"Lajos király augusztus havában nagy hadsereggel átkelt a Dunán, és ostrom alá vette Rasztiszlávot (Rastiz) egy bizonyos városnál, melyet annak a népnek a nyelvén Dowinának hívtak. Rasztiszláv nem mert csatát vállalni a király seregével, és látta, hogy nincs hová menekülnie. Arra kényszerült, hogy túszokat adjon, annyit és olyan rangúakat, amilyeneket a király elrendelt. Azonkívül valamennyi vezérével együtt esküt tett, hogy megtartja hűségét a királyhoz élete végéig, bár az eskühöz egyáltalán nem tartotta magát."
Az egész balkán tele van ilyen trák-illír eredetű település nevekkel, "-deva-dava", világos etimológiával, nem kell minden áron erőltetned holmi perzsa eredetet...., bár tudom, hogy nagyon szeretnéd....
Egyébként bármilyen összefüggés felismerése és bármely logikai helyretétel felfedezés, amit egy valamirevaló kutató mindennapos rendszerességgel szeret megtenni. Egy igazi kutató nem is érzi jól magát, ha nem tud újra és újra valami újat kikutatni. Ez az, ami neked szenzációhajhászásként tűnik fel. Kiemelted egy felismerésemet a sok közül, és most azt lobogtatod. Remélem, eközben, ennek örve alatt nem ötleteket lopkodni jársz ide. Akkor pórul jársz.
Szóval az csípi a szemed, hogynem te fedezted fel. Hát fedezz fel te is valamit. Annyi energiával, amit a kötözködésre fordítasz nap mint nap, még talán neked is sikerülhet. Bár ki tudja...
Ha meggondoljuk, hogy Perzsiából olyan kifejezéseket örököltünk, mint például a gribanc, ami a szászánida lovagok láncingének védőgallérját jelentette (én fedeztem fel ezt a kapcsolatot a középperzsa régiségben!), vagy a ármány szavunk, akkor nem tűnik feltétlen hiábavalónak egy ilyen irányú kitekintés.
"Dövény (Diviny, Devény) falunk pl. van Borsodban"
Pont egy helynévből képzett anonymusi figura, Szalán kapcsán került elő az észak–déli kettős névadás, az eleinte egységesen csak Alpár-nak mondott Bácsalpár és Tiszaalpár kapcsán:
Két Bodrog nevű folyó létezett, az egyik Bács–Bodrog megyében, a másik meg északon, Tokajhegyalja előterében. Lenn találjuk a Vajas folyót is délen: "egészen Titelig mentek, s odáig meghódították a népet. Majd továbbindulva, a Szalánkemén-révhez jutottak, s a Tisza–Duna aljában lakó egész népet igájuk alá hajtották. Innen pedig a bodrogi részekre tértek, és a Vajas vize mellett ütöttek tábort" ... a castrum Opar-t illetően Makkayéknak lesz igaza, mert az a titeli római sáncoknál fekvő 9–10. századi bácsalpári földvárral lehet inkább azonos. Onnan küldött Szalán vezér "két korsót tele a Duna vizével", nem Tiszaalpárról. A bizánciak (görögök) és bolgárok szereplése is ott logikus, ahogyan a Bodrog, a Vajas folyó és a Szalánkeméni-rév (Szlankamen) emlegetése is.
Trunte szerint a Maros völgyében keresendő, és leginkább Dévával azonosíthatjuk (In quadam civitate, quae lingua gentis illius Dowina dicitur — Versuch einer Neulokalisierung; in: Zeitschrift für Slavische Philologie 61/1, 2002, 1–24).
864-ben Borisz-Mihály kagán Német Lajossal Dowina várába szorította Rasztiszlávot, mint a Fuldai Évkönyvek regélik. A morva fejedelem végül felesküdött Lajos hűségére ... Ál-Zakariás (555): "Észak e vidékén is van öt hívő nemzet [Örményország, Grúzia, a kaukázusi Albánia, Sīsaǧān és Abkházia]; püspökeik száma huszonnégy. Katholikoszuk a nagyDowīn-ban, a perzsák Arméniájának városában lakik. Grīġōr volt katholikoszuk neve, igaz és nevezetes ember."
Valóban Dévénnyel azonos-e Dowina? Dövény (Diviny, Devény) falunk pl. van Borsodban is, talán délen is meg lehet keresni, ha még van nyoma ... Amúgy is Borisz-Mihály könnyebben felvonult ide, mint Dévény alá.
