elkezded érezni hogy a lábad tartóizmai kezdenek fájni
Az izmok biokémiájába talán nem érdemes belemerülni :)
A példád teljesen jó annyiban, hogy ha "térdmagasságban" épül be egy fogópár, az kevésbé tehermentesíti a talpszelement, mintha "bokamagasságban."
A "B" jelű rajzod nagyon pontosan rámutat arra, hogya térdmagasságban elhelyezett fogópár hogyan alakítja át az erőhatásokat.
a szarufát HAJLÍTÓ nyomatéknak fogja érni. Enélkül a fogópár nélkül a talpszelement teljes egészében érné a kibillentő nyomaték
(amit a koszorúba beépített tőcsavarok húzása próbál ellensúlyozni).
Teljesen igazad van abban is, hogy ilyen tetőszerkezetnél a szarufák alsó végét kell összefogni, ha van erre mód, és minden más megoldás kompromisszum.
Székoszlopokat akarok utólag beépíteni mikor már terhelt a tető. Valami tippek, vagy egyáltalán kihez fordulhatok aki lestatikázza nekem hogy mi a jó és mi nem?
Minél laposabb a tető, annál nagyobb erő feszíti szét a talpszelemeneket, tépi annak csavarjait, dönti kifelé a térdfalat (ha van), hordósítja a betonkoszorút.
Ezt az erőt felveheti a felsorolt elemek megfelelő méretezése *és* a húzásra igénybevett fogópár.
Nem is azért írtam mert jól hangzik, és tényleg sajnálom hogy le kellett írnom.
A múltkori hozzászólásodban tettszett az a meglátás, hogy a kérdezőnek adott válasznak olyannak kell lenni, hogy a kérdezőben egy "aha" ébredjen és megvilágosodjon tőle.
Hát az én fejemben nem ébredt "aha". Nem látom azokat az erővektorokat amik a fogópárt szét akarják húzni.
Az eredeti kérdésem az volt, hogy egy torokgerendás fedélszékben amiben a torokgerenda helyett fogópárt teszünk milyen erő ébred ?
(ami persze igazából költői kérdés volt, mert az erőjáték ugyanaz mindkét esetben)
Erre jött olyan válasz hogy meredek tetőnél nyomott alacsony hajlásszögnél húzott.
"Az, hogy a fogópárban húzás vagy nyomás ébred, az a hajlásszög függvénye."
Berakta a statikai ábrát amin látható volt egy laposabb és egy meredekebb tető.
Miután rákérdeztem hogy hol van az "erő" ami a széthúzza a gerendáját, azt monda, sehol mert az nyomott.
Ennyit a "hajlásszög függvénye"-ről.
De ugyanakkor azt hajtogatta hogy a torokgerenda nyomott a fogópár húzott.
Miután láttam, hogy ezen a tetőszerkezeten nem tudjuk kideríteni hol keletkezik az a húzóerő amiről írt, váltottam egy kétállószékes tetőre amiről szintén azt állította hogy húzásnak van kitéve a fogópár.
Egy egyszerű példával akartam bebizonyítani hogy ott is nyomott a fogópár.
Ha a kétállószékes tetőben elvágjuk a fogópárt(persze csak elméletben) akkor a gerendák elmozdulásából következtetni lehet az erőjátékra.
A rajzomon látszott hogy elvágás után a szarufák behajlottak, a fogópár pedig összecsúszott.
Akkor bizonyítottuk hogy húzott volt ?? Nem !
A felrakott képeimet statikailag soha nem cáfolta, nem írta hogy rossz az erővektor vagy hogy a fogópár nem ebbe az irányba fog elmozdulni.
Inkább dedós gyerek módjára elemezte a rajzokat:
- Az egyiken van szelemen, a másikon níííncs !
- Az egyiken van székoszlop a másikon níííncs !
Szánalmas ez a viselkedés egy mérnök embertől.
Mit bizonyított ??
Érdemes ilyen emberrel vitatkozni ??
Már többször is abba akartam hagyni ezt a süket vitát, de egyszerűen nem tud leállni !
Nem tudja elviselni, hogy egy kevésbé iskolázott emberre nem tudja ráerőltetni a hülyeségét.
