Hogy nem lehet halálbüntetés,még hagyján.
De hogy a gyanusítottnak,búnösnek csak monogramja meg kitakart arca van,míg az áldozat minden adata nyugodtan közölhető,azért az már pofátlanság.
Szeritem.
Ha azonban jelen volt a kihallgatáson, és ott minden erőszakos ráhatás nélkül tett beismerő vallomást az ügyfele
Vannak gyengébb emberek, akiknek az a tény, hogy rabláncon vezeti őket három rendőr, meg ilyesmi, az már elég nyomás. Vagy szerinted aki gyenge, az hulljon el?
De az ügyvédnek nem dolga erkölcsileg felemelni vagy a jó oldalra megtéríteni a terheltet. Ez totális szereptévesztés is lenne. Totalitárius diktatúrákban meg a középkorban szoktak az ügyvédek is a lelkére hatni a terheltnek, hogy ismerje be a bűneit, stb.
Azért annyit tételezzünk már fel az ügyvédről, hogy kideríti, hogy nyomás alatt tett-e vallomást az ügyfele. Ez mondjuk szerintem még messze beletartozik a tények objektív vizsgálatába. Ha azonban jelen volt a kihallgatáson, és ott minden erőszakos ráhatás nélkül tett beismerő vallomást az ügyfele, akkor miért lenne már kötelessége, hogy csakazértis kételkedjen benne?
szerintem az ugyvednek is a kezeben van ez a lehetoseg. meg tudja magyarazni hogy hogyan kepzeli el a vedelmet ha erre az egyszeru lepesre nem kepes?
igenis vallalja a cselekmenyet es banja meg. ha epelmejunek tartja magat. akkor legyen epelmeju. esetleg ervelhet azzal az ugyved hogy mi lenne a velemenye ha sajat gyerekevel tortenne ugyanez????
Szó volt róla, hogy két vásott 12 éves kölyök agyon tud verni (?) egy átlagos 30 éves férfit. Itt ez a három, 12-13 éves vásott kölyök nem volt képes erre ezzel az 57 éves férfival szemben...
ott kezdodik az egesz hogy addig eszembe nem jutna a holggyel barmilyen szellemi kontaktusba keveredni, amig be nem latja tettenek sulyossagat. amig nem tanusit oszinte es mely megbanast.!
Az ügyvéd mindig csak annyit tud, amennyire éppen szüksége van. Sőt talán még hazugságban is segítheti az ügyfelét, de abban nem segítheti, hogy ártatlanként mentsék fel, ha egyszer tudja róla, hogy bűnös. Olyan dolgokat meg tud az ügyvéd, hogy pl. "elképzelhető-e, hogy találni fognak bizonyítékot arra, hogy Ön a kérdéses időpontban járt abban az épületben?"
gondolom ez az ugyesznek es a bironak (vagy akar a rendorhatosagnak is) kotelessege, feladata. sokszor van olyan hogy valaki magara vallal valamit amit nem kovetett el es a bizonyitekok sulya alatt kell hogy megtorjon hogy o megiscsak artatlan.
de tylert ugyvedi segedlettel megis felmentettek. es gondolom hogy nyilt titok hogy bunos volt. az hogy mi a szabaly es hogy tenylegesen mit csinalnak.
nem hinnem hogy hatekonyan lehet vedeni valakit, aki nekem sem mondja el a valosagot. ez remelem nem jelenti azt hogy ugyvednek allitanam be magam, persze ez nem is sikerulhetne.
De igen. Előfordulhat, hogy a vádlott akármilyen okból beismerő vallomást tesz (számtalan eset volt, hogy fizikai kényszer nélkül, egyszerűen megijedt a nagydarab rendőrtiszt fenyegető fellépésétől, és fenyegetőzésétől, hogy örökre börtönben fog megrohadni, ha nem ismeri be - az USA-ban pl. ilyeneket csinálhat egy rendőrtiszt, Magyarországon nem csinálhat, de a gyakorlatban aztán ki tudja, nem fordul-e mégis elő ilyesmi), aztán kiderül, hogy mégse úgy volt, meg a vádlott valamiért (pszichésen összeomlott) olyan dolgokat is magára vállal, amiket el se követett, mert marja az önvád stb. Miért ne lenne dolga a hideg fejjel az ügyfél érdekeit képviselő védőnek, hogy saját magától is megvédje a büntetőeljárás és a várható sokéves börtön súlya alatt önmaga érdekeinek képviseletére képtelen ügyfelét?
