Elérhető a tudomány mai állása szerint ez a cél (persze nem úgy, hogy 20-30 ember forogjon körülöttem, hogy életben tartson)? Hogyan lehetne ezt a célt elérni? Mit kellene csinálni, hogyan élni, hogyan lélegezni, táplálkozni, mozogni stb stb? Régiónkban a várható átlagéletkor nagyon alacsony....
Az evolúció fejlődés. Tanul, kísérletezik. Talán két baktérium a kísérleti csészében arról kommunikál ember nem is létezik, ők a maguk urai, a petricsésze univerzumon kívül egyikük sem járt, talán nem is létezik.
Ahhoz hogy túléljen táplálkoznia kell. Az állatokat vagy megöli vagy holtan találva ehetí meg, a növényeket detto. Csak az autotrof élőlények nem ölnek meg másokat ahhoz, hogy ők élhessenek. De ez még az esetükben is előfordulhat pl. az élőhelyért vívott harc során.
Mit kellene csináljanak? Azt amit már jeleztem: létfenntartás (ügyeljenek, hogy ne haljanak meg idejekorán) s fajfenntartás (szaporodjanak amig csak tudnak!). Ezek több mint millió éve alatt, az utóbbi évszázadig mentek is a rendeltetésük szerint, csak főleg az utóbbi évtizedek borították fel a normalitást! A fehérek jó léttűkben kényelmetlennek látják a szaporodást, a színesek meg erőltetik, hiszen a létfenntartásukért nem kell megküzdeniük.
Honnan veszed, hogy lehetnek s vannak ilyen lények?
Itt a reményhal mászik fára. ;)
Minket az evolúció úgy hozott létre, hogy a kezdeti időkben lévő problémákkal tudjunk megküzdeni. Vadászni. Elmenekülni a ragadozók elől. Nem tartozott a kezdeti feltételekhez, hogy ezerig tudjunk számolni, vagy differenciálegyenleteket megoldani. Elgondolkozni azon, hogy a számolási képességeinknek milyen korlátai vannak.
Megsérült jobbkezes személyek balkézhasználata jut eszembe. Kinek mennyire sikerül? Mennyire fejleszti ez agyukat?
Hosszú válaszidő hosszú program lefutása kedvező válasz vs. Rövid válaszidő rövid program téves vagy kedvezőtlen válasz.
Igen, az info hasznos és érdekes legyen. Sok idős ismételget sajnos haszontalan információt magának és másnak is kárt okozva, pedig az ő képességeit és tudását kellene átadnia a fiatalabb egyedek tudásra vágyó csoportjának.
Honnan veszed, hogy lehetnek s vannak ilyen lények? A fantáziának sem lenne szabad teljesen elrugaszkodnia a valóságtól! Fantáziálni szabad s jó, csak éppen maradjunk a talpunkkal a földön s ne kezdjünk el lebegni az űrben!
A tanulásnak az ember esetében két feltétele van: az akarat és a fáradás. Fáradt aggyal csak látszatra lehet tanulni, valósan nem. S a valós tanulás esetében is az új anyag be kell épüljön a megfelelő idegsejtekbe. S ahhoz hogy hasznosulhassanak, kapcsolatba kell kerüljenek a régebbi ismereteket tartalmazó asszociációs mezők neuronjaival. Ha nem épül be (kellő gyakorlás hiányában) akkor eltűnik az emlékezetből (ezért különböztetünk meg pillanatnyi és keringő memóriát is a már bevésett, állandó mellett).
A képesség nem jön létre életünk során, hanem csak fejlesztjük, csiszoljuk azt ami van! A botfülűből akármennyit is gyakorolna soha nem lesz zenevirtuóz, vagy zeneszerző! Legfeljebb megtanul kottából zongorázni! Ami nincs, azt ugyanis nem lehet csiszolni!
Csalóka az agy esetében, hogy az adott kérdésre a válasz mennyi idő múlva mutatkozik meg. Ez ugyanis az idegáram útjában levő állomások (szinapszisok) számától függ! Ha sok van belőlük, akkor a válasz késik, ha kevés, akkor gyors lesz. DE ez csak az időt mutatja, mert mindkét esetben helyes a válasz, de mig a gyorsan válaszolót okosnak, a lassut meg butának tekintik általában. Pedig a butaságot a helytelen válasz, vagy egyáltalán a válasz hiánya jelzi s nem az ideje!
Igen, a kommunikáció érdekessége, hasznossága is serkentő tényező és ez az egyik oka a generációk közti kapcsolatok hiányának. Egy idősebb ember tudása s véleménye csak akkor lehet érdekes egy fiatal számára, ha érdekes s hasznos ismereteket tud átadni, megértetni. De fordítva ez már sokkal ritkábban jön létre (pl. a kütyük kezelése terén, stb).
Gondolkodtam. Mit gondolnának a Földre érkező, több ezer éves élettartamú, több ezer éven át tanuló, fejlődő értelmes lények Ukrajnában talajra leszállva járművükkel a földi emberiségről? Logikus, gondos gazdái lakóbolygójuknak? Vagy pusztító lények csoportjai? Szükség van-e pusztító, romboló lényekre az Univerzumban és a Földön?
Nincs házuk, csontteknőjük van (hát- és haspáncél) a gerincük s bordáik összenövéséből. A szárazföldi óriás teknősök a nevüknek megfelelően a szárazföldön élnek s vizet is csak a növényi táplálékkal vesznek fel. Az anyagcseréjük is igen lassú, nem csak a mozgásuk. Nem hinném, hogy ez járható út lehetne az emberiség számára.
250 év alatt hány órát fejleszti az egyed tudását és képességeit? Ha egy egyed 8-12 órát vagy többet dolgozik majd kitalált, agresszív történeteket figyel egy képet és hangot létrehozó eszközből hány órát fejleszti tudását és képességeit életideje alatt?
Milyen különbségek jönnek létre a sokat fejlesztő és keveset fejlesztő egyedek képességei közt? Meddig képesek és meddig akarnak egymással kommunikálni? Mennyire lesz egymás iránti érdeklődés az Élőkörnyezetetmásbolygókra és Dögöjjetekmegnyertacsapatuuunk között? Az egyszerű lénynek kalapácsa van, ezért gyakran mindent szögnek néz, amit verni kell a kalapácsával.
A teknősök nem kapkodnak, házuk van, nem idegeskednek. Az óceánban leselkedik rájuk a felelőtlen vásárlók műanyag zacskója, műanyag palackja, autógumiabroncsa.
A kúszó géb mikor születik meg? A szárazon, levegőben nincsenek halhusira vágyó ellenségeik? Génsebészek kifejlesztik a mezőgazdasági idénymunkás változatát gyümölcsszedés céljára. ;)
Nem az a kérdés, hogy élhetünk-e 150, 250 évig, hanem hogy minek, mi értelme lenne? Hány éves vagy? A szárazföldi teknősök elérhetik ezt a kort, de végig tudnak szaporodni is! Ugyanis a faj- és a létfenntartás minden élő egyedre egyformán fontos.
