Az éttermi pohár árakon én azért nem tudok fogást találni, mert nem tudom, hogy mennyit dolgoznak egy-egy pohárért. Ebben a kategóriánban már a munka hozzáadott értéke növeli az árat. Ha a felszolgáló ismeri a bort, tud mesélni a termelőről, vagy legalább a borvidékről, vagyis a másfél deka lén kívül mást is kap a vendég akkor indokolt lehet az ár. Az, hogy milyen pohárban, milyen környezetben és milyen hangulatban kapja a fogyasztó a bort is hozzáadott érték.
Bevallom, én örülök ha drágán látom poharaztatni a borainkat. Eleve ha poharaztatnak az már nagyon jó dolog. De ha nyitva van a palack akkor az nyilván fogy is, az pedig jó ha vannak fogyasztók akik kétezer pénzt kiadnak egy pohár borunkért. Ha tetszik nekik akkor a 4.5 ezer palackárat már alkalmi vételnek érezhetik :D
Szerintem a magyar ember moráljával nincs baj, mindenhol a világban megállja a helyét.
Ami a baj szerintem a demokrácia gyökereinek a hiánya. Nem is tudtuk megtanulni, hiszen soha nem volt részünk benne. Márpedig ahol létezik, ott hosszú ideig tanulták.
Sajnos mindig beleesünk a keleti népek hibájába, kell nekünk egy cáratyuska.
Miután én is magyar vagyok, értelemszerűen ez rám is vonatkozik...
A magyarokról azt szokták mondani, az a baj velük, hogy előbb alakul ki az önérzetük, mint a szaktudásuk. Ez a borászokra (és a borfogyasztókra) is igaz.
Hát igen, de ezt meg sokan nem tudják megfizetni (bár a rossz példaként emlegetett budai kertvendéglőt se). Konyhailag annyi köztük a különbség, hogy a Fiókában jó étel van közepes adagban átlag 6-7000 Ft/3 fogás áron, a másikban meg középszar étel hatalmas adagban, egy ezressel olcsóbban.
Ehhez a Fiókában ihatsz egy pohár normális bort min. egy ezresért, a másikban meg a Salánkit, 300 Ft/dl. :)
Mi baj lenne vele? Nem írtam olyat, hogy baj van vele...
De ha már valami baj, hát az talán baj, hogy baromi drágán mérik a jó borokat és nyáron a vörösborokat nem tudják kulturált hőmérsékleten szervírozni. Az aktuális juhfarkod vagy ez a Grál vörös 2000 Ft/pohár (1,5 dl) körül van, ami aránylag megrázó egy 4500 körüli polci árú bor esetében.
Nem szeretném megzavarni a diskurzust csak jelenteni akarom, hoyg megittam az utolsó palackommal a SAP 2007-es Juhfark-ból. Gyönyörű volt 11 évesen. Ha pontoznom kell 7-es.
Minden tiszteletem a tiéd, ha ennyi mindent teszel de akkor bizony nem hiszem el, hogy nem bánt ez a mostani helyzet!
Isten ments, hogy kekeckedjek, tényleg elismerem a munkásságod, de azon elgondolkozom, hogyha már te se foglalkozol az országot elöntő moslékkal, akkor kinek kéne?
Egy századmásodperecnyi robbanás romjait eltakarítani és újra építeni azt ami volt is több mint maga a pusztítás. Nekünk nem csak a negyven év átkosának a romjait kell eltakarítani. Lényegében már a XIX. század közepén is válságban volt a magyar szőlő és bor ágazat. De mehetnénk messzebre is. Sosem volt olyan, hogy virágkor.
Alaptó tagja vagyok a Terra Hungarica mozgalomnak amely a haza organikus és terroir szemléletű bortermelőket fogja össze. Rendszeresen szólítom meg a szakmát, az ágazati döntéshozókat és a fogyasztókat újságcikkekben, blogposztokban. Járom az országot, boros rendezvényeken veszek részt. Heti kapcsolatban vagyok szakmaközi vezetőkkel. A borvidékem küldötte vagyok a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában. Példát mutatok a sajét 3 hektáromon a minőségi bortermelésre, segítek minden újonan induló borászatot aki megkeres abban, hogy piacra jussanak.
Mi az ami ezen túl csinálnom kellene?
A szarral nem foglalkozom, nem tudok vele mit csinálni. Engem a rossz borok nem érdekelnek és nem vagyok hajlandó azon keseregni, hogy milyen sok rossz bor van. Szerintem van elég jó bor és aki jó magyar bort akar inni anak erre bőségesen megvan a lehetősége.
