Az "autópálya vége" tábla sem jelenti azt hogy ki kell szállni az autóból és tolni kell. A "kerékpárút vége" sem kell szigorúan azt jelentse hogy szálld le és told. Ha tudomásul veszi a bringás, hogy attól a ponttól nem állnak rendelkezésére azok a jogok lehetőségek amit (sokszor csak elméletben) a "kerékpár út" biztosít számára, és ennek megfelelően használja tovább a bringáját, akkor ezzel nincs semmi gond. Mint ahogy ezen a három videón is (egy darab udvariatlan bringás kivételével), minden kerékpáros nagyon kulturáltan teszi is. Azaz a gyalogosok sebességét felvéve, gyök kettővel csorog a bringán, szép nyugiban besorolva.
Hol a baj? Ott, hogy ki van táblázva. De nem vagyok meglepve, hogy szerinted ez így jó. Azért utálják a bringásokat, mert te is teszel érte nap mint nap, hogy így legyen.
Budapest legfontosabb, Észak-Déli kerékpáros útvonala erre a nyomorult kis szakaszra van terelve, hosszú évek óta. Ha a kerékpáros leszáll a bringáról, máris két embernyi helyet foglal. A kis videóidból egyértelműen kiderül, hogy a többség békésen gurul a gyalogosok mögött.
Széna téren a villamosmegálló. A Moszkva tér irányába hátsó részénél egy babakocsival sem lehet elférni, előtted 3 centire elhúz a villamos, mögötted a kocsik döngetnek... Az is 5letes...
Értettem, hogy miért mondod azt, hogy ez a részletszabály egy kivételt nevesít és nem a főszabályt erősíti meg, de én ezt a részletszabályt nem korlátozásként, hanem értelmező rendelkezésként fogom fel, ami nem ellentétes a főszabállyal, hanem annak egy részletesebb értelmezését mutatja be a kerékpárútra vonatkozó kiegészítő táblánál is és a kanyarodásra vonatkozó elsőbbségi szabályok külön kiemelésénél is a közérthetőség kedvéért, hogy az adott helyzet értelmezéséhez ne kelljen a teljes jogszabályt végigolvasni és értelmezni. Mondjuk az biztos, hogy a leíró szöveg lehetne pontosabb, de mivel a kerékpárút kereszteződése bármilyen úttesttel alapvetően egy egyenrangú kereszteződés, amíg ezt lámpával vagy táblával meg nem változtatjuk (indoklás következő bekezdésben), így amennyiben az elsőbbségadás tábla tényleg nem vonatkozna a kerékpárútra, akkor a kerékpárutakra minden keresztirányból elsőbbségadás táblával ellátott kereszteződésben egy-egy elsőbbségadás táblát kellett volna elhelyezni mindkét irányból (vagy kerékpárút vége táblát átvezetés felfestése nélkül, ahogy azt sok helyen meg is teszik ezzel a céllal), mivel elsőbbségadási kötelezettséget a lámpával vagy táblával szabályozott kereszteződésekben csak az adott úton elhelyezett lámpák és táblák keletkeztethetnek, a keresztező úton elhelyezett tábla az én úttestemre nem keletkeztethet elsőbbségadási kötelezettséget akár van alatta kiegészítő tábla akár nincs.
A gyalog és kerékpárút (amely jogilag nem járda, hanem úttest, ld. KRESZ 1.sz függ. I.a-b-c, mivel a járművek közlekedése ezen az útfelületen nem csak megengedett, de kötelező is, de értem miért írtad), noha a többi forgalmi sávtól külön útburkolattal rendelkezik, kvázi külön úttest, azonban külön úttestként is része az adott útnak (egy út akárhány úttestből állhat) ezért egy kereszteződésben elhelyezett elsőbbségadás tábla, mivel az a keresztező útra vonatkozik a maga teljességében, így vonatkozik az út részét alkotó összes úttestre, tehát a gyalog és kerékpárútra is.
