Keresés

Teljesen bediliztél attól, hogy valamit nem értesz. Benne van Feynman és novobátzky könyvében is, vágod? 

Érdekes, hogy ezt csak másoknál veszed észre. Ha másból nem, legalább abból észre kellene venned, mennyire rosszul gondolkodsz, hogy a vita kezdetén teljesen más állításaid voltak.

Abban viszont megegyeznek, hogy az is rossz volt, meg ami most van, az is rossz.

Ha ezt síkjában sebességre teszed a képernyőre merőlegesen, egyértelműen látszik, hogy a két kis körnél lesz a két ellentétes elektromos pólilus, ahol a legnagyobb lesz a mutatkozó töltéssűrűsége a vezető áramjârta gyűrűnek. 

A polarizálódások eloszlásai által létrejött töltések. (amiről én beszélek) Ezekhez nem kell vezetési sáv. 

Mi az, hogy "létrejött"? 

Az egész akkora marhaság, hogy hihetetlen. Mindenáron E mezőt akarsz építeni, hátha az majd megmagyarázza, hogy hogyan indukál a forgó mágnes áramot az álló korongban. Az örvényes E mezőről most éppen lemondtál, próbálsz legalább konzervatívat összerakni. Azt is rosszul.

De nem segít az alap problémában, ugyanis konzervatív E mező nem képes töltéseket körbehajtani egy hurokban, vagyis nem tud áramot fenntartani a homopolar generátorvab,

Nem tudni, hol jár az agyad, de totál nem tudsz jól gondolkodni. Olyan vagy, mint Kristóf Miklós. xd

>Azt akarom tudni, hogy az elektromos térerősségnek lehet-e divergenciája.

#Azt kell csak látnod, hogy ha a vonatkoztatási rendszernek, vagyis ott, ahol a vezető van, (ellenkező) töltése van, akkor egy másik megfigyelő rendszerében töltéssürűség mutatkozik a relativisztikus távolságkontrakció miatt. Ezek forrásai lesznek ebben a rendszerben az E elektromos térerősségnek. Ha nincs vezető, hanem olyan anyag van, ami mágneses, akkor is lesz (mutatkozik) látszólagos töltéssűrűség, hiszen úgy vehető, hogy a mágnes elemi köráramokat rejt, amik rejtett elemi vezető O hurkokban vannak. Ilyen egyszerű.

HK, mmormota, és construct erre nem gondoltak, ezért badarságokat írtak, adtak elő (Hartlein Károly videolinkelt félrevezető tekerentyűs cucca, amivel "feltette az i-re a pontot" xd ...) 

Magnetic Field of a Current Loop

Lehet állítani az áramerősséget.

Jól látszik, hogy a hurok felett széttartanak az erővonalak.

Kérdés, hogy ebből lesz vagy nem lesz divergencia.

A vektori szorzat megváltoztatja az irányt.

De egyébként konstanssal szorozzuk, a vezeték sebességével.

Ha csak konstanssal szoroznánk, határozottan rávágnám, hogy nem lesz divergenciája.

Mert a mágneses mezőnek sincs.

Viszont a sebesség iránya bekavar. Nem mindenütt párhuzamosak az erővonalak.

Tehát az elektromos mező divergenciájának kérdése még függőben van...

Magnetic Field of Current Loop

Hátha már kiszámolták...

https://youtu.be/aUarCNEJv5c?t=3350

"Már megint gondolkozni kezdett, pedig óvva intettem ettől." :DDDD

Tegyük fel, hogy egymás fölött rengeteg vékony fóliából álló szendvicset tolunk a mágneses mezőben.

Sajnos nekem ezek a csokipapír alufóliák mindig összegyűrődnek. Géppel kellene gyártani.

Kérdés, hogy milyen lehet a mágneses mező. Számolni kellene...

Illetve egységvektorral:

Azt már newton kiszámolta, hogy egy gömb belsejében nincs gravitációs vonzás, mert az 1/R² erőtörvény miatt kiegyenlítődik. Ugyanezt megnézhetnénk egy vezető hurok (egymenetes tekercs) belsejében.

A jobbkéz szabályt hátulról kezdi, mert r van dl mögött. A harmadiknak meg mindegy, hogy az elejére vagy a végére írjuk.

A vezető gyűrű sikjában tisztán függőleges a mágneses mező, mert mindkét vektorra merőleges.

Távolabbi síkokban már széttartanak az erővonalak, ritkulnak.

Ha legyőzöm a lustaságomat, írni fogok rá egy numerikus szimulációt.

Persze eddig a vezető gyűrű belsejét vizsgáltuk.

