Január elsején hivatalosan felállt a Magyarságkutató Intézet, az új, Emmi alá tartozó intézmény, amit Kásler Miklós miniszter leginkább az őstörténet megújításával összefüggésben szorgalmazott....
- Jenő! Mit csinálnak ezek az emberek a komposztálónk mellett?! - Ásnak, Irma. - De mit ásnak? - Gödröt. - Mi a francnak? - Látod, ez bennem is felmerült, úgyhogy megkérdeztem. Irodalmi régészek és birodalmi utászok. Petőfit keresik modern régészeti eszközökkel. - Miféle modern eszközökkel? - GPS-szel. Beírták, hogy "Petőfi", és egy kedves női hang elvezette őket egyenesen ide, a komposztálónkhoz. - Jenő! A Petőfi utcában lakunk... lehet, hogy azért? - Hát, a fene se tudja a nagy modernségben. - Nem mondtad nekik, hogy ott csak a régi pöcegödör van, amit már nem használunk, mióta csatornáztak? - Mondtam, mondtam. Azt is mondtam, hogy nincs itt semmiféle Petőfi. - És? - Azt válaszolták, kedves, hogy így aggódom, de azt hoztak magukkal.
Drechsler Miksa rabbi az alábbiakat jegyezte meg egy történelmi dokumentumként is tekinthető írásában:
Amikor a XIX. század végén a kiegyezés után, a kultúrpolitikai terrort már nem lehetett fenntartani tovább, a tudományos kutatásban újra felbukkant a szkíta-hun irányzat, osztrák ügynökök kerestek meg, komoly összeget ajánlottak, hogy a dolog ne derüljön ki. És mi meg is tettük a megfelelő lépéseket.
Liüntika három győztes csatában válaszolt a frank sugalmazásra ("A magyarokat ki kell irtani.") történt aljas (Árpád meghalt.) támadásara. Dicsősége örök.
Kelták eredetével kapcsolatban többféle hipotézis született, annyi bizonyos, hogy ez első ismert kelta kultúra a hallstadti (mai Ausztria) ie. 800 körül. Utána terjeszkedtek nyugat felé, majd legkésőbb a brit szigetekre. Ebből feltételezhető, keletről jöttek. Messze ázsiai rokonaik a tocharok (Kína nyugati határvidéke), így feltehető, hogy a kelták is sztyeppei nép volt egykor.
A területen eredetileg illír törzsek, pannonok és azalok éltek, majd az i. e. 4. századtólkelta hódítók érkeztek. A kelták uralmának Burebista, dák király vetett véget: a dákok az i. e. 50-es évekbenErdély felől előrenyomulva először a szkordiszkuszokat győzték le, majd i. e. 50 körül a Patissos (Tisza)[1] Tisza folyó mellett lefolyt véres ütközetben a boiokat és tauriszkuszokat. Ettől kezdve a Dunántúl területe dák befolyás alatt állt. Burebista halála után (i. e. 44) királysága szétesett, a dák fennhatóság megszűnt.........
Pannoniatartomány meghódítása több részletben történt, i. e. 35 és i. sz. 49 között. Először, i. e. 35-14 között csak a Balatontól nyugatra lévő területeket foglalták el római csapatok, stratégiai megfontolásból, mivel itt húzódott a borostyánút. Augustus uralkodása alatt, i. e. 14-9 között került sor a Dráva-Száva közén élő kelta-pannon törzsek (szkordiszkuszok, breukok, amantinok) leigázására északon a Dráva, keleten a Duna vonaláig.
A pannoniai törzseket, amelyeket az én principatusom előtt (ante me principem) a római nép hadserege sohasem közelített meg, Tiberius Nero révén, aki akkor mostohafiam és legatusom volt, legyőztem, a római nép hatalma alá vetettem, és Illyricum határait előbbre vittem egészen a Danuvius folyó partjáig. Az a dák sereg, amely az innenső partra átkelt, az én legfőbb vezérletem alatt teljes vereséget szenvedett, majd az én seregem kelt át a Danuvius túlsó partjára, és a dák törzseket a római nép fennhatóságának vállalására kényszerítette. Augustus római császár: Res Gestae Divi Augusti 30. caput[2]"
A fizika is egy ugyanolyan szagma mint a versszagertes, az egyetlen kulonnbseg hogy a fizikus nem mondhatja hogy a dizproziumnszazakarmi. felezesi ideje 129 perc, a versszagerto mekg mondhatja hogy Kalapacsos Humer egy nagy kolto.
Na látod, a versszagértés csak egy 'szakma' és nem tudomány.
A fizikusok tudnak írni, általában publikálják is a kutatásuk eredményét.
Ó, azok a bonyolult verslábak, ódák, epigrammák és himnuszok, azok kifognak a logikusan gondolkodó fizikusok elméjén, beletörik a szürkeállományuk. :)
Ismered a viccet, ugye?
A művészettörténész tanár elviszi a diákjait egy képtárba, megállnak egy festmény előtt és magyarázni kezd:
- Gyerekek, a művész ezzel azt akarta mondani, hogy...
Erre az egyik diák:
- De tanár úr kérem, akkor miért nem azt mondta?
