Éjféltől sztrájkolnak a BKV-dolgozói, miután a késő esti tárgyaláson sem tudtak megállapodni a bérekről és a kollektív szerződésről. Hajnaltól - határozatlan ideig - nem járnak a buszok, és bizonytalan lesz a villamosok, a trolik és a HÉV-ek közlekedése is a fővárosban.
Nem is tudod, milyen nagy igazságot mondtál ezzel.
Dehogynem:)
Tényleg, nem kellene sztrájkolni a Raiffeisen Bank ellen?
Egy banki ügyfél nem tud sztrájkolni a bank ellen, legfeljebb a banki alkalmazottak... Egyébként ha engem kérdezel, én szimplán államosítanám a többi multibankkal egyetemben :)))
Elmúlt a sztrájkveszély a BKV-nál 2010.01.20. 00:01 - MTI Megállapodott a BKV menedzsmentjével a cég 26 szakszervezete kedden késő este a kollektív szerződésről, és a korábban munkabeszüntetést hirdető szakszervezetek visszavonták a sztrájkbejelentést.
A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke az MTI-nek megerősítette, hogy megegyezésre jutottak. Gulyás Attila elmondta: a megállapodás szerint a kollektív szerződésben szabályozzák az egészség- és magánnyugdíjpénztári 3-3 százalékos munkáltatói hozzájárulást, de a pontos mértékről évente egyeztetnek a bértárgyalásokon. A dolgozók kapnak havonta 6 ezer forint értékű melegétkeztetési utalványt, illetve az év végén 45 ezer forint értékű ajándékutalványt - tette hozzá. Kitért arra, a 3 százalékos támogatás köre kibővülhet, de erről a bértárgyalásokon egyeztetnek tovább.
Mivel a szakszervezetek aláírták a 2010-től érvényes kollektív szerződést, a korábban sztrájkoló 14 szakszervezet visszavonta a sztrájkot, amelyet a vasárnapi megállapodás után csak felfüggesztettek
Némely dolgokat tulajdonosként birtokolva elviszik a hasznát, némely dolgokat megszeretzet, majd mint fölös konkurrebciát, felszámolták. A Nyugatnak Kelet-Európa nem konkurreciának kellett, hanem felvevőpiacnak és olcsó munkaerőnek... ez mára szerintem a legtöbb ember számára tiszta...
Ugye, azóta még jobban eladósodtunk, úgy, hogy közben még a nemzeti vagyon jó részének is pluszban lába kélt, tehát manapság már sok sebből vérzik az a sablonos megállapítás, rendszerváltást megalapozó mítosz, hogy mert bezzeg a 70-es, 80-as évek életszinvonal dinamikája, amit bezzeg most... és abszolút szubjektív módon én Fekete Jánost - ugye róla beszélsz, a Vidám Szimpad Karinthy-gyűrűs kabarészerzőjéről úgy mellesleg, kevesen tudják, hogy a 80-as évek politikai kabaréinak nem kis részét ő írta:) - nagyságrenddel jobb közgazdásznak tartom Bokros Lajosnál. (emberileg meg egyiket se ismerem, hogy véleményt mondjak a tisztességes vagy tisztességtelen dolgaikról, szándékaikról)
"az eldobhatóság viszont szvsz gőgös lenézésre utal."
Nem feltétlenül.
7-es buszt is lehet sokféleképpen vezetni és nem attól lesz valaki jobb 7-es buszvezető, hogy önmegvalósítás céljából Soroksárra megy.
Minden munka eredményén meglátszik, hogy a lehető legjobban (és ha sikerült, akkor másnap még annál is jobban) akarják elvégezni, vagy pedig "ezeknek jó lesz ez is, és különben is, mit akarnak ennyiért" mentalitással végzik el.
Az utóbbi az eldobható kategória, az előbbit még a 7-es busz vezetőfülkéjében is megbecsülik.
Más kérdés, hogy az utóbbiak fúrják az előbbieket, mert akkor még a végén mindenkitől magasabb nívót várnának el, és akkor mi lenne ezzel a szegény nemzettel ...
Ma késő este megszületett a kollektív szerződés a BKV-nál, a megállapodás aláírásával a szakszervezetek visszavonták a sztrájkfelhívásukat - értesült a Népszabadság.hu.
A következő napokban az idei évre vonatkozó béremelésről folyik az egyeztetés a közlekedési vállalat menedzsmentje és az összes érdekvédő tömörülés között.