Nálam ez 76 év diktatúra, de ezen nem fogunk összeveszni. Ami azóta eltelt 27 év? Mondom nem akarok erről beszélni, mert akkor valakit biztos megsértenék.
Ez nem politika, ez azon túlmutat. Elgondolkodtató, hogy 40 év diktatúra után 30 év telt lassan el, és semmi vagy alig valami változott... Ez kódolt bukás.
Nektek, igazi borászoknak kéne összefogni, érdekképviseleteket létrehozni, hogy olyan törvények szülessenek, amik nem engedik piacra ezeket a csinálmányokat."
Sok mindent el lehet róla mondani, de hogy ne viselné szívén?? Mégis, mit kellene még tennie?
Igazi borászok? Azok kik? Konkrétan? A maradékborászok nem igazi borászoik? :) Akkor mik?
Rengeteg érdekképviselet, egyesület van már. Kell még több?
Ezzel azt állítod, hogy mi determinálva vagyunk a szarra :(
Én pedig azt állítom, hogy ez az ország 1914-ig a világ élvonalába tartozott! Igaz, hogy egy dualista államalakulatban de virágzott a gazdaság, az ipar, épültek a vasutak, lett fővárosunk.
De a borászatunk elitje is akkor jött létre.
Arról nem a néplélek tehetett, hogy jöttek a világháborúk és a kis maradék országunkban meg a diktátorok.
Abban igazad van, hogy a túlélés prioritása sok más értéket felülírt de ezért nem lehet a népet elítélni, hiszen az összes népi demokrácia így működött, még németországban is!
Ami számomra megdöbbentő, hogy a nagyon várt szabadsággal mit kezdtünk :( De nem akarok aktuálpolitizálni.
Talán túl naiv vagyok de váltig azt állítom, hogy csak összefogással lehet ezen változtatni.
Laikusokkal és bennfentesekkel együtt kényszeríteni a törvényhozókat arra, hogy hozzanak létre egységes szabályozást, minősítési rendszert.
"te is elgondolkoznál a SAP boraid termelésének növelésén ha növekedne a kereslet és nagyobb vételi nyomás nehezedne rád."
A kereslet a borainkra a kapacitásunk sokszorosa már most és folyamatos a nyomás minden partneremtől, hogy adjak nekik többet. Ez nálunk 2007 óta amióta kiléptünk a piacra így van.
Ezzel együtt, nem nem tervezem sem a kapacitásunk sem pedig az áraink növelését. A kapacitásunk annyi amennyi, az árainkkal pedig a termelési költségeinket követem le.
"Azt hittem szíveden viseled az ágazat problémáit."
Nézd... kétfajta probléma van a világon. Azok amiket meg tudok oldani és azok amelyeket nem. Az, hogy a magyar borágazat eladhatatlan szemetet termel az olyan probléma amit én nem tudok megoldani. Ezek után nem érzem, hogy bármi feladatom lenne.
Ott ülök a HNT köldöttgyűlésén és szavazok. ha kell. De mivel egyedül vagy kisebbségben vagyok rendszerint a véleményemmel így hatásom sincsen a fontos dolgokra.
Összetett probléma ez.. BZoli szerintem pont azok közé tartozik, akit érdekel a magyar boros helyzet, és aki képes volt felülemelkedni a középszar minőségen. Nem rajta múlik az, hogy akár egy elvileg drágább budai helyen, de az egész országban is “elmegy” a szar minőség. Ez bizony igényszint, életnívó, kultúra és a népszellemet érintő sajátosság. Egy olyan országban, ami 500 éve provinciális volt, és mindenki lopott, csalt, hazudott az életben maradásért, plusz országnyi területek voltak elmocsarasodva (amit a jó emlékezetű Széchenyi csak súlyosbított, amikor fél országnyi tölgyfát vágatott ki, de nem csak ő), így létkérdés volt az ihatatlan, fertőzött víz kiváltása olcsó, híg borokkal. Nos hát ilyen genetikai hátrány vágja szemközt a bor készítőit és fogyasztóit egyaránt...
A ruszki csak “beköltözött” ebbe a mocsárvilágba, ő soha nem ismerte a minőségi kultúrát, de a cirka 40 év, amit vendégségben töltött nálunk (mert megérdemeltük) szintén nem kedvezett semmi jónak.
