"Fiatal véreim, határokon innen és túl, idegen föld elhagyatottságában, az otthoni kényszerűségek sivárságában, rabságban, elnyomatásban, ahol csak vagytok: hozzátok szólok. Súlyos idők nyomása nehezedik lelkemre s mondanivalómat hosszú esztendők gondja s tudása érlelte. Ti vagytok a nemzet jövendője. Veletek él vagy pusztul a magyar. Amit ehhez az egyszerű történelmi tényhez hozzáfűzni kívánok, azt fogadjátok szeretettel, mint ahogy szeretettel csordul a szivemből....
Életrevalók vagytok. Életrevalóbbak, mint mi voltunk a ti korotokban. Okosabbak is vagytok, óvatosabbak és mérsékletesebbek. Megértőbbek egymással és idegenajkú embertársaitokkal szemben. Az élet tanított meg erre. Látókörötök szélesebbre tágult a történelem viharverése folytán. Minden lehetőségtek megvan ahhoz, hogy egy okosabb, emberiebb és talán szebb világot építsetek föl magatok köré, mint amilyen a mienk volt. Adja az Úristen, hogy így legyen. Mindaz azonban azon múlik, hogy megtudjátok-e őrizni és hajlandók vagytok-e vállalni azt a magyar lelki és szellemi örökséget, amit mi vért izzadva átmentettünk valahogy a különböző "izmusok" özönvizén a ti számotokra, hogy ne legyetek lelki koldusok egy özönvíz-utáni új világban. Ez az örökség a tietek egyedül és senki másé nem lehet ezen a földön. Ha ti eldobjátok magatoktól, örökre elvész. És nem csak önmagatokat fosztjátok meg valamitől, ami pótolhatatlan, de nélküle szegényebb lesz az emberiség is.
Nekünk magyaroknak az Úristen különösen gazdag és színes nemzeti örökséget adott. Az egész világon egyedül ez a mienk. Senki nem veheti el tőlünk, mint ahogy mi sem vehetjük át senkitől azt, ami nem illet meg minket. Hiába beszélünk angolul, franciául, spanyolul, németül, attól még nem leszünk sem angolok, sem franciák, sem spanyolok, sem németek. Az ő örökségük nem a mienk s ha majmolni próbálnánk őket, könyökkel betörni közéjük, mindössze a magunk egyéniségét, a magunk örökségét veszíthetjük el, az övéket soha sem vehetjük át. Gyökértelen idegenek leszünk az emberi világban s lelkileg elpusztulunk benne, mint a gyökerét vesztett fa.
Véreim, fiatal magyarok, jól-rosszul, de valahogy átmentettük számotokra azt a nemzeti örökséget, ami Isten rendelése folytán a tietek.
Átmentettük azt földrengésen, világégésen, nemzetpusztító, lélekgyilkoló nemzetköziség mesterséges tanainak szennyes özönvizén keresztül. Ha egyebet nem tudtunk értetek tenni, de ezt megtettük s becsülettel őrködünk fölötte, ameddig élünk. De a többi már a ti dolgotok és a ti felelősségetek. Egyet ne feledjetek el: amig magyarok vagytok s az ősi kultur-örökség erkölcsi alapján álltok, addig Isten által kijelölt helyetek és szerepetek van a világban. De ha eldobjátok magatoktól ezt az örökséget, ha magyarságotokból kivetkőztök, akkor senkik se lesztek, csupán egy halom szemét, amit ide-oda sodor a szél, míg végül is elmerültök a semmiben.
Én bízom bennetek. Áldjon meg mindannyiatokat az egy igaz Isten, kőszikla-örökségünk magyar Istene! "
a japán autószerelőt: Cseregumi Hamaroda a kínai telefonszerelőt: Nicsak Kicsöng a magyar belvárosi orvost: Dr. Ötker a kínai hentest: Csakmócsing Csüng a kínai taxisofört: Kup - Lung a mozigépész feleségét: Matiné a román olajtársaságot: Lej Mol a svájci alpinistát: Zu Hans a szénsavas uborkát: Traubi a szingapúri szakácsot: Kongabili Kajanuku a kolumbiai kábítószeres bűnszervezet vezérének lányát: Mary Juana a lengyel boltost: Mikornyitzky a lengyel kapust: Guriccsky a magyar autószerelőt: Bekő Tóni a magyar baleseti sebészt: Emberöltő a tréfás kávéfőzőt: Mokka mester Röntgen úr feleségét: Röntgenné Ultra Ibolya a görög kártyást: Namilesz Teosztasz a japán agglegényt: Maradoka Magamura a kongói fényképészt: Tekincsa Vakumba a kopasz japánt: Hayasima a kínai szakácsot: Vaj-ling a repülő tevét: Dromadár az álarcos rókakölyköt: Zorróka a görög pincért: Abrosz Tisztakosz a XXI. századi hajótöröttet: Robinson Cursor a borostás papot: Szőrzetes a cápát, amelyik állandóan az Antarktisz körül úszkál: Déli-shark az okos kisfiú nagyszülőjét: Agymama Kombi úr feleségét: Kombiné a japán titkárnőt: Icuka Decukima az eszkimó légitársaságot: Fridzsid-AIR az egyfülű manót: Mono a férfi sast: Pasas a jóllakott elefántot: Telefánt a pici rókát: Apróka a kövér fókát: Pufóka az arab kapust: Kapd El Hammar a tétova rovarokat: Mitévő legyek a bátor, mindenre képes kanalat: Merőkanál azt a ragadozót, amelyik bűnözőket eszik: Gonosztevő az éhes bálnát: Zabálna a telephely nélküli sportegyesületet: Sehol SE japánul a szép ruhát: De cuki hacuka! a kopasz teherautót: Tarifa az esőben elázott harci hímbirkát: Csatakos.