Mi van a körön kívül? Nézzük először a gyűrű síkjában.

Ott már két négyzetes tag különbsége lesz (a két átellenes pontból), a többit meg majd numerikusan...

Azt akarom tudni, hogy az elektromos térerősségnek lehet-e divergenciája.

"Ha vezető, akkor kimegy a felületére, végeire."

Kétségeim vannak. Mindenesetre construct talált egy olcsó kifogást.

Beszélni Petőfi, hallgatni Arany.

Most képzeld el azt az ábrát Feynman könyvéből, ahol a relativisztikus kontrakció miatt megváltozik a töltéssűrűség, és az eredetileg semleges vezetőből töltött csokoládé lesz.

Na de ha a fémekben a töltésfelesleg kimegy a felületre, akkor ez inkább lyukas csokoládé.

Egy felületi töltéssel határolt semleges cső.

>Beláttuk, hogy a mozgási indukció nem örvényes.

#Elkezdtél össze vissza "gondolkozni", mikor már mindent szépen leírtam.

Lesz örvényes, és nem örvényes, hanem gradienses része is. Ahogy lerajzoltam tegnap. 

Ha vezető, akkor kimegy a felületére, végeire. Kicsúcsosodásnál össze tudnak halmozódni. Ha csak polarizálódásra képes szigetelő, akkor nem tud kimenni, elvándorolni, csak minden pontban szétválik, amennyire képes az anyag miatt. Sok anyagelem képezi a felületet, összeadódnak rajta a polarizált végek. De összehalmozódni egy kicsúcsosodásban nem tudnak, mert a felületen sem tudnsk vándorolni. A polarizáció helyhez kötött.

A látszólagos polarizáció is helyhez kötött, mivel a helyi sebességtől (is) függ, az idézi elő.

Azért ne becsüljük alá az egyébként szigetelő, azaz nem vezető, de jelentős polarizálódásra képes anyagokat. Viszonylag elég nagy felületi töltéseket tud létrehozni. Az öngyújtóban lévő piezo kristály (mechanikai behatásra) akkorát, hogy több miliméterről kisülést eredményez. Ez fizikailag objektíve is polarizálódás, nem olyan, mint amiről szó van a mozgó mágneseknél, áramhurkoknál. Utóbbiak látszólagos (mondhatni relativisztikus) effektusok. Tehát a piezonál, ha elég nagy feszültség alakul ki, leszakadva, elszakadva kisülés jön létre. 

A mágnestől távolodva a térerősség csökken.

(A magyar terminológia gerjesztésnek(H) és indukciónak(B) nevezi.)

Tételezzük fel, hogy a vezetéket a mágnestől különböző távolságban mozgatjuk.

Az indukált feszültség a távolsággal csökken, vagyis az indukált elektromos térerősség is csökken.

Egyrészt a  távolság függvényében a potenciálnak tehát gradiense van.

Másrészt a térerősségnek divergenciája van.

Beláttuk, hogy a mozgási indukció nem örvényes.

Az erővonalainak forrása kell legyen. Ez viszont hihetetlenül hangzik.

Mert megsértjük vele a töltésmegmaradást.

Hol a hiba?

Persze még Feynman is operál a töltéssűrűség változásával,

amitől egységnyi térfogatban felborul az egyensúly a pozitív és negatív töltések között.

(Feltéve, hogy ezt rugalmas testként képzeljük el, és nem lokális pontokban.)

Vagy pedig be kellene látni, hogy a mágnesesség speciális módon csökken a távolsággal,

és ez nem okoz divergenciát az elektromos térerősségben.

Egyre bonyolultabb...

Lerajzoltam neked. Ott van, nem hülyeség.

A polarizálódások eloszlásai által létrejött töltések. (amiről én beszélek) Ezekhez nem kell vezetési sáv. 

"Persze feltehetjük a kérdést, hogy ez konzervatív mező vagy örvényes?

Szerintem inkább konzervatív.

De aki nem ért vele egyet, mutassa meg a mozgási indukció örvényeit!"

1.

Mozogjon a drót először a mágnes közvetlen közelében.

Aztán egy kicsit távolítsuk el tőle, egyre jobban és jobban.

Az indukált feszültség csökkenni fog, ahogy távolodunk a mágnestől.

De nem fog irányt változtatni.

Ez sajnos nem úgy néz ki, mintha az indukált elektromos tér örvényes lenne.

Az indukált elektromos mező (ör)vény nélkük kapható a patikán kívül is. :DDDD

2.

Ahogy a vezetlket fokozatosan eltévolítjuk a mágnestől, és egyre kisebb indukált feszültséget kapunk...