Többek között ezért van az, hogy az olyan úttesteken, amelyek mellett kerékpárút fut, tiltani szokták a bringázást, de ahol nem tiltják táblával, ott is büntetnek érte (tekintve, hogy a KRESZ kimondja a kötelező használatát, amivel én egyébként nem értek egyet), mivel a külön úttesten futó kerékpárút is az adott út része, amíg annak nyomvonalát követi (legalábbis belterületen).
Persze addig, amíg gépjárművezetők nagy része nincs tisztában ezekkel a szabályokkal és nem is kérik számon rajtuk (a kerékpárközlekedés biztonságára tett erőfeszítések kimerülnek a prizma- és csengőrazziában), addig nem érdemes ezen az alapon a bizalmi elv szerint eljárni.
Szívem szerint azt mondanám, hogy igazad van, és ha önmagában csak a táblát néznénk, a hozzá tartozó jogszabályszöveg nélkül, akkor ez lenne a logikus. Azonban a szöveg, amit idéztem, pont azt sejteti (az ilyen esetben keletkezett elsőbbségadási kötelezettség nevesítésével), hogy a többi esetben nem következik az elsőbbségadás kötelező táblából a kerékpáros elsőbbsége. Könnyen el tudom képzelni, hogy az egész csak jogalkotói hanyagság, és a szándék nem ez volt, de pont emiatt sikerült a jogszabályban egy nem egyértelmű helyzetet megfogalmazni.
"Ha a kiegészítő táblán a kerékpár-közlekedésre utaló jelzés van (10/a. ábra), abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladó kerékpáros részére elsőbbséget kell adni."
Ez a megfogalmazás (feltétel és az abból következő viselkedési magatartás) azt sejteti, hogy amennyiben a feltétel (vagyis a kiegészítő tábla) nem áll fenn, akkor a kövekezmény (azaz az elsőbbségadási kötelezettség) sem.
Az egyenrangú kereszteződésekre áttérve: Igen, a járműfajták nincsenek felsorolva, tehát ha én kerékpárral az úttesten jobbról érkezem, ugyanúgy elsőbbségem van, mint mondjuk egy kamionnak. A kérdés csak az, hogy ha én kerékpárral a gyalog- és kerékpárúton (aka járda) érkezem jobbról, vajon elsőbbségem van-e?
A gyalog- és kerékpárutak elsőbbségét a KRESZ két esetben említi meg, mindkét esetben kanyarodó járművel szemben.
Az elsőbbségadás tábla a keresztező úttest minden részére vonatkozik, akármilyen jármű közlekedik rajta. A kiegészítő tábla megléte nem jelenti azt, hogy anélkül a tábla hatálya alól kivételt jelentenek a kerékpárosok vagy a villamos. Az "úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt része" vagy az elválasztott kerékpárút pedig természetesen ugyanolyan úttest, mint az út bármely más része, amelyen járművek közlekedése engedélyezett, a kerékpár pedig ugyanolyan jármű, mint az autó, a kamion vagy a trolibusz. Az egy más kérdés, hogy ezt sokan nem képesek felfogni, ezért természetesen senki ne kockáztassa az életét, inkább menjen át előttem a szabálytalan jármű, minthogy elüssön, a következő majd megáll.
A jelenlegi KRESZ a kerékpárosokkal kapcsolatos elsőbbségi és közlekedési viszonyokat szinte teljesen lefedi sztem, de sokan ezt nem ismerik és/vagy nem alkalmazzák a gyakorlatban. A táblával nem szabályozott kereszteződéseknél például azért nincsenek felsorolva a különböző járműfajták, mert a jobbkézszabály egységesen érvényes minden járműre, a kerékpárra is, és minden úttestre, az elválasztott kerékpárútra is. Pontosan ezért szükséges az úttesten felfesteni a kerékpárút átvezetéseket, mert ezek útkereszteződéseket jelölnek, amik a gépjárművezetők számára egyébként nehezen észrevehetők, mivel gyakran nem az épületek által kialakított utcakép szerinti sarkokon vannak, ahol a járművezetők megszokásból lassítanak lámpa és táblák híján és jobbra néznek, hanem két hagyományos utcasarok között is, akár félúton, illetve ez különbözteti meg a kereszteződésekben a járdákat a látszatra esetleg azonos kerékpárutaktól.
