Mivel már rég voltam erre, most találtam ezt a topicot! Nagyon jó! Rengeteg érdekes info van itt!
Én ezt a régebbi balesetet idézném fel:
1999. június 04. - Badacsonylábdihegy
M61.004 pályaszámú mozdony személyvonattal a hátán, röviddel Badacsonylábdihegyről történő indulása után a pályára dőlt fának ütközött és kisiklott. Részletek: A vonat az igencsak baljós időben 16 óra 52 perckor indult Keszthely állomásról. Badacsonytördemic-Szigliget állomás után eleredt az eső, és hirtelen nagy vihar következett. Badacsonylábdihegy megállóhely elhagyása után nem sokkal a mozdonyvezető elmondása szerint zöld foltokat látott, ami egyébként egy 104 cm átmérőjű fatörzs volt. Azonnal vészfékezni kezdett, de a baleset elkerülhetetlen volt: a vonat 78 km/h-s sebességgel nekiütközött a fának, néhány méterig még tolta azt, majd a mozdony felágaskodott és 120 fokos fordulatot téve a 71-es főút mellé zuhant. A mozdonyvezető könnyebb sérülésekkel megúszta a balesetet, az utasok közül senki sem sérült meg, azonban több kocsi siklott és kettő az oldalára is dőlt.
Forrás: az adatok több helyről összegyűjtve, a szöveget én írtam!
Ui: A topic címében van egy fölösleges "é" betű, ki kéne javíttatni a modival!
Ha már katonavonat: Nincs valakinek ötlete arr, melyik alakulatot takarta az MN 6783? Az ezt az alakulatot szállító katonavonatba ütközött bele a pesti gyors 1969-ben Herenden.
akkoriban még dívott ( ilyenkor ez azt jelenti, hogy kötelező volt) a rendőrségnél az a zemlélet, hogy nálunk bajok/balesetek nem történnek, csak minden nagyon szép, jó, ........stb.
tehát tömegbalset NINCS.
Punktum.
Amikor mégis történt ilyen, akkor a közlekedési rendőrség értesítésre a belső karhatalom ( ez sorozott kiskatonákatjelentet csak NEM a hadsereg részei voltak hanem a BM alakulatai) egységeit, akik hermetikusan lezárták a teljes környéket.
Ennek lett olyan - sajnálatos - következménye, hogy mivel az emberek nem tudták a valót, a fantáziájukat hívták segítségül.
például a mendei balhéhoz - tévedésből - két helyről, közonti katasztrófa központ és az Új köztemetőtől is kiszállítottak 40-40 db koporsót, s az emberek azt híresztelték, hogy nem 36 halott volt, mint a hivatalos jelentésekben, hanem legalább 100 hisz saját szemével látta azt a rengeteg koporsót.
A mendei balhé után 1-2 évvel, egy akkoriban népszerű (élő) TV fórumban az egyik riporter rákérdezett az ország első számú vezetőjénél erre a titkolódzás okára.?
Ő mondta, hogy felesleges a titkolódzás és csak sületlenségeket szül.
ennek lett következménye, hogy a helvéciai balhé volt az első, s azóta mindegyik, amit tokkal-vonóval megírt a sajtó.
Még a katonavonatok baleseteit is.
2./
Másik ok.
Amit Te mlítettél, azok "házon belüli" vasutas balesetek.
A PFT-s pályabejárók, az ilyen események helyszínén emelt civil kereszteket eltávolították, ne emlékeztesse már az utasokat arra, hogy mi történt ott, régebben.
A további években bekövetkezett, több, autóbusz+vonat tömegszerencsétlenségnél felállított civil kereszteket, általában NEM távolították el.
Ilyenkor menj át az anyatopicba, klikkelj az adott ( általad kereset ) időpontra és még a mozdonyvezető fütyi hosszát is megtalálod.
amit Te kérdezel, aról kb. 200 hozzászólás szól(t.)
A verebek azt csiripelik, hogy a többszáz millió forintos kárral járó esemény bekövetkeztének egyik fő oka, volt, hogy a frissn szolgálatra jelentkezett, (második vonat) mozdonyvezetőjének alkoholjában, találtak némi vért is.
Nekem az a furcsa, hogy sem a mendei, sem a paladicspusztai, sem az Obuda-Csaszarfurdoi baleset helyszinen semmi nem utal az ott tortentekre (kereszt, emlekmu stb).
