Érdemes megnézni ezt a videót. Hogy hogyan beszél Angela Merkelnek a nemzeti egység ezeréves jelképéről... undorító ez az ember.
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=171406
A szuverenitás, az államhatalom gyakorlásának kérdése (“kit illet a “főhatalom”) mindig is a társadalommal foglalkozó tudományok központi problémája volt.
A szuverenitás, mint az állam hatalmát megalapozó elv az abszolút királyi hatalom megteremtésének történelmi korszakában jelentkezett Európában.
A fejedelmi szuverenitás elmélete (Jean Bodin-1576) a szuverenitás fogalmának évszázadokon át vitatott, de máig ható elveit lényegében az állami főhatalom egységes és oszthatatlan, valamint korlátlan és korlátozhatatlan jellegében határozta meg.
A fogalom az új politikai törekvésekkel összhangban átalakult: megjelentek a népképviselet, az alkotmányosság, az államhatalmi ágak megosztásán alapuló szuverenitáselméletek.
A szuverenitás általánosan elfogadott fogalma:
- a belső szuverenitás az állami döntéshozó mechanizmusban a legfőbb hatalmat, a hatalom végső letéteményesét, ill. az általa hozott szabályokat (alkotmányt, törvényt) jelenti az állam területén élő lakosságra nézve
- a külső szuverenitás (állami szuverenitás) - az állam saját államisággal, függetlenséggel bír, döntéseit külső kontroll nélkül hozza. Az erre vonatkozó szabályok a nemzetközi jogba tartoznak.
A szuverenitás-elméletek változásai
1. Bodin: az állami szuverenitás a király joga, ezt legfeljebb isteni, természeti törvény, vagy a tulajdonhoz való jog korlátoz.
2. Hobbes: az alattvalók lemondanak jogaikról a szuverén javára, s megtartják a szuverén törvényeit
3. Locke: a hatalommegosztás a monarcha és a parlament koordinált hatalomgyakorlása
4. Montesquieu: a szuverenitás megosztását javasolja az államhatalmi ágak között
5. Rousseau: a szuverenitás hordozója a nép
6. 1789-es deklaráció az emberi és polgári jogokról: a szuverenitás a nemzetet illeti.
A nemzeti szuverenitás fogalmát több értelemben használják: egyrészt a népszuverenitással szinonim fogalmat, másrészt a nemzet alatt a politikai jogokkal rendelkező polgárok együttesét (az elektorátust) értve, a szuverenitás képviselőkön keresztül gyakorlását jelenti. Sőt egy harmadik jelentésben a nemzeti szuverenitás a nemzetek önrendelkezési jogában ölt testet.
A Szent Korona tagja Magyarország és rajta lakó politikai nemzet minden tagja.
A Korona megszemélyesítése a világon egyedülálló.
A Szent Korona elvonatkoztatott (fölötte áll) a mindenkori államhatalmat gyakorló főtől (királytól, kormányzótól, elnöktől stb.) és a tagoktól.
Egyesíti magában a hatalom egészét, vagyis azt a hatalmat, amely a fő és a tagok között véglegesen megosztott a törvényhozói és végrehajtói hatalom szempontjából. Ebből következik, hogy a nemzetet, mint a közösséget megillető hatalom együtt kizárólag a Szent Koronában, van meg, ezt a hatalmat csak a Szent Korona testesíti meg.
A Szent Korona Tagja a Fővel együtt alkották meg a Szent Korona egész Testét.
Beszéltem én gyomrom-görcsbe rándulásáról? Azt írtam, hogy súlyos gondjaim vannak vele (mint azokkal is, akik vandál módon megrongálnak egy padot a parkban, vagy mint azokkal, akik rendazeresen olyan kijelentéseket tulajdonítanak nekem, amit nem mondtam).
Az árulás, a felségsértés és a talajukon kibontakozó lázadás a történelemben folyamat jellegű. Sokszor a történeti fejlődés kulcselemének tekinthető. Nem ritkán mélyreható politikai átalakulás kezdetét jelzi. Attól függetlenül, hogy a lázadó mérlegeli-e, hogy ünneplik és kitüntetik, vagy megszégyenítik és kivégzik, hogy rendjel, vagy bitó vár majd rá: mindez pusztán a vállalkozás sikerétől függ.
Az árulás és a felségsértés folyományaként jelentkező lázadás társadalompolitikailag pozitív jel is lehet, ám ez nem törvényszerű minden esetben.
