A 160-ashoz 160-as lenne a jó, de esetleg a 150-es is elmegy.
A szétégett vas emelők 3-as meg 2-es kályhacsövek voltak elsősorban, de az 5-ös falvastagságú emelőcső is kezd elfogyni, rétegekben potyog le a belseje.
Abszolúte megértelek a vizualitásoddal kapcsolatban, én is hasonlóan vagyok, az a jó, ha látom.
Egyáltalán nem veszem tolakodásnak, szeretettel látlak nálam, igaz nem Pest közelében, hanem Baja mellett, Sükösdön lakom, de szerintem annyira nincs talán messze, hisz az egész országunk is meglehetősen kicsi.
Hát igen, ennyi ésszel és tapasztalattal mint most, lennénk 30-40 évesek, még valamire vihetnénk is.
Fogy az erő, 1m3 fát már harmadik napja hasogatok.. :-)
A gáz MOST igen versenyképes a durván megugrott árú tűzifához képest, ha nem kicsit okosba, hanem fatelepről házhoz szállítatva, a szokásos kereskedői mázsa-köbméter trükközéseket is beleszámítva.
Hogy mennyivel kényelmesebb, azt meg se említem.
Viszont az autonómia, a függetlenség érzése is sokat dob az ember nyugalmán, nem függök se Moszkvától, se a gázművektől, se egy tél közepén esetleg elromlott nyomáscsökkentőtől.
Ne vedd tolakodásnak, hol laksz helyileg, ha Pest megye Pécelhez közel, és nem zavanák, megnézném a művedet.
Erősen vizuális tipus vagyok, és szerintem 100 oldal szövegnél és 50 youtube videónál többet ér ha az ember a saját szemével látja. Valamint az ördög mindig az apró, ámde fontos részletekben lakozik, a tapasztalatot nem pótolja az elméleti ismeret.
Ezért is, meg szerintem a gáz árát is fel fogják rendesen emelni (persze ez csak az én megérzésem, bár ne így lenne) érdemes lenne mielőbb egy gazdaságos fűtő berendezés építésébe fogni. Nagyon megéri.
Csak egy gondolat a levegő fűtésről: nekem három nagyszobám, egy előszoba (itt üzemel a kályhám), egy étkező és a fürdő, meg klotyó van.
Kizárólag csak az egy kályha fűti be az egészet, úgy, hogy szigetelés egyáltalán nincs a házon. Pl.: az előszoba régen nyitott folyosó volt, amit idő közben (még az előző tulaj) "szélmentesített", vagyis csak három szimpla kis kockás nagy ablak van beépítve élire rakott kisméretű téglával az alján. A padlás csak részlegesen van ledeszkázva, van ahol látszik a mennyezet feletti bevakolt nád. Mindennek ellenére, még a nagy hidegekben is az egész lakásban általában a 30C fokhoz szokott közelebb lenni, mint a 20C-hoz. Szoktam is mondani, hogy én az otthon melegét szeretem szó szerint venni, mikor ismerősök megjegyzik, hogy nálunk milyen meleg van. Igaz, ilyenkor csúcsra szokott járni a rakétakályhám. A meleget a fűtött padka, meg természetesen az átmelegedett falak tartották csak meg. A szobák ajtaját kellett csak nyitva hagyni, hogy a meleg végig tudjon áramolni rajtuk. Persze azért már elkezdtem a lakás szigetelését legalább részben megoldani.
A tüzelőm még a rakétás időszak előtt évente 8-12 m3 keményfa szokott lenni egy kis elektromos hősugárzó a fürdőben, rásegítésével.
A rakétakályhával kb 4-5 m3 tüzelő, aminek nagy része bútoripari hulladék, a többi meg olcsó puhafa. Ja, és rásegítés nélkül.
Ha csak kiegészítő fűtésnek is, de nagyon ajánlom, hogy építs egy kályhát. Nem is beszélve a hangulatról, amit hideg, zimankós időben a duruzsoló kályha mellett érzel.