A bérek sosem látott mértékben nőttek a rendszerváltás után
Engedd meg, hogy ezen visítva röhögjek. A reálbérek a rendszerváltozástól máig olyan 15-17% körül nőttek (volt 18% is, de ma ujra csökkennek) szóval kevésbé, mint évi 1%. Ez mélyen alatta van a mondkjuk 1965-1985 közötti reálbér-növekedésnek. Nagyon mélyen alatta... abban a 20 évben kb megduplázódtak.
A plazmaTV meg rossz példa, mert abból ritkán, 1 db-ot fogyasztunk, és nem is alapvető a megélhetéshez. (nekem sincs, és nem is kellene, jó, a hagyományos Orion...)
Viszont a modelled arra jó, hogy szemléltesse miről van szó, arra, hogy ebben a szisztémában - ahogy magad is említetted - a trickle down economics:) - szóval a lecsurgás érvényesül, ha a legfelső szint telítődőtt plazmaTV-kkel, akkor elér a felső középhez, azután az alsó középhez.... tarara...
A lecsurgás alapvető tulajdonsága az, hogy minél lejjebb megyünk, annál kevesebb jut belőle... holott fordítva kellene lennie... és eljutottunk Sen-hez meg a jóléti közgazdaságtanhoz:)
Az 1-2 havi munkabér az kártérítési plafon a munkáltatónak gondatlanságból okozott kárért.
De a szándékosságra nincs ilyen plafon -- jól is néznénk ki.
Ha csak egyszerűen nem elég jól dolgozik a valaki, akkor 1-2 figyelmeztető kör után szépen el lehet bocsátani.
OFF:
Az egy másik kérdés, hogy szerintem a rendes felmondások legalább 90%-át simán meg lehetne támadni bíróságon és meg is nyerné a munkavállaló.
Mert sok ostoba, pökhendi magyar cégvezető nem tartja be a felmondásra vonatkozó szabályokat.
Őszintén szólva csodálkozom, hogy nincs tele az Expressz ügyvédi hirdetésekkel: "Elbocsátották? Pereljünk! Ha nyerünk, felezünk -- ha veszítünk, nem fizet semmit!"
Na ya... hát szerintem a vasút (meg általában az összes felsorolt dolog) esetében a II. VH-ra készülődés időszaka a devalválódás kezdete... akkor ugyanis hirtelen megnőtt a szakemberek iránti igény, annyi szakember meg nem volt, ergo felvettek, akit találtak, és fizettek, amit fizettek... azután ezt tovább rontották a háborús veszteségek, azután tovább rontották a Rákosi-éra hülyeségei, stb.... és elérkezünk a mához úgy, hogy közben nem volt egyetlen igazi, tartós fellendülő korszak se...
Te Puskás Öcsi vagy a magad szakmájában -- akkor nem így néznéd a dolgokat, szerintem.
Nem is akarok Puskás Öcsi lenni... az ugyanis folyamatos küzdelem, és az emberek többsége nem akar folyamatos küzdelmet. Normális mennyiségű és minőségű munkából való normális megélhetést akar, létbiztonságot.
hanem? az én helyeimen az utóbbi 2 évben olyan 20%-os nominálbércsökkenést érzékeltem, és ezt csak úgy tudja megcsinálni egy munkáltató, ha fel tud venni ennyiért is embert, vagy ami még jobb, felvesz egy embert uannyiért mint amennyiért egy embert foglalkoztatott eddig másfél-két ember munkájára. persze ez nagy fluktuációval jár
A mai korra jellemző, hogy általában a legtöbb tényleges felelősséggel járó állásokat (EÜ, pedagógus, tömegközlekedés és tsai) fizetik meg a legkevésbé, ezzel szemben a névleges felelősséget (kirívó példa: politikus) meg a legjobban.
Ezt a gondolatot nem felyeztem be, hogy világos legyen: szóval, ha a bérek nőnek, azzal a különbségek csökkennek a társadalomban. Ha viszont az árak csökkennek, akkor a különbségek nőnek mert volomenében a szegény fogyaszt kevesebbet, és a gazdag többet... nem tudom, világos-e a különbség.
amennyire én tudom, a felelősségi viszonyokat tisztázza a munkaszerződés, az átlagos munkavállaló az mt szerint kb. 1-2 havi munkadíjának megfelelő összeg erejéig felelős, a menedszerszerződésekben ennél durvább feltételek vannak, jóval több pénzért.
