És csupán viccből tette az embert a Teremtő egy szánalmas galaxis (össze fog ütközni) átlagos spirálkarjának egyik nevetséges csillaga mellé egy vacak kis bolygóra? Tehette volna egy mellékbojgóra (holdra) is, hogy még szánalmasabb legyen a műve. Vagy pedig mindenhová elszórta, és nekünk ez a vakondtúrás jutott?
„ A teremtés a végső menekülő érved. De én nem hiszek sem a teremtésben, sem egy isteni teremtőben.”
(ahogy a viccben is az 'egyszeri/egyszerü' ember sem 'hitt' a 'nagyfeszben', aztán mikor 'eljött az ideje', jól megb.szta...) ;-/
De 'komolyra' fordítva a szót, a fenti hitedre alapozott világnézeteddel, igen 'nehéz lehet megmagyarázni' néhány természet-tudományos 'észlelést', többek között ezt: > 3:18-4:43
"A csillagok egynegyedének legalább egy bolygója van a lakható zónában. Ez csak a mi galaxisunkban 50 Milliárd! földszerű bolygót jelent. Számítások szerint, egy fejlett civilizációnak, mindössze 1 millió évre lenne szüksége ahhoz, hogy kolonizálja az egész galaxist. Vagyis mostanra a Tejútrendszernek hemzsegnie kéne az élettől. De akkor, 'hol vannak'... miért nem látjuk a 'Földönkívüli élet' nyomait...?! "
(a vége az, hogy oly' sok akadálya van a Teremtő nélküli, 'spontán' élet 'kialakulásának', vagyis annyi az esélye, mint 'falónak az Epsomi derbyn'... persze tudom te szuperfizikus, ezek ellenére is megtalálod 'a magad igazságát', mint az a vak ember, aki egy tök' sötét szobában keres egy koromfekete macskát --ami nincs is ott!-- és megtalálja..!! ;) ;-/
„ Mikor és hol nincs gravitáció? Mindenhol és mindig van gravitáció.”
Biztos...?! ;-)
( 1,87 fényév: a Nap gravitációs vonzásának határa.)
Sarkadi Dezső: Dinamikus gravitáció c. munkájában leírja, hogy gravitációs erő csak két anyagi test között, és csak bizonyos távolságon belül alakulhat ki.
Az entrópia növekszik, ha nincs gravitáció. Az élet számára az teszi lehetővé az entrópia kordában tartását, hogy a Nap sugárzása a felszínen átalakul infravörös sugárzássá. Számunkra ebből a fotoszintézis a legfontosabb.
„ Szóval szerinted entrópia nincs, de azért van köze az idő irányához. Ezt azért gondold át mégegyszer.”
Átgondoltam, és fenntartom állításomat, hogy élő szervezetben nincs entrópia. (szemben a te 'csúsztatásoddal', ami csak annyi, hogy "szerinted entrópia nincs"...) ;-/
„ Az ok-okozati események jelölik ki az idő irányát, mert ezek soha nem fordíthatók meg. A kiscsirke soha nem bújik vissza a tojásba, ahogyan írtad is. (csak azt nem vetted észre, hogy saját magad ellen érvelsz)”
Továbbra sem hiszem, hogy "magam ellen érvel"-tem volna, és szerintem "az idő irányát" nem "az ok-okozati események jelölik ki", hanem a teremtéskor megalapozott fizikai törvények, amelyeknek "az ok-okozati események", már csak logikus és áthághatatlan következményei... ;-)
...ezért szerintem az az állításod sem igaz, hogy: „ Az élő szervezetek.. az univerzumban a bolygórendszerek, a galaxisok, mind-mind egyre rendezettebb rendszerek”, mert pl. csillagszületést, naprendszer 'kialakulást' még soha sem figyeltek meg (hihetően-hitelesen...! ;), de pl. csillag-pusztulást és genetikai leromlást már annál inkább..! (minden újabb emberi generáció 150-300-al több hibás génnel születik, mint a szülei génállománya. bár ez -- az usque*! 2 milliónyi génhez képest-- nem tűnik soknak, de 1000 generáció után, ez már az össz-génállomány kb. 10-15 %-a... ! >> allergia...) ;-)
"Ezt, hogy az "entrópia állandó növekedés", meg hogy: "entrópia állandó marad", azt 'hogy kell érteni' ?? Úgy, hogy az entrópia 'ereje' állandó, vagy úgy, hogy növekszik ?"
Az entrópia jelentése: rendezetlenség
Jelenleg azt tanítja a relativista tudomány, hogy a rendezetlenség folyton nő, vagyis azt, hogy a világ a rendezetlenség felé halad. Minden szétesik, felbomlik.
Ezzel szemben a tapasztalat egészen mást mutat. Szétesni csak az tud, ami előbb felépül.
Az élő szervezetek kialakulása, a rendezett városok létrejötte, az univerzumban a bolygórendszerek, a galaxisok, mind-mind egyre rendezettebb rendszerek. Vagyis messze nem igaz, hogy a világ a rendezetlenség felé halad.