Persze ez csak az én személyes véleményem, ami egyáltalán nem biztos, hogy teljesen helytálló.
Többször nekifutottam volna egy takarékos, kis fafogyasztású kályha építésének, de mintha én mondtam volna a soraidat:
'mert volt műhelyem, meg szerszámom is, na meg persze az egész világ még előttem állt és nem utolsó sorban, az egészségem is még a helyén volt'
Ezekszerint nem csak felettem jár el az idő. :-)
Mindezek remélem nem akadályoznak meg egy 'deszkamodell' megépítésén, jövőre bele kéne fognom, a szükséges útmutatásokat elviekben már megszereztem, köszönet a topik önzetlen résztvevőinek.
amper_vadasz, írtad egy mezei vegyeskazán kismérvű átalakítását, ez nemzetvédelmi titok, avagy esetleg közkinccsé tennéd? Én is egy kis vegyessel nyomom a teleket, és néha sokallom a fafogyasztását.
Igaz az ideális üzemtől messze van, először is nagyon kicsi a tűztere, úgyhogy vagy mellette állok és a primer és szekunder levegővel játszadozva próbálom a faelgázosítás közeli tartományba tartani, vagy hagyom a fenébe és a huzatszabályzó majd intézi, de az meg elengedi, amikor a legjobban ég, víz 65-70 fok, lezár, a kazán faszenet gyárt, az értékes fagázok nem hasznosulnak, mire visszanyit addigra már néha alig ég a tűz.
Gondolkodtam puffertartályon, csak nincs hová tennem.
Egy rakéta tömegkályha a konyhába, átvezetve a szobánkba a meleg, bizonyára takarékosabb lenne. Habár akkor a 2 kisszoba meg a klotyó, fürdő még jégverem.
Csak marad a központi fűtés.
Valamint, dobtam egy hátast, 1 hónapja vettem egy adag tűzifát, sajna idén nem sikerült ingyé hulladékot szereznem, hát ahogy megy fel a fa ára, lehet nem is érdemes elhozni, hasogatni, behordani, begyújtani hamuzni stb. Idén össze fogom hasonlítani a fatüzelésem és a kondenzációs gázkazánom rezsiköltségét.
A régi fűrészporos "döbögőmet" nagyon jól látod. Pont úgy működött, ahogy leírtad. A készítésekor még halvány fogalmam sem volt az áramlásokról, na meg a rakéta égésről sem, csak úgy józan paraszti logikával raktam össze. Párszor már eszembe jutott, hogy akkoriban lett volna jó elkezdeni kísérletezni ezekkel a kályhákkal, mert volt műhelyem, meg szerszámom is, na meg persze az egész világ még előttem állt és nem utolsó sorban, az egészségem is még a helyén volt.
Ügyes gondolat Részedről a nyitott kályhát etetővel, tűzalagúttal, emelőcsővel tesztelni, így nem volt még fojtása..
Ez a hármas "leömlő" beépítése Részedről rávilágított egy alapvető hibájára a régi fűrészporos kályhámnak, a két dob között csak szűk alig 4.5cm tér volt, és a füstcső csatlakozásba még egy pillangó szelep is volt, ez mind erős torló hatást okozott. Míg a tömörített fűrészporba lévő kürtő emelőcsőként dolgozott, a kályhacső felé lévő részei fojtották. Nálad nem volt külső dob, így nem is fordult vissza a láng a füstgáz a szűk térbe. Alapból volt normális természetes huzatod, majd mikor már égett, átváltottad a hosszú füstcsőre a jobb hőleadás érdekében. Az alsó középső függőleges légbevezető cső szintén jól funkcionált a pillangóval, nem volt problémád vele, egyenletesen égett a fűrészpor körkörösen. Nekem egy ventilátor volt a szabadból jövő csőben, ami némi nyomást légáramlást keltett, így már sikeresen lehetett begyújtani, utána már dolgozott a kéményhuzat a felszálló meleg gázokkal.