Vagy 3 eve direkt kigyalogoltam Szolnokrol a 970-971-es szelvenyhez a valamikori paladicspusztai mh-hez (mostani A-B elagazashoz) de az eg egy adta vilagon semmi nyoma a dolognak, holott nagyon sokan haltak meg ott es annyira meg nem tortent regen a dolog, ergo hozzatartozok meg elnek.
köszi a választ nagyon homályos emlékeim voltak cak ezzel ez esettel kapcsolatosan
pontosan csak annyira emlékeztem hogy balesete volt azon a napon a 701 nek és erre is csak ezért mert csoporttársaimmal együtt ezzel a vonattal szerettünk volna hazautazni csak aztán még akadt egy kis dolgunk /és végül csak másnap reggel mentünk/
egyébként hallottam hogy azt a napot sokan fekete napnak tartják mert /megint nem biztos hogy jól melékszem/ de azt hiszem 3 baleset is történt az nap
A jelzőlámpák ugyan nem villamos árammal működtek, de jól világítottak. A lámpák elegendő üzemanyagot tartalmaztak, a lámpabelek is megfelelő minőségűek voltak, az ellenőrző fényeket hátulról jól lehetett látni.
A vasúti pályán a szabad látást semmi sem zavarta. A pálya közel vízszintes, mindössze 0,6 %-os esésű volt, az előjelző és a baleset színhelye között egyenesben, az előjelző előtt nagysugarú ívben feküdt. Az állomás bejárati kitérője előtt útátjáró vezetet át a síneken. Az útátjáró előtt a nyílt vonal felől két egyszerű vágányait ( a 2. és 4., illetve a 6. és 8. sz. kitérők). A V. sz. vágányra a vonatok a 12 és 16. sz. kitérőkön át tudtak behaladni kitérő irányban.
A baleset éjszakáján az állomás vágányai zsúfoltak voltak, a szolgálattevőnek több vonat közlekedtetésénél nehéz6sége adódott. Az I. sz. vágányon 31 üres és rakott teherkocsi állt. A II. vágányt három tehervonat foglalta el, a kezdőpont felőli végén tartózkodott a körvasúti átállításra váró tehervonat (2868/69.sz), a végpont felőli végen egy tehervonat másodrésze (5164/II.sz), a vágány közepén pedig félreállított tartálykocsik (5176.sz.) Ez utóbbi szerelvény 22 órakor érkezett és túlterhelés miatt a mozdonyvezető nem volt hajlandó azt tovább vinni. A szolgálattevő emiatt a kijárati jelzőt kénytelen volt visszavenni, „megállj” állásba állítani, a lezárt vágányutat kényszer feloldóval feloldani, majd a fölös 10 kocsit a II.sz. vágányra állítani.
23 óra után érkezett az állomásra Budafok-Háros felől a Dunai Finomítóig közlekedő tehervonat. A szolgálattevő a vonatot a IV. vágányra fogadta és innen akarta továbbküldeni, de a vonatszemélyzet nem volt hajlandó továbbítani a vonatot, mert helyismerete csak a körvasútra szólt, Nagytétény – Diósd állomás pedig a körvasút határa. A szolgálattevő a vonatot kényszerűségből a IV. vágányon hagyta, átállítására gyorsvonat előtt már nem volt elegendő ideje. A szolgálattevőnek a kijárati jelzőt ebben az esetben is kényszer feloldással kellett visszavennie, emiatt az ólomzárat el kellett távolítania.
0 óra 43 perckor ját be az állomás III. sz. vágányára tehervonati szám alatt egy Kuba részére készített motor próbavonat, melynek át kellett volna haladnia az állomáson. Ennek megfelelően kezelték a be és kijárati jelzőket. A próbavonatban azonban az egyik kocsinál a fék elromlott. Emiatt a szerelvényt már Érden és Érd-ligeten is megállították, de a fékhibát nem tudták kijavítani. Így ez a szerelvény is az állomáson maradt a hibás kocsi javítása vagy kisorozása miatt. A kijárati jelzőt ebben az esetben is vissza kellett venni, kényszer feloldással vágányutat törölni. Emiatt újabb ólomzárat kellett a szolgálattevőnek eltávolítania.
