54 éves volt. :-(
Lehet hogy egy kedves kis nyugdíjas emberke, aki megelégelve az önkormányzat helytörténeti tétlenségét, magánakcióba kezdett. A Városvédő Egyesület is hasonló tagokból áll. Hívd csak fel bátran! (Mondjuk a Kultúra Utcája projektbe épp beleférhetne egy ilyen helytörténei micsoda - a Zsidónegye I-pont mellé például.)
A legutóbbi Erzsébetvárosban benne van megint a felhívás a helytörténeti múzeumról. Annyi derül ki belőle, hogy az Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetsége a szervező, gyűjtik a tárgyakat, dokumentumokat, az ajándékozó nevét és emlékét meg óhajtják őrizni az utókornak, és hogy egy bizonyos dr. Iván Gézához lehet fordulni a "majdani bemutatás" reményében. Szóval konkrétum nem sok: pl. hogy hol, ki, milyen pénzből, valójában milyen céllal. Ez kötözködésnek tűnhet, de higgyétek el, elég múzeumot láttam én már ahhoz, hogy tudjam: egy gyűjtemény nem lesz csak úgy, hogy harminc nyugdíjas bevisz ezt-azt. Alapkollekció híján - úgy tűnik, itt nincs ilyen - a gyűjtőmunkának tudatosnak kell lennie: el kell pl. dönteni, melyik korszakra fókuszálunk, alapjában véve mit keresünk, noch dazu hogyan fogjuk bemutatni azt a valamit. Aztán neki lehet ugrani. Tekintve, hogy a VII. kerületnek legalább húsz éve már létre kellett volna hoznia tudatosan, önkormányzati pénzből és helyiségben a maga helytörténeti gyűjteményét, ez a kezdeményezés elég aggasztónak tűnik.
A Nádor sziget az 1896-os kiállításra való készülődés során tünt el, úgy, hogy a tó egy részét feltöltötték. Akkor kerülhetett föld alá a patak is. (a tó végén egyébként megnézheted a Nádor hidat, ami emléke annak, hogy itt valaha volt még egy sziget). A szobrokat valószínű azért vitték át a Margitszigetre, mert itt nagy volt az "elhullás" a rongálás.
Megkaptam, köszönöm!!! Ez nagyon jó, így már világos a két sziget is, amiről már olvastam. Ezen a térképen jól látni azt a patakot is ami táplálta a tónak a vízét. Azzal vajon mi lett? Nem emlékszem pontosan, hogy hol olvastam a Liget benyúlásról, de megpróbálom megkeresni. A művész sétány volt a mellszobrokkal övezet sétány ami később átkerült a Margit szigetre? Ennek vajon mi volt az oka?
Nem egészen. Nebien terve, ahogy ő gondolta, sosem valósult meg, talán csak a rondó. Az egész terv eltűnt a süllyyesztőben, ha később mégis lett valami a terv egyes elemeiből, az a véletlen műve. Oly annyira eltűnt a terv, hogy nincs is magyar fordítása, csak németül lelhető fel, ha jól tudom a Kiscellki múzeumban. Ha sikerüll, küldök az e-mail címedre egy 1867-es térképet, ott pl. már láthatod a rondót is meg az arénát is, de pl ez sem azért épült oda, mert valami hasonlót Nebien megálmodott. A Városliget első igazi és tervszerű rendezése az 1885-ös Országos Általános Kiállítás miatt volt, majd az 1896-os Ezredéves Kiállítás előtt folytatódott.
Arról nem tudok, hogy a liget elért volna a Lövölde térig, pontosabban szerintem nem ért el.
Köszönöm!!! Akkor a rendezés végül nem egy egységes átépítést jelentett, hanem lassan, egy-egy részlet megépítésével valósult meg? És mikor szűnt meg a Liget Lövölde térig való benyúlása? És a benyúlásnak mely utcák voltak a határai? Elérhető esetleg a rendezés előtti időből való térkép?
