ezt a cikket mindenkepp olvassatok el!
A Fővárosi Közgyűlés Várostervezési és Városképvédelmi Bizottsága és Kulturális Bizottsága idén is meghirdette a Települési Értékvédelmi Támogatás elnevezésű pályázatát, amellyel rekonstrukcióra szoruló épületek felújítására.
2003-ra 125 millió forint áll rendelkezésre erre a célra, a pályázatokat július 15-ig adhatják fel postán vagy nyújthatják be személyesen a jelentkezők.
A Fővárosi Közgyűlés Várostervezési és Városképvédelmi Bizottsága Műemléki Alap néven is kiírt pályázatot főként épülettartozékok - korlátok, liftek, falfestmények - rendbehozatalára. Idén 60 millió forintos keretet osztanak szét a pályázók között, a jelentkezési határidő május 15.
Gyakran elhangzik, hogy Budapest egyik legnagyobb értéke a XIX. század második felében, s a kilencszázas évek elején kialakult épületegyüttese. Nem véletlenül forgatnak itt külföldi filmeket. Ám az államosítást követő évtizedekben a házak erősen megszenvedték a tulajdonosi szemlélet hiányát.
Az utcákon sétálva az ember mállott vakolatú, világháborús lövedéknyomokkal kicsipkézett épületek tömegével találkozik, ám az utóbbi években egyre több felújított egykori bérház és középület kényszerít bennünket arra, hogy rácsodálkozva megállapítsuk: mekkorát tévedtünk, amikor azt kívántuk, hogy bontsák le ezt a rusnyának vélt építményt, hiszen rendbe hozva a környék egyik ékessége lett. E változásban nagy szerepet játszik a főváros által életre hívott Települési Értékvédelmi Támogatás.
Vagy 15 évvel ezelőtt egy német hetilap terjedelmes összeállítást közölt Budapestről „Az aládúcolt házak városa” címmel. A szerző sajnos reálisan látta a helyzetet: idegenforgalmi szakemberek ma is gyakran felhozzák, hogy mennyivel több turista látogatna a városba, ha nem lepusztult épületek fogadnák az ide érkezőt. Ehhez nyilván három dolog kellene: pénz, pénz és pénz.
A régi budapesti épületek felújításához becslések szerint 6000 milliárd forintra lenne szükség. Mivel ilyen összegű beruházást a költségvetésből képtelenség finanszírozni, a Fővárosi Önkormányzat az épülettulajdonosok ösztönzésére és segítésére 1993-ban létrehozta a Települési Értékvédelmi Támogatás rendszerét. E támogatás nem a műemlékek, hanem a helyi védettség alatt álló épületek felújítására igényelhető, pályázat útján.
Nagy előnye, hogy kevés adminisztratív korlátozás vonatkozik rá, s az elnyert összeget - számos pályázattól eltérően - nem utólag kapja meg az arra érdemesült, amikor már önerőből végrehajtotta a beruházást, hanem előtte. Az is igen kedvező, hogy a felújítási munkálatokra akár évente is szerezhető támogatás. Ha például először csak a kapualj rendbetételére futja a lakók pénzéből és a kapott támogatásból, erre fordítják az összeget.
Ettől még a következő esztendőben szintén nyerhetnek támogatást a homlokzat felének felújítására, rá egy évre pedig a fennmaradó rész helyreállítására. Ráadásul jó eséllyel pályáznak azok a tulajdonosok, akik már bizonyították, hogy a kapott összeget gondosan használják fel, s az előirányzott munkákat megfelelő esztétikai és műszaki színvonalon végeztették el.
Szintén előny az elbíráláskor, ha a pályázók a felújítási munkálatokhoz saját pénzeszközeiket is felhasználják. A támogatás elnyerésében pedig egyenesen elsőbbséget élvez, akit ilyen munka elvégzésére jogerős hatósági döntés kötelez. A Főpolgármesteri Hivatal Települési Értékvédelmi Ügyosztálya alapos szakmai segítséget nyújt, amely a költségvetés és a tervek összehangolásától a legmegfelelőbb építéstechnológiai megoldások és a homlokzati színárnyalatok kiválasztásáig minden felmerülő kérdésre kiterjedhet.ű
Nyolc év alatt ezer rekonstrukció
S hogy miként juthat el idáig az épített környezetét rendbe hozatni szándékozó? Elsőként tájékozódnia kell, hogy az adott ház szerepel-e a helyi védettséget élvező épületek hatezres listáján, amely az említett ügyosztályon vagy a Fővárosi Önkormányzat ügyfélszolgálati irodájában megtekinthető. Ám akkor sem kell feladni a reményt, ha az ingatlan nem található a listán, mert ez folyamatosan bővül. A helyi védettséget bárki kezdeményezheti a főjegyzőnél vagy az illetékes kerületi jegyzőnél, s erről a Fővárosi Közgyűlés rendelettel dönt.
A védelem alá eső építmény felújítására beérkezett pályázatokat a közgyűlés illetékes bizottságai bírálják el. Az előterjesztést a főjegyző teszi a Települési Értékvédelmi Ügyosztály javaslata alapján. A döntésnek megfelelően vissza nem térítendő támogatás és/vagy kamatmentes kölcsön nyerhető el, az utóbbi futamideje 2-5 év. A pályázók esélyeit javítja, hogy a Települési Értékvédelmi Támogatásként elosztható pénz évről évre nő, mert a kölcsönként adott támogatások törlesztő részleteinek egy része is a támogatási alapot gyarapítja.
