Mi a véleményetek arról,hogy az elemi részecskék talán örvények?Az anyag kontinuum ami áramlik.Illetve az Univerzum nagyskálás örvényei nem e az elemi részecskék kinagyított képei,amik az Ősrobbanás első részecskéi voltak.Szóval a Galaxisók a régi idők elemi részecskéinek fényképei.
Bárdossyn látszik,hogy egy bátor ember volt!Trianon által elvesztett területek visszaszerzése általa megvalósulhatott volna,ha nem jöttek volna be az oroszok.Az orosz gulág telepek szervezőit kellett volna lelőni.
Visszatérve a homokzsákhoz, azt hiszem nem tudsz elszakadni a ballisztikus inga problémájától, amikor is egy felfüggesztett testbe ami lehet éppen homokzsák is lőnek bele. Ha ez a homokzsák a talajon hever, akkor már a tapadási surlódás miatt sem fog arrébbcsúszni, ha belefúródik a lövedék. Felesleges végtelen nagy tömegűnek elképzelni.
Megtudtam,hogy a virtuális részecskék nem igazi részecskék.Arról van szó,hogy amikor egy atomi rendzsert,mondjuk egy molekulát független atomokra bontunk,akkor hiányzik belőle a kölcsönhatás.Valójában egy molkeulában a részecskék teljesen összefonodnak,nem lehet tudni,hogy ez-e a proton vagy ez e az elektron része az atomnak.Mégis,ha sorbafejtünk akkor az első tagok a független részecskék viselkedését tartalmazza(energiáit),mintha szabadon lennének,és a többi tagja a sorfejtésnek negatív energiájú és úgy tekintenek rá mintha részecske lenne,valójában csak a sorfejtés magasabb rendű tagjainak összege.Ezek a virtuális részecskék,amik csak leírási eszközök,negatív energiatagot erre ruházzák fel,de nem valóságos részecske,mert ha nemrelativisztikus közelítésben a negatív energiából kiszámítjuk a virtuális részecske lendületét akkor képzetes lendületet kapunk.A teret egy változó és egy sztatikus részre kell bontani.A változó részhez rendeljük a valós részecskéket a sztatikus részhez pedig a virtuális részecskéket.De valójában a valóságos összetett atomi rendszer állapotának sorfejtésének első tagja a független közelítés részecskéi a valós részecskék a magasabb energiatagokhoz pedig a virtuális részecskét rendelik.De a virtuális részecskék nem léteznek,sohasem lehet megfigyelni őket,mert a kölcsönhatásos leírásának a független részecskés leírásától való eltérését figyelembe vevő korrekció.
a hőtágulás törvénye a szilárd testek hosszúságváltozására:
l=l0(1+alfa dT),ahol l a dT-vel magasabb hőmérséklet miatti hőtágulás utáni új hossza a rúdnak,l0 az eredeti hőmérsékleten(a hőtágulás előtti) hossza a rúdnak,dT a hőtágulást előidéző hőmérsékletkülönbség:
körülbelül alfa=1/3 10-5 1/Cfok.Nem tudom melyik anyagé lehet,mert nincs függvénytáblázatom.A rézét találtam meg könyvben:alfa=1,4 10-5 1/Cfok.Szerintem valamilyen öntött vasé lehet,aminek a hőtágulása kisebb lehet,mint a rézé.Ezért lehet talán,hogy olyan helyen ahol a mechanikai tulajdonságok fontosak,ott a vasat használják,a rezet áramvezetőnek használják.
Szerintem itt a homokzsák tömegét végtelen nagynak tekintik.Ezzel alójában könnyebb a feladat,mert csak a termodinamikára van szükség,a mechát nem kell figyelembe venni.Ha nem lenne végtelen a tömege,akkor ez egyben mecha feladat is lenne.
"Nincs számológépem,ezért nagyon sokat kerekítettem."
Egy ilyen gep van a kezeid alatt, es ezt le mered irni? Szegyen. Tudod te mi mindent lehet ezzel a geppel kiszamolni, amivel most szoveget szerkesztesz?
Ú..emberek! Ácsi. homokzsákost én is megcsináltam. :D Először is. az a kérdés, hogy mekkora hő keletkezik...és megolvad-e az ólom, vagy ki is jelenti, hogy megolvad.
"Egy 2,2g-os ólomlövedéket belelőnek egy homokzsákba 150m/s-os sebességgel."
Ebben a mondatban van az összes információ a homokzsákról. Felróható a feladat szövegezőjének, nem adta meg egyértelműen a homokzsák helyzetét. Ilyenkor mit tehetünk, a legegyszerűbb esetet tételezzük fel, a zsák egy fal tövében hever, vagy része egy nagyobb homokzsák kupacnak, nem mozdul el, nem vesz át semmit a lövedék mozgási energiájából.
Ahoz hogy a lövedék teljesen lelassuljon a homokzsáknak sokkal nagyobb tömegünek kell lennie,mint a lövedéknek.A tapasztalattal azért nem fér ez össze,mert a lövedék mozgási energiájának csak egy része alakul át hővé,nagy része a homokzsák mozgási energiájává szokott alakulni.Ahoz,hogy tényleg a lövedék teljesen lelassuljon,de a homokzsák ne térüljön ki,a homokzsáknak végtelen nagy tömegünek kell lennie,a lövedék belsejében kell a hőnek felszabadulnia,mert ha a homokzsák is felmelegedne akkor ki is kéne mozdulnia.Mert ha a homokzsáknak végtelen a tömege(de véges méretű),akkor az atomjainak is végtelen tömegünek kellene lennie vagyis hőmozgást sem tudna felvenni.
Ezt a mondatot - ami nyilván elírás - kifogásoltam.
Egyébként én inkább így fogalmaznék: A homokzsákba fúródó lövedéket a homokkal való surlódás állítja meg, a homokzsák surlódási munkája egyezik meg a lövedék becsapódás előtti mozgási energiájával, ami a szöveg szerint teljes mértékben a lövedék belső energiáját növeli, tehát hővé alakul.
De a homokzsáknak nulla a mozgási energiája és a homokzsáknak az ütközés után nulla lesz a sebessége.Az ólom lassul le,szóval az ólomban alaku át a mozgási energia hőenergiává.Az más kérdés,hogy ez a hőenergia elvezetődik a homokzsákba is.
Nincs számológépem,ezért nagyon sokat kerekítettem.De ha pontosan kiszámolód szerintem kijön a 39,95 gramm/mol,ami az argonnak a moláris tömege,és egyatomos gáz.Meg általában a feladat íróiba nem sok kreativitással rendelkeznek,így eleve biztos,hogy a legismertebb nemesgázra gondolnak.
Próbáld ki, ha windows az op. rendszered.
