De, ha már, mi az a "zseb-SDH"? Eseteleg egy kompakt, vagy hordozható kivitelű terminál mux-pár ideiglenes összeköttetések, vagy leágazások létesítéséhez sötétszálon?
Hát ami azt illeti, "jó nagy levelek" rögzítésére is alkalmasak! Bár jelentős részük egységesen volt konfigurálva (tributary kártyák), valszeg kicsi az esélye annak, hogy - adott esetben - új helyen beiktatva őket ne kelljen a beültetésüket a helyi igényeknek megfelelően megváltoztatni. Ez pedig csak hasonlóan elképzelhető, mint a mozdonyalkatrész-gazdálkodás. Miután utánrendelés ma már aligha jön számításba, nagyobb részük majd bizonyára "kártya-bánya" lesz, s ami marad belőlük, aztán előbb-utóbb az elektronikai hulladékban végzi. S ehhez azért még nem feltétlenül "elég öregek"...
Felénk olyan pici és egyszerű vonalon, mint az 1-es nincs direkt optika szál a részünkre (KÖFE, FET, biztber.) Illetve volt 1-2 hónapra Tata-Almásfüzitő között egy "zseb-SDH"-val, tesztelni, hogy miért nem megy a kapcsolat rendesen az SDH-n keresztül. Ez a tartalék 2 szál közül az egyik volt.
Igen a fázishatár távvezérléshez az adatátvitel megy optikán, meg sok helyen a biztosítóberendezés. Pl. hol megy biztber optikán? Max. kezelőfelület, ill. bent a jelfogón belül. 1-es vonalon SDH-n, a 30-as vonalon (Bp. Ig.) egyes szakaszon megy optikán (Szabadbattyán és Érd távközlő-alállomás).
Ja igen, az nem kézi kapcsolásu központ, hanem egy
kézi kulcsos kapcsolóval összekötötték a CB telefonhálózattal az engedélykérő LB vonalat. (szivességből) De hol van ez már, a vasútvonallal együtt.....
Kastélyosdombó megállóhelyen tekerős (LB) készülékek, a pályatelefon is LB, haatalmas üvegbiztosítékokkal (Hentes topcitársnak van fotója minderről), onnan pl kezelőn keresztül kellett telefonálni bárhová..
"kezelőn keresztül (dugdosós központ, Középrigóc térségében!)." Ez mikor volt ? A Dél Dunántúlon volt először elektronikus (analóg) telefonközpont, BHG EP. Kb 1988-89 körül települt. Barcson a központ, Sellye LVK 12 vivőn bekapcsolva.
Igen a fázishatár távvezérléshez az adatátvitel megy optikán, meg sok helyen a biztosítóberendezés. De még nem elég helyen. A fémkábelek ugyanúgy üzemelnek, bár ürülnek szépen. pld a pályatelefonra még mindíg a földkábel a legjobb (szerintem) mert minden bokorban kell leágazás. Az analóg vivők még mindíg ketyegnek, bár néhol már üresek, szinte mindent átpakoltak optikára. A hagyományos távgépíró hálózat most van megszűnőben. Egy kívülállónak megmosolyogtató lehet, hogy az üvegszál végén elektronikus kezelőpult mellett ott van a forgalmi irodában a kurblis LB telefon arra az esetre, ha a XXI. századi technika meghalna :-)))
Még ezzel kapcsolatban 1 dolog: volt a MÁV hálózatához kapcsolódó telefonvonalunk. Hát igen, mennyivel egyszerűbb volt akkoriban fotózni :) Csak felemeltem a telefont és közvetlen vonal volt bárhová, bármit megtudni :)
A MÁV saját hálózatán belül ugyanis országos lefedettségű, a legutolsó kis megállóhelyen is van telefon amit fel lehet hívni, ha máshogyan nem is, kezelőn keresztül (dugdosós központ, Középrigóc térségében!). Ez az országos közcélú telefonhálózattól, tehát attól ami a topicot olvasóknál van otthon teljesen különálló, független dolog. Vannak összekapcsolódási pontok és pár éve kialakítottak egy rendszert, hogyan lehet a vasúti belső telefonvonalakat elérni kívülről, ami nagyon jól működik sok esetben. Erre nem térnék ki, leírták már párszor, akit érdekel, keresse meg inkább, így biztos lehetünk abban, hogy csak az fogja tudni akit tényleg érdekel és nem minden idióta :))
Szóval, volt nekünk egy vonalunk, a KTÜ-ből kaptuk. Egy analóg készülék egy Cisco 1750-es FXS-portján, a másik vége a KTÜ-ben levő másik Cisco FXS-én, és mindez rákötve...a MÁV rézhálójára. Nem tudom jobban érzékeltetni, csak valami olyasmi, hogy a számítógépek korában a múlt századi technológia a kapcsolat túlsó végén.