A dolog pontosabban úgy igaz, hogy az 1808-ban megalakult Szépítő Bizottmány 1813-ban pályázatot írt ki a Városliget rendezésére. A pályázatot és a vele járó 200 aranyat egy Henrik Nebbien nevű "kertész" nyerte. Gigantikus elképzelés volt, de megvalósítására nem volt elég pénz, pedig Nebbien a pályadíjat is felajánlotta, illetve a József nádor adománygyűjtést is szervezett, hogy a szükséges pénz összejöjjön. Ez utóbbi gyakorlatilag érdektelenségbe fulladt. Így a terv csak terv maradt. Persze egy-két dolog később, ha másképp is, de megvalósult (szépen megcsinálták a tavat, lett rundó, lett művészsétány és a tervbe vett amfiteátrum helyett lett Városligeti SZinkör), ám ma már a tó kivételével ezek sincsenek. Tény, hogy a legtöbb ligeti épület a millennium környékén épült, de pl. a Hermina kápolnát már a 48-as forradalom előtt elkezdték építeni, a Palme Ház pedig (ma a Magyar Alkotóművészek Köre lakik benne) az Olaf Palme sétányon az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült, és ereditelileg Műcsarnoknak készült.
Szerintetek van valami koncepcionális oka annak, hogy a most felújított Hernád utcát végig aszfaltozták a térkő helyett és még véletlenül sem alakítottak ki zöldnek helyet? A Dembinsznky és a Hernád kereszteződésénél így elég faramucira sikerült a két burkolat váltásának megoldása, merthogy a Dembinszky térköves. Ő vajh mivel érdemelte ki ezt a megkülönböztető figyelmet, hogy térkő burkolatot kaphatott?
Köszi. Érdeklődve várom... :) ! Tegnap du. volt a Dunán a Városligetről egy műsor, és abban azt mondták, hogy a Liget rendezésére 1808-ban írtak ki pályázatot, bár a legtöbb épület tényleg a millennium környékén épült fel.
Megméztem, sajnos a Bookline-on sincs egyik se. De a Kismező...-t pl láttam az Írók Boltjában. Káposztaföldre visszatérünk, most sajnos el kell rohannom dógozni.
Erről sajna lemaradtam :-) Libri, Alexandra nem nagyon dúskál ilyen jellegű könyvekben, vagy csak én nem vagyok képes megtalálni őket, de akkor majd jobban kinyitom a szemem. Kár, hogy a kerület nem vevő rá. Kíváncsi leszek, hogy segítség nélkül mire lesz elég a lelkesedés?!?!
A Csikágó helyén úgy tudom soha nem volt a Városliget, tehát a Lövölde téri benyúlás tényleg "csak" benyúlás volt. (És ÉNy-on mi volt a határ?:-)) Azt olvastam, hogy a Csikágó helyén káposztaföldek voltak. Jól tudom?
Összetoltak két kerekasztalt, azok mellett produkáltam magam tettestársaimmal izgalmas szakmai kérdésekben, az ünneplő közönség lelkes figyelme közepette. :-) Perczel Annáét meg a Kismezőt... lehet kapni, a kerületi kiadványokat viszont fogalmam sincs, hol terjesztik, ill. terjesztik-e egyáltalán. A múzeumról csak ennyit tudok, hogy egy idősebb úr bejelentette, szervezi. Nem derült ki, a kerület egyáltalán részt vesz-e benne, ad-e helyet, pénzt, stb. De nem úgy tűnt, mintha nagyon izgatná őket a lehetőség.
Vannak esetleg könyvek amik az Andrássy, a Liget vagy a Csikágó tervezésével, kivitelezésével foglalkozik? Esetleg tudsz olyan térképeket, ne adj Isten rendezési tervet amik ebből az időből valók? (természetesen reprodukcióra gondolok:-)) Igen, arról már olvastam, hogy a Csikágót a Millennium környékén húzták fel iszonyatos sebességgel (a mi házunk is 1895-ben kapott engedélyt és 96-ban épült meg, az egy más kérdés, hogy a II. vh. alatt bomba találatot kapott így külseje még csak nem is emlékeztet hajdani szépségére), de azt lehet tudni, hogy mi volt az ok, a cél, az elképzelés, stb., hogy ilyennek épüljön Csikágó amilyen?