Inkább a rendezettség felé mutató folyamatok és a rendezetlenség felé mutató folyamatok kiegyensúlyozzák egymást. Ami felépült, az egyszer majd felbomlik, és ebből újra felépül majd valami. Vagyis összességében a világban az entrópia mindig állandó szinten marad.
"...egyáltalán nem lehet entrópia."
"„Ezért az idő irányának semmi köze sincs az entrópiához." (de, van... ;)
Szóval szerinted entrópia nincs, de azért van köze az idő irányához.
Ezt azért gondold át mégegyszer.
"(de ez a "sorrend", mindig az 'entrópiá'-tól függ !"
Nem. Az entrópia csak egy fogalom, nem függ tőle semmi.
A világban csak anyag van. Az anyagi mozgásokat nevezzük eseményeknek.
Az ok-okozati események jelölik ki az idő irányát, mert ezek soha nem fordíthatók meg.
A kiscsirke soha nem bújik vissza a tojásba, ahogyan írtad is.
(csak azt nem vetted észre, hogy saját magad ellen érvelsz)
„ Az entrópia állandó növekedési törvénye tévedés. Az entrópia ugyanis állandó marad."
Ezt, hogy az "entrópia állandó növekedés", meg hogy: "entrópia állandó marad", azt 'hogy kell érteni' ?? Úgy, hogy az entrópia 'ereje' állandó, vagy úgy, hogy növekszik ?
„ Az élő szervezetekben a rendezettség folyamatosan növekszik, vagyis az entrópia csökken."
Tévedés ! "Az élő szervezetekben a rendezettség" NEM "növekszik", hanem állandó értékű (sztázis..!), így az "entrópia" sem csökkenhet sem nőhet, sőt! egyáltalán nem lehet entrópia. Mert amelyik élő szervezetben 'kiüt' az "entrópia", az már halott...! ;-/
„ Az univerzumban bolygórendszerek, galaxisok, galaxiscsoportok jönnek létre, hierarchikus rendezettségben. Előbb-utóbb ezek lebomlanak, és újrarendeződnek. Vagyis az entrópia végső soron állandó marad."
Ami "lebomlik" az hogy "szerveződik újjá"..?! ;-/
„ Ezért az idő irányának semmi köze sincs az entrópiához." (de, van... ;) „ Az idő irányát a ok-okozati összefüggésben álló események sorrendje határozza meg." (de ez a "sorrend", mindig az 'entrópiá'-tól függ ! - élettelen rendszerek esetében... persze az "idő iránya", élő szervezetek esetében is ugyanaz, mert 'igencsak érdekes lenne', ha pl. a kiscsibe 'viszabujna a tojásba', és 'magára zárná' azt... !) ;-)
Az élő szervezetekben a rendezettség folyamatosan növekszik, vagyis az entrópia csökken. A városok kialakulásakor is egyre rendezettebb környezet jön létre, vagyis itt is csökken az entrópia.
Az univerzumban bolygórendszerek, galaxisok, galaxiscsoportok jönnek létre, hierarchikus rendezettségben.
Előbb-utóbb ezek lebomlanak, és újrarendeződnek.
Vagyis az entrópia végső soron állandó marad.
Ezért az idő irányának semmi köze sincs az entrópiához.
Az idő irányát a ok-okozati összefüggésben álló események sorrendje határozza meg.
„Az időkristály elnevezés az anyagnak azt az örökmozgóhoz hasonló állapotát takarja, amely a környezetéből felvett energia nélkül folyamatosan, ciklikusan változik. Ahogy a kristályszerkezet formáját térben periodikusan változó/ismétlődő részek adják, úgy az időkristályt időben változó elemek alkotják, amelyek meghatározott időközönként állapotot váltanak, majd visszatérnek a kiinduló formájukba. Ezzel az objektum megszegi az úgynevezett idő-transzlaciós szimmetriát, ami a tárgyak felépítésére jellemző: ez azon az alapvető hipotézisen alapul, ami, leegyszerűsítve, kimondja, hogy a fizikai szabályok, így egy tárgy szerkezetét meghatározó fizikai szabályok is, változatlanok maradnak az idő múlásával.”
Képzeljünk el egy téridő-kvantumot, a környezetét alkotó többi kvantumtól elkülönítve. Egy animációs forgatókönyv alapján:
a; A végtelen nagy energiapotencia a fekete háttér.
b; Felbukkan benne egy fehér pont, ami egy felfúvódó lufi szerint növekedik egy maximum méretűre.
c; A lufi zsugorodásba kezd, majd amennyi idő alatt elérte a maximumot, annyi idő alatt eltűnik a fekete héttéren.