A tulajdonosok, a főváros és - esetenként - a kerületi önkormányzatok összefogása 1994 óta 1000 felújítást eredményezett. Nem véletlen, hogy a Települési Értékvédelmi Támogatás - más fővárosi városrehabilitációs tevékenységekkel együtt - néhány éve elnyerte az építészek Oscar-díjának számító FIABCI Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíjat.
Kérjünk referenciát!
A Települési Értékvédelmi Támogatás megpályázása mellett nemcsak az esztétikus környezet iránti igény, hanem a felújítással bekövetkező ingatlan-értéknövekedés is jó érv. Bizonyos esetekben - például homlokzattatarozást követően - az árnövekedés a befektetett pénz öt-hatszorosát is elérheti, ám a támogatás elnyerésével a saját költség csökkenthető, illetve egyéb rekonstrukciós munkálatokra fordítható.
Dr. Kiss Katalin, a Főpolgármesteri Hivatal Települési Értékvédelmi Ügyosztályának vezetője elmondta, hogy a pályázók részéről nem jellemző a spekuláció. Pénzügyi elemzők a támogatás indulásakor tanácsolták, hogy építsenek be gátakat - a tulajdonosok például a felújítás után öt évig ne adhassák el az ingatlant -, de ez felesleges lett volna, mert a lakók ragaszkodnak a megszépült otthonaikhoz.
Az ügyosztályvezető asszony tájékoztatása szerint évente 120-150 millió forintnyi értékvédelmi támogatást osztanak szét, egy-egy pályázatot 100 ezer és 5 millió forint közötti összegekkel segítenek. A társasházaknak általában kétszer akkora vissza nem térítendő támogatást ítélnek meg, mint kölcsönt, intézmények esetén viszont fordított a helyzet.
Pályázni a tulajdonviszonyoktól függetlenül lehet: magánszemély, illetve lakóközösség épp úgy megkaphatja a támogatást, mint vállalkozás, állami intézmény, (iskolát, kórházat működtető) önkormányzat vagy bármelyik egyház. Az épülethez való jogviszonyra ugyanez áll, hiszen tulajdonos, kezelő vagy használó egyaránt pályázhat.
Ennek köszönhetően nincs olyan helyi védettség alá eső épület, amely el lenne zárva a lehetőség elől. Az értékvédelmi támogatással felújított épületek így iskoláktól kezdve lakóházakon át templomokig rendkívül változatos képet mutatnak. Kiss Katalin felhívja a figyelmet, hogy a védelmet élvező épületek privatizációja esetén célszerű kivárni a megfelelő igényű jelentkezőt.
Példaként az egykori Fegyver és Gázkészülékek Gyárának vasbeton üzemcsarnokát említi, amelyet végül egy vállalkozónak adtak el. Az új tulajdonos sikerrel pályázott a támogatásra, s a felújított építményben berendezte a több emeletes Arzenál Áruházat.
Az ügyosztályvezető a támogatást elnyerteknek azt javasolja, hogy olyan kivitelezőt bízzanak meg a felújítási munkálatokkal, aki szakszerűen dolgozik, s ezt referenciákkal igazolni is tudja. Az Építész Kamarának régebben volt listája az általa megfelelőnek tartott vállalkozásokról, jó lenne, ha visszatérne ehhez a gyakorlathoz. A Magyar Restaurátorok Egyesületének létezik referencialistája, bizonyos munkákra érdemes ennek alapján szakembert választani.
- Mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy először egy kisebb célt tűzzön ki, például kerítés vagy kapu helyreállításába fogjon bele. Így megismeri a lakók tűrőképességét, hozzáállását, anyagi erejét, s a tapasztalatai alapján felmérheti, mibe érdemes a későbbiekben belefogni - mondja Kiss Katalin. Úgy látja, e támogatási rendszer ott nem működik, ahol nagyon lepusztult lakóházakban hátrányos helyzetűek élnek. Az ilyen épületek felújítására más megoldást kell találni.
Az ügyosztályon azt is el szeretnék érni, hogy a pályázatokra többen jelentkezzenek a külső területekről. E városrészeken ugyanis kevesebb értékvédettséget élvező épület található, ezért különösen fontos lenne az itt fennmaradt ékességek rekonstrukciója.
Alapos támogatások
A Települési Értékvédelmi Támogatás mellett egyéb keretekből is pályázhatunk épület-felújítási pénzekre. A Műemléki Alapból évente 50-60 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatással segítik a pályázókat. (E konstrukció hitelt nem tesz lehetővé.) Bármilyen - tehát nem csak helyi védettség alá eső - épület felújítására igényelhető pénz, de inkább tartozékok rendbehozatalára ítélik oda.
A Városrehabilitációs Alap a megfelelő karbantartásra helyezi a hangsúlyt. Praktikusan a hibák kijavítására szolgál, vagyis az épület működését lehet jobbá tenni a belőle elnyert összegből. Az 1990 óta privatizált lakásokban élők körülményeinek jobbá tételére alkalmas, szociális kompenzáció is van benne.