Érdemes az áramlásokkal foglalkozni, köszönöm, hogy megosztottad a fórummal.
A módosított égőterű kazánnál nem volt áramlási probléma, hosszú egyenes szakaszok és zömében 90°-os nagyobb ívű fordulók, az elnyújtott szűkített égéstérbe "S" alakzatokba haladva égnek ki a fagázok, és nem rögtön a hőcserélőbe a kéménybe kerülnek. A samott terelős kazán három szintje közvetlen egymás felett helyezkedik el, zömökebb, hő tömörebb lett az egész égéstér.
Elmés egy berendezés! A táguló emelővel már kísérleteztem és jobb a hatásfoka mint a simának, csak annyival azért nem, hogy meg érje kínlódni a kúppal.
Az én kályhám nem tartalmaz semmi misztikusat, de még bonyolultat sem. A mostani kinézete azért ilyen, mert már többször át kellett alakítanom és hogy az adott célt elérjem inkább hozzá építettem, mint előröl kezdjem az egészet. Az az, három részen áramlik lefelé az emelőből kilépő hő, én meg csak egy helyen, a hátulján engedtem ki először, így a két oldali vissza lett fogva kicsit és ez sokat fojtott a működésén. Most utólag kötöttem össze a két oldalsót meg a hátsó részt is így már nem fojtom le annyira a gázokat.
Az elve: mint egy rakétakályhánál, fel kell gyorsítani a keletkezett gázokat egy emelő csővel, így szívás keletkezik a tűztér felé, meg persze nyomás a kémény felé. kicsit leszűkíteni a belépő részét, így a szívás még koncentráltabbá válik és itt, meg előtte levegővel keverni a forró füstöt hogy újra tudjon égni. Az emelőcsőből kilépő gázokat meg már lefelé lehet áramoltatni a keletkezett nyomásnak köszönhetően így azok rendesen le tudják adni a hőt. Természetesen mindezt minél egyszerűbben, mert minél egyszerűbb, annál hatékonyabb.
A gyakorlatban már nagyon szépem működik az elméletem, de sok a megoldásra váró, hogy tényleg hosszútávon használni is lehessen.
Ilyen az anyag szükséglete, hogy mit miből kell készíteni, hogy az ne égjen szét, de a funkcióját azért el tudja látni. Most még az egész emelő, levegő keveredést előidéző részét sima vasból készítettem, valószínűleg valami más megoldást kell találjak a hosszútávú használhatóság érdekében. Ezért van még bőven fejlesztgetés rajta. Addig meg a jól bevált rakétakályhát, esetleg egy batch box-ot használunk.
Van egy érdekes angol fűtőberendezés: https://www.youtube.com/watch?v=_wpFaFMOzbQ a táguló kúpos "emelőcsöve" mellett elmésen rövid úton visszavezeti a füstgáz kb. 1/7 részét a gázosítóba.. Nálad is valami hasonló történik az új kályhában..? Ha 3/4 óra működés után alig volt meleg a füstcsöved, nem lesz kondenzvíz lecsapódás a kályhában a "túlzott" hőkivételtől? CO2 és vízgőz a tökéletes égés végterméke. Maga a vízgőz megfelelő kis mennyiségben táplálja javítja az égést. A magas hőmérséklet hatására H2O gőze disszociál -> H és OH majd tovább hevülve O és H szabadul fel. Hidrogén gyorsan ég, az oxigén táplálja az égést. Ez működik 2T és 4T belsőégésű Otto és Diesel motoroknál, de a fűrészporos kályhám is kapott anno a levegővel minimális vízpárát. Mikor nagyon beindult, mindent lezártam, mégse csillapodott addig, míg a vízpárát is el nem vettem tőle.