Az egyik legjobban menő étterem a környékünkön a Fióka. Az kvázi egy borbár bisztrós jellegű jó konyhával, 40-50 féle bort poharaztatnak. Nem tudom, ezt hogy lehet megoldani - a pincérek valószínűleg folyamatosan kóstolnak és van fogalmuk arról, mikor kell kiönteni valamit, a haszonkulcs pedig úgy van belőve, hogy elbírja ezt.
Ott ittam a juhfarkodat is, legutóbb meg Grál kékfrankost.
Látod Zoli megválaszolta az első mondatod :) Neki sem mindegy, hogy nyereséges a cége, vagy esetleg vesztességes.
A vendéglői példád pedig nagyon ül, Buda egyik legdrágább részén lévő vendéglő is ihatatlan szart ad.
Én még csak nem is a hazai közönségről írtam, hanem a betévedő turistákról! Aki ha olyan mint én, elmegy abba az étterembe, ahová a hazai közönség jár. Aztán elmeséli otthon, hogy a magyarok csak szart isznak :(
Hát, lehet hogy a Salánki sok éve jobb volt, egyszer én is vettem valami palackost a nevével, ami csak egyszerűen vízszerű volt, de itt a szomszédban évek óta konstans a minőség: szar. A fehér (olasz) bizonytalan illatú és ízű, oxidált szar, ami fáradtabb, mint én 5 óra teniszezés után; a vörös (kékfrankos) pedig keserű, technokolos, és változó mértékben, de markánsan ecetes.
Az is lehet persze, hogy a Salánki nevű arc nem tehet erről, és a vendéglős járatja le, hogy azt hazudja, ezek Salánki-borok...
Nem tudok ezzel vitatkozni, hiszen te érzed mennyire lehetsz elégedett a helyzeteddel.
Azonban nekem ne mondja senki, hogyha emelkedne itthon az általános színvonal borainknál, az ne hatna ki az export piacainkra is.
Valószínűleg te is elgondolkoznál a SAP boraid termelésének növelésén ha növekedne a kereslet és nagyobb vételi nyomás nehezedne rád.
Nyilvánvaló az összefüggés a tájegység hírneve és a borai eladhatósága között. Lózungok és közhelyek ezek de attól még igazak.
Én csak azt akartam egyébként közölni, hogyha egy hazai jó borászt nem érdekel a sok alja vinkó amit árulnak, akkor szerintem baj van.
Azt hittem szíveden viseled az ágazat problémáit.
Nektek, igazi borászoknak kéne összefogni, érdekképviseleteket létrehozni, hogy olyan törvények szülessenek, amik nem engedik piacra ezeket a csinálmányokat.
A SAP-nak a cirka 6-7 ezer palackos kapacitásával éves szintem cirka 10-12 milliós árbevétele van. Messze nem vagyok olyan gazdag és nincs másból olyan mértékű bevételel ami ezt az összeget jelentéktelenné tehetné. Vagyis a családom megéhetése és anyagi biztonsága szempontjából a SAP borok eladása bizony nagyon fontos.
De szerintem nem én vagyok az egyetlen vállalkozó az országban akinek a bevételei nem egy forrásból származnak. Sőt, szerintem a meglehetősen nagy kockázatú agráriumban kimondottan hasznos dolog több lábon állni.
"fillérbaszó türhők pedig, akik ilyen borokat itatnak a közönséggel, majd akkor változnak meg, ha ezt nem issza meg a közönség."
Egyébként szerintem az a legnagyobb poén, hogy nem issza meg a közönség. Elképesztően sok vendéglős van aki a nagyságrendekkel nagyobb forgalmat tudna ital eladásból realizálni ha nem fost mérne, anem jó bort.
De közben meg sírnak mint a fürdőskurvák, hogy nincs forgalom. Ha nem szart kínálnának akkor lenne.
Sajnos az én eszközeim és lehetőségeim korlátosak. Nekem személy szerint semmilyen ráhatásom vagy befolyásom sincsen azokra a termelőkre akik hulladék mennyiséggel árasztják el a piacot.
Az én boraim áraira az export piacon semmilyen hatással nincsenek hazai piac rossz minőségű borai. A mi boraink a magyar piacnál sokkal, de sokkal kompetitívebb USA-ban és az EU országaiban magyar forintban 7-10 ezer forintért vannak polcon és még nagasabb áron itallapokon. Nem hiszem, hogy nekem ennél magasabb sávba kellene törekednem. Vagyis köszönöm, de én jól vagyok.