"A Szent Koronának és a hozzá tartozó jelvényeknek a védelmére és megóvására"
Rendben, szidolozni lehet, és ha Orbán fel akarja próbálni, akkor kötelesek őt tökönrúgni. De hol van itt, hogy mit szabad és mit nem szabad mondaniuk ezekről a bilevekről?
T. Kisasszony! A 4115-ös hozzászólás röviden összefoglalta a lényeget, magam feleslegesen nem is szaporítanám a szót. Egy dologra tisztelettel felhívnám a figyelmet a gyengébb nem japánban és svájcban az elmúlt negyven évben kapott szavazati jogot és számos ország van ahol ma még nem tartják érettnek,- mondom érettnek, vajon miért?- erre a társadalom másik felét. Nálunk sem kellett volna ennyire elkapkodni a dolgot.
Aztán mi a rosseb az a magyar állam? Ez egy hát... menedzsment fogalom, összeállt István meg pár haverja, és azt mondta, hogy csinálunk itt valami szervezetet, ami majd segít a kárpát medence lakóinak boldogulni.
Persze öcsi. István meg pár haverja. Oszt jó napot. Mára már csak te maradtál meg a "nemzet gerincének", akinek a családfája egy lézengő ritter és egy csinos tót rabszolgaleány megerőszakolásáig vezethető vissza.
A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.
Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi.
4. § (1) A Szent Koronának és a hozzá tartozó jelvényeknek a védelmére és megóvására, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtételére az Országgyűlés Szent Korona Testületet (a továbbiakban: Testület) hoz létre.
5. § (1) A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület elnöke a köztársasági elnök.
"Én, Gyurcsány Ferenc, esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek. Az alkotmányt és a jogszabályokat megtartom és megtartatom. A tudomásomra jutott titkot megőrzöm, miniszterelnöki feladataimat a Magyar Köztársaság fejlődésének előmozdítása és az alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem."
"77. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye."
"(2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik."
Veled egyet értek, majdnem mindenben. Tudod és ez elsősorban a fitymálkodóknak írom, vagy érzi valaki azt az érzést, hogy mit jelent a Szent Korona vagy nem érzi, vagy tudja mit jelent a Szent Korona vagy nem tudja. Megtanulni a szüleitől kellett volna mint az anyanyelvet, akinek ez kimaradt a neveltetéséből annak valószínű nem, vagy csak nagy nehézségek árán pótolható hiányossága. Sajnálatos de tapasztalom, hogy honfitársaim nagy többsége nem ismeri a történelmünket. Nem szeretem mert olyan száraz, az a sok évszám, stb-stb. Válaszom mindig a következő, aki nem ismeri a mútját, nem érti a jelenét és el sem tudja képzelni a jövőjét. Ezek az emberek manipulálhatók, ők azok akik negyven évnyi kommunista diktaúra után ismét a kommunistákra szavaznak. Ők azok akik butaságokat írnak ebben a topikban IS! Üdvözöllek Lasisza!
"nem az Árpád-sávos zászlóval van a bajom, hanem a lengetésének céljával, szándékával (de azzal nagyon súlyos gondjaim vannak)."
Kérdés, hogy hány dolog van még, amitől görcsbe rándul a gyomrod... ? Ezeket nem jó komolyan venni, a részegen lengetők, üvöltözők, szurkolók szépen kiüvöltözik magukat és hazamennek :)
"Eszement hozzáállásod jól rávilágít arra, hogy mi itt az igazi probléma."
Magyarázd már meg, hogy ezt miből következtetted ki? :)
"Nem, nem kell minden normális embernek felháborodni azon, hogy valaki azt gondolja, hogy nem való a köztársaság parlamentjébe egy korona. Akkor sem ha kimondja. Akkor meg pláne nem, ha a kimondás ellenére nem távolítattja el onnan, holott megtehetné."
Na, ebből a gondolatmenetedből kristálytisztán kiviláglik, hogyan kell egy vitát félrevinni és nem a lényegről beszélni... :)
Nem az a felháborító, hogy valakinek tetszik-e vagy sem a korona parlamentbeli elhelyezése. És az sem, hogy ezt kimondja. Ezt vitatni mindenkinek szíve joga. A felháborító az egészben maga a körülmény. Ha ugyanis egy idegen államfő Magyarországra jön és bemutatják neki a koronát, akkor a tisztelt miniszterelnökünknek nem azzal kell(ene) nyitnia, hogy neki személyesen tetszik-e a korona elhelyezése vagy sem, hanem mi lett volna mondjuk, ha pl. pár mondat erejéig a korona történetével is foglalkozik? A személyes véleménye ugyanis, nem hinném, hogy Merkel asszonyt különösebben érdekelte volna – ill. ezt elmondhatta volna neki Gyurcsány amúgy mellesleg pl. kávézás közben – és talán feltételezhetjük róla azt is, hogy többet szeretett volna megtudni magáról a tárgyról, ha már bemutatják neki.
