Valaha itt a topicban szóba került, hogy volt Zalában olyan rész amikor a drót előbb kész volt mint a vágányzat. Nos ha a vonalat átlépve lemegyünk Koperig akkor ott is ez volt a helyzet.
Megmondom őszintén nem tudom hogyan dolgoznak, de munkanap délutánonként a személyvonat vonatpótlóbusz. Gondolom akkor biztos csinálnak valamit és más sem megy.
Egy olyan kérdésem lenne még, hogy többféle Szlovén villanygépet is látni Hodoson, vagy csak egy félét?
Ma, egész délután összesen 1 Szlovén dízel, és egy a Citadellát továbbító villanygép volt! A tehervonatok gép nélkül, vagy Magyar oldalon géppel rostokoltak, nem tudom, mi volt a Szlovén oldalon!
Egy érdekességet tudtam tegnap meg egy lendvai ismerőstől:
A szlovénok ki akarják építeni a Lendva - Lopovci vasútvonalat. A korábbi Lenti-Lendva ismételt összeköttetést azzal az indokkal vetették el, hogy a magyar oldalon a pálya nagyobb teher kapacitásra alkalmatlan lenne. A lendvai ipari parkban eddig is voltak vasúton fuvaroztatók, de most hatalmas fellendülés várható.
Az eddigi tényeket ismerve kíváncsi leszek, hogy mikor fog ez az egész megvalósulni?!
Amúgy az általad ma leírt EVU-k próbálkoztak már gépcsere nélküli szlovén bejutással 2014 körül. Megjelentek az Adria kék festésű 1822-esek, aztán jött a 20 t tengelyterhelési limit és nem lett az egészből semmi. RTS is próbálkozott valamivel anno arrafelé. Persze azóta rájöttek az Adriáék, hogy más modernebb gépekkel - ha ez a korlátozás nem lenne - érdemesebb lenne járni. Reméljük hamarosan eljön ez az idő is.
"Ugyanez a helyzet Spiefeld és Maribor között is. Gyakorlatilag csak Jessenice felől tudsz bemenni modern, nagy tengelyterhelésű géppel."
Na igen, a szlovénok sem kapkodnak el semmit, pedig EU-s ügy, de mégis az Önrész lassan jön össze. 2016-ban úgy indult el a Graz-Maribor 190M EUR EU-s projekt, hogy 6 éven belül kész kellene lenni. Nem is nagy dologról van szó, mert kb. bő 15km szakaszról van szó entilj és Maribor között.
Első fázisban 2017 és 2019 között vágányok, útátjárók. A másodikban 2022-ig alagutak és hidak lennének kész. Ekkor lehetne az eddigi 60 vonatot naponta 84-re feltornázni. Ha ez megvalósul akkor a korlátozások eltörlése mellett a menetidő is lecsökkenne entilj és Maribor között.
Ha teljesen kiépülne ezen a szakaszon a 2. vágyán akkor pedig még nagyobb kapacitás bírna el.
Addig marad a Tauernbahn felé a nagy tengelyterhelésű gépekkel való bejutás, ahol egymás fenekébe érnek amúgy is a vonatok.
PS: jegyzem meg, hogy a szlovénok egy kb. ugyan ekkora autópálya szakaszt a ptuji csomópont és szlovén/horvát határ között (A4 folytatása) tetű lassan építik.
"Zalabéri "rendező" még akkor épült, amikor volt forgalom a zalaszentgróti pályán, illetve volt Zalabérről személy Zalaegerszegre."
Sőt, akkor még a sárvári vonal is létezett. Zalabér-Batyk az állomáskörzetesítési program terméke, Türje és Zalabér (régi) állomások helyett épült. Igazából Zalaszentgrót forgalmát is ide akarták terelni, de aztán 1974-ben végül az a 6 km nem szűnt meg. Az előre(nem)látást jól mutatja, hogy mérleget nem építettek, feladáskor gyakran levitték a kocsit Szentgrótra mérlegelni. Helyzetkép 1975-ből: Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott.