Bóna István: "858-ban Német Lajos fiát, Karlmannt, az Oriens új prefektusát küldte Rasztiszlav ellen. A morva fejedelem és előkelői (optimates) kénytelenek voltak színleg meghódolni. Rasztiszlav azonban rövidesen kihasználta Karlmann lázadását (861–863), amikor is a Karoling Pannoniát első ízben megtámadó magyar szövetségesei segítségével ismét lerázta a frank uralmat (862). Rasztiszlav ekkor jutott el politikai hatalma csúcsára, 863-ban érintkezésbe lépett III. Mihály bizánci császárral, s püspököket kért tőle az önálló morva egyház megteremtésére. Erre azonban már nem került sor. A Karlmann felett diadalmaskodó, a morvák ellen bolgár szövetségeseivel együtt fellépő Német Lajos előtt Rasztiszlav ismét térdre kényszerült (Dowina / Dévény, 864), hűségesküjét meg kellett újítania. Hatalmának megosztására Nyitra hercegéül küldték haza Regensburgban nevelt unokaöccsét, Szvatoplukot – frank nevén Zventibaldot. A béke eredményeként engedélyeznie kellett a bajor–frank egyház további működését, ami röviddel megérkezésük után nehéz helyzetbe hozta a bizánciaktól a morvákhoz küldött görög testvéreket, Konstantint és Metódot. A bizánci és magyar beavatkozás lehetőségének ellensúlyozására tartós katonai és érdekszövetség jött létre a frankok és bolgárok között, mindenkor két irányból fenyegetve a morvákat. 869-ben Rasztiszlav az újból az Oriens prefektusi székébe helyezett Karlmann, valamint két pannoniai gróf, Kocel és Gundachar támogatásával ismét szembefordult Német Lajossal, ezúttal azonban végleg belebukott kísérletébe. Német Lajos nyitrai embere, Szvatopluk, a frank király segítségével és a közben ismét apja hűségére tért Karlmann-nal együtt Moráviára támadt, elfogatta Rasztiszlavot, és kiszolgáltatta a birodalomnak (870. május)."
A Fuldai Évkönyvek tudósítása szerint 863-ban Német Lajos látszólag Rasztiszláv morvái ellen gyűjtött hadat, és szövetkezett a bolgárokkal, valójában azonban Karlmannt próbálta leverni:
Feltételezem, hogy Rasztiszláv ebben a helyzetben próbált Bizánc felé puhatolózni, és kért ugyanebben az évben térítőpapokat a keletrómai császártól. Ekkor küldték hozzá Cirillt és Metódot.
Bóna István: "863-tól kezdve a 870-es évek végéig feltűnik a források egy részében Pannonia meglepő, új elnevezése: Carantania, a karantánok regiója, regnum Carantanorum, esetleg a vele azonos jelentésű Sclavinia. Területi körülhatárolása pontosan megfelel a korabeli Pannoniának. Az elnevezés számtalan téves politikai, etnikai és egyházpolitikai elmélet alapja lett. Kizárólag alpesi és pannon szlávok lakta, politikailag Karantániával egyesített félvazallus államként értelmezik, amelynek közös karantán–pannon egyháza lett volna, karantániai székhellyel, stb. Ilyen karantán–pannon etnikai feudális állam és közös karantán–pannon egyház létezése nem igazolható. Az elnevezés az apja ellen lázadó Karlmann ambícióival és a Conversio egyházpolitikai szóhasználatával függ össze, csak Karlmannhoz közel álló forrásokban szerepel. Amikor 861-ben Karlmann mint az Oriens prefektusa fellázadt Német Lajos ellen, és rövid időre meghódította és egyesítette az Innig terjedő területeket, letette prefektusi címét, és Carantania vagy Carantania és Sclavinia urának, királyának stb. nevezte magát. A vereség, majd apjával való kibékülése után a prefektusságba visszahelyezett Karlmann (864–876 közötti) nem titkolt politikai törekvései tükröződnek az uralma idején írott salzburgi vitairatban is, szerzője a Karlmann-féle koncepció értelmében jelölte meg az Oriens egyes részeit. Ez az elnevezés Német Lajos, Ifjabb Lajos és Arnulf okleveleiben egyetlen esetben sem fordul elő, mindenkor megkülönböztetik Carantaniát az egyre következetesebben mindvégig Pannoniának nevezett tartománytól."
