Először ezt gondold végig: ha keresettel fordulsz a bírósághoz, amelyben kérsz valamit, a bizonyítási teher rajtad áll: neked kell bizonyítanod, hogy NEM adta ki a pénzt az automata. Tudod bizonyítani? ;)
Pár hónapja pénzt akartam felvenni egy otp automatából. Az automata nem adta ki a pénzt. Rögtön tettem bejelentést az OTP-nél. Ők azt mondták, kiadta, a PSZÁF-hez kell fordulnom. A PSZÁF kivárva a 3 hónapos határidőt, azt mondta, ez nem az ő hatáskörük. Soha semmilyen kapcsolatom nem volt még bírósággal. Mit kell tennem, ha fel akarom jelenteni őket? Ügyvédet kell fogadnom, vagy valahova levelet írni? Kb mennyibe kerül egy ilyen bírósági ügy? Előre is köszönöm a választ!
Ennek eldöntése nem teljesen jogi, hanem orvosszakértői kérdés, amit perben lehet eldönteni. Vagy a kezelő pszichiáter orvostól kell egy vélemény, amely alapján a gyámhatóság pert tud indítani.
Ettől még az illető gyanakvása nem fog megoldódni ha gondokság alatt áll, hiszen nem lesz nála a pénzének egy része. A gondoknak meg majd el kell számolnia a pénzzel, de az illetőnek ezt azért ellen kell jegyeznie, igaz a gyámhatóság hagyja jóvá az számadást.
Üdv. Kérdésem mikor lehet gyámság alá vonni valakit?
Anyám 86 éves és a szíve, a vesjée miatt kezelést kap, de ha azt panaszolom a dokinak, hogy nem ismeri meg a családtagjait gyakran, összevissza keveri a dolgokat, elfelejti bezárni az ajtót ha elmegy, stb, akkor azt mondja hogy a korral jár.
De az a baj hogy a máninája a pénz, állandóan számolgatja megkapott kis nyugdíját, rakosgatja a pénztárca ilyen olyan rekeszeibe, és mindig magánál tartja a bukszát.
Mivel ebédet hétkönap szociálisan kap, hétvégén ellátom, a rezsit a tata fizeti ezért képes 1 kicsit megtakarítani is. És mindig minden pénze nála van.
Aztán ha elhagyja , szétszórja akkor jön a vádaskodás, hogy mi a csládtagjai elloptuk.
Rettenetesen nehéz nekem is, de főleg a párjának ez a vádaskodás.
Sajnos tudom, hogy honnan fúj a szél és miért akarják ezt így.
A lapostetős rész esetében, ahol csak a lakáson keresztűl lehet megközelíteni a lapostetőt és ami egy ,a lakáshoz tartozó terasz, a társasház megtagadta egy új lakó azon kérését, hogy a ház költségére javítsák meg a szigetelést, mert beázik a lakása.
Csak 1 ilyen teraszra - amiből összesen 6 van - 2,5 m HUF volt az árajánlat. Most mindent megpróbálnak, hogy amit csak lehet kihúzzanak a közös részek alól és kvázi magánnak titulálják.
Mivel az alapító okirat nem rendezi az ilyen jellegű "részekre" a tulajdonjogot ( jól össze lett csapva az elején ) most próbálkoznak más módon a lakók nyakába varrni minden költséget.
Sajnos a ház építője, a projectcégét csődbe vitte, így sem garanciát sem szavatosságot nem lehetett érvényesíteni vele szemben, viszont nagyon komoly szigetelési problémák vannak, amik felszámolása meghaladja a ház teherbíró képességét.
Ettől azonban még nem lehet törvénybe ütköző dolgokat csinálni.
A pasi úgy került a női részlegbe, hogy egy helyiségben van 2 fülke az egyik a női a másik ffi. Mivel a ffi. foglalt volt így bement a nőibe. Na ezen is kiakadtam rendesen, mert végre szét lett választva erre mi haszna.(?)
Kérdeztem a kollegát, hogy sose látott még krimit? A bűnjelet nem szokás megsemmisíteni, ha nem húzta volna le akkor ki lehetett volna deríteni, hogy kié a csikk. Természetesen nem DNS vizsgálatra gondolok, főleg nem egy klotyóban elázott csikkről, hanem a márkajelzésre.
A főnökön is csodálkoztam, hogy csak így bemondás alapján büntet 8 embert.
Most persze meg lesz a jó hangulat, hogy mindenki a másikra gondol.
Én viszont nem írtam alá és hétfőn megkapja a pasi tőlem a magét ezért, hogy több embert egymásnak ugrasztott.
Külön papírokat nem kaptunk, csak egy pár soros fenyítést kellett aláírni. Aki sietett haza az aláírta én azt írtam a nevem helyére, hogy "nem ismerem el".
