Puhafa tőke esetén a dugó átmérőjének megválasztásakor ügyelni kell arra is,hogy a tőke kibirja a vascső felületén ébredő felületi nyomást, mely részben a szoros illesztésből, részben a húr húzóerejéből ered.A puhafa repedni nem szokott.
A vascső lehet réz is, alumínium is, de szerintem bármilyen általánisan használt fém megfelelő. A fala legyen 0,5..1,5 mm között.A súlymegtakarítás miatt jobb a vékonyabb, hiszen emiatt használjuk a puhafa tőkét is.
A szálirány nyugodtan lehet hosszirányú,rétegelni sem kell.A legegyszerűbb a barkácsáruházakban kapható bükkfahurkából (8-10 mm átmérőt választva).
Ha a tőke keményfa, nem kell félni a repedéstől, mert a dugónak csak felületi nyomást kell elviselni. A szétfeszítő erőt felveszi a köréfeszülő (szoros ilesztés) tőke. A dugóból felfúrás után elég ha 1..1,5mm falvastagságú cső marad, ebbe mehet a szokásos szoros illesztéssel a hangolószög. Ha a tőke puhafa, minden ugyanaz,csak a dugót előtte egy vékonyfalú vascsőbe is bele kell ütni. A tőkébe a csővel együtt kell beütni,mintha hangolószeg volna.
Ugyanúgy kell hangolni mint a többit: a húr egyik végén.
A középső lábtól jobbra mért húrhossz legyen L1,balra L2, frekvenciájuk rendre f1,f2, ekkor:
L1/L2=f1/f2. Eszerint ha a távolságok jól be vannak állítva és a lábon keletkező súrlódás elhanagolható, akkor elég ha csak az egyik oldal frekvenciáját mérjük, a másik magától jó lesz.A súrlódás torzítását kiegyenlíthetjük az akasztó felőli húr nyomkodásával.
A hangolótőke bedugózását milyen anyaggal szokták csinálni? Mert ha köldökcsaplecet teszek bele, az szerintem nem túl jó, mert abban hosszában mennek a szálak. Jobb lenne valami keresztszálasan esztergált rúd, de több rétegben, váltakozó száliránnyal beragasztva.
Nem problémás-e azoknak a cimbalomhúroknak a hangolása, amelyek a támasztóláb mindkét oldalán érvényes hangot adnak? Egyáltalán hogyan hangolódnak ezek? Mindkét végén van hangolószög?
Amiről biztosat lehet tudni, azok a görög lírafélék, elég részletes leírások maradtak fenn. Voltak 4, 7, és 8 húros változatok, aztán jóval később több is. A 4 húros egy tetrachordot ölel fel, a két szélső húrja tiszta kvart (dia tessaron) hangköz, a közbensők hangrendszer függvénye, sokféle változat volt (diatonikus, kromatikus, enharmonikus, ill. ezeken belül különféle hangköz-sorrendek). A 7 húros két tetrachord úgy egymásrapakolva, hogy középen van a közös hang. Itt még több a variáció, mert ugyan mindkét tetrachord vagy diatonikus, vagy kromatikus vagy enharmonikus, de csak szinkronban, de a hangközök sorrendje szerint nem kell megegyeznie a két tetrachordnak, így különféle tónusok alakultak ki. A már említett 3 fő hangrendszeren belül volt 7 féle skála, és mindegyiknek 3 féle helyzete: egy alaphelyzet, egy hypo- és egy hyper- helyzet. A skálák: ion, dór, fríg, lyd, mixolyd, aeol és lokríszi. VIGYÁZAT! A "kromatikus" és "enharmonikus" szavak, valamint a skálafajták neve nem egyezik a mai szóhasználattal. A 8 húros líra hangrendszere szintén 2 tetrachordból áll, de a közös hang a két szélén van, amelyek egy tiszta oktávot (dia pason) adnak. A felső tetrachord ez esetben egy tiszta kvinttel (dia pente) magasabb az alsónál. Az összes hangrendszerben egy dolog közös, éspedig a tetrachordok szélső hangjai. Ezek a stabil hangok, tiszta kvartokat, kvinteket, oktávot alkotnak. A többi hang skálafüggő, sokféle lehet. Az én lírámnak 13 húrja van, ez több, mint amennyi bármelyik ókori vagy középkori lírafélének volt. c-a' terjedelemben szoktam hangolni diatonikus skálára, a középső hangot hol h-ra, hol b-re hangolom, így vagy C-dúr, vagy F-dúr skálát játszhatok rajta, de egy kisujjas trükkel további alterált hangok is játszhatók.