3-as pont: sajnos a gyalog- és kerékpárutak használata csak bizonyos feltételek teljesülése (túl sűrű gyalogosforgalom) nem kötelező, tehát a problémát nem lehet megkerülni azzal, hogy nem használom a gyalog- és kerékpárutat. De ettől függetlenül, a kérdés arról szólt, hogy hogy kerülhet a kerékpáros a zebrához. Így.
4-es pont: nem a kerékpárútra felhajtásról, hanem az arról lehajtásról írtam elsősorban. Persze a felhajtás is érdekes, főleg, hogy az önkéntesrendőrt játszó autóst nem érdekli, hogy még nem volt alkalmam ráhajtani a kerékpárútra, attól még megpróbál büntetni, leszorítani, ledudálni, stb.
A körültekintés nélküli zebrázást én se tartom jónak, olvasd csak el újra a korábbi hozzászólásom utolsó mondatát. Nincs vita abban, hogy ha már a bringás a zebrán hajt át, azt körültekintően, és másokat nem zavarva tegye, arra adtam példákat, hogy maga a zebrán áthajtás hogyan fordulhat elő.
Ez a kerékpárútról balról mellékutca kifejezetten izgalmas a KRESZ szempontjából. Ugyanis ha csak egy sima mackósajt van az autósnak kirakva, az nem vonatkozik az úttest melletti kerékpárútra. Ez persze marhaság, ráadásul életveszélyes, de attól még így van. Erre találták ki a kiegészítő táblát az elsőbbségadás kötelező tábla alatt, ahol a biciklis van.
(KRESZ, 12§(a))
„Elsőbbségadás kötelező” (9. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton - illetőleg, ha a jelzőtábla alatt az útkereszteződés alaprajzi vázlatát feltüntető kiegészítő tábla van, az ezen vastag vonallal jelzett úton (10. ábra) - érkező jármű részére. Ha a kiegészítő táblán a kerékpár-közlekedésre utaló jelzés van (10/a. ábra), abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladó kerékpáros részére elsőbbséget kell adni.
A szöveg fogalmazásából tulajdonképpen indirekt módon derül ki, hogy amennyiben nincs kerékpár-közlekedésre utaló jelzés, akkor nem kell a kerékpárúton haladó kerékpár részére elsőbbséget adni.
Namármost: néhány tábla alakja nem azért olyan, amilyen, mert a tervezők fantáziája elszállt. Az elsőbbségadás kötelező, valamint a stop tábla azért egyedi alakú, hogy hátulról is egyértelmű legyen a tartalma, tehát az elsőbbséggel rendelkező láthassa, hogy neki van elsőbbsége. Mivel a kerékpáros csak akkor rendelkezik elsőbbséggel, ha azt a kiegészítő tábla külön jelzi (viszont többféle kiegészítő tábla lehet, így a tábla hátoldalát megnézve nem tudható, hogy mi van rajta, tehát a kerékpáros nem tudja ez alapján eldönteni, hogy neki ott elsőbbsége van-e, vagy sem. Nem kicsit veszélyes.
A táblával nem jelölt útkereszteződés esetén a KRESZ nem említi meg a kerékpárost egyáltalán. Persze az úttesten haladó minden járműnek elsőbbsége van, ha jobbról érkezik, viszont a különválasztott kerékpárút nem számít úttestnek. Így tehát a kerékpárúton közlekedés esetén az elsőbbségi viszonyok sokszor tisztázatlanok, ami megerősíti, hogy a különválasztott kerékpárutak használata a kereszteződésekben kifejezetten többlet-veszélyhelyzetet teremt. És persze kötelező a használata :(
Igazat kell adjak a zebrával kapcsolatban, nem is KRESZ, hanem a funkció szempontjából írtam, a járda meghosszabbítását/ folytatását. Mégis csak azon folytatjuk az utunkat a járdáról lelépve...