Gratulálok az új módosított kályhához! Samottozott tűztér. Az emelőcső feletti "kúpos - gúla" borítás alatt plusz szekunder levegőt melegítesz, vagy össze van kötve az előző verzió merőlegesen rákényszerített szekunder levegő furataival, vagy van még plusz furat feljebb is az emelőcső felé? Az égőtér hátulján középen a függőleges 20x40-es zártszelvény szintén primer égési levegőt melegít és az emelőcső aljára elé tereli a lángba? A kályhából kilépő füstcső előtt meleg levegős áramlású hőcserélő van, vagy égési levegőt melegítesz vele?
Üveges ismerősömtől származik a leírt infó. A rendes hőálló (most nem jut eszembe a neve) azt hiszem, 40 pár ezer Ft/m2. Ezért szokták nagyüzemileg inkább edzeni a sima üveget. Egyébként szerintem teljesen jó lehet egy kiszuperált gázsütő ajtajából, vagy akár halogén lámpa előlapjából kiszedett üveg is.
Közben sikerült kis időt szakítanom és befejeztem a saját ötleteimet megvalósító kályhámat. Úgy tűnik, működik mint egy doxa óra. Ma eléggé meleg is volt, meg direkt nem tettem rá füst csövet hosszabbat, hogy ha így is fog rendesen (füst nélkül) üzemelni, nyugodtan bevihetem a lakásba. Ha az éles tesztek is ilyen jól fognak sikerülni, azt hiszem ez lesz a nyerő megoldás akár vízmelegítéshez is, csak ez utóbbit én inkább dupla falú borítással készíteném. Szerintem úgy hatékonyabb lenne, mint a csőspirálos megoldás. Az etetése nagyon kényelmesnek tűnik, megeszik szinte minden éghetőt és el is égeti a füstöt. Gondolom, ha a kémény kicsit még rásegít, még jobb lesz az égése. A meleget is sikerült meglehetősen hatékonyan kivenni belőle, mert kb 3/4 óra üzemelés után kezdett csak kicsit melegedni a füstcső, holott a kályha már javában ontotta a meleget mindjárt a begyújtás után kicsivel. Itt van róla egy rövidke videó: https://youtu.be/LPQ4LzTP8J0
Nekem is tetszik, van fűrészporom forgácsom és a Te üzemanyagod is rendelkezésre áll. Árpibá belső hőcserélős verzióját házasítanám az előmelegített levegőt alkalmazó nagyméretű etetővel. Annyiban módosítanám, hogy az etető eleje is dupla falu lenne a primer levegő részbeni előmelegítésével, csak itt a primernél fentről szívná a lemez mögé a levegőt és lent a melegített levegő táplálná a tűzalagútba a tüzet..
Láttam hasonló rakéta kályhát, ott kb. 2cm távolságba, hosszába 2cm magas 1mm-es lemez csíkok voltak a levegő útjába hegesztve, a meleg lemezek jobban felmelegítették a levegőt..
115-ös vagy 125-ös rozsdamentes csövet lehet venni méterbe a jofog.... 2.5 v. 3mm vastag, füstcső 130-as 2mm-es 1m-es árba megvehető + szállítás, CO-val behegeszted, és tartós emelőcsöved is lesz hozzá, vagy a hőálló beton.. Árpibá szerintem helytakarékosságból és tartósság okán választotta a rozsdamentest, az egész kályha - kazán 25x25 max. 30x30cm alapterületű lehet + az etető kinyúlása. A hőcserélős ( vízteres ) rakéta kazán emelőcsöve nincs szigetelve, a légfűtéses változatnál állítólag kapott pár cm szigetelést.
A szélvédő az edzett üveg, a sütők üveg eleje az már elvileg hőálló üveg. Vagy van ötleted mi lenne még jó hozzá?
A rendes hőálló üvegnek bírnia kell, csak az olcsó edzettek nem bírják, na meg amit először rátett, valami edény tető, az sem bírta. Darabokban ott van a földön. Egyébként, nekem nagyon tetszik az egész kályha. Nagy a tűztere, mégis rakéta és nem utolsó sorban kályha formája is van. Elgondolkodtató, hogy nehogy megpróbáljak egy hasonlót kivitelezni. Annál is inkább, mert az enyémnek könnyen le lehet szedni az etetőjét és így csak azt kellene újat készítenem valami ilyenre.