Kérdeztél, én kifejtettem, alátámasztottam (az ellenkezője neked nem sikerült, nem véletlenül), te meg nem akarod - főleg magadnak, nekem nem kell, mert én látom - beismerni, hogy szarul tudod a szakmának ezt a részét (ha úgy tetszik gondolkodás nélkül, megszokásból csinálod ami csinálsz).
----
Azt írtam hogy zavar és nem azt hogy képzavar!
Ez már csak fingreszelés. :-P
Remélem legalább az ács kollégádnak elismered, hogy eddig szarul tudtad.
Totál felesleges minden szarufa alá székoszlopot tenni, brutális pénzkidobás.
Elég minden 4. alá (ehhez normális kiosztás kell) - a már jól ismert fogópárt berakni, a derékszelemen meg hosszában könyökökkel megtámasztva minden oszlopnál.
Ja és a derékszelemen ne 10/10-es legyen, hanem 10/15-ös, annak már normális inerciája van.
Ne kínlódj már ennyit, vicc az egész. A 959. postban kérdeztél a "szelemenes tetőről" - ami ugye elég sokféle lehet, ezért nem mindegy miről van szó - amibe eztán az utolsó firkán bekerül két székoszlop és két derékszelemen, ami ugye az előtte lévő ábrán még nem szerepelt.
Azért írtam hogy talpszelemenes, mert lehet kötőgerendás is a nyeregtető.
Hát ja, csak a probléma lényege nem a kötőgerenda vagy a talpszelemen volt. (a kötőgerendás lehet ám függesztőműves is). Ne kezdj mellébeszélni. Azzal kellett volna kezdeni, hogy adott egy kétállószékes fedélszék...és ez és ez a kérdés adódott...
A szelemenes nyeregtető lehet két- három- négyállószékes, bakdúcos, stb. Mind tele fogópárokkal...
---
Ha azt írtam volna hogy torokgerendás, akkor abba kötsz bele, hogy miért van benne fogópár?
Ne erőlködj. Pontatlanul fogalmaztál. Ha úgy kezded mint az előbb írtam - adott egy kétállószékes fedélszék - akkor minden egyértelmű.
---
Egy közepesen képzett építtető tudná hogy miről beszélek, egy statikában jártas építész meg nem?
Egy közepesen képzett építtetőnek kb annyi köze van a fedélszék erőjátékához, mint neked.
---
Ne járasd már le magad itt mindenki előtt!
Nem hiszem, hogy ez lenne a helyzet.
Sokkal inkább az, hogy a kérdésedre (a fogópár nyomott vagy húzott) válaszoltam, aztán szakkönyvből is toltam be képet (amiből ráadásul évtizedek óta tanulnak az építészek) és normálisan leírtam az egész erőjátékát.
Ez láthatóan nem az a válasz amit vártál (vagyis szerinted a fogópár továbbra is nyomott szerkezet) Aztán jössz, hogy nem tudtalak meggyőzni.
Aztán jeleztem azt is, hogy szarul csinálják sokan, mert nyomott szerkezetként építik be.
Le inkább magad járatod, mert nem akarod tudomásul venni, hogy a jelek szerint ács létedre azt sem tudod hogy az adott szerkezet erőtanilag hogy működik - vagyis ezt az egészet bebuktad.
---
És pont TE panaszkodsz hogy nem érted a kérdést, ha nincs kép mellékelve ?
Hehe, nem emlékszem, hogy panaszkodtam volna...
Építésznél alap, hogy veszünk egy tiszta papírt és lerajzoljuk, hogy mi a helyzet. Nem nyögünk szóban, hogy van egy szelemenes nyeregtető...
---
Én több rajtot is készítettem(!) mellékletként, míg te csak egyet, azt is a statikai programod generálta automatikusan, neked csak néhány kattintást kellett csinálnod.
Azért ne ess túlzásokba, az egyik arról szól, hogy szerinted a tető hogy működik. És ott sem írtad, hogy kétállószékes.
Nekem nincs statikai programom, mert nem vagyok statikus. De van pár könyvem, amiben tudom mit hol kell keresnem, ha szükség van a közepesen képzettek eligazításához. Ez a kép is ilyen volt.
---
Építész létedre több rajzzal is előrukkolhattál volna.
Aztán minek is? Láthatóan totál felesleges volt ez is, mert ezt sem érted.