Én úgy tudom (de majd valaki kijavít), hogy az USA-ban nem támogathatja az ügyvéd a hazugságra épülő védekezési stratégiát. Tehát ha az ügyvéd tudja, hogy a vádlott elkövette a tettet, és a vádlott azt akarja bebizonyítani, hogy nem ő volt, akkor ebben az ügyvéd nem segíthet neki még akkor sem, ha egyébként az ügyvéd konkrétan nem mond hazugságokat. Ezért az amerikai ügyvédek úgy kérdeznek az ügyfelüktől, hogy az ne mondja el nekik, elkövette-e a tettét.
Nem rossz a hasonlat. Ugyanis az ügyvéd nem pszichológus. Nem dolga önmagától megvédeni a vádlottat, a kapott tényanyagból dolgozik.
Szeritnem ez úgy működik, és szakmabéliek javítsanak ki, ha tévedek, hogy vannak a törvények, és mivel minden bíróságra kerülő eset egyedi, a vádló és a védő is kialakítja a maga objektív véleményét, hogy az adott tettért a törvények alapján mi jár. És a védőnek véleményem szerint nem kötelessége azt elérni (aztán ha gondolja teheti, de csodálkoznék, ha ez a kötelessége lenne), hogy a lehető legkevesebb büntetést kapja a védence, hanem az a kötelessége, hogy vizsgálja meg a tényállást, vizsgálja meg, hogy az ő objektív véleménye alapján az adott tettért a törvény szerint mi jár, és annál többet ne engedjen kiróni. Ha az ő obejektív véleménye (és tételezzük már fel róla, hogy nem az érzelmei irányítják) alapján az adott tettért egyértelműen tényleges életfogytig jár, akkor vége a dalnak, mert attól többet már úgysem adhatnak neki, innentől a feladata majdhogynem arra korlátozódik, hogy ne engedje, hogy az előírtnál rosszabb körülmények között tartsák fogva az elítéltet.
Nem vagyok jogász, és nincs jogszabályhelyem, de a Zsanett-ügy kapcsán már előkerült: az USA-ban az ügyvédnek nincs joga hazudni, ezért a jogászoknak külön tanítják, hogy mit kérdezzen meg a kihallgatáson az ügyfelétől, pl. az ügyvéd nem szokta megkérdezni, hogy "akkor most meséljen el mindent", hanem legfeljebb technikai jellegű kérdéseket tesz föl, hogy "a vád szerint október 29-én, hétfőn este 9:15-kor Ön itt és itt volt, van-e erre az időpontra valami alibije, pl. egy tanú, aki igazolja, hogy Ön a megadott időpontban éppen a Jeges-tenger jégpáncélja alatt tartózkodott egy tengeralattjáró fedélzetén?" Ezzel szemben ha a terhelt beismeri az ügyvédnek, hogy ő követte el a gyilkosságot, akkor az ügyvéd választási lehetősége arra szűkül, hogy vagy enyhítő körülményeket keres (vagy beszámíthatatlansággal érvel), esetleg megtagadja az együttműködést a hatósággal (nem tesz vallomást), vagy visszaadhatja a terhelt védelmét (keressen másik ügyfelet), de semmiképpen sem érvelhet amellett, hogy a vádlott nem követte el a tettet.
Magyarországon (és általában Európában) viszont másmilyen a rendszer, sok tekintetben a hatóság jogai nagyobbak, viszont az ügyvédnek még akkor is joga van hazudni, ha egyébként tudja, hogy a terhelt elkövette a vádiratban foglalt bűncselekményt. Azaz itt nincs együttműködési kényszer, lényegében a vádlott bármit hazudhat, amíg mást nem vádol bűncselekménnyel. (A szavahihetősége viszont csökkenni fog, ha hazugságon kapják.)
"szerintem az ugyvednek es a vadlottnak torvenyes joga van arra hogy hazudjon."
Mi ?!?!
Hát ezen nagyon csodálkoznék. Én nem értek a joghoz, és lehet, hogy túl sok krimit néztem, de nem ezt hívják úgy, hogy a hatóság félrevezetése? Szeritnem a hallgatáshoz van törvényes joga, de hogy a hazugsághoz.... hát nagyon meglepődnék.
miert a vadlottnak (es ezzel egyutt ugyvedjenek) igazmondasi kotelezettsege van a birosagon? en nem igy tudom. ha meg nem kotelezo igazat mondania, akkor hazudhat.