Az emelőcső feletti tető alatt van egy hővédő 3-as 4-es max. 5-ös lemez, rendesen elvetemedett és a hegesztése is elengedett a feszültségtől.. Arra kíváncsi lennék milyen üveg az, ami bírja az emelőcső feletti hőt.. a távolság kb. 2.5-3"
A videó utáni beszélgetéseket lefordítottam, kérdezték tőle meddig ég egy töltet?
Fűrészporral 1.5-2 órát, utána tesz rá 4 nagy hasáb fát, azzal 8-10 órát működik.
Az, hogy a levegőt ügyesen előmelegíti, eleve hatékonyabb az égés, kevesebb hamu is marad, de valóban nem láttam hamutartót, viszont az etető alapterülete is nagy és gyorsan leszerelhető kivehető az emelőcsőről. Vagy kihűlés után egyszerűen kisepri a hamut az etető primer levegő nyílása felé.. V vagy U alakú etető alsó rész egy hamutartóval erre is megoldás lehet..
Nekem a fűrészporos kályhám belső fix dobja Ø 30cm volt, a rostély feletti része 70cm, amikor leégett a töltet, a 8cm magas rostély alatt a terelő lemez közepén kúp alakba volt a hamu, még járt alatta a levegő. Kivettem a rostély majd a hamut egy derékszögű íves lapáttal. A tető illesztése szoros volt az átfedés 4cm, lehetett vele birkózni a levételnél, ezért is tetszett a 2. videó megoldása, a hőálló üveg tető szintén.
Írta még a videó utáni beszélgetéseknél, az etető belső része vetemedett neki, de csak 4 hónapra készítette el gyorsan kísérletképen. A saválló lemez nem volt túl vastag, talán 1mm volt csak, és a készítésnél az 1. videónál látható volt nem volt sehol merevítés távtartó sem a külső lemezfal felé..
Ja, meg elfelejtettem hozzáírni, ami még szerintem fontos, hogy nincs neki hamutartó része, így eléggé körülményes, vagy inkább, nem is megoldható a folyamatos tüzelés. Viszont sokkal egyszerűbb elkészíteni.
Nagyon ügyes! Egyébkén kicsit hasonló megoldás van az enyémben is, csak nincs ennyire kifinomítva. Viszont itt is a belső része teljesen saválló anyagból van készítve.
A melegítés fontos, hogy biztosan begyulladjanak a keletkezett gázok. Ugyan ilyen fontos a keveredés (turbulencia) is, de nem okvetlenül a vortex hatással kel, vagy inkább lehet megoldani. Inkább, (hatásosabb is) a gázokra merőlegesen ráengedni, rákényszeríteni az előmelegített levegőt. Így sokkal hamarabb megtörténik az újra égésük.
Mindez így van a vortex hatással, de a gyakorlatban nincs sok jelentősége egy rakétakályha működésénél. Nagyon sokat kíséreltetem vele. Igazából azon kívül, hogy jól (érdekesen) néz ki ha a lángot nézzük, semmi működési szerepe nincs! Pedig eleinte sok gondot fordítottam rá az építés során, hogy forogjon az emelőben a láng a jobb égés érdekében, de rá kellett jönnöm, hogy tényleg semmi haszna. A vissza (le) áramlásnál viszont már meglehetősen sok szerepe van, mert ha legalább egyszer körbe tud fordulni leáramlás közben, az annyit tesz, hogy sokkal tovább melegíti az oldalát a kályhának, mivel megnő a hő átadás ideje és így lényegesen több meleget tudunk kinyerni belőle. Sőt a klasszikus "J" alakú rakétakályhánál még a plusz (szekunder) levegő hozzáadása sem nagyon lényeges, ha jók az arányok, teljesen szuperül működik nélküle is. Persze azért jó, ha van, mert jobban lehet vele játszani, hogy mennyire égjen.