Így a visszamaradt vonatok miatt az V.sz. vágány kivételével az állomás minden vágánya foglalt volt, a gyorsvonat fogadására tehát más lehetőség nem áll rendelkezésre, mint kitérő irányban az V.sz. vágányon való áthaladtatás. Ennek megfelelően jelölte kis és állította be a szolgálattevő a vágányutat, kezeltette a jelzőket, majd szabályosan megtartotta vágányellenőrzést is és megállapította, hogy a vágány szabad, a járművek nem érnek űrszelvénybe. Ezután lezárták a sorompót is.
A közlekedő gyorsvonat mozdonyvezetője a jelzést figyelmen kívül hagyva 91 km/h sebességgel közlekedett az állomáshoz és a z útjáró előtt legfeljebb 50 m-rel ( kitérő előtt 63 m-rel) gyorsféket alkalmazott. A szemtanúk szerint a féktuskók szikracsíkot húzva fékeztek, de a sebességet csak 81 km/h –ra sikerült a rövid úton csökkenteni. A szerelvény első ABb motorkocsija (608 sz.) a 12.sz. kitérőn jobb, majd bal irányban vágódott, a motor első tengelye felsodródott a sínre és kisiklott a 6.sz. váltó csúccsal szemben érintett gyöke után 1,5 m-re. A motorkocsi a kitérő ívében az érintő irányát követve átugrott a IV. sz. vágány bal sínszála felett, tengelye közrekapta a V.sz. vágány jobb és a VI.sz. vágány bal sínszálát és eltorzította síneket. Beleütközött a VI.sz. vágányon, a biztonsági határjelen belül álló, ládákkal rakott, nyitott teherkocsiba, ezt maga előtt tolva belefúródott a VI.sz. vágányon tartózkodó, műanyaggal rakott fedett osztrák teherkocsiba. Ezután ráütközött a mögötte levő teherkocsikra és további hat kocsit megrongált, hármat pedig kisiklasztott.
Az ütközés következtében az első motorkocsi függőleges tengely körül megfordult és fordított állásban II.sz. vágány irányában sodródott, majd ott oldalára dőlt. A második motorkocsi (613.sz) kisiklott, keresztbe fordult a megrongálódott V.sz. vágányon, majd nekiütközött a II.sz. vágányon álló tehervonat jelzőkocsijának. A gyorsvonat első két személykocsija szintén kisiklott és a jobb oldalára dőlt. A harmadik személykocsi is kisiklott, a két utolsó kocsi azonban a vágányon maradt. Megsérül még további öt teherkocsi. A két motorkocsit, egy MÁV és egy ÖBB teherkocsit le kellett selejtezni. A járművekben mintegy 4 millió Ft, a pályában 200 ezer Ft kár keletkezett, de tetemes volt az árukár is.
A kisiklott járművek az állomás vágányát elzárták, a forgalmat az I.sz. vágány szabaddá tétele után hajnali 3 órakor lehetet megindítani. A II. és a III.sz. vágányt délelőtt 11 órára, a IV.sz. vágányt délután 16 órára tudták a roncsoktól megszabadítani és helyreállítani. Az V. és VI.sz. vágány felszabadítása több napot vett igénybe, mert a roncsokat is hordták össze.
A roncsok eltávolításához és a járművek beemeléséhez Budapest – Kelenföldről a 603 sz., Rákosról az 1000.sz. motoros darut, Budapest – Ferencvárosból pedig a segélyszerelvényt rendelték ki.
A baleset-vizsgálat egyedül a vonatszemélyzetet tette felelőssé a baleset előidézésében a jelző megfigyelésének elmulasztása, a sebesség túllépése és a fékezés késői megkezdése miatt. Ezek oka valószínűleg a mozdonyszemélyzet figyelmetlensége lehetet. A pontos okot azonban nem tudták megállapítani, mert az érdekeltek valamennyien életüket vesztették a balesetnél. Így a balesetvizsgálatnál nem lehetett egyértelműen bizonyítani a jelzők szabályos világítását. A balesetvizsgálatnál még megállapították azt is, hogy a vonat vezetője a menetlevelet előre kezelte, a baleset előtt már beírta az áthaladást, 1 óra időadattal.
A mozdonyvezető a gyorsféket feltehetően csak a váltójelző képének észlelésekor húzta meg. Ha a motorvezető a fékezést a bejárati jelző előtt 50 m-rel megkezdte volna, akkor sebességét 50 km/h-ra tudta volna mérsékelni.
