" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A fenyőlevél savanyítja a talajt de csak akkor ha bomlik lefele és annak a zöld levélnek kell akár 2 év is . Ha a trágyát drága pénzen veszed ne pocsékold a föld tetejére .
A keserűsó használatával kapcsolatban írok. Fél literes spriccelőbe szoktam 1 kissé púpos ek-al tenni. 1 literhez ennyi kevés. Én földiepret és málnát szoktam kezelni vele.
Köszönöm szépen, de nem tudom mit kérdezzek. Használtam a keserűsót, literenként egy evőkanálnyit összekeverve a lombtrágyával, pár liternyivel megpermeteztem a kivit. Pár nappal korábban kapta ugye az Almagerolt is. Meglátom.
Közben lett egy porzós kivi felajánlásom nem túl messziről, ha mindkettő nyílik, remélem, kapok ágat.
Sajnos elég csúnya a kivi, ezen a képen jobban látszódik, hogy milyen kevés ága van, a többi mind el volt száradva, így levágtam. A kép baloldalán már az egyik termős levelei látszódnak, kissé össze voltak tekeredve az előző képen. Vannak új hajtások a porzóson, de virág nincs, tehát ha kikupálódna is, az idén semmiképpen nem tud porozni.
Fekete öntéstalaj, Dunától 5-6 km-re. Nem pótoltam a tápanyagot, de nyilván kellett volna. Szereztem fenyőágakat is, majd szórok a savanyú föld tetejére kevés marhatrágyát meg tűlevelet, meg akkor a keserűsót is beszerzem. Az Almagerol nem elég lombtrágyaként? Van valamilyen vaspótló anyagom még bontatlan, majd megnézem azt is pontosan micsoda.
Jó lenne ha tennél hozzá keserűsót (magnézium-szulfát) is , az mehet a levelére. Helyre jön ott a porzós is. Keress még valami lombtrágyát amiben benne van a teljes mikroelem paletta (főleg sok vas) mert a gyökerén keresztül nem tudja felvenni valami okból. Milyen a talajod - mondod hogy jól termett - pótoltál utána tápanyagot ?
Köszönöm a tanácsot, ma adtam nekik Amalgerolt a földbe és a levelekre permetezve is. Még egy kis rododendron trágya volt kéznél abból adtam, meg megszórtam bolti savanyú földdel is és leöntöttem az egészet esővízzel. Ezzel nagy kárt csak nem csináltam. Igazából a porzósban már nem nagyon bízom, de ki tudja, mivel vannak újabb hajtások. Előző években is volt ilyen sárgulása tavasszal, de valahogy nyárra mindig kikupálódott. De a porzós most nagyon csúnyán néz ki, sajnos. Akkor a jövő héten ismét lepermetezem Amalgerollal.
A kividnek tápanyag hiánya van a termősnek is de a porzósnak különösen durva. Valószínű már tavaly is szenvedett és most halmozódik a probléma. Hogy meszes a talajod és emiatt nem tudja felvenni, vagy eleve hiányzik a talajból nem tudom, de ennek a kivinek gyors segély kell lombtrágya formájában. Amalgerol ,Cropmax stb. plusz keserűsó. Eleinte nem túl nagy dózisban inkább heti rendszerességgel ,ha latod hogy zöldül - lehet emelni. A fehér levelek azok nem, de a világos zöldeknek- sötétedniük kell. De igazán egészségesek csak az ezután jövő új hajtások lesznek.
Minden bizonnyal igazad van, pótolnom kell mihamarabb. Kérdés, hogy mire virágzik majd, nem lesznek-e túl öregek a 14-15 éves termő kivik, és már eleve más egyszerre történő pótláson gondolkodni inkább. Valahol azt olvastam a kivi 10 évesen van a csúcson, utána már gyengül, ezek most 10 évesek.
Sajnos 4 kivire van helyem itt, a ház előtti lugasként vannak elhelyezve, s a ház oldala kb 11 méter. Ezért kockáztattam az egy porzóssal. Van kopasz kivim is, de annak a porzója nyilván nem felel meg a Haywardnak.