"Nem volt semmiféle vortex hatás, vagy hasonló levegő manipulálás és így is nagyon jól működött." Elhiszem, nem vontam kétségbe. Árpibától függetlenül anno a fűrészporos kályha üzemeltetésnél a kísérletezés közben én is a vortex hatás előnyeivel szembesültem, és tudatosan kezdtem alkalmazni már. Forgó fáklya önmagában is gyönyörű látvány volt.
Itt egy kis ízelítő a turbulenciáról ( vortex hatás ) , jól keverednek a fagázlángok az égési levegővel: 0:14-0:27 Árpibá videója jól szemlélteti: https://www.youtube.com/watch?v=14JYe20GVgQ&t=4s
A tűzalagút végén a bal oldalán az emelőcső találkozásánál van egy kb. 45°-os szögű laposvas behegesztve, ez segít az emelőcsőnél a lángperdítő hatás kialakulásában, így a forgó fagázláng jobban keveredik a meleg égési levegővel, tökéletesebb az égés.
Árpibá több ponton is alkalmazza a vortex hatást rakétakazánjában..
https://www.youtube.com/watch?v=K5jOPkRY4Q0&t=6s 11:26-tól látható a belső hőcserélője, az emelőcső feletti szárnyak is tovább perdítik az emelőcsőből kilépő forgó fagázlángokat, sőt a réz cső spirál menet ereszkedése szintén a forgó fagázlángok irányát követik.. Az eltolt füstgáz kivezető csonk a kályhacső csatlakozásnál szintén ezzel a mozgással van összhangban.
A Lada korszak ismerős, én is rengeteget javítottam nekik, péntekenként rajzottak fel Bp.-re.
Az enyém dupla hordós volt 2-es lemezből készült, a belső hordóba volt a fűrészpor, a külső hordó 5cm-el nagyobb sugarú volt és 10cm-el magasabb a belsőnél, itt fordult vissza a füst, mint a rakétánál, és a külső hordó aljánál lépett ki a füst. Nálam felülről, de alsó begyújtás volt, és a vortex hatás után gyönyörű forgó fáklyával működött. Lentről égett felfelé, ahogy a rostélynál fogyott a tüzelő, úgy csúszott lassan lefelé a tömörített anyag. A tömés végén a fűrészpor tetejét hamuval szórtam meg, így az nem égett a tetején. Érdekes amit írtál a felső begyújtásról. Írtam, égés áramlásban, az lenne a logikus, fentről begyújtod, lentről kap friss levegőt, az égésnek lefelé kellett volna húznia a kürtőbe a levegő irányába.. Nekem a levehető tetőn a közepén egy plusz Ø 13cm tetőt is volt, amin még volt egy Ø 8-as furat is, ezt egy 10-essel le tudtam takarni.. Itt remekül látszott a tűz, és ha nem takartam le, itt plusz szekunder levegőt is kapott a láng. Volt, hogy a furat nyitva maradt, magasabb hőfokkal is üzemelt olyankor. Maga a kályhacső talán 3m hosszú volt csupán, de mivel a füst visszafordult a belső dobról a külső dob fala mellett, és csak a külső dob alján ment ki ( hasonló rakétás "működés" ) így jól megfogta a hőt ez is. A kémény csak fehéren gőzölt, füst nem volt, a begyújtásnál minimális. Nyers forgáccsal fűrészporral tényleg jobban működött. Próbaképpen leszárítottam, hogy magasabb lesz a hőértéke, akkor nem állt úgy össze, rövidebb ideig égett, viszont nagyobb hőt adott le, de hajlamosabb volt a beomlásra.. Na ez a része már veszélyes, elkerülendő.
Nem mértem, de kb 2cm a falvastagsága. Viszont minden esetben még körülötte, kívülről is volt, van szigetelve még a samott is.