A baleset után a menetszabályzó és töltésállító kar „0” állásban volt, a két fogantyút valószínűleg kétkezes mozdulattal a motorvezető tette „0” állásba.
A forgalmi szolgálattevő a baleset észlelésekor a vágányok mellett tartózkodott, a forgalmi iroda felé menekült, így tudta elkerülni, hogy a kisiklott járművek elsodorják. Egyébként az ő tevékenységében semmi kifogásolni valót nem talált a balesetvizsgáló bizottság.
A balesetet szenvedett gyorsvonat utasai részére külön szerelvényt állították össze és az mintegy három órás késéssel folytatta útját.
A többiek kedvéért azért idemásolom amit a Lánglovagokon írtak:
"Két vonat ütközött Budapesten 2004. február 16, hétfő - [6:28] [Belföld] Élve emelték ki a tűzoltók a roncsok közül annak a vonatnak a mozdonyvezetőjét, amelyik összeütközött egy másik szerelvénnyel hétfőre virradó éjjel a IV. kerületben. A Tavasz utcánál hétfőre virradó éjjel, nem sokkal éjfél után egy motorvonat hátulról belerohant az előtte lévő személyvonatba. A motorvonat mozdonykocsija az ütközéstől 90 fokban felgyűrődött úgy, hogy az elejének mintegy 5 méteres szakasza lefelé hajlott, a közepe 6-8 méter magasan meredt a levegőbe és a hátulja szintén a földet érte. A mozdonyvezető beszorult az ülés hátfal és a műszerfal közé, egyik lába az ülés alá csavarodott. A szerelvény áramtalanítása után a tűzoltók több mint egy órát küzdöttek, mire ki bírták szabadítani a sérültet a roncsok közül. A 37 éves férfi túlélte a szerencsétlenséget. A motorvonat első kocsijában és az előtte lévő szerelvény hátsó vagonjában szerencsére nem voltak utasok, ezért úgy tudni, hogy más sérültje nincs a balesetnek. Az első szerelvény a sínen maradt, a motorvonat első néhány kocsija azonban lefutott a sínpályáról. A vonatközlekedés hosszabb időre megbénult ezen a vonalszakaszon. (Objektív Hírügynökség)"
Ez a baleset tavaly télen történt. Két vonat indult szerelvénymenetben Vác felé...
A második gép mv-je kikapcsolta a vonatbefolyásolót, és figyelmen kívül hagyta a továbbhaladást megtiltó jelzést. Így történt, hogy az első gépbe, amely megállt, mert rosszul állt neki a váltó, hátulról nagy sebességgel belerohant.
Nemrég zárták le a vizsgálatot...
Emlékezetes marad, mert akkor pont éjszakás voltam a Nyugatiban.
Csak az emlékeimre tudok hagyatkozni: A baleset Szőny-déli nem önműködő térközjelzőnél történt, a térközőr (mert akkor még volt ilyen) annak ellenére adott visszjelet Komáromnak, hogy az elől haladó vonat még ott állt nála. Komárom kiküldte a követő vonatot, annak mozdonyvezetője + 2. ember nagy meglepetéssel és ijedelemmel tapasztalták az ívben, hogy előttük egy vonat. Pont az ív miatt megállni esélyük sem volt.
A baleset színhelye Nagytétény-Diósd állomás a kétvágányú Bp. Kelenföld - Székesfehérvár vonal hat vágányos közbenső állomása, melyenk III. és IV. sz. vágánya a két irányba menő páros és páratlan számú vonatok átmenő fővágánya a két irányba menő páros és páratlan számú vonatok átmenő fővágánya, a II. és V.sz. megelőző vágány. az I.és VI.sz. pedig tároló és rakodó vágány.
Az állomás a belset időszakában vonóvezetékes, vágányutas, határbiztosítással ellátott biztosító berendezés üzemelt, melyet kiegészítettek gyengeáramú térközbiztosító berendezéssel.
Tíz nappal körábban a IV.sz. vágány bejárati vágányútoldó szigetelt sínjét a berendezésből az ágyazat szennyezettsége miatt kikapcsolták, mert megbízhatatlanul működött. a baleset azonban ezzel az intézkedéssel nem hozható kapcsolatba, mert a gyorsvonatot az V.sz. vágányra fogadták. A beleset idején a forgalmi szolgálattevő az állomás biztosytó berendezését Budafok - Háros felőli irányból az V.sz. vágányra, a vágányútnak megfelelően, szabályosan lezárta.