Szintén ide kapcsolódik, hogy nagyon jól működött a papír nélküli munkahely dolog, tehát csak akkor nyomtattunk ha _nagyon muszáj_ volt. Márpedig, ha MÁVról volt szó, akkor a legtöbb papír feléjük keletkezett. Ugyanis, 2007-ben még mindent táviratban (faxon) kellett közölnünk, e-mailről szó sem lehetett. Igaz, nálunk ebből nem keletkezett papír, akármelyik szövegszerkesztőből nyomtatás nélkül faxoltunk. Viszont a visszaigazolása már papíron ment, egy papírunk néha 5-6 lapot szült! Ezeket egyenként kellett átnézni és pecsételni, aláírni... Amikor én kaptam meg egyhavi adagot, jó darabig csattogtattam a bélyegzőt rajta :(( Csodálkozunk, hogy pusztulnak az erdők? És az egész hatalmas pazarlás, néhány e-maillel vagy egy programmal, gateway-el meg lehetet volna oldani papír nélkül! Minden alvállalkozóval, még a legkissebbel is működött ez, csak a MÁVon nem tudtuk keresztülvinni.
Nézzünk egy konkrét bejelentést. A mi Remedy nevű programunk elkészítette a munkalapot (file-ban, nem papíron) és faxolta (elektronikus úton). A KTÜ-ben kiesett a gépből a papír.. Ott beírták az ottani Remedybe (ugyanabba a programba) majd továbbküldték a faxot az illetékes igazgatóságra. Ott ismét keletkezett egy oldal, felvettek róla munkalapot (+1 oldal) és ha kellett akkor menetlevelet is (+1 oldal). Majd amikor a munka elvégződött, visszafaxolták ezt az egészet a KTÜ-be (minden oldalról egy egy újabb papír). Ezt a paksamétát gyűjtötték össze és kaptuk meg visszaigazolásra. Onnantól nem tudom a sorsát, talán újabb oldalak készültek hozzá, hogy a visszaigazolást igazolják...
Uraim. Ha a MÁV közbeszerzést ír ki papírra, nyomtatásra, faxgépre, tűzőgépre, bármi ehhez kapcsolódóra, tessenek rámozdulni. Tuti biznisz!
Jó kérdés, hogy mi lett az ADM-ekkel, máshol fel lehet használni még bőven a berendezéseket, vagy lehet belőlük levélnehezék...
Alapvetően ahol nem kellett leágazás nem volt velük gond, csak annyi, hogy a legújabb felügyeleti szoftverek már nem ismerték meg, meg ilyesmik. De a legtöbb új áramkör, pl az ethernet áramkörök simán elműködtek ezeken keresztül, mivel az ethernet keretek az overhead-ban mentek át, a payload meg a sima áramkörökön, és az overhead-et az ADM gond nélkül átviszi, nem áll a fejlődés útjában.
Az igazgatóságok leágazásait nem nagyon ismerem mivel nem volt velük dolgom, Budapesten belül legtöbbször a Trafficom hálózatából voltak szálaink + a saját alépítményekben sok helyütt. A saját alépítményes és a Trafficomos szálak is gyűrűkbe voltak szervezve, ez kitűnően működött!
1-2 kirívó eset volt, a budai oldalon, pl Euroweb ügyfél részére optikán bekötött switch, amely egy MÁV épületről volt áthúzva, aztán voltak olyan vicces dolgok amikor a MÁVnál valakik karbantartottak csak nem szóltak, villany leó, berendezés elhunyt csendben... :(
Íme az eset, amikor a kérdés előtt megszületik a válasz! Úgy éljek, hogy épp azt akartam beírni, hogy meséljétek el, hogy azóta mi és hogyan változott, mert annyit már '96-ban tudni lehetett, hogy a kezdeti kiépítés, nem sokáig marad úgy, ahogy anno konfiguráltuk, jóllehet az akkori vasúti átviteli kapacitásigény a rendelkezésre állónak már akkor is csak néhány százalékát tette ki, a redundáns áteresztőképességet természetesen nem beleértve. ('97-től aztán már más területen dolgoztam.) És mi lett a felszabadult ADM-ekkel, mert azok úgy 200 körüli darabszámban kerültek a hálózatba?
Annyi hiányosságot a saját beírásomban aztán magam fedeztem fel, hogy az STM-4-es hálózatban - magától értetődően - a budapesti igazgatóságok is benne voltak, sőt, ha jól emlékszem, nem is mind gyűrűben fűződtek fel, hanem ezek egyes leágazásai itt és talán egyes főpályaudvarokon (pl. Kelenföld), valamint a KTÜ-ben is (ahol a kelet és nyugati országrész kapcsolódott össze), terminál multiplexereken (TM) végződtek.
