A tűzifát megvesszük valamilyen formában (szálban, rönkben, kugliban, hasogatva) valamilyen nedvesség tartalommal. Ez általában jóval több, mint ahogyan el szeretnénk tüzelni a kályhában, kandallóban, kazánban. Milyen egyszerű, házilag is kivitelezhető módszerek léteznek a tűzifa nedvességtartalmának hatékony és gyors csökkentésére (szárítására)?
1,8 magasat rakok a téli esőtető alá. Raklap alul, raklap oldalt és így is elég nagy erők lépnek fel. Oldaltámasz nélkül nincs esély rá, hogy kibirjon 1 évet, az tuti.
"A méter széles sorokat 2m magasba rakja a gyerek és nem akarnak elborulni."
Milyen hosszban? Nekem 33-asok, készre vágva. A méter hosszú lényegesen stabilabb (lenne).
A fólia nagyon gagyi Nem bír ki egy szezont, megeszi a nap. Az üveg jó lenne valóban, bár nekem sincs. Ha lenne pár ilyen üvegezett kuckó, targoncával egymásra lehetne benne tenni 2-3 kalodát. Mondjuk szép nem lenne, de talán működne a kémény hatás.
De ha néhány léccel olyat állítasz össze mint amilyen képet bedobtál lentebb abból akár 3-4 méter magas rakatok is összehozhatók szerintem. A méter széles sorokat 2m magasba rakja a gyerek és nem akarnak elborulni.
Ha alul raklapok vannak azokon keresztül be tud áramolni a levegő a fehér fóliával letakarva pedig felmelegszik .
A tetejére úgy igazán üveg kellene, mert az tartósabb.
Sajnos anno az ablakaimat kidobáltam most lehetne belőle jó kis szárítót építeni.
10em3? Mennyi is az? 10x1x1,7m vagy 5x2x1,7m. Hát annyira nem kicsi rakás. Ugye előnyösebb a kémény forma, tehát jobb a kis alapterületű 5m, mint a lapos 2m. Viszont már a 2m is szörnyű borulásveszélyes (tapasztalat). Ráadásul 10+ tonnáról van szó!
Szerintem simán saját magától müxik minden, pláne mondjuk 10em3 nagyságrendben. Az 10 tonna ck.
Ha csak meglangyosodik már mozgatja a levegőt. HA napközben átmelegszik ez a mennyiség az éjszaka nagyrésze is szellőzéssel telik, mert a tömegnek vissza kell hűlnie, a rakat addig kazánként működik.
Ha leáll és hajnalban kicsapódik a pára csak csöpögjön le alul és szivárogjon el.
A rajzos szárítóban a külön kollektor felület az elnyelt napenergia mennyiségének a növelését célozza, de az élelmiszerre készült és a gyorsaság (néhány nap) a termék használhatósága miatt létkérdés.
Ez a szárító berendezés néhány évvel ezelőtt a Szent István Egyetem (lánykori neve GATE) folyamatirányítási tanszék erkélyén még ott szinyelt.
- lehul valamelyest az egesz cucc, masnap elorol kell kezdeni a felmelegiteset. ezt lehet tobbfelekepp csokkenteni. ha nagy a rakat, a belseje kevesbe hul le es melegiti a kulsejet. persze szellosebb kell legyen hogy legyen legaramlas mindenutt
- ejjel lezarni a szellozest? igy nem hul annyira a cucc.
- viszont a folian ejjel igy mindenkeppen lecsapodik egy csomo viz a belso paradus levegobol. tulkepp ha ezt kivezetjuk, nem kell bent ujra elparologtatni, akkor ez nem gond egyaltalan, sot, reggel jo szaraz belso levegovel indulunk.
- ejjelre eltarolni csak olyan hot van ertelme, amit nappal nem hasznalhatunk a szaritasra. annak nem sok ertelme van hogy ejjel szaritunk tarolt hovel, de nappal csokken a szaritas cserebe.
ugytunik annyi kellene, hogy ejszakara valahogy szigeteljuk. a betett rajzon levo szaritoban az az egyik lenyeg, hogy a hoelnyeles egy kulon kollektor reszben van, a szaritas meg egy masik terben. igy a szaritoter hoszigetelheto, ejjelre meg elzarhato a kollektortol. viszont a fa az baromi nagy meretu, jo lenne a hoelnyelot egybeepiteni a szaritoterrel, kulonben bazi nagy lesz a helyigeny/helypazarlas.
Én nem bonyolítanám ennyire, hogy fázisváltás etc. Ha egy sima átlátszó fóliával letakarod úgy hogy felül egy kéménycsövön ki tud szellőzni akkor a napsütés hatására odabenn rendesen felmelegszik a levegő. (A fekete fólia szerintem nem jó).