Az még mondjuk elmegy, hiszen ha egy "írásbeli figyelmeztetés"-ről beszélünk, akkor az annak átvételével (tudomásulvételével) hatályosul, melyet a munkavállaló az aláírásával igazol. Kivéve, ha megtagadja az átvételt, mert megteheti... :P
Nemhogy a kollektív, hanem a "fegyelmi" intézménye is, ami a jelenleg hatályos munka törvénykönyvében nem szerepel, annak hatálybalépése, tehát 1992. július 1. óta... :-o
Csak közalkalmazottak és köztisztviselők esetében beszélhetünk fegyelmiről. A normál munkáltatók elfelejthetnék ezt a szót, így cirka 20 év után...
A történet. A munkahelyen van kijelölt dohányzó hely. Az egyik nem dohányzó dolgozó ffi. álítólag talált egy csikket a női Wc kagylójában és jelentette a főnöknek.
Akinek fehér szűrős cigije van ott kellett maradni és valakinek vállalnia kellett volna a tiltott helyen való dohányzást.
Mivel senki sem vállalta így kollektív fegyelmit kellett 8 embernek aláírni.
Kérdem én bizonyíték nélkül lehet e ilyet csinálni? A dolgozó ugyanis állítólag lehúzta és csak bemondta az eseményt.
Szóval jól értelmezem a válaszodat, hogy ez ellen tiltakozhatom?
Nem szükséges tiltakozni; anélkül is érvénytelen. Az SZMSZ-ben törvénybe ütköző megváltoztatni, "rendezni", hogy mi a közös tulajdon, mivel a törvény szerint ezt az alapító okiratban lehet csak.
Erről elegendő tájékoztatni a többieket... Persze ha odakerül a sor, hogy érvényt próbálnak szerezni, akkor ennek rossz vége lesz (pl. nem javítják meg, amit meg kéne; aminek aztán pereskedés lehet a vége).
Cégalapítással foglalkozó ügyvédek, irodák, könyvelők figyelem!
Képzeljétek el, mi történt:
Réti László a BÜK elnöke személyesen ellenőrizte a Céghmester-rel együttműködő egyik ügyvédet a Bp., XV. kerület, Nyírpalota út 5. szám alatt.
Lelkes tevékenysége közben (személyesen járt el, nincs más dolga) a Céghmester széfjéből, illetve kolléganője kezéből finom, de határozott mozdulattal, magát hatóságként!!! aposztrofálva eltulajdonította még 3 másik ügyvéd ott őrzött kártyáját is.
A kártyákat, melyeknek elvételére semmilyen felhatalmazása nem volt, azokat a vezérigazgató határozott felszólítására sem adta vissza.
Véleményeteket kérjük az ügyben, hogy milyen mértékben történt jogsértés, hatáskörtúllépés. Van-e elfogultság szerintetek?
Kérjük, jelezze, akit már ért vélt vagy valós túlkapás, jogsértés stb. elfogultság Réti László BÜK elnök kapcsán, írja meg a történetet!
Várjuk a cégalapítás ügyintézésével foglalkozó irodák és ügyvédek véleményét az ügyről, kíváncsiak vagyunk, hogy a Céghmester-en és szerződött ügyvédein kívül másokat is próbál-e jogszerűtlen eszközökkel kiiktatni a piacról.
Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a minap elkövettem egy hibát. A önkormányzat szociális osztályán várakoztam, mikor odajött hozzám egy nő és azt kérte, hogy írjam alá tanuként a meghatalmazását, hogy átvehesse a férje gyógyszerutalványát. És én hülye megtettem, most sem tudom miért. :S Ráadásul a saját adataimmal, mé ga szem, igazolvány számot is.
Ilyen esetben a jövőben lehet-e nekem valamilyen problémám ebből??Bírósági ügy??
Azóta ezen pörgök, a neten semmi infót nem találtam ezzel kapcsolatban.
Kérem ha valakinek van információja ilyen téren írjon választ, mert nagyon ideges vagyok és félek.
Sajnos az alapító okirat nálam nincs meg, most kértem egy másolatot a közös képviselőtől. Ettől függetlenűl úgy tudom, hogy nem rendezték benne a közös/magán tulajdont ilyen mértékig, de majd ez kiderűl, ha megkapom.
Szóval jól értelmezem a válaszodat, hogy ez ellen tiltakozhatom?
Azt tudni kell hozzá, hogy a lakásom, egy "fura" tetőtéri lakás. Egyes részeken, csak 1,6 m alatti a belmagasság, máshol pedig 5,5 m lenne, ha nem tettem volna be egy állmenyezetet. Szóval az 5,5 m-nél elvileg a tetőig az én tulajdonom, és ha akarnám, még egy galériát is építhetnék oda, de akkor is véleményem szerint a tetőszerkezet mindennel együtt közös tulajdon kellene, hogy legyen.