Ez így pontos, csak ez már "régi". Az ADM-ek részben cserére kerültek, új típusúra (Alcatel Optinex) és nem STM-4, hanem STM-64 szintű áramkörök zingetnek a drótba', 10Gbit/s sebességgel. A technológia DWDM, azaz egy szálpáron több hullámhossz fut, és új interface-ként az Ethernet jelent meg, azaz nincs szükség konverterre, switchre ami az optikából ethernetet "csinál", az Alcateleken ott van az Ethernet kártya, a kívánt sávszélességgel. A szálak közül nem csak 1-1 pár van kihasználva, elég sok esetben vannak közös szakaszok az egyes gyűrűk között, valamint viszonylag sok "sötét szál" van köztük, amit további távközlési cégek használnak, pl mobilszolgáltatók. A sötét szál elnevezés onnan ered, hogy a bérbeadó részéről az tényleg csak egy sötét szál, magát az optikai szálat adja bérbe és csak annak üzemeltetését valamint fenttartását szolgálja, az arra csatlakozó berendezéseket a bérbevevő biztosítja, üzemelteti.
A gyakorlatban a bérbevevő a MÁV távközlő helységeibe települ be, bérel területet vagy leválasztott helységet, vagy oszlopot. Néhány esetben a térvilágítás oszlopain bérelnek helyet antennának, néha saját oszlopot állítanak a távközlő helység mellett a mikrohullámú berendezéseknek.
Eredeti (kezdeti) kiépítésben (90-es évek második fele) a budapesti főpályaudvarokat, a TKÜ-t, és a vidéki üzletigazgatóságokat, ill. főpályaudvarokat felfűző, ha jól emlékszem 5, v. 6 db, párhuzamosan futó STM-4-es (622 Mbit/s sebességű) és STM-1-es szintű (155 Mbit/s sebességű), ún. öngyógyító gyűrűkből (self healing ring) álló SDH gerinchálózat létesült (GIR), amelyek nagyobbrészt a MÁV villamosított vasútvonalai mentén függesztett, a Pantel-lel közös optikai hálózatából egy-egy szálpárat használt. Az előbbiek a vasúti fővonalak mentén átlag 50-60 km-enként a nagyobb csomópontokon, az utóbbiak minden nem jelentéktelen távközlési/informatikai forgalmú vasútállomáson lebontásra kerültek. A hálózat Siemens által létesített (nagyobbik) részén az STM-4-es szintű rendszerek SMA-4, az STM-1-esek SMA-1 típusú ú.n. add-drop multiplexereken (ADM) haladnak át. (Az optikai kábelek tehát minden vasútállomás távközlési létesítményébe bevezetésre kerültek, de az STM-4-es rendszereket szállító szálpárak csak az optikai rendezőkön haladnak át.) A fő gyűrűkhöz a hálózat kisebb forgalmú vonalai mentén azonos architektúrában több, csak STM-1 szintű gyűrű kapcsolódik.
Az add-drop multiplexerek két fő rendszertechnikai eleme a központi egység (equipment core; ebben történik a helyi viszonylatú, mindennemű szállított információtartalom, avagy payload leválasztása, ill. beszervezése a vonali jelfolyamból/-ba, valamint az ún. tributary kártyák, amelyek az ezen információforgalmakat hordozó helyi hálózati eszközök szabványos (elektromos, vagy optikai), általában PDH interfészei 2-től 140 Mbit/s sebességig.
A fentiekből részben következik, hogy a payload SDH hálózaton kívül keletkező minőségromlásai (BER) az SDH működését elvben nem befolyásolhatják, ugyanakkor az SDH, csak ezekhez, elvben nem járulhat hozzá. A hálózatot úgy tervezték, hogy egyszerre egy teljes kábelszakadás forgalomkiesést ne okozhasson, az alternatív (tartalék) átviteli kapacitásokat ezen irányelvnek megfelelően méretezték. (No de ez már egy másik téma.)
Mindezt kizárólag emlékezetből írtam 12 év után (azóta mással foglalkozom), ha valami nem pontos igazítsátok ki!
...az SDH-ban nincs hiba, valamint az, hogy a hibát nem az SDH okozza... Lehet. Arra viszont mi a magyarázat, ha 'ócsó SDH-val" (értsd, sima koax párral) összekötöm a 2 konverter G.703-as felületét, akkor minden OK.
Nem másik irányból megtáplálásról van szó, hanem gyűrű struktúráról. A vonalak mentén levő optikai hálózatot gyűrűkbe szervezve használják, tehát ha egy ponton megszakad, a forgalom nem áll meg.