Ezért mondom én, hogy Gyurcsány viselkedésén minden normális embernek fel kellene háborodnia, ugyanis messze nem úgy viselkedett, mint ahogy az egy miniszterelnöktől elvárható lenne. Azaz – esetünkben - sajnos tapló volt a javából, mi meg szégyenkezhetünk miatta is…
Nem akarlak megsérteni de, legalább a nyolc általánost el kellene végezned, bár írásod alapján négy-öt diploma sem segítene rajtad. Ugye nem haragszol az őszinteségemért.
1938. augusztus huszadikán hosszan kígyózó sor közepe táján álltam, tűző napsütésben, a várbeli királyi palota kapuja előtt, hogy láthassam a közszemlére kitett Szent Koronát.
Meglepett a tömeg, méginkább az, hogy a sorbanállók között több paraszt, iparos, munkás, diák volt, mint úgynevezett előkelőség. Áhítatos csendben mozdult előre a sor. Izzott a kánikula.
Bent a palotában, díszes teremben, asztalra kitett koronánk és a többi koronázási jelvény mellett ült a két koronaőr.
A meghatott sor áhítatos csendben vonult. Volt, aki keresztet vetett, akadt, aki imát mormolt.
Megértettem, amit tanultam, hogy a Szent Korona több mint királyi dísz vagy jelvény; hazánknak, függetlenségünknek, nemzeti önérzetünknek letéteményese. A Szent Korona: a magyar nemzet, a magyar nép; hazánk.
És mivel ez így van, idétlenség (vagy tudatlanság) azon élcelődni, hogy 1920 és 1946 között királynélküli királyság voltunk. Ugyanezért természetes, hogy 1990 után államunk címerére és címerébe a Szent Korona is visszakerült. A korona a res publicának is összefogó jelképe. Aminthogy a középkorban is nevezgették hazánkat, akkor királyságot, res publicának – a közösség ügyeinek képviseleteként.
De ez a tény magyarázza az érthetetlennek tűnő vad indulatot is, ami a nemzet külső és belső ellenségeiben a Szent Koronával kapcsolatban támad. 1918/1919-ben legszívesebben elkótyavetyélte volna az akkori hatalom.
Nemeskürty István
1951-ben pedig porig rombolták az alig húsz esztendeje álló, 1931-ben felszentelt Regnum Marianum templomot, melynek tornyát, egyedülálló módon, a Szent Korona díszítette! Ezt a gyalázatos tettet – talán nem is akadt a szovjethatalom megszállta országokban hasonló eset – máig feledtetni akarják, az építőművész, Kotsis Iván épületei között nem szerepel a lexikonokban, mintha el se készült volna…
A magyar történettudomány, a jogtörténet és a jogot is felülmúló erkölcsi tudatunk hozzájárulhat, hogy se címerünkből, se közéletünkből, se lelkünkből ne száműzzük többé a Szent Koronát.
1848 nyarán a forradalmat a Habsburgok katonai ereje fenyegeti. A fiatal köztársaságpártiak cikkekben sürgetik az elszakadást a koronától, a királyi jelvény eltörlését a nemzeti címerből. A nem hivatalos címerhasználatban december elején következik be a változás. December 2-án Olmützben Ferdinánd (1835-1848) lemond a trónról Ferenc József (1848-1916) javára. Az új uralkodó, minthogy nem tesz koronázási esküt, figyelmen kívül hagyhatja az áprilisi törvényeket és rögtön fel is lép a függetlenségi törekvésekkel szemben. A nagy felháborodás hatására a radikális Március Tizenötödike című újság a következőképpen fosztja meg a címert királyi jellegétől. A lap rendszeresen közli a Nemzeti Sznház műsorhírdetményeit, fejlécükön a magyar címerrel. December másodikán még eredeti helyzetben a pajzs fölött középen szerepel a korona, de negyedikén már a pajzs egyik sarkán, félrebilenve jelenik meg. A republikánus őrzelmek hatására pedig kilencedikén végleg eltüntetik a király szimbólumát a címerről. Közben a címerpajzs alakja is megváltozik, enyhén jvelt formájú lesz és a kettőskereszt talpazatának koronája is lekerül az ábrázolásról. Ez a radikalizmus azonban csak Március Tizenötödike újítása, hivatalosan még az 1849-es felíratú pénzeken is a koronás címerváltozatot használják.