Olvastam a kelta líra készítéséről és megtetszett a hangszer.
Én is szeretnék csinálni valamilyen lírát, ehhez csak arra van szükségem, hogy tudjam hogy kell behangolni.Légyszi' adj már meg nekem néhány féle líra hangolását
a hangszer nevével, a húrok számával és a húrok hangjával.
Úgy látom, hogy a Pribojszky féle citerás iromány nincs áthozva az új MEK-be, csak a régiben van meg: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/zene/citera/citera.mek http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/zene/kotta/kotta.mek Ez két iromány, egyik a citerajáték technikájáról szól, másik a lejegyzéséről.
Mi a címe annak a könyvnek? A google erre a névre egy szájharmónikást szajkóz, pedig tudom ,hogy citerás.Akiktől én is tanultam a citerakészítést, a citerázást ellestem, őket is ő tanította meg a szabadkezes játékmódra.
De van,csak most a címét nem tudom,de tudom hol lehet kapni.Pesten a Rákóczi úton a Blaha mellett a Triál hangszerboltban.
Ez a könyv konkrét terveket, paramétereket ad, elkészítési leírást, ami alpján végülis lehet csinálni,de a számításokkal nem foglalkozik,húrtekercseléssel sem. Egyébként nem csak műszaki oldalról mutatja be a citerát.Jó vaskos könyv.(kb 5000 ft)
Mondjuk egy Kabócára való írást össze tudnék ütni akár saját kútfőből is,de ezt a puskaport még nem akarom ellőni,mert ebből és hasonló egyéb dolgokból össze akarok hozni egy TDK-t.
Mi az a Magyar Elektonikus Könyvtár, hogy lehet elérni?
> Tehát a citerához csak műszakilag értek messzemenően.
Pont ez a rész hiányzik. A citerák fajtáiról elég jó leírás van Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek című könyvében, a játékmódokról pedig Pribojszky Mátyás írt egy írást, ami a Magyar Elektronikus Könyvtárban elérhető. Barkácscentrikus leírás viszont tudomásom szerint nincs.
Létezik. A felső mezők változatlanok, a basszusokból lehet elvenni 1..2 oktávot,mivel annak a hangolása lefelé lineárisan mélyül. Egy nyakbaakasztós magyar cimbalmon
csak 3..5 ritkán 7 basszushúrcsoport van . Ezeken - a pedálkezeléstől eltekintve -
ugyanúgy lehet játszani, mint egy nagyon, mert a lényeges részek megegyeznek.
Néztem a neten és nagyon sokféle hangolású cimbalmot találtam.
A santurnak van olyan hangolása is, ami relatív viszonyításban megegyezik a magyar
cimbalom középső részével.Tehát a magyar cimbalom alsó két mezején meg lehet tanulni santuron és hackbretten játszani.A felső mező csak a magyar cimbalomra jellemző.
A cimbajomhúron a teketcselést nem posztóval rögzítik,hanem hurkolással, vagy hengerléssel. A tekercselés nem fekszik fel a feltámasztáson,hanem előtte véget ér.
Annyira azért nem értek hozzá. Még csak 20 éves vagyok és zenei tanulmányaim még nem voltak.Bár kiválóan játszok a citerán, de csak úgy érzésből.Kottát nem tudok olvasni. Technikailag nem sok ember tudna lepipálni citerázásban, de mihelyt
az elméleti ismeretek szükségessé válnak, ott véget ér a tudományom.Ilyen az ha az ember magától tanul.
Tehát a citerához csak műszakilag értek messzemenően.
A cimbalom belső felépítéséről egyelőre csak sejtéseim vannak,ami alapján össze fogok rakni egyet.Az szólni fog ugyan,de elsőre nem lehet mesteri szinvonalat várni,
ahhoz legalább annyit kellene foglalkoznom vele,mint a citerával.(6év)
Meg is tanulok majd rajta. Úgy tervezem ősszel el megyek zeneiskolába, és kiművelődök.
A furulyát még csak 1,5 éve nyűvöm, azt is csak magamtól. Ahegedún is magamtól tanulok (még).Lassan fel is lehet ismerni,mit játszok :-) .
Gondolom ahhoz, hogy egy hangszerről írjak, nem elég a hangszer műszaki ismerete.
