>>>"Valójában a helyzet az, hogy a felsőoktatás 90%-ára nincs szükség."
>>>Ezt alá tudod támasztani valami konkrét számítással/tanulmánnyal, vagy csak köptél egy hegyeset?
En sajat tapasztalatomat tudom, hogy az evek hosszu sora ota veszek reszt cegunknel felveteli beszelgetesekben es ha egy muegyetemistanak neadjisten belekerdezunk a tartalomba es nemcsak a metodikaba, akkor passz. Kedvenc kerdesunk: spline egyenlet. Orakig tud a spline waveletekrol meg a spline szurt neuralis halokrol beszelni, de egy egyszeru egyenletet nem tud. Meg egyutt kitalalni sem. Matlab nelkul egy tapodtat sem.
Azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy bezzeg a Vetiernel otost kapott.
Aztan lassan mar meg sem hivjuk a BME-seket.
Egressysek (!) meg a korabbi kandosok megis tudnak valaszolni, noha nem is tanultak ilyeneket.
Nem akarok vitatkozni veled, ez most nem a Jó Tanár-Rossz Tanár topik. Igen, szoktak a tanítványaim is hüledezni, hogy Neumanntól kezdve mennyi tudósunk végzett a fasori gimnziumban, ami akkoriban világhírű volt. De nézd meg a tudósaink szüleit: nem hergelték otthon a gyerekeiket, ha a Tanároktól (akár testi) fenyítést kaptak. (Már kapásból bennlakók voltak annak minden előnyével és hátrányával -ajánlom: Móricz: Légy jó mindhalálig c. művét) Merthogy előfordult fenyítés, afelől nincs kétségem. Megtiszteltetésnek vették, hogy oda bekerülhettek.A tudás akkori letéteményesei a papok és a falusi tanítók voltak (század elejéről beszélek) a szülők szakmailag sem érezték, hogy jobban tudnának valamit a tanárnál. Volt valami alázat és tisztelet a tanárok iránt. Most minimális sincs. Nem kézcsók és virágcsokor kell nekem, csak minimális -mint minden ember irányába- tisztelet, mondjuk, hogy közbedumálás és tudatos rendzavarás nélkül megtarthassak egy órát. De ez a mostani gyerekekből sokszor hiányzik. Persze ugyanúgy visszadumálnak a szüleiknek, mint az idős embereknek a buszon, vagy mint nekem órán. Nyilván kezelem, ahogy tudom, de egy alapvetően motivált gyereket (leendő tudósok, stb.) ne keverjünk már össze a mostani kb. 90%-kal.
Miért, egy általános iskolában mennyivel van több biológiából? Nem tudom most hogy van a mi időnkben 6-ban kezdtük a biológiát és a fizikát is, de talán még a földrajzot is. De pl. a történelmet is egy évvel korábban, a heti órászomok meg közel azonosak volta kezeknél.
A Kádár időkben volt a támogatott, tűrt és tiltott humán kategória, ami végsősoron macerás, mert valamilyen szinten meg kell nyerni ezeket a piszok libsi-komcsi-emberféle szarrágókat.
Mindig van mit fejleszteni tovább:
legjobb ha nem képezünk ilyen kártékony jószágokat, igy nem kell velük kiegyezni, meg türni, meg tiltani, meg efféle hülyeség.
Tőccsünk kóbászt és csápoljunk a focinak.
Egyébként imádom a (jó) focit és szeretek hurkát-kolbászt tölteni(mégpedig kurva jót), de ha egy rendszer sunyin csak erre terelne, mint birkát az akolba, utálnám.
Önmagában véve a biológiának is akkora az óraszáma, mint a fizikának és kémiának.
Ami általánosban előnyt jelent, hogy az 5-6. osztályos természetismeret tárgyat többnyire a bioszosra (ritkábban földrajzosra) osztják rá. Fizikából és kémiából viszont csak a 7-8. marad.
Bezzeg az igényes középkorú szakik, akik képesek felvenni úgy a nadrágjukat, hogy a fél fenekük kilógjon! Milyen kulturáltan tudnak részegedni a kocsmában!
3 szakos vagyok. Kötelező óraszámom: 22 óra. 1 gimis osztály óraszámai: matek: heti 4ó, fizika: heti 2ó, info: heti 1,5ó. Mivel nem minden évfolyamon van fizika és info és ezek nagyon alacsony óraszámú tárgyak, sok osztályt kell tanítanom. Nem is érdemes belemenni, hogy miért nincs kedvük a gyerekeknek a mérnöki szakhoz... Elég az óraszámot megnézni, aztán a "kedvcsináló" fizika szaktantermeket (az meg mi?) a lerobbant felszerelésekkel. (Okés, van amit lehet sufni-cuccal demonstrálni, de pl. áramköröket összerakni, azt nem.) De leginkább az óraszámmal van gond: egyik órán bemutatsz egy kísérletet, másikon megbeszélitek, jövő hétre elfelejtik.
És igen: egy csomó felesleges dolgot tanulunk az egyetemen. Mert egyre kevesebbet kell belőle alkalmazni. 10 évvel ezelőtt tanítottam az ellipszis egyenletét, tudták mi az a parabola (ezek persze fizikához is jók lennének, pl. a csillagászatban), mire visszajöttem gyesről, az egyenes egyenletéből is megbuknak. A többit ki sem ejtjük a szánkon. Tényleg: miért is tanultuk? Tőlem mondjuk már nem veszik el...
Szóval a mérnökképzés azért az általános iskolai természettudományos tárgyak "megbecsültségével" kellene kezdődjön, aztán jöhet egy célirányos középsuli, mert a sima gimikben nincs meg az óraszám a továbbtanuláshoz.
Én ezt értem, nem is egy szakot szoktak ezek felvenni, de ettől ez még nem jó. Ráadásul más szakok nem ilyen népszerűtlenek, kifejzetten a fizika és a kémia oktatással lesz baj idővel, ha nem változtatunk valamit. Vagy majd szólnak nekünk ipari dolgozóknak, hogy nem lennénk-e vendégoktatók? Általános iskolákban azért ez nem nagyon megengedhető, mert ott még nevelni is kell, oda pedagógus kell.
egy fizika szakot végzett valaki, ha nem végzett matekszakot, el se tud helyezkedni teljes állásban, mert nincs ki az óraszáma. miért menne tanárszakra, ha még azt az alacsony bért se keresi meg, illetve ha kb ugyanolyan képességekkel/tanulási teljesítménnyel társadalmilag megbecsültebb diplomát szerezhet?
Én ezt értem de évenként hat fő akkor is vészesen kevés. Kisebb településeken az általnos iskolákban így is csinálnak mindent, hogy meglegyenek a tantárgyak tartva. Az általános iskolai fizika nem egy nagy csuda, de oda is fizika tanár kell, ezért nagyon kicsi ez a létszám.