Ebben a topikban az eszmecsere a következő játékszabályok szerint történik:
1. A legutolsó hozzászóló kérdésére mindig választ kell adni a következő hozzászólónak, de választ adhat korábbi kérdésekre is.
2.A hozzászólást egy újabb kérdéssel kell zárni, mivel a topik újabbnál újabb kérdésekre épül.
3. A kérdések elsősorban vallási és filozófiai témájú kérdések legyenek, persze tudom én, hogy filozofálni bármiről lehet:)
"Te milyen gyakran jársz élő előadásra? Hova/kihez?"
Régebben gyakrabban jártam, most, hogy hétvégén dolgozom, már sehová, mert az összes szinte ekkor van.
Váradi Tibire elmennék megint, Bíró Déneshez,( az ő előadásaik inkább tanfolyamok) , vagy megnézném AJ. Christiant, hogy csinálja mostanság. :)
(csak halkan írom le, nehogy más is meghallja, TM-et is elvégeztem, igaz, ez csak most jutott eszembe, hogy más topikban áll a bál az ilyesmiért. :D :D )
Mintha szeretnék tanulni, ismereteket szerezni, de nem csak olvasás által.
Egy agykontroll is szóba jöhetne, ez nem a tudás, hanem inkább a hangulat miatt.
Állítólag Domján László úgy tartja, hogy sírnak a résztvevők, olyan jó.
Csak hozzá mennék, ha.... :)
Van-e valami konkrét dolog, ami a spirituális érdeklődésedet kiváltotta ?
Egyáltalán nem járok előadásokra, neten hallgatok ilyesmit.
Balogh Bélát, Szabó Péter pszichológus beszélgetőtársait, Chong An Sunimot, Őrlős Gábort hallgattam az utóbbi fél évben, mármint tőlük ezt-azt, meg az általatok ajánlott Tollét, Neville Goddard-t.
Egyelőre nincs tervben élő előadás.
Te milyen gyakran jársz élő előadásra? Hova/kihez?
Hasonlóan vagyok vele, mint te :), szerintem (is) az álmaim a legjobb utazások .
Volt nem régen egy, nagyon megijedtem tőle, gyorsan kértem tanácsot, mert bár én is találtam megfejtést, azonban a segítőm szerint az álom még túl is szárnyalta az én elképzeléseimet.
Nem jó álom volt, és nem, nem árulom el, mi volt az. ;)
Kötöttem sokáig, elég jól ment, gondolok rá gyakran, magáért az élményért, nem is a végeredményért kellene elkezdeni újból .
De hát most inkább olvasok.:)
Ki volt (van) az a most élő személy, akinek az előadásait szívesen látogattad ?
Általánosságban, nagyon nem esek hasra az igyekezettől, hogy visszapillantgassak.
Nyilván benne van, hogy nem is mozgok ilyen közegben, ilyen emberek vagy lehetőségek között, de ha szembejönne és rámtukmálná magát, azt hiszem, nem állnék ellen, ez is egy tapasztalat. De gyanítom, előbb (és többször) utazom álmomban, vagy valami hasonló (természetes) állapotban, mint ilyen 'szervezett' reinkarnációs utazásban.
Van olyan művészi jellegű tevékenység, amit szívesen csinálsz (akár csak amatőr szinten) és segít az itt és mostban lenni, illetve a tudatalattidból felhozni dolgokat?
„Eltér-e a te sejtésed a tudomány jelenlegi sejtésétől?”
A tudománynak több verziós sejtése van a világegyetem jövőjéről. /tudod, kell egy B terv/
Az egyik befutó, a végtelen tágulással járó hő halál. A másik, a B terv, a ciklikus „reinkarnáció”, vagyis a BUMM sorozatok.
Magam részéről meg elégszem azzal, hogy egy végtelen téridőben végtelen sok lehetőség vár megvalósulásra. Ha ÉN is közöttük leszek, már nem éltem hiába. Az optimisták generálják a jövőt. :))
Az nyilvánvaló, hogy az embereknek ideológiáktól függően sejtéseik vannak a jövőről. De ez nem tudás! Amit hiszek, az nem biztos, hogy igaz. Amit tudok, az nem biztos, hogy jól tudom, vagyis hogy igaz. Mindent az IDŐ igazol. Mi csak úgy „benne vagyunk a krédóban”. Ezért találtuk fel Istent igazodási pontként.
„Az egyiptomi teremtéstörténet nem tudom, hogy hogy jött ide, de ha Ra miatt gondoltál rá, akkor még inkább meg kellene nézned azokat a könyveket.”
„Kezdetben nem volt sem ég, sem föld, sem élők, sem holtak nem voltak, az alkotó és romboló elemek is dermedt tétlenségben nyugodtak Nun isten örvénylő mélyén. Nun volt az őselem, az ősvíz formájában létező istenlény. Az ő alkotórészeiből keletkezett a mindenség. Az ősvíz tükrét sűrű sötétség borította, mert a fény szent forrása is Nun keblében pihent. És az istenek létrehozója, a hatalmas Nun megteremtette a napvilágot.”
Az én értelmezésem szerint, az őselem, az ősvíz, nem más, minta dinamikus téridő-struktúra, az energia első „sötét”, anyagtalan megnyilvánulási formája. Amikor az istenek létrehozója, a hatalmas Nun megteremtette a napvilágot, vagyis az anyag tömeg nélküli formáját, megjelent a fény, (Nefertum felnyitotta szemét.) Majd előhívta az őshalmot, a gravitáló szilárd anyagot, (megteremtette Maatot, a mindenség törvényét, az igazság istennőjét) a fizika törvényeit. A többi, már az evolúcióra lett bízva. Most itt tartok az agyalásban. Mi erről a véleményed?
Kedves justNick! Bizonyára nem vagyok annyira olvasott, mint Te. Azonban az Egyiptomi teremtéstörténetről is olvastam. Az ismert teremtéstörténeteknek van egy közös nevezőjük, mégpedig az, hogy más okokra vezethetők vissza. Nehéz a választás az okok közül. Szimpátia, vagy előítélet kérdése. A metafizika azonban túl van a tudomány illetőségi körén, ezért nem tudok egyértelműen nézőpontot, vagy állást foglalni. Megint az a fránya bizonytalansági reláció.
Kicsit olvass utána, hogyan keletkeztek ezek a könyvek (Ré az egység törvénye), mindjárt többet tudsz meg a forrásról és a módszerről, ahogyan keletkezett.
Nyilván nem ugrasz minden ajánlásra, de akkor hogyan akarsz képben lenni, hogy miről beszél a másik? Vagy úgy gondolod, hogy ezen a területen már teljesen képben vagy és nincs szükséged egyéb forrásra?
Lehet, hogy a KÖNYVEK íróinak a saját elmeállapota diktált, ami ugye elég változatos lehet térben és időben elhelyezve, mivel ők is magukból indulnak ki. Ha tudnák, hogy KI az aki diktál, akkor arról is tájékoztatnák a „nagyérdeműt”, hogy a diktáló hol van, és mikor. De erről csak annyit mondanak, hogy az öröklétben, a végtelenségben, amihez mi nem tudunk viszonyítani. Megint az átkozott relativitás.:(