Elnézést kérek, de a verstan nem tudomány, az csak ismeret, amire egy verset szerető ember bármikor szert tehet. Én nem nézem le az irodalmárokat, de tudósnak nevezni őket több mint balgaság.
Egy fizikus fel ev alatt is kepes lehet arra hogy Jozset Attila verseiben levo fizikai problemakat elemezze, a verstaniakat rahagyja a versszagertokre.
Embere válogatja! Egyrészt az a fizikus nem a dzsungelben tanulta a fizikát, hanem érettségizett pl József Attilából is, amúgy meg művelhette magáét irodalom területén is. Fordítva ez nem igen szokott előfordulni! Anyaggyűjtésben mi olyan boszorkányos az irodalom történet esetében?
Kutatóként vannak fogalmai a mondanivalója megfogalmazásáról és miért ne írhatna egy könyvet az észrevételeiből?
Nem kellene fétisízálni a könyvírást sem. Tehetség kérdése elsősorban.
Sztyeppei (szkíta) népek a határterületeken gyakran keveredtek keltákkal és germánokkal is. Előfordult, hogy egy nagyobb hadjárathoz nem volt elég egy törzs katonai ereje, a jelentős zsákmány reményében más népekből is csatlakoztak hozzájuk. Például a longobardok 568-as hadjáratában jelentős számban vettek részt szászok és többféle szkítának mondott csoport is, akik a korábbi hun szövetség nem germán népelemei lehettek. Akik aztán ott is maradtak Itáliában, osztozva a földeken és zsákmányon.
Ha egy fizikus rászánja magát, akkor egy év alatt felkutat és elolvas mindent, amit József Attiláról tudni kell, ír belőle egy könyvet, ezzel akár a téma szaktekintélyévé is válhat.
De nem fog tudni írni egy könyvet,mert nincs meg az előképzettsége ahhoz, hogy
- hogyan kell kutatni, hogyan kell elolvasni
- hogyan kell írni.
Ezek a képességek csak úgy nem szedhetők össze 1 év alatt. Ahogy alapból egy irodalmár sem képes elsajátítani 1 év alatt a fizikai gondolkodás ( inkluzíve matematika) alapjait.
(Kivéve kivételes tehetségű polihisztorokat, mint pl. Geothe volt).
Ezért nem hiszek sem Kásler, sem Papp professzorok dilettáns tudományosságában.
Hogy kik voltak kelták és kik illírek, az néha vita tárgya. Az is előfordul, hogy egy törzset többféle névvel illettek, ami a germánoknál sem volt mindig egyértelmű a történetíróknál.
Szerintem olyan sokan nem települtek ide a római korban, inkább a helyi népek romanizálódtak. Gyakran kaptak itt földet rómaiak állami vagy katonai szolgálataikért, erről elég sok forrás beszámol. Valóságban a helyiek jóval többen lehettek. Aztán a népvándorlás korában a vagyonos római réteg el is menekült, a maradókat mélyebb szálak fűzték a térséghez.
Ha egy fizikus rászánja magát, akkor egy év alatt felkutat és elolvas mindent, amit József Attiláról tudni kell, ír belőle egy könyvet, ezzel akár a téma szaktekintélyévé is válhat. Szerinted egy irodalomtudósnak mennyi időbe telne fizikussá válnia, megértenie például a gravitációt és megterveznie, építenie egy gravitációs távcsövet?
Az alávetett népek valamilyen formában kötelesek voltak "fizetni" az uralkodó törzsszövetségnek. Katonai szolgálattal, emberanyaggal, lábas jószággal, terményekkel, ércekkel, stb. Ezt értettem adó alatt, nem pénzbeli juttatást. Közvetlenül pénzt vagy aranyat a bizánciaktól szedtek be vagy az itáliai hadjáratokban zsákmányoltak. Avarok a törzsi csoportoktól legtöbbször a lábas jószágbeli juttatást várták el. Ezt kérték katonai szolgálataikért is cserébe, például a longobargokban nyújtott segítségért.
Avar korban nem tudni éltek-e még ott kelta nyelvű népek, mivel már jóval korábban benyomultak a germánok erre a területre (aztán a hun korban többségük el is hagyta). Kelták vagy közéjük olvadtak be vagy az alföldi jazigok ill más iráni nép közé.
"Összeírásról nem tudok, de az avar birodalom bukásakor nagy mennyiségű kincs került elő, amit az avarok hadjáratokban vagy rendszeres adóként szedtek össze. A java persze római és bizánci területről."
Akkor az őseink nem bizti hogy adóztatták egymást (avarok a keltákat)
"Felvidéki keltákról annyit tudni, hogy ércbányászattal (is) foglalkoztak és a fémekkel kereskedtek."
Én pedig mutatok Neked néhány felvidéki kelta tárgyat a Pozsonyi Régészeti Muzeumból.
foto panthera
"Arról persze nem sokat lehet tudni, hogy a középkor első századaiban ez a tevékenység fennmaradt vagy folytatódott-e. Feltehetően igen, a régészek szerint a fémművesség fejlett volt az avar korban is."
Ezt az avar nyakéket például a Nemzeti Muzeumban magad is megnézheted.
A földmérés is elég egzakt, mégis szakma s nem tudomány. A földmérés (geodézia) módszereinek felfedezése/fejlesztése, eszközeinek feltalálása viszont már tudomány!