Az 1-es egyértelműen kerékpáros átvezetésen halad, ami része a kerékpárútnak. Ilyen átvezetés akkor sem zebra, ha mellette az van. Vélhetően azért ilyen keskeny a képen, mert az út túlsó oldalán vagy egy másik a másik iránynak (kvázi ez a sáv egyirányú) Az ilyen kerékpáros átvezetések, mivel részei a kerékárútnak /kerékpár sávnak normális elsőbbségi viszonyokat kell alkalmazni rajtuk. Vagyis alapból aki jobbról érkezik (akár bicikliúton/sávon, akár közúton) annak van elsőbbsége és ilyen módon élvez is elsőbbséget aki rajta halad. Ezt felül írhatják táblák, a táblákat lámpák, a lámpákat meg a rendőr jelzései.
Nem ritka az olyan eset, amit leírtál. Nem ismerem a helyszínt, de sok olyan hely van, ahol a bicikli út/sáv élvezne előnyt a keresztúton érkező autó forgalommal szemben, de az autó vezetők ezt nem adják meg és még okoskodnak is. Van egy egy elég népes réteg aki szerint biciklisnek NINCSEN elsőbbsége és egy másik népes réteg, aki szerint lehet, hogy elsőbbsége volna, de csak ha megadják. Mondanom sem kell, hogy egyik nézőpont sincsen köszönő viszonyban sem a KRESZ-szel. De Te vélhetően valamelyik fent említett csoport elmés tagjával futottál össze.
A 2-es pontot a -számomra- elhanyagolható kivételek közé soroltam. Szerintem ritka az ilyen helyzet és az ebből adódó konfliktus. Tudtommal a 12évesnél idősebbek csak akkor mehetnek a járdán, ha az út biciklizésre alkalmatlan és ebben nem számítandó be a forgalom sűrűsége, vagy hogy valaki fél az autók között. A jogalkotó anno a falusi talajutak átázott mocsaras iszapos szakaszait engedte így kikerülni. De még ha ilyen helyzet is adódik, van egy erősen korlátozó sebesség limit erre az esetre, ami -mint írtad is, mint fő probléma- elejét veszi annak, hogy valaki nagy sebességgel érjen a zebrára. Zebra meg ügye mocsárra, sárra, ritkán van felfestve...
A 3-as pont eléggé bosszantó lehet. De talán pont ezért nem kötelező a gyalog és kerékpár utak használata Aki siet, ne vegye igénybe, aki meg ráér, az miért ne tudná áttolni a biciklit? Bár belátom, nem életszerű elvárás, sokkal hasznosabb volna egy átgondolt tervezés. De mivel kötelező használni, aki nem siet, az igazán lelassíthat legalább ilyen helyzetben. Aki meg siet, az menjen az úttesten.
A 4. pontot nem értem. Valahol rá csatlakozom arra az útra, amivel párhozamos a bicikliút. Miért ne lehetne a járművek kanyarodási szabályai szerint csatlakozni az úttestre, majd az első adódó alkalommal rátérni a bicikliútra? Az oké, hogy átgondoltabb tervezésénél és kivitelezésnél ezt is jobban meg lehetne könnyíteni, de azért nem lehetetlen megoldani szabályosan.
Nyilván nem közlekedik mindenki a KRESZ betűi szerint betartott szabályokkal. Én is vétek ellenük, nem is ritkán. De amikor a tilosban járok, akkor úgy gondolom, hogy nem helyes tetézni azzal, hogy újabbakat szegek meg. Járdáról zebrára hajtani, ráadásul körültekintés nélkül, azért már halmozott felelőtlenség és halmozott szabályszegés szerintem.