---
hanem az agyoniskolázott, statikához nem értő építészek írják elő, rajzokkal és előírt fakeresztmetszetekkel együtt
Sajnos szakmailag az építészek sem egyformák. Mint ahogy bizonyosan vannak olyan ácsok is, akik jobban vágják a statikát.
"A rajzon kétállószékes fedélszék látható. Eddig erről - hogy ez a kiinduló pont - szó nem volt."
Nem ez volt a kiindulópont.
A fogópáros nyeregtető volt a kiindulópont.
De mivel már akkor sem értetted a kérdést, és azon kattogtál hogy a torokgerendás tetőben nincs fogópár, ezért tettem fel a következő kérdést, ami már kétállószékes tetőről szólt (abba ugyanis fogópár van).
A két kérdés között kb. fél oldalnyi távolság van, de a te szemedben összemosódik a kettő ?
Azt írtam: "Talpszelemenes nyeregtetőnél a fogópár..."
Azért írtam hogy talpszelemenes, mert lehet kötőgerendás is a nyeregtető.
Ha azt írtam volna hogy torokgerendás, akkor abba kötsz bele, hogy miért van benne fogópár?
Most ebbe kellett belekötnöd !
Egy közepesen képzett építtető tudná hogy miről beszélek, egy statikában jártas építész meg nem?
Ne járasd már le magad itt mindenki előtt !
És pont TE panaszkodsz hogy nem érted a kérdést, ha nincs kép mellékelve ?
Én több rajtot is készítettem(!) mellékletként, míg te csak egyet, azt is a statikai programod generálta automatikusan, neked csak néhány kattintást kellett csinálnod.
Építész létedre több rajzzal is előrukkolhattál volna.
" Azt is leírtam korábban, hogy helytelenül, de sajnos csinálják a "szakik" hogy a fogópárt alátámasztás (derékszelemen) nélkül beépítik."
Bocsi de nem a szakik "csinálják" hanem az agyoniskolázott, statikához nem értő építészek írják elő, rajzokkal és előírt fakeresztmetszetekkel együtt !
Próbálom érthetőbben leírni, hogy még az is megértse, aki nem akarja !
Nem kell a duma, ha szarul teszed fel a kérdést, ábra nélkül...
---
A rajzon kétállószékes fedélszék látható. Eddig erről - hogy ez a kiinduló pont - szó nem volt.
Megnéztem, talpszelemenes nyeregtetőről beszéltél (ami mint fogalom, nem létezik, akár üres fedélszék is lehet. de gyakorlatilag minden nyeregtető lehet talpszelemenes vagy fordítva,...) máris befigyel egy képzavar, de nevezhetjük felületességnek is.
---
Amit rajzoltál, mint fentebb írtam, egy kétállószékes fedélszék. A szarufák megtámasztására s derékszelemenek szolgálnak (ezen a fesztávon a torokgerenda már kevés). És hogy a szarufák ott is maradjanak, a fogópárok összehúzzák őket és harántirányban a főállásban merevítik a szerkezetet.
---
Ebből is az derül ki hogy hogy a fogópár(a szétvágás előtt) nyomásra tartott.
Neked.
Csatoltam képet is, le is írtam az egészet, de még mindig kötöd magad a hülyeségedhez. Azt is leírtam korábban, hogy helytelenül, de sajnos csinálják a "szakik" hogy a fogópárt alátámasztás (derékszelemen) nélkül beépítik. Ekkor sajnos tényleg nyomott, ami viszont hibás kialakítás. (a faanyag nem sokat vesz fel, sokkal inkább a kötőelemek, de nyilván ezt nem kell magyaráznom)
Kifogásokat keresel, a szerkezet erőjátékáról a találgatáson kívül láthatóan fogalmas sincs. (az ábrákon látható nyilak jelentéséről sem volt lövésed, arra a posztra nem is reagáltál, talán nem véletlenül...)
---
Semmilyen módon nem tudtad bebizonyítani, hogy a fogópárnak húzóerőt kell felvennie !
Nézd, nem akarok neked semmit bebizonyítani, megint leírni amit már nem 1x, azt meg pláne.
Csináld tovább amit eddig is. Amiket leírtam, azt nem én találtam ki, aki meg ért hozzá, annak nem kell elmagyarázni. Főleg nem eddig...