HA felmelegszik akkor elindul felfelé a kéményen. Szerintem a légáram a lényegesebb, nem pedig a meleg!!
a fazisvalto toltet azt jelenti hogy az olvadaspontja az uzemi homerseklet kornyekere esik. tehat a ho betarolashor nem fajho x tomeg x detaT energiat tarol be hanem olvadasho x tomeg energiat, ami jo nagy, nagyobb mint ertelmes deltaT mellett fajhovel elerheto. ( persze lehetne forras is a fazisvaltas(halmazallapot valtas) de azt maceras kezelni)
az alap anyag ami szobajohet az a paraffin. vannak azert masok is. sokan, sok celbol kuzdenek a probleman, van ket lekuzdendo feladat. szolas epuletfutes meg futesi puffer temaban is van a dolognak letjogosultsaga, megis minimalis a kereskedelemben kaphato megoldasok szama, nem terjednek valamiert. a ket muszaki problema:
- a cucc szilard allapotban eleg rossz hovezeto, es nem keverheto mint folyadekkent. ezert a hokozles/hoelvonas maceras. jo surun be kell csovezni pl. masik megoldas hogy valami muanyag hartyaban granulaljak, es ezt a bogyot vizben tartjak. igy a viz kozte mindig keringetheto, a cucc meg a kis muanyag tokon belul fagy vagy olvad.
- a sok olvadas-fagyas ciklus valahogy kitisztitja es elrendezi az anyagot, amitol az jelentosen tulhuthetove valik. tehat hogy a nevleges olvadaspontja ala hutve sem fagy meg, nem adja le az olvadashot, hanem folyadek marad. aztan egyszercsak ha kedve tamad megfagy, vagy megsem. mindenfele adalekokkal, szennyezodesekkel, mechanikai agitalassal akadalyozzak, de ahogy no a ciklusszam, egyre jelentosebb a hatas.
Ez jó anyag, elolvastam. Tetszik a kéményes szárító is. Ez elég sejtelmesen hangzik: "fázisváltó töltetes hőtároló". Ez milyen anyag lehet? Azok a fekete vastag részek gondolom. Mondjuk 100kg nagyságrendre írja a kapacítást. Nem tudjuk meddig kellene ott tartani egy adag fát, hogy rendesen megszáradjon. Sok időbe beletelne tuti, míg az évi tüzelőd megszáradna.:D
Ha a már linkelt "hagyományos" fatárolót karcsúra és magasra építjük, valamint a déli oldalát átlátszóval, a többit feketével borítjuk, alul és felül hagyunk helyet a be- és kiáramló levegőnek, el tudnánk érni hasonló hatást vagy nem? Dillemma ez, mert a közvetlen átfújó szélhatást az oldalburkolattal megszüntetjük, cserébe csekély kémény hatásunk lesz csak. Attól tartok nem éri meg a vesződséget.
A többi megoldás, ahol sok 100m2 felületen gyűjtik a Nap energiáját, az tetszik, de bonyolít, hogy utána mindenféle kütyük kellenek az energia szárításra fogásához.
Szerintem ha van hely bőven, akkor fekete tófóliát megteríteni egy rétegben, 1 hét után átforgatni, két hét után levenni, elég is neki talán ennyi. Persze szigorúan a nyári kánikulában működhet csak a dolog, ami idén nagyjából elmaradt, de átlag 5-6 hét.
Miért ne tudna? Oldalról szellőzik az. Akkor van gond, ha a fólia jelentősen lefordul az oldalakra, mintegy sapkát képezve. Az alatt megrekedhet a pára, ezt akartam is írni. Ebből a szempontból jobb, ha pl. egy merev , nagyjából sík lemez (fém, műanyag) van csak rádobva, mert ott nincs ilyen sapka hatás. Én is hajlok rá, hogy elhagyható az egész takarás dolog, de egyelőre, ha tehetem, rádobom a takarót, aztán ha elment az eső, kapom is le. Azért sem hagynám rajta, mert a napfény nagyon gyorsan elfogyasztja (sátoroldal). Télire persze már olyan helyre megy, ahol van tető, oldalt semmi, alul beton, rajta raklap és a rakás teteje fölött is van légrés. Ez is gond picit, hogy át kell pakolni. Jobb lenne egyből bestokizni egy szeles, napfényes tárolóba, ami a házhoz is közel van.:D
Érdekelne a kép. A gond a farakásokkal, hogy csak az alacsony a stabil. Ha kémény-szerű az építmény, még a télinél is gyorsabban eldől. Ahogy szárad, itt-ott mocorog, aztán egyszer csak bumm. Pedig szmpatikus lenne, hiszen kavés helyet foglal. A napra kiterítős hátránya pont ez. Sok hely kell neki és piszmogni is kell vele (forgatás, rakat csere), viszont gyors és hatékony.
Vagy nem. Ill. a kérdés: a fóliától meddig jut el a meleg? Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy egy farakás belsejében mi van. Csináltam egy kis kuckót a gyerekeknek, ami belül üres nyilván. Gondoltam rá, hogy talán túl meleg lesz, de majd szellőzik, hiszen nem zárt a fala. Le is takartam a tetejét, ne essen bele az eső. Tapasztalat? A gyerekek élvezték a hűvöset, sőt párszor vettünk nagy dinnyét (18-19 kg) azt tettük be, mert nem fért a hűtőbe, viszont ott kellemesen hűvös volt még 35 fokban is. Szóval a lángoló belsejű farakás csak falusi Urban Legend. Ne felejtsük el, hogy a fa nem olyan jól vezeti a hőt. A mai korszerű anyagokhoz képest persze már nem is jó hőszigetelő, de azért nem réz vagy alu (nekünk ebből van az ablak - sajnos). Lehet ma csinálok egy hőmérős próbát a kuckóban, ha kíváncsiak vagytok a különbségre.