Mind a két linkelt képen van kerékpáros átvezetés a zebra mellett. Ilyen helyen nem szabálytalan a biciklis. Az ilyen helyre nem járdán, hanem kerékpárúton érkezik. Ez teljesen más. Én arról a zebráról beszélek, ami csak és kizárólag gyalog átkelő hely és nincsen mellette kerékpáros átvezetés.
A 3. az teljesen szabálytalan. Ahol keresztezi egymást a két kerékpársáv, ott fordul. Előtte kirakja a mancsot, megvárja a gyalogokat és mehet. Nem olyan bonyolult az. :)
A zebrán tolja a bringát, majd az úttest felénél elfordul 90 fokkal, felül rá és elteker. Ja, és azért megy a "feketén" és nem a kerékpársávon, mert a fekete színű parkoló autó előtt lévő autónak nyitva van a bal első ajtaja, mert a vezetője éppen kiszállni készül.
Én is azt szerettem volna kérdezni, hogy a 3-as szted miért szabálytalan?
Én úgy látom, hogy ő az átvezetésből a zebrán keresztül balra kanyarodik az Astoria felé a kerékpársávra, csak kicsit levágta a kanyart, mert biztonságosan ki akarta kerülni a gyalogosokat (nem akadályoz, nem veszélyeztet) és a szabálytalanul közlekedő ketteskét. Ezt hogy lehetett volna szted ennél szabályosabban csinálni?
Szia, nem kötözködésképpen, de kicsit pontosítanék. A zebra nem a járda meghosszabbítása, mivel a kerékpárút átvezetéssel szemben nem biztosít folytonosságot az út két oldalán vezetett járda között, vagyis a zebra által lefedett terület nem minősül járdának. Ezzel szemben a kerékpárút átvezetés egyértelműen folytonosságot biztosít a kereszteződés előtti és utáni kerékpárút szakasz között, tehát az átvezetés a kerékpárút, mint úttest része, tehát aki ezen közlekedik az többszörösen megsérti a gyalogos közlekedésre vonatkozó szabályokat (tiltott helyen közlekedik és szabálytalanul kel át a kereszteződésen).
Hogy kerül valaki olyan helyzetbe, hogy a zebrához biciklin ülve érkezik?
1. szabálytalanul a járdán kerékpározik :)
2. 12 éven alatti és főútvonalon közlekedik, vagy olyan az úttest állapota, hogy lehetetlen rajta a bringázás (ez persze mindig szubjektív, de ezt hagyjuk, ritka eset).
3. a járdán vezetett (gyalog és) kerékpárút átvezetését nem oldották meg, hanem a sarkon csak zebra van, és persze minden sarokra kirakják a gyalog- és kerékpárút vége táblát. Igaz, ez drágább megoldás, mintha felfestenék a zebra mellé a sárga szaggatott csíkot, mégis sok helyen előfordul.
4. a kerékpárutak tervező többnyire nem számolnak azzal, hogy a bringás nem úgy közlekedik, hogy a kerékpárút elején elindul, és elmegy a végéig, az a fránya aljas bringás esetleg másfelé akar menni. viszont a kerékpárútra rá- illetve lecsatlakozás nincs megoldva. Ilyenkor sokszor adódik, hogy kereszteződésnél a kerékpáros a zebrán átmegy, mintha gyalogos lenne, aztán a túloldalon már átalakul járművé, és megy tovább az úton. Tudom, le is lehetne szállni, de ha valaki ésszel csinálja, akkor nem veszélyeztet senkit, és hamarabb át is ér.
Alapvetően a zebrán átbiciklizéssel akkor van baj, ha a bringás ész nélkül belerongyol a kereszteződésbe, rosszabb esetben a gyalogosok közt elsuhan (cikázva).
Azt hiszem így már egyértelmű hogy ő hibázott.