A baleset időszakában az állomás Budapest felőli végét a bejárati jelző előtt 1000 m-re háromforgalmú alakjelző fedezte, függésben bejárati jelzővel. A jelzőt a II.sz. váltóállító központból állították.
Az előjelzők megfelelő kezelésével csak az támenő fővágányon lehetett a vonatot áthaladtatni. A megelőző vágányokra a kijárati jelzők előjelzőit kezelni nem lehetett. A vonat érkezésekor a bejáati jelző két zöld fénnyel "Szabad csökkentett sebességel" képet mutatott . Ugyanezen főjelzőn elhelyezett kijárati jelző egy sárga fénnyel "A főjelzőn megállj jelzés várható " jelzést adott.
A jelzőképeket illetően a vonatszemélyzet tagjai kihallgatni nem lhetett, mert a balesetnél elhunytak, de az állomáson tartózkodó vonatok személyzetéből többen vallották, hogy a jelzőket az utasításoknak megfelelően kivílágították és kezelték. Ezt azonban bizonyítani nem lehetett. Zavaró körülményként állott fenn, hogy a jelző két zöld fénye közül az alsó kb.5% -kal gyengébb fényerővel világított. 850 m távolságról azonban jól kivehető volt ez a zöld fény is és jól mutatta a vonat felé, hogy sebességét csökkenteni kell.
Forrás:Dr horváth Ferenc:Hazai és külföldi vasúti balesetek(1846-1975)
Nagytétény-Diósd (1968)
Nagyon súlyos,de viszonylag kevés ember áldozattl járó gyorsvonat kisiklás történt 68. 11.26-án éjjel 01 óra02perckor a Budapest-Kelenföld -Székesfehérvár vonal Nagytétény-Diósd állomásán.Az állomás 16.sz. kitérőjén kisiklott a Bp-ről Szombathelyre tartó éjszakai gyorsvonat(1810.sz.)sebességtúllépés következtében. A balesetnek 3 halálos áldozata és 12 sérültje volt.A vonat két motorkocsival szem. vonati fékezéssel, 289t fékezett súllyal közlekedett, fékberendezése kifogástalanul működött, seb, mérője helyes értéket mutatott.A gyorsvonat rendes körülmények között az állomás IV.sz. átmenő vágányán egyenes irányban teljes sebességgel áthaladó vonat volt. Ezen a napon azonban kivételesen a forgalmi viszonyok miatt a gyorsvonatnak kitérő irányban 40 km/h sebességgel a V.sz. megelőző vágányon kellett volna közlekednie. Az állomás elő és bejárati jelzője a csökkentett sebességgel engedélyezett áthaladást rendben jelezte. a vonatszemélyzet azonban ezt a parancsot csak késve vette figyelembe és a vonat 90 km/h sebességét későn csökkentette. Emiatt az előfogati mozdony 81 km/h sebességnél a kitérőn kisiklott, magával rántotta második motorkocsit és több személykocsit, amelyek szintén kisiklottak és beleütköztek a szomszéd vágányon álló teherkocsikba. A gyorsvonat kisiklott járművei ezeket is megrongálták és elzárták az állomás összes vágányát, az I.sz. vágány kivételével. A pálya mintegy 80 m hosszban ment tökre.
A balesetnél a gyorsvonat vonatvezetője és segédkezelője a helyszínen, a motorvezetője a kórházba szállítás közben meghalt. Súlyos sérülést szenvedett a vonat másik segédkezelője és jegyvizsgálója is. Szerencsére az utasok közül senki sem halt meg, csak sebesüléseket szenvedtek, négyen súlyosan, hatan könnyebben sérültek meg. A motorvezetőnek fél éve volt a nyugdíjazásig, eddigi szolgálatában munkája ellen semmi kifogás nem merült fel, sőt korábban baleset elhárításáért kitüntetésben részesült.
A nagy port kavart fehér fénysorompós autó/tehervonat balhéról tud valaki valami bizonyosat (mármint az autóson kívül ki volt a hunyó, vagy egész pontosan mi történt)?Én valahogy rendre lemaradtam az ezzel kapcsolatos híradásokról.