A lufi hasonlattal a teret, azt a térfogatot szemléltetjük, ami a két „félidő”alatt létezett. Ha most belehelyezzük kvantumunkat a szintén kvantumokból álló környezetébe, akkor a növekedési fázisban taszítóan hat a környezetére, a zsugorodó fázisában, pedig vonzóan. A teljes idő, a két „félidő”alatt létezett kvantumra nem érvényes az idő-transzlációs szimmetria, mivel egy előjelváltással, vagyis a taszításnak vonzássá alakulása történik. Egy abszurd hasonlattal élve, a végtelen nagy potencia a végtelen sok téridő-kvantumok által lélegzik, (létezik) egzisztál. Ez az a transzcendens létező, ami számunkra nem, vagy csak oda átlépve tapasztalható. Erre mondják az ezoterikusak és az Istenhívők, hogy a mennyek országa. A fizikusok pedig azt, hogy a végtelennel ugyan lehet számolni, de megszámolni csak Chuck Norrisnak sikerült. (kétszer is)
Amennyiben az Univerzum egy csepp a tengerben, akkor sok-sok cseppből áll a tenger, aminek Multiverzum a neve. A tenger nem a szárazföldet borító víz? Mi van a szárazulatokkal? Azok már fel vannak oldódva?;-)
„ De azért nem mindenben jó az analógia, mivel a mechanikus hullámok csak részecskés anyagban terjednek, az EM hullámok meg ott is, ahol nincs részecskés anyag. "
Na azt hiszem, ebben van az alapvető nézet eltérés kettőnk között... Te azt hiszed, hogy "EM hullámok ott is terjednek, ahol nincs részecskés anyag", én meg úgy gondolom, hogy a "éter"/"fényközeg"/fizikai vákum tér az dedokaéder alakú "B részecskék"-ből áll, amelyek hézagmentesen, elválaszthatatlanul illeszkednek egymáshoz, és összességük alapvető tulajdonsága, hogy szuper-sűrűségű és szuperfolyékonyságú. ;-)
„ De a telepatikus kapcsolatot szándékosan megismételni sosem tudták. Olvastam ilyen kísérletekről, de sikeres egy sem volt. Amit pedig nem lehet megismételni, csak beszélnek róla, az misztika."
Valóban ? Tehát pl. a gömbvillám, a tornádók (az igaziak..!), a pontos időjárási állapot, (pl. a '70-es szatmári árvíz, amikor egy egész Balaton-nyi víz -kb. 8Mm3!- esett -- 2 nap alatt...!!), vagy pl. a Te saját életed is..! (megismételhetetlen...! ;) vagyis, az is "misztika"... ??! (" tovább is van, mondjam még"... ?! ;) ;-)
„ Én mindig azt mondtam, hogy mindent a tudomány sem tud, de ettől még nem kell a miszticizmus felé fordulni. "
Megint leírom: csak Te beszélsz "misztikáról", én egy cseppet sem - szerintem... ;-)
"'megáll' a mechanikus hullámokkal való analógia - szerintem."
Annyiban valóban megáll, hogy hullám nem létezhet közeg nélkül. Sok másban is (interferencia, hullám sebességének függetlensége a hullámforrás sebességétől, stb.)
De azért nem mindenben jó az analógia, mivel a mechanikus hullámok csak részecskés anyagban terjednek, az EM hullámok meg ott is, ahol nincs részecskés anyag.
"Tehát amit sok milliónyian (főleg anyák...!) megtapasztaltak..."
De a telapatikus kapcsolatot szándékosan megismételni sosem tudták.
Olvastam ilyen kísérletekről, de sikeres egy sem volt.
Amit pedig nem lehet megismételni, csak beszélnek róla, az misztika.
"na ugye, hogy ugye..!"
Én mindig azt mondtam, hogy mindent a tudomány sem tud, de ettől még nem kell a miszticizmus felé fordulni.
„ számítógépes szimuláció az egész, pusztán a mi megtévesztésünkre."
Igen, ezzel a 'világnézettel' sok-sok évvel ezelőtt, még 16 éves koromban 'szembesültem' először, mikor egy Galaktika c. sci-fi 'novella-gyűjteményben', elolvastam egy '20-as években íródott sci-fi 'novellát, amely ezt a témát 'dolgozta fel'. Ezután két napig nem aludtam, mert folyton azon 'agyaltam', hogy logikai bizonyítékot találjak arra, hogy az élet nem csak 'számítógépes' szimuláció. Nem sikerült. (és azóta sem...)
Aztán 'megtapasztaltam', hogy "nincs új a Nap alatt", vagyis ezt a 'világnézetet', már nagyon régen is megfogalmazták, kicsit más formában:
'egy pillangó szállt a virágos rét felett, rászállt egy virágra és elaludt.
álmában azt álmodta, hogy ő egy ember, aki egy réten alszik,
és azt álmodja, hogy ő egy pillangó, aki repül virágos rét felett...' ;-)
Végül arra az eredményre jutottam, hogy akár szimuláció 'ez az egész', akár nem, a 'kőkemény' külső és belső 'meghatározottságok' miatt, valóságnak, és nem szimulációnak kell elfogadni a létünket, mert nem tudjuk 'áttörni a szimuláció falát', 'egy telefonálással átjutni, az igazi valóságba'... (Mátrix ;) ;-/
„ pusztán a mi megtévesztésünkre."
De miért is kellene "megtéveszteni" bennünket...??! :-o