Változik a potenciál a távolodás irányában is.

Ez egy absztrakt dolog, mert a vezeték nincs ott, ahol nincs ott.

Viszont a mezőt úgy definiáltuk, mintha ott lenne a töltls (akkor is, ha akkor nics ott).

Az indkált feszültséget is nézhetjük úgy, mintha a vezeték ott lenne.        -"-

Tehát van egy horizontális térerősség, és egy vertikális gradiens,

a térerősség vertikális változása (a vezeték mozgási irányára merőlegesen).

Hát ez meg mi?

EAV = általános elbizonytalanító (Algemeine Unversicherung)

Vakarjuk a kobakot. Ez most gradiens vagy divergencia?

Gradiense skalármezőnek van, tehát ez divergencia.

És mit is mond Maxwell az elektromos mező divergenciájáról?

Azt, hogy forrásos.

Ezzel persze félig meg is válaszoltam a korábbi saját kérdésemet.

A mozgás közben töltéssűrűség indukálódik.

Ott marad, vagy pedig kimegy a fém felületére?

Szóval szerintetek a töltésmegosztás kimegy a vezető felületére?

Nem vagyok meggyőződve róla.

Ezt még át kell gondolnom.

Mert aki Á-t gondol, gondoljon B-t is. :-)))

Ezt kellett volna rendesen megtanítani a diplomágyárban.

A mindenféle balfasz tantárgyak helyett.

Meg az egyéb extra elvárások, mindenféle kiskirályok részéről.

Az objektív felelősség elve alapján vissza kellene ballagni az egyetere, hogy szépen magyarázzák el, amit kihagytak.

Könnyen lehet, hogy azok sem tudnák megválaszolni a kérdést, akik tanították.

Tekintsük a drótot síkkondenzátornak.

Mi van, ha a polarizált töltés a drót két végén helyezkedik el?

És mi van, ha egyenletesen kompenzálja az indukált térerősséget a vezeték teljes hosszában?

Szerintem ugyanaz, a térerősséget kikompenzálja.

Nézzük dinamikusan!

Kezdetben a mozgásképes töltéshordozók egyenletesen eloszlanak a vezetékben.

Elkezdjük mozgatni a drótot (mágneses mezőben).

Homogén mezőt feltételezve minden pontban azonos a térerősség.

Emiatt a töltések mindenütt egy kicsit elmozdulnak az atomtörzsekhez képest.

És már ki is lett kompenzálva a térerősség.

Miért mennének a töltések tovább?

Miért mennének el a vezeték végéig.

Ellencáfolat:

Egy szigetelőben is csak kicsit mozdulnak el a töltések.

Viszont soha nem kompenzálják ki teljesen a külső teret egy kondenzátorban.

A polarizáció mindig csak töredéke a polarizáló külső elektromos mezőnek.

Érti ezt valaki?

"A konzervatív E mező erővonalai töltésből indulnak és töltésben végződnek."

Adott hosszúságú vezetőt mozgatsz mágneses mezőben.

Semmi áramkör, egy darab drót.

A vezetékben elmozdulnak a töltések. De ez nem egyenáram.

Úgy mozdulnak el a mozgásképes töltéshordozók, hogy a vezetőben ne legyen elektromos tér.

Vajon ezek a töltéshordozók a vezeték két végén gyűlnek össze?

Vagy pedig a vezeték teljes hosszában történik egy homogén polarizáció?

Ezen gondolkoznom kell...

Vezető helyett mozgassunk szigetelőt (a mágneses mezőben).

Nincsenek mozgásképes töltéshordozók.

Amíg az indukált feszültség el nem éri az átütési szilárdságot.

Na de hol van az erővonalak forrása?

Egyszerűsítsük tovább a problémát!

Mozgassunk mágneses mezőben egy üres dobozt.

Sőt, a doboz is csak képzeletbeli legyen.

Hol van az erővonalak forrása?

És most homogén mágneses mező helyett vegyünk kicsit reálisabbat.

A képzeletbeli drót mentén legyen inhomogén a mágneses mező.

Tehát például a képzeletbeli drót közepén legyen erősebb, mint a széleinél.

Most hol van a középen megjelenő többlet erővonalak forrása?

Persze feltehetjük a kérdést, hogy ez konzervatív mező vagy örvényes?

Szerintem inkább konzervatív.

De aki nem ért vele egyet, mutassa meg a mozgási indukció örvényeit!

Gugliztam, hogy ne kelljen sokat rajzolnom.

Lehet áramgenerátort használni, vagy pedig az áramot mérni.

A probléma ott van, hogy a csatlakozóval spórolnak.