A Szent Korona levétele az ország címeréről mindig a magyar jogrend, a nemzeti alkotmány és a függetlenség felszámolását célzó politikai törekvések szimbólikus kifejezõje volt. Tehát tévedés az, hogy ez a magyar szabadság jelképe lett volna. 1670-ben az ellenreformáció, az abszolutizmus idején, I. Lipót vette le a koronát a magyar címerrõl. Azután a kalapos király, II. József volt az, aki a magyar alkotmányosság semmibevétele jelzéséül eltüntette a magyar koronát.
1848-ban nem Kossuth Lajos tüntette el a koronát, aki ahhoz elég kiváló közjogász volt, hogy ilyen bátor lépésre szánja el magát, hanem I. Ferenc József. Tette ezt 1848. március 4-én, amikor az olmützi alkotmánnyal Magyarországot a tartományok egyikének rangjára süllyesztette le, és ennek jelzéséül megsemmisítette a történelmi magyar címert. Abban az idõben Magyarországon eltûnt a korona a címerrõl azokban az országrészekben, ahol az osztrák abszolutizmus uralkodott. Nem található olyan irat, amely Kossuth Lajos kézjegyével úgy szólt volna, hogy elrendelte a korona levételét. Kossuth a Habsburg-ház jelképének az eltüntetését rendelte el, a magyar korona pedig nem volt soha a Habsburg-ház jelképe, hanem a magyar alkotmányosság és a függetlenség jelképe volt.
"Szerintem meg épp azért volt képes arra, hogy sokat tegyen a hazájáért mert felvilágosult gondolkodó volt, ami maga után vonja hogy nem kúszik a porban, és nem esik hasra a koronától, hanem a helyén kezelte."
A felvilágosult és haladó gondolkodást nem gátolhatja a korona tisztelete, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem lehet fölfedezni köztük olyan logikai összefüggést vagy feltételeket, amelyek ezt kényszerítőleg kiválthatnák.
Széchenyi nem azért tudott hasznára válni a hazájának, mert haladó gondolkodású volt, hanem elsősorban azért, mert szerette a hazáját és tenni is akart érte valamit. Ez elsősorban nemes jellemre és emelkedett szellemre vall. Mai "nagyjaink" talán példát vehetnének róla tettekben is…
A korona tisztelet nem porban kúszást jelent, hanem – ahogy írod – a helyén való kezelését. Ez annyit jelent, hogy pl. nem gúnyoljuk, pocskondiázzuk, gyalázzuk, stb., ugyanis nem látom az okát, hogy mért kellene ezt vele tennünk. Éppen ezért, számomra érthetetlen az a vak gyűlölet, ostoba gúnyolódás, amely egyesek részéről megnyilvánul iránta.
Továbbra is fenntartva azt az álláspontom, hogy nagy elmék is elvethetik a sulykot, most, hogy kissé figyelmesebben elolvastam Széchenyi koronával kapcsolatos gondolatait, megállapítható, hogy ő tkp. nem is magát a koronát támadta, hanem az embert, és annak a meggyőződésének adott hangot – amivel egyébként teljes mértékben egyet lehet érteni -, hogy korona nélkül is lehet igazságosan államot irányítani és olyan törtvényeket hozni, amelyek a nemzet javát szolgálják. Hiszen, mint írta, ha ez megvalósul(na), akkor "…a kalap, csákó vagy hálósipka éppen olyan tiszteletben fog tartatni Magyarországon minden lakosai által, mint jelenleg a korona…"
Hogy Széchenyi mégis miért éppen így fogalmazta meg gondolatait, annak talán az lehetett az egyik oka, hogy nagymértékben imponálhatott neki az akkoriban kibontakozó liberális eszme azon vonulata, amely tkp. minden addigi társadalmi, politikai berendezkedést stb., kritika alá vett (ami magában véve még nem hiba), abból a téveszméből kiindulva, amely minden hagyományosat már eleve rossznak, fejlődésképtelennek ítélt meg…