Sajnos senkit sem tudok a környékemen, akinek volna kivije, még csak nem is láttam kivit senkinél sem. Voltak nálam már tanulmányozni a kivit, de náluk még kicsi lehet. Talán a kertészetekben majd tudnak segíteni.
Keress olyan valakit a kornyekeden akitol kerhetsz viragzo porzos kivi agat kinyilt viragokkal.Amit vizbe helyezve felakaszthatsz a termos viragok magassagaba.Vagy csak Tomury viragokat kersz es sajat magad vegzed el a megporzast ecsetelessel.Ha most potolod a porzost az meg evek mire viragozni fog.Enugy gondolom,hogy ilyen esetek miatt jobb ha az embernek tobb porzos es termos kivije is van.Mar aki rendelkezik eleg hellyel.Biztos lesz aki ki tud segiteni.Nyilvan az orszag kulonbozo reszein eltero lehet a kivi viragzasa.Ezert ajanlottam,hogy a kornyekedrol kerj segitseget.Kar lenne ha kimaradna az idei evi termesed.Sok sikert.
Bajban vagyok a kivimmel. 10 éve ültettem őket, 3 termő, 1 porzó. 4-5 év után kezdtek teremni pár éven át gyönyörűen hozta a terméseket hatalmas mennyiségben, jó minőségben. Pár éve próbáltam metszeni ninovarga útmutatásai alapján, de valószínűleg nem sikerült rendesen elsajátítanom amit mondott. Akkor még következő évben megfelelő termés volt, utána azt az elvet követtem, hogy azokat a karokat vágtam le, amelyek elvileg letermettek voltak, a kiviszárak mutatták, melyik ágak voltak. Aztán a 2018-as évben virág se nagyon volt, de betudtam a tavaszi fagynak, hiszen akkor sárgabarack se volt. De sajnos 2019-ben se volt sok és tavaly is nagyon kevés virág volt és egy fél vödörnyi termett, miközben máskor 4-5 ládányi kivi volt. Az utolsó két évben már inkább hozzá se nyúltam metszés szempontjából. Az idén egész szépen virágzik, de sajnos a porzós növény szinte teljesen odavan. Egy csomó ága el volt száradva, a levelei szinte mind sárgák, virág egy darab se. Márpedig porzós virág nélkül a termők is hiába produkálják magukat.
Az a kérdésem, hogy szerintetek mit kellene tennem a porzós növénnyel, vagy már most gondoljak eleve a pótlására? Lehet olyan porzós növényt kapni, hogy ne keljen újból 4-5 évet várni a virágzására? Szóval, mi volna a legjobb megoldás a helyzet rendezésére? Köszönöm előre is!
Még annyit, hogy rájöottem, nem a sokáig tartó viszonylag nem magas, de folyamatos minuszok -5 -7 miatt fagyott el, hanem a földje is lefagyott tehát nem tudott felvenni vizet. Ezért ha a következőkben ilyen hőmérsékleti anomáliák lesznek takarni fogom a tövét mulccsal.
Nekem is volt/van egy babérom kb. két évig cserépben tartottam, majd 2015-ben kiültettem az udvarra(zárt terület, belváros). Szépen fejlődött, majd a 2017 januári hosszan tartó hidegben tövig fagyott. Utána újra kihajtott és most már több mint 3 méter magas. Többször metszettem a lakók örömére mert elláttam őket több évre babérlevéllel. Nálam már kb. két hete elvirágzott, virágának nagyon kellemes illata van, ennek ellenére egyetlen méhet, vagy poszméhet nem láttam rajta, pedig naponta meglesem.
Tavaly mivel száraz tél volt alig akart beindulni és későn. Kb 50db lett.
Mivel idén is elég száraznak találtam a telet március közepétől öntöztem a kakit/fügét/lila akácot. Az utóbbin tavaly egy szem virág sem volt. Most van.
Alant valahol van kép hogy nézett ki máj. 4-én.
Próbáld öntözni. Amúgy tavaly bőséges termés volt rajta?