Hőmérséklet/nap. Igen, fontos. Ha minden fadarabot ér a napsütés ill. mindegyik átmelegszik, akkor van különösen értelme. Valaki írt erről nemrég. Megborítani 1 rétegben a fészer tetejét, 1 hét után átforgatni, 2 hét alatt kész, jöhet a következő adag. Persze ha nem túl vastag (max 10cm húrméret). Ha ez nem áll, akkor csak a napsütés miatt felmelegedett levegő által létrehozott páramozgatás miatt érdekes, hogy napon szárad-e a fa. Van egy másik rakásom is, holzhauzen. Mértem nemrég egy próbát (itt). Ahol érte a nap ill. jobban is szellőzött, tehát a hasáb külső részén ott 3% a nedvesség, belül 13%. Az sem rossz, de van különbség, igaz?
A szélről/szellőzésről. Ez szerintem fontos, fontosabb, mint a hőmérséklet, sőt talán a legfontosabb. A fa gyakorlatilag csak a szabad (hasított/vágott) felületein szárad (kérgén nem). Csak a felületén! Tehát amíg onnan el nem párolog a víz, addig a belsejéből nem tud odaférni egy újabb adag, ami majd elpárologna. Kulcsfontosságú, milyen gyorsan visszük el a farakásról a vizet. A szeles, száraz levegő ideális. Nem véletlen, a szárítók is így működnek. A többé-kevésbé zárt, nem szellőző helyek nem alkalmasak a fa szárítására, sőt talán tárolósára sem, bár ha száraz, akkor a légszáraz anyagot már be lehet oda tárolni.
A víz/eső. Ebben bizonytalan vagyok. Fogok majd kisérleteket végezni, érdekel engem is. Van, aki azt mondja, hogy áztatni kell a fát a szárításhoz (sicc!). Ez nem bútoranyag, tűzifa! Sokan gondolják úgy, hogy a fára eső/ráverődő csapadék gyorsan lefolyik, leszárad, nem tudja jelentősen áztatni, hiszen nem áll rajta/benne. Lehet. A legtöbben mégis azt mondják/mondjuk (jelenleg én is ezt a tábort erősítem), hogy a felülről védett, oldalain szabadon szellőző rakás az ideális. Lehet, hogy nem káros neki az eső, de minek áztassuk? Mondjuk nekem nincs letakarva csak akkor, ha esőt ígér a meteo. Akkor dobok rá valamit. Amire a legtöbben nem gondolnak viszont, az az alulról jövő pára. Ha kavicson, talajon tároljuk a fát, még ha nem is folyik alá a víz, akkor is sok pára érkezik a talajból. Biztos? Biztos. Próba: Ha leteszünk egy fóliát a földre, nem kell sok idő, hogy párás legyen az alja. Ez a pára nagyjából 24 órán keresztül párolja a fát, ami felette van. Ez jó-e? Nem hiszem. Ha a fa nem is lenne lényegesen vizesebb tőle, a fa körül lévő levegőt párásítja, így a fa szabad felületeiről a párolgást lassítja, ergó a szárítás idejét növeli. Párás környezetben a fa külső felülete annyira nehezen szárad, hogy meg is penészedik. Száraz betonon nincs ez a gond nyilván. Rakjuk oda, ha lehet.
gondolkodtam egy kicsit én is a gazdaságos szárításon, egy-két érdekes dolog jutott az eszemre:
- felerősíteni a valahogy napsugárzást, akár természetes hőtárolással. Nyilván nem koncentráltan, nehogy tűz legyen a vége. Vagy esetleg a szélenerigát venni igénybe.
Hirtelen a katlan jutott az eszembe (próbáltatok már üres medence alján napozni?).
Vagy déli kőfal előtt 2-3 méterre tárolni a fát (plusz bónusz az éjszakai szárítás).
Vagy sík világos felülettel visszaverni a napfényt a farakásra.
Vagy vízfelülettől északra rakni a fát.
De széllel is lehet dolgozni, például szélirányba tájolt, feketére festett széltölcsérben tárolni a fát.
Pontosan így van és a hossz is. Ill. a rövidség, mert a bütün keresztül kb. 10x jobban szárad. Ezért jó készre vágni és hasítani.
Engem nem zavar a fenyőnél, hogy több a meló ill. több helyet foglal. Könnyebben viszi a láncos is (főleg ha vizes) és a fejsze is (főleg ha száraz). A gyantás illat meg valami nagyon finom. Alig több, mint 100 EUR volt 10m3. Amíg tudok ilyet kapni, nem érdekel a tölgy. A nyárfát is befogadnám, ha találnék.:D