A gondtalan embernek nincs gondja, a gondatlan ember nem gondos, fiunkat az iskolába járatjuk, de jártatni csak lovakat lehet.
A nyelv maga a végtelenség. Minél tovább foglalkozom vele, annál inkább látom, hogy sohase lehet a végére érni. Csak vérünk érzi. Értelmünk mindig elámul, ha elemezzük és tudatosítjuk azt, amit vérünk érez. De ez az ámulat számomra az élet egyik legnagyobb gyönyörűsége.
"- Tudják, én szegény fiú voltam és gyermekkoromban anyám elszegődtetett a községhez disznópásztornak. Maguk most nevetnek, pedig a disznók előtt megemelheti a kalapját minden ember. Tudják-e milyen jó szándékú, becsületes állatok azok? Három éven át jártam ki a legelőre velők, tavasztól őszig. Megismertem őket. Hűségesek, tisztességesek. Értik? Szerettek engem! Pedig én nem is voltam disznó, csak ember... Nyelt egyet és egy pillanatig maga elé bámult a padlóra. Aztán folytatta: - Egy őszön makkoltatni küldtek föl a hegyekbe. Akkor történt, hogy farkasok kezdték kerülgetni a kondát. Volt a rám bízott állatok között egy, amelyik mindig külön járt a többitől. Egy rühes, sovány kis süldő. A többi nem tűrte meg maga között, mert, hogy maga alá piszkolt, fektiben. Mert a disznó nagyon tiszta állat, tudják-e, az elveri magától az ilyet. A konda szégyene volt ez a süldő. És éppen erre mentek rá a farkasok. - Reggel történt, alig valamivel virradat után. Éppen kitereltem az állatokat a karámból s álmosan dűtöttem neki hátamat egy bükkfának, amikor a visítást meghallottam. A kis rühes süldő megint valamivel távolabb túrt a többitől s azt cserkészték be a farkasok. Négyen támadtak reá egyszerre. De amikor én felütöttem fejemet a sivalkodásra, már valamennyi disznónak fönt volt a feje és a következő pillanatban az egész konda összeröffent s mint egy roppant fekete henger rohant reá a farkasokra. Képzeljenek csak el kétszázegynéhány disznót, tömötten egymás mellett, fölemelt ormánnyal rohanni, fújva és fogcsattogtatva! Szempillantás alatt elkergették a farkasokat s a kis rühes süldőnek néhány harapáson kívül semmi baja nem történt. Én pedig sokat gondolkoztam akkoriban azon, hogy miért is védte meg a falka ezt az egyet, akit amúgy is kitaszított maga közül s akit azután sem fogadott vissza soha. De csak most jöttem rá: azért, mert disznó volt az is. - Hát látjátok, ezért szeretnék disznó lenni. Mert irigylem a disznóktól a szolidaritást, ami az én emberi falkámból hiányzik. Mi tanokat hirdetünk és jelszavakat halmozunk jelszavakra, de közben mindenki csak önmagával törődik, nemhogy a kisujját is mozdítaná másért. Ha akkor, ott az erdőn, az én disznófalkám is úgy viselkedik mint ma az emberi társadalom: rendre az egész falkát fölfalhatták volna a farkasok. Mint ahogy az embereket is fölfalja rendre a gonoszság és az önzés." (Wass Albert)
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes számban kő a kő, többes számban kövek. Nőnek nők a többese, helytelen a növek.
Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek, Aminthogy a cső nem csők, magyarföldön csövek. Anyós kérdé van két vőm, ezek talán vövek? Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?
Csók ha adják százával jó, ez benne a jó. Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó? Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas, Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas. Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden, Mire mindezt megtanulod, beleőszülsz idegen.
Agysebész, ki agyat műt, otthon ír egy művet. Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tüvet. Munka után füvet nyír, véletlen sem fűvet. Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő. Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.