1. A közös-külön tulajdont az Alapító Okirat határozza meg, az SZMSZ-ben azt nem lehet "felülírni".
2. Vannak a dolog természetéből adódó korlátjai annak, hogy mit lehet közös ill. különtulajdonnak nevezni.
Konkrétan a ház közös működéséhez, létezéséhez szükséges alkatrészeket nem lehet kivenni a közös tulajdonból. Ilyen a teljes tartószerkezete a háznak, az alapozás, a tartófalak, az összes födém, és magastetőnél a teljes tetőszerkezet is. Ezen felül kötelezően ide tartozik minden, ami reálisan nézve egynél több lakás célját szolgálja. Akkor is, ha úgy nyilatkozik a többi tulajdonos, hogy most nekik arra nincs szükségük. Akkor is, ha egyébként a lakásodon belül van fizikailag (pl. közös gyűjtőcsatorna).
3. Annak semmi akadálya, hogy a közös tulajdont képező tetőszerkezet és födém által közrezárt terület viszont külön tulajdon legyen (ha a terület zárható, elhatárolható), és azt a területet csak az egyik albetét tulajdonosa használhassa, a lakásával együtt adhassa a lakása következő tulajdonosának. De ha eltörik a cserép felette, ha a tartószerkezetnek baja lesz, azt mind a háznak kell közös pénzből megjavítania.
A társasházunk jelenlegi SZMSZ tervezetében a Tt.1§1 pontjához kapcsolódóan az alábbi szövegrész szerenék betenni:
"Külön tulajdon.......
- a sátortetők a cserepekig bezárólag ."
A társasházunk enyhén szólva kicsit különös. Ez egy lakópark, mely több részből áll. Vannak olyan un. sorházi részek, ahol 3 szintes lakások vannak, lapos tetővel. Ezen tetők tulajdon képpen tetőteraszok és csak és kizárólag a lakás tulajdonosa használhatja ill. csak és kizárólag a lakáson keresztűl közelíthetó meg.
Az a rész, ahol az én lakásom van, az sátortetős ház. Egy lépcsőházban 6 lakás van. A tetőszerkezet közvetlenűl az én lakásom felett ( is ) van.
Nem érzem úgy, hogy a cserepekig bezárólag az én tulajdonomat képezné a tető, hisz az én értelmezésem szerint ez az egész tetőszerkezetet is magában foglalja . Rosszúl értelmezném?
Pl. amikor biztosítást kötöttem a lakásra, akkor erre a részre a biztosításom nem terjedt ki, mivel a társasház ezt , mint közös tulajdont már egyszer biztosította.
Igazából a problémám az, hogy ha ez a szöveg bekerűl az SZMSZ-be, akkor úgy gondolom, hogy a tetővel kapcsolatos összes költség ( kivéve a cserepeket ) esetleg engem terhel majd egy komolyabb gond esetén, amit én nem szeretnék.
Kérem, hogy akinek van társasházban esetleg tapasztalata, legyen szíves a véleményét leírni, mivel még van időm erre a tervezetre reagálni.
Külföldről szeretnék gyógyhatású készítményt behozni az országba és interneten keresztül értékesíteni, akkor milyen jogi procedurákon kell átmenni? Gondolok itt regisztráltatásra, engedélyeztetésre stb.
Adott egy - már mindkét fél által - szerződés, ami tartalmaz ugyan a megszűnésre utaló fejezetett, de csak azt tartalmazza, hogy a szerződő félnek mikor mond fel azonnali hatállyal a cég. Tekintettel arra, hogy a szerződés a UK jogrendje szerint került megkötésre, így a szerint lehet azt felmondani. Mire lehet hivatkozni, ha fel szeretnénk mondani? Ebben az esetben automatikusan megszűnik? Tudja valaki, mit rejt magában az angol kötelmi jog vonatkozó része? November 1-gyel kezdődik egyébként, és határozott idejű.
Nagyon fontos lenne, hogy mielőbb választ kapjunk.
A bírósági végrehajtás során a természetes személy adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű akkor mentes a foglalás alól, ha a becsértéke nem éri el
a) motorkerékpár esetén a 150 000 Ft-ot;
b) személygépkocsi esetén az 1,2 millió Ft-ot;
c) autóbusz esetén a 3,5 millió Ft-ot;
d) tehergépkocsi esetén a3,5 millió Ft-ot;
e) nyerges vontató esetén (szerelvénnyel együtt) az 5 millió Ft-ot.
2. § Ha a végrehajtás során a gépjármű értékesítésre kerül, a befolyt vételárból az 1. §-ban foglalt összeg - a Vht. 170/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - az adóst illeti meg.