A Raška folyóról elnevezett Raš erődítmény egyike volt az első szerb fejedelmi székhelyeknek. A szerbekre általánosan használt rác kifejezés erre a várerődre és a körülötte kialakuló hasonnevű tartományra vezethető vissza: a magyarok és a németek elei a frank hadakozások korától hívhatják az ott élőket és leszármazottaikat rácnak. Imre király 1201-ben vette fel a rex Rasciae címet Sztefán Nemanja leverése után.
Постоје и мишљења да је назив града дошао од имена реке Рашке чији се извор налази у непосредној близини града. Тај назив је можда илирског порекла и може значити „нешто што пада“ што се може односити на оближњу планинску речицу
Az tűnt fel, hogy semmilyen épkézláb alternatívát nem tudtál felhozni a Moesia > Messia, moesianusok > messianusok magyarázattal szemben, amit pedig hoztál, azt magad sem mered utólag felvállalni.
Boba Imre: "VIII. János pápa számos Német Lajoshoz, annak fiához, Karlmannhoz – aki abban az időben a Dunától délre fekvő vidék, a Marca Orientalis ura volt – és a bajor püspökökhöz intézett levelében ismételten és egyértelműen megfogalmazta, hogy Metódot a hajdan Róma joghatósága alá tartozó pannoniai diocesis élére nevezték ki. A Szentatya állításának alátámasztására zsinati határozatokra és különböző írott históriákra hivatkozott. A salzburgi püspök A bajorok és karantánok megtér(ít)ése címen ismert okiratban, amelyet 871-ben mutatott be a pápának, Metód működésének színterét Pannonia orientalis-ként határozta meg. Ugyanakkor Morávia, valamint a Cirill-Metód hagyomány különböző kérdéseinek tanulmányozására alkalmas források összessége nem szolgál olyan bizonyítékkal vagy érvvel, amely támogatja azt a ma uralkodó nézetet, hogy Metód valamikor a Dunától északra is tevékenykedett volna."
Nos, hogyan szabad érteni? Indíts egy magyarázó műsort a hozzászólásaidhoz, hogy mit hogyan szabad felfogni belőlük... Olyan mint a verselemzés: régen rossz, ha egy költői hullajtmány magyarázatra szorul, legalábbis a kortársaknak.
"Érdekes összefoglaló a középkori latin írásmód változásaival kapcsolatosan. Mindezek ellenére nem látom megnyugtatóan azonosítottnak Messiát az ókori Moesia tartományok bármelyikével is. Érdekes egyébként, hogy a Moesia területnév a XIII. században is feléled a bolgár uralkodók részéről ... Messia területi azonosítására pedig más elképzelésem is van, kiindulva abból, hogy a morvák, a magyarok általi legyőzetésük után a szomszédos országokba menekültek, így Alsó-Pannóniába is menekülhettek. Ezen a területen pedig élt egy ókori nép a meze (maezae), ami hasonlóságot mutat a Messia, messiánus elnevezésekkel."
Boba Imre: "püspökök és érsekek címét kimondottan a városok, nem pedig az országok nevéből szokás levezetni. A legtöbb forrás továbbá, különösen VIII. János pápa levelezése, Metódra mint szabályosan felszentelt, Pannóniában meghatározott diocesiszszel és székhellyel rendelkező püspökre hivatkozik."
Sirmium falait 567–82 között szűkebbre vonták, nagyjából a Jeremić ábráján sárgával színezett területre, s az új városfal előtti vizesárokba bevezették a Száva vizét. Így nyerte el a város szigetszerű elhelyezkedését! Ez volt Szenternye-Szerémvár, míg az északi – falon kívüli – városrész az eredeti Szentdemeter. Utóbb az egész városra átterjedt a Szentdemeter, a szláv (Di)Mitrovica.
"a linkjeid mögötti tartalom sem igazolja sehol azt, hogy valaha is azt állítottam volna"
Szerinted nem tudunk olvasni? "Messia területi azonosítására pedig más elképzelésem is van, kiindulva abból, hogy a morvák, a magyarok általi legyőzetésük után a szomszédos országokba menekültek, így Alsó-Pannóniába is menekülhettek. Ezen a területen pedig élt egy ókori nép a meze (maezae), ami hasonlóságot mutat a Messia, messiánus elnevezésekkel."