Speciális eset a "flat ring" amit nagyjából lapos gyűrűnek lehetne fordítani, amikor a gyűrű egy része egy kábelben vagy ugyanazon a nyomvonalon két kábelben megy, ilyen esetekben a kábel sérülése a gyűrű leállását eredményezi.
A megállítás több célból lehet: a gerinchálózathoz egy-egy nagyobb város/település állomásán PDH vagy helyi optikai hálózat csatlakozik, ezért; vagy jelerősítés, jel regenerálás szempontjából fontos megállítani a kábelt. (Optikai repeater, erősítő, regenerátor, sok esetben ez egy és ugyanaz a berendezés.)
A gyakorlatban a kábel minden állomáshoz bemegy. A kábelköpenyen belül több optikai szál van, ezek ki vannak csatlakoztatva egy optikai rendezőhöz. A szálak közül csak azok "állnak meg" amelyekkel ott valami tennivaló van, tehát berendezés csatlakozik rá, erősíteni kell vagy ott ér véget egy adott áramkör. A többi szál a rendező egyik felén beérkezik, van egy összekötő kábel és a másik felén távozik a jel, tehát "nem áll meg".
Léges oszlopsorról ránézésre megállapítani, hogy milyen alapáramköket vihet, elég nehéz, bár ha jól emlékszem, a hangfrekis és a vivős alapáramkörök szigetelődiói és -tartói nem egyformák. A vivős érpárakat érpárszámtól függő sémák szerinti keresztezésekről lehet felismerni, de ehhez legalább 8 oszlopot be kell járni.
A legutolsó telefongyári légesvivős berendezések a BO-3-E2 (3 csatornás) és a BO-12-E2 (12 csatornás) voltak. Hogy ezeknél régebbi típusok a MÁV-nál még élnek-e, nem tudom, de még a legelmaradottabb vonalak esetében is csodálnám.
Ha nem kábelcsatornába tennék, hanem PVC csőbe, és mondjuk 100 méterenként lenne 3 méter hosszú szakasz kábelcsatorna elemekből, az nagy tragédia lenne? Sosem értettem miért jobb a kábelcsatorna. Nyílt vonalon természetesen.
Szerintem ez a felsővezetéktartó oszlopon az optikai hálózat óriási ötlet volt. Amig földbe kellene elvezetni, szerintem lassabban és költségesebb lenne. Emlékszem, hogy relative gyorsan kiépítették egy-egy vasútvonal mellé. Űgy hallottam ha szakadna akkor bizonyos helyeket meg tudják táplálni másik irányból is. Ha pedig szakad akkor megy egy kocsi és steril körülmémyek között összeillesztik. Azt nem tudom, hogy bizonyos helyeken mint pl. Balaton part miért megy be minden állomáshoz a kábel? Gondolom távközlés, de miért kell mindenhova? Mikor kiépítették arrafele dolgoztam és ott figyeltem fel rá.
...Blackboxnál szarabb dologgal... 2 db. van. Nem mondom, hogy hibátlan, de nem sokat kellett vele foglalkozni.
...7+ termék lehetne rosszabb nála... Tiszta távközlős szöveg. :-( Nálunk csak adott helyen rossz. De ott nagyon! Nem értem. Nem hiszem, hogy az SDH szent és sérthetetlen! Az előző PCM-30-as betétekkel is így volt, különösen mikor valaki "szabályzott" az időréseken, de a mieinket már nem nézte meg ...
Csak azért kezdtem volna konverter cserével. Mire és miből?
Eddig 6 féle G.703/V.35 v. X.21 konverterrel találkoztam. 7+, BlackBox, valami egyéb típus. RAD, Solo, Telindus. Mondjuk ezek menni látszanak. Csak az áruk ...
És a Telindus nx64 funkcióinak 90%-ára nincs szükségünk (nekünk keretezetlen 2Mbps kell, ill. ez se igaz, mert most legtöbbjük 1M-án megy csak, tehát G.704 a 3Com routerek miatt).
Nincs balun trafó csak 1 helyen, de az a legújabb (távközlés tervezés ilyen, "egységes").
Ja, majd elfelejtettem: volt 1 hónapig 1 pár új 3Com G.703 interfészű routerünk kipróbálásra. Hát ő se volt hibátlan!!!! Pedig ott óne konverter! És mit ad isten: azon a helyen "szarok" a 7+-ok is ...
Routerk 85%-a 3 WAN interfészes: V.35, RS-449 és RS-232. Mi a baj a V.35-ös if.-el?
Fotó: Hentes
Lakitelek-Tiszaalpár között 2×2 vezeték van. Erre a kettőre van valakinek tippje, hogy milyen berendezések vezetékei?