Megvannak a szükséges vezetékek a mérő és a mért oldalon is.

Viszont a kettő között ott van a csatlakozó, ahol már csak minimális számú drót megy át.

Tehát a feszültségmérő és az árammérő vezetéket közösítik egy rövid szakaszon.

És az volt az elgondolás, hogy az a rövid szakasz nem sok hibát okoz.

Csakhogy a vezetékek összekötése miatt a feszültségmérő vezeték már nem árammentes, azon is esik feszültség.

Kicsit jobb a helyzet, mintha egy vezetékpár lenne, mert a másik pár söntöli.

Kisebb a vezeték parazita ellenállása. De van.

Ott viszont elvesztettem a fonalat, hogy az átkötésnek a feszültségmérő felőli oldalán akarnak rövidíteni a vezetéken.

Ez a probléma teljes meg nem értésére utal.

Viszont az ügyfél ebből annyit sem ért, mint őke úrvezető a motoráztatő alatt lévő művészi alkotásból.

"Kell még a kötél rugalmassága."

Feltételezve, hogy a teherbírás az 1%-os megnyúláshoz tartozik,

és a csarnok magassága 10 méter. E=200GPa

Fejben abből csak 10% túlterhelés keletkezik. Azt még ki kellene bírnia.

Persze abból a feltevésből indultam ki, hogy a két tömeg összemérhető.

Rendesen ki kellene számolni az áttételt.

Hogyan lehet fordulatszámból függőleges mozgást számolni?

Valami tárcsa átmérő hiányzik.

Nem fogják megadni, mert az ilyen számolgatás csak agyas professzoroknak való - szerintük.

Majd megmérjük az erőt. Könnyen lehet, hogy az erőmérő is reccs.

Legyen a primer fogaskerék kerülete 0.5 méter.

Elvileg a fordulatszám 3000 rpm. Azaz másodpercenként ötvenet fordul.

De az is lehet, hogy több póluspár van.

Ebből a primer kerületi sebesség 25 m/s, amit lassítanak 0.1 m/s-ra.

Ha az áttétel 250, úgy már a tömegek nem összemérhetőek.

Fejben behelyettesítek, gyököt kell vonni belőle. Nagyjából 15.

És így már 150%-os túlterhelést kapunk. Nagyságrendileg.

Hangsúlyozom, hogy a paramétereket nem adják meg, mert értelmetlennek tartják az ikyen számolgatásokat.

Arra a részletre figyelj, amit bekarikáztam. A többi sematikus.

Rendesen megrajzolni az egészet nagy meló.

Az ellenállások trimmelésénél 1 m vezetéket használnak, a beépítésnél viszont jóval többet.

"Ennek a mérésnek már tényleg nem sokat számít. :-)))"

Ne becsüld le a képességeinket! :DDDD

Megmutattam az ordító egérnek a különbséget. Először nem akarta megnézni.

Azt nem mondom, hogy megértette. De valamilyen pszichikai változás történt az agyában.

Elkezdett töprengeni a megoldáson.

Találd ki, hogy az áramkör melyik részén akar változtatni.

(Úgysem találod ki. Az átkötés előtti rövid szakaszt akarja rövidíteni. Képtelen vagyok felfogni.)

A zuniverzoom tágulása nem mozgás.

És a töltéssűrűség relativisztikus változása sem az,

nincs rá folytonossági egyenlet.

"Az, hogy ezekből kikövetkeztethető, a teljes Lorentz-erő (erőtörvény), az egy dolog. De közvetlen nem szerepel benne."

De most már tudom, hogy mi az a láthatatlan alkotmány. :DDDD

Mint rendesen, most sem dönthető el, hogy fluxusváltozásról vagy mozgási indukcióról van szó.

Erről eszembe jutott a vicc. Amikor a rabbinak azt mondja a tanítványa, hogy egyszerre mindkettőnek nem lehet igaza.

Ámberök! Ha mindkettő igaz lenne, nem dupla feszültséget kellene kapni a szuperpozíció miatt? :)))

Ha sikerül a szokottnál is nagyobb hülyeséget leírnod, kitünteted magad érte?

:-)))

Ez nem vezetési sávban lévő elektronok elvándorlása.

Hanem mi???

        👑

   🤘🙂🏆

        🏅

Nem ideális esetben pont olyan lesz az ábrám, mint egy nem ideális kondenzátor E tere. 

Igen. És ott vannak. Aszerint, ahogy magyaráztam. Kicsit idealizált példán, de elképzelheted nem ugrásos B-vel, hanem csak gyorsan változóval, vagy akármilyennel. Annál bonyolultabb a kép, de ugyanez van.