Na szép sorjában. :) Őrihodoson 5 darab tehervonatok által is használható vágány van, az első túl rövid, gyakorlatilag a peron hossza. Bárkit kérdeztem eddig, mindenki azt mondta, hogy Pragersko - Ormoz között csak az SZ 342, 363 és 664 gépei, illetve a Herculesek mehetnek. Amikor próbázták a villamosítást, az 541 gépek csak külön engedéllyel mehettek arra, helyenként lépésben. Ugyanez a helyzet Spiefeld és Maribor között is. Gyakorlatilag csak Jessenice felől tudsz bemenni modern, nagy tengelyterhelésű géppel. Zalabéri "rendező" még akkor épült, amikor volt forgalom a zalaszentgróti pályán, illetve volt Zalabérről személy Zalaegerszegre. Ezért a négy peronos vágány. A peron hossza pedig EU szabvány 300 méter. A mellékvonali jelleg most is megmaradt, mivel az egész pálya állomástávolságú közlekedésre van berendezve, illetve végig egy vágány van, ez eléggé lekorlátozza a lehetőségeket és az áteresztő képességet. Lehet hogy Horvátország EU tag, de Romániához hasonlóan nem tartozik a schengeni zónához, ezért konténer nyitogatás, plomba ellenőrzés, vonat átadás-átvétel, teljes fékpróba stb... van mind Murakeresztúron, mind Gyékényesen, minimum 3-4 óra ácsorgás a vonatnak. Hogy miért viszi két géppel a szlovén az 1300 tonnánál nagyobb vonatot? Jó kérdés, de az Adria Transport is két Herculesel jön ilyen vonatért, az SZ Cargo meg tolva viszi el, általában elől 363 hátul 664 felállásban. Ha már az Adria Transport szóba került, ők az egyetlen ellenfelei az SZ-nek Szlovéniában, LTE - koperi kikötő vegyesvállalat. De három 1216, egy Vectron és három Hercules nem váltja meg a világot, főleg hogy ezek a gépek bejárnak Ausztriába és Magyarországra is... Azt pedig ne felejtsd el, hogy a 30-as vonal saját forrásból épült át, míg ugye a Boba - Őrihodos - Pragersko EU pénzből. Asszem válaszoltam mindenre. Ja igen, a vonatok száma. A két ország közötti nemzetközi megállapodás rögzíti a vonatok hosszát, tömegét és a naponta közlekedtethető vonatok számát. Ebben la van írva, hogy 500 méter és 1250 tonna lehet egy vonat, és naponta irányonként 16 vonat, vagyis 16 pár. Nyilván külön megállapodás alapján ettől el lehet térni, nekünk 550 méter és 1500 tonna a limit. Asszem válaszoltam mindenre.
A slovenek karbantaros nemzet, nem ugy, mint a magyar (alltalaban).
Sokkal inkabb az lehet, amit GaGe is irt, hogy az SZ tulvallalta magat (ahogy Koper is), ellenben mast beengedni meg nem akar, hogy nala maradjon a fuvar haszna ...
Nehez kerdes, de valoban mozdony kene akkor + masiniszta ra ! :-)))
Pragersko - Ormoz kozt FULL atepites volt (kiveve a Drava hid), valahogy ugy, mint a 25-oson, vagy meg putzosabban ...
Allomasok, al es felepitmeny, minden, tamfalak megerositese Ormoz -nal a Drava mellett, stb...
Sot, alluljarok a legocskabb allomasokra is (pl. Moskajnci, stb.)
Ormoz es Murska Sobota kozt is nagyreszt at lett epitve a nyilt vonal, nehol vonalkorraekcioval is, vizatereszek, minden.
Allomasok is, stb...
Csak itt a vonavezetes es a domborzat roszabb, mint Ormoz es Pragersko kozt, ami szinte vonalzoval volt mar anno , a Deli Vasut idejen is, behuzva, szemben az Ormoz - Hodos - ZEG vonallal, ami mar akkor is csak egy ocska mellekvonal volt ...
Illetve a Mura hid, az is regi (mellekvonali), NEM is ertem hogy bir ki egy Kennedy -t vagy kontener vonatot ...