Több szélhámost lefüleltek, Erre sokan felfüleltek, Kik a népet felültették, Mindnyájukat leültették. Foglár fogán foglyuk van. Nosza tömni fogjuk. Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk. Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Főmérnöknek fő a feje, vagy talán a fője? Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője. Százados a bakák iránt szeretetet tettetett, Reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett. Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség. Nemekből, vagy igenekből született a nemiség?
Mekkában egy kába ürge Kába kőbe lövet, Országának nevében a követ követ követ. Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg s ridegen, Néha játszik, nem sajátján, csak idegen idegen. Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi, Asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi. Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát: Mit válasszon: a Fiatot, fiát vagy a fiúját?
Ingyen strandra lányok mentek, Minden előítélettel mentek, Estefelé arra mentek, Én már fuldoklókat mentek.
Eldöntöttem megnősülök, fogadok két feleséget. Megtanultam, hogy két fél alkot és garantál egészséget. Harminc nyarat megértem, mint a dinnye, megértem, Anyósomat megértem, én a pénzem megértem.
Hiba mentes mentő vagyok, Szőke Tisza mentén mentem, Díszmagyarom vízbe esett, Díszes mentém menten mentem.
Szövőgyárban kelmét szőnek. Fent is lent, meg lent is lent. Kikent-kifent késköszörűs lent is fent meg fent is fent. Ha a kocka újfent fordul: fent a lent és lent is fent.
Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött, Hagyma lapult kosarában, meg egy adag kőrözött. Fölvágós a középhátvéd. Három csatárt fölvágott. Hát belőle vajon mi lesz? Fasírt-é vagy fölvágott?
Díjbirkózó győzött tussal, Nevét írják vörös tussal, Lezuhanyzott meleg tussal, Prímás várja forró tussal.
Határidőt szabott Áron, Árat venne szabott áron. Átvág áron hat határon, Kitartásod meghat Áron.
Felment - fölment, tejfel - tejföl,... Ne is folytasd barátom! Első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.
Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen, Lábasodnak nincsen lába, aki szemes szemtelen. A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas, Magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas. Daru száll a darujára s lesz a darus darvas. Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg. Gerinces vagy rovar netán a toportyán féreg?
Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok? Hasonlókép helyes lesz a kanon meg a kanonok? Némileg vagy nemileg? Gyakori a gikszer. "Kedves egesz seggedre!" köszönt a svéd mixer. Arab diák magolja: "tevéd, tévéd, téved, Merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek."
Pisti így szól: "Kimosta anyukám a kádat!" Viszonzásul kimossa anyukád a kámat? Óvodások ragoznak: "Enyém, enyéd, enyé", Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.
A magyar nyelv, remélem meggyőztelek barátom, Külön leges-legszebb nyelv, kerek e nagy világon.
Ha meg tudod indokolni, hogy a kemtrélezésnek mi keresnivalója van ebben a topikban (is), akkor válaszolok... Addig meg csak annyit, hogy az emlegetett dolgok bizonyítottan hazugságok. Aki nem hiszi, járjon utána. Anélkül meg árt sokaknak: szellemi kútmérgezésnek hívják az ilyesmit, és ártalmas akkor is, ha csak úgy, tetszőleges összeesküvés-elméletekről van szó, meg akkor is, ha édes magyar nyelvük eredete esetében hirdet valaki baromságokat.
Nem tudom ki az az M. K., s ez igy 1 nagyon àltalànos kijelentés. Bàrmire rà lehet fogni, h hülyeség, amit az ember nem ismer, nem tud megmagyaràzni, nem làtott sajàt szemével, nem tapasztalt ki, nem végzett kisérleteket és laboratoriumi vizsgàlatokat....stb.
Ezekben a videokban (mert làttam többet is, franciàul is) az emberek tapasztaljàk, làtjàk és vizsgàlatokat is végeznek. Pl. Hawai-n riportot készitettek egy csalàddal, akik màr tiz éve ott élnek és teljesen önellàtoak mindenben. S amiota megjelentek az égen fölöttük ezek a chemtrail-csikok, a fàik elkezdtek pusztulni. Aztàn megvizsgàltattàk kislànyuk vérét (aki ott született és csak hàzi készitésû ételeket evett), s ez irtozatos nagy mértékben tartalmazott aluminiumot.
Aki nem hiszi, jàrjon utàna. Azzal nem àrt senkinek.
Bàrcsak ugy lenne (hogy a Természet kiselejtezi....), azonban ma màr a Természet is annyira tönkre van téve! Minden: a talaj, a vizek, a levegô... Lassan nincs egy pontja a bolygonak, ahovà el lehetne bùjni és egészségesen élni. Most éppen a chemtrails- problémàval vagyok elfoglalva. Egy video: