Keresés

Részletes keresés

togent Creative Commons License 2015.01.05 0 0 2274

Tényleg annyira gyenge lenne a GM szabályzás, hogy megfelelő környezettanulmányok, előzetes vizsgálatok nélkül kerülhetnek köztermesztésbe GM növények, lényegében mindenki azt csinál amit akar?

Tényleg.

Tessék egy példa rá:

 

Glifozát tűrő génmódosított fű, amihez nem kell hatósági jóváhagyás.

Génpuskával lövik be az idegen géneket, amivel úgy tünik sikerült elkerülni a hatósági procedurákat.

(Mint már volt róla szó (US) külön törvény nem foglalkozik a génmódosítással, ezért több hatóság az általános előírások alapján járhat el, ha illetékesnek találja magát, úgy tűnik nem minden esetben.)

 

Yet Scotts is once again developing genetically modified grass that would need less mowing, be a deeper green and be resistant to damage from the popular weedkiller Roundup. But this time the grass will not need federal approval before it can be field-tested and marketed.

 

“They are using a technical loophole so that what are clearly genetically engineered crops and organisms are escaping regulation,” said Michael Hansen, a senior scientist at Consumers Union. He said the grass “can have all sorts of ecological impact and no one is required to look at it.”

But companies using the new techniques say that if the methods were not labeled genetic engineering, novel crops could be marketed or grown in Europe and other countries that do not readily accept genetically modified crops.

 

Genetically engineered crops, popularly called genetically modified organisms or G.M.O.s, typically have genes from other organisms inserted into their DNA. The most popular ones, like Roundup-resistant soybeans and insect-resistant corn, use genes from bacteria.

Under a framework announced in 1986, oversight of the crops is shared by the Agriculture Department, the Environmental Protection Agency and the Food and Drug Administration. Rather than enact new laws for genetically engineered crops, the government covers them under existing statutes.

 

The Agriculture Department, which approves crops for commercial planting, is a case in point. Its authority stems from its responsibility for protecting American crops from plant pests, which typically are insects or pathogens.

That responsibility extends to certain G.M.O. crops because for many of them, the foreign gene is inserted through the use of a bacterium, or the inserted DNA contains a genetic “on” switch from a plant virus.

 

But companies can get around that oversight by avoiding components from plant pests. In Scotts’s newer grasses, for instance, the foreign genetic material comes only from other plants and is inserted with a gene gun rather than by the bacterium.

 

“If you take genetic material from a plant and it’s not considered a pest, and you don’t use a transformation technology that would sort of violate the rules, there’s a bunch of stuff you can do that at least technically is unregulated,” Jim Hagedorn, Scotts chief executive, told analysts in December 2013. He said the company nearly shut its biotech program after the previous mishap, until it hit upon the new strategy and created “a stunning array of products that are not regulated.”

http://www.nytimes.com/2015/01/02/business/energy-environment/a-gray-area-in-regulation-of-genetically-modified-crops.html?_r=2

togent Creative Commons License 2015.01.04 0 0 2273

Maradva a topik témájánál: Génkezelt növények problémája

felmerült korábban, hogy az egyik potenciális probléma a génmódosított szervezetek kiekrülése a természetbe, a vadon élő növényekbe (állatokba).

Eltekintve az abszurd jogi helyzettől

(It does not matter how.... pollen blowing in the wind, by bees,... they becomes Monsanto’s property... not matter; whether it’s 1 percent... or more, the seeds and plants still belong to Monsanto... It’s immaterial how... where it comes from.)

 

ami alapján de jure az adott biotech cég tulajdonát képezi az összes GM hibrid gyom ami szétterjedhet a földeken, tehát az összes következményét is nekik kellene vállalni, a gazdák mindennapi gyakorlatukban is szembesülnek azzal a nyilvánvaló ténnyel, hogy a GM rendszerek nem oldják meg a herbicidrezisztencia problémáját, mert a gyomok GM nélkül is ellenállóvá válnak a gyomirtókra, amire a sajátos GM rendszerek csak rásegítenek azzal, hogy egyféle gyomirtót tartalmaznak.

 

Új fegyver a kétszeresen gyomirtórezisztens GM növény, amit már dupla méreggel lehet permezni, hogy bármelyik rezisztenciával rendelkező gyomot elpusztítson.

http://www.inquisitr.com/1726952/superweeds-are-winning-the-battle-against-farmers/

http://northernpublicradio.org/post/new-super-chemical-fight-super-weeds

 

Alighanem ez a harc sem lesz a végső, de továbbra is kérdés nem csak a rezisztencia kialakulása, hanem a GM hibridek szétterjedése. A közvélekedés szerint erre kicsi az esély, hiszen a gyom-kulturnövény hibridje nem tartalmaz szelekciós előnyt, ezért eltűnik előbb-utóbb.

Kérdéses persze, hogy ha gyorsan növő, szárazszág-, melegtűrő, élősködőnek ellenálló módosításokat alkalmazunk azok nem változtanak-e ezen a vélekedésen.

Már csak azért is, mert már az alaptézisre is sikerült ellenpéldát találni, tehát a gyakorlatban megcáfolták:

 

Egy kínai kutatócsoport bebizonyította, hogy a genetikailag módosított haszonnövények bizonyos esetekben átadhatják előnyös tulajdonságaikat a gyomféléknek.

Most azonban a sanghaji Fudan Egyetemen dolgozó ökológus, Lu Baorong által végzett vizsgálat során kiderült, hogy a termesztett rizs (Oryza sativa) vad formájának túlélő képessége jelentősen megnő a glifozát-rezisztencia révén, még akkor is, ha a glifozát alkalmazására nem kerül sor.

 

http://www.ng.hu/Tudomany/2013/09/a_gmonovenyek_hatasa_a_gyomokra

 

Arth_ur Creative Commons License 2015.01.04 0 0 2272

Nem csak jó cikk, de érvényét sem vesztette.

 

Az pedig, hogy te mit írtál korábban, teljesen lényegtelen.

 

Elsősorban azért, mert a hivatkozott cikk nem erre vonatkozik.

Abban a RoundUp-ot nézték, nem a hatóanyagát (a glifozátot) és kínosan kerülték annak a tisztázását, hogy a glifozát, vagy a permetezőszer egyéb anyagai okozzák a változásokat, amikről mellesleg azt sem tudták kimutatni, hogy károsodás jelei lennének. (A cikkben szereplő többi logikai csúsztatással most nem foglalkozom.)

 

Másodsorban azért, mert te írtad.

Minden fontosabb hozzászólásod innen-onnan összeszedett információmorzsák tendenciózus félreértelmezése volt, láthatóan hiányzik a korrekt értelmezéshez szükséges hozzáértésed. Majd ha Mungo, Géntechnikus és a többi kritikusod ellenérveit (legalább zömében) elfogadhatóan tudod cáfolni, akkor a topik olvasói (közük magam is) elkezdünk adni a véleményedre. Addig a hozzászólásaid súlytalanok. Amíg elbeszélsz a többiek mellett, copy-paste-tel trollkodsz, és nem vállalod fel a vitát a veled vitába szállókkal, addig se tekintélyed, se hitelességed, hiába próbálsz úgy csinálni, mintha lenne.

 

Előzmény: togent (2268)
Mungo Creative Commons License 2015.01.03 0 0 2271

Úgy látszik, a trolloknak védőszentjük van...

Előzmény: togent (2270)
togent Creative Commons License 2015.01.03 0 0 2270
togent Creative Commons License 2015.01.03 0 0 2268

Jó cikk, kár, hogy már érvényét vesztette, hiszen éppen erre hívtam fel a figyelmet néhány nappal ezelőtt:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=132964020&t=9160136

 

Itt van viszont egy másik érdekes olvasnivaló, hogyan akarják a bekebelezni a saját  szennyezésükkel a "világot", a biotech cégek, amihez a honi képviselőik is nagy igyekezettel aszisztálnak. Kemény játszma ez, ami kizárólag a pénzről szól, semmi másról.

 

Monsanto owns all crops or seeds contaminated, the court ruled

The Court ruled after a two-and-half-week trial that it was the first patent infringement case on a higher life form in the world. The Judge’s ruling and Percy Schmeiser’s name became famous overnight:

 

·It does not matter how a farmer, a forester, or a gardener’s seed or plants become contaminated with GMOs; whether through cross pollination, pollen blowing in the wind, by bees, direct seed movement or seed transportation, the growers no longer own their seeds or plants under patent law, they becomes Monsanto’s property.

 

·The rate of GM contamination does not matter; whether it’s 1 percent, 2 percent, 10 percent, or more, the seeds and plants still belong to Monsanto.

 

·It’s immaterial how the GM contamination occurs, or where it comes from.

 

 

http://thegranddisillusion.wordpress.com/monsanto-vs-farmer/

Előzmény: Arth_ur (2266)
Géntechnikus Creative Commons License 2015.01.02 0 0 2267

"Ryan Norris, a biology professor at the University of Guelph, said that "likely the biggest cause of loss of milkweed is the adoption of genetically modified crops."

 

Klasszikus durva csúsztatás.

A selyemkóró-féle gyomok visszaszorulásának oka ugyanis a hatékony gyomirtás.

Amit a gyomirtószertűrő GM fajták tábláin elég könnyű jól csinálni, de semmi köze az egésznek a nem gyomirtószertűrő GM fajtákhoz, pedig azokból is van sok.

Aki ennek ellenére általánosít minden GM szántóföldi növényre, az bármi más aljasságra is képes.

Előzmény: togent (2264)
Arth_ur Creative Commons License 2015.01.02 0 0 2266

Hogy addig se unatkozzunk, amíg togent olvtárs csak monologizál (nagy ívben sz..va a válaszokra, amiket kapott) itt egy kis értelmes olvasnivaló a a glifozát körüli gondokról, cirkuszokról:

http://www.sciencebasedmedicine.org/glyphosate-the-new-bogeyman/

togent Creative Commons License 2015.01.02 0 0 2265
Előzmény: togent (2264)
togent Creative Commons License 2015.01.02 0 0 2264

A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) és a GMO-kból vagy azok felhasználásával előállított termékek összeegyeztethetetlenek az ökológiai termelés fogalmával és a fogyasztók ökológiai termékekről alkotott elképzelésével.

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32007R0834&from=HU

 

Világszerte vitatott kérdés, hogy a „hagyományos” termelési módszerek milyen hatással vannak a talaj termelékenységére. Egyre többen veszik komolyan a különböző tanulmányokban megjelenő figyelmeztetéseket, hogy a talaj termelékenységének fenntartása kardinális kérdés egészségünk és az élelmiszerellátás biztosítása szempontjából. A „hagyományos” és ökológiai gazdálkodás között a legfontosabb különbség a szemlélet. Az a személet, ahogyan a talajra, a növényekre, azok hasznosítására gondolnak. A kizsákmányoló gazdálkodás a talajra, mint eszközre tekint, amely anyagi javakat termel.

http://www.mindennapszamit.hu/kizsakmanyolas-kontra-fenntarthatosag/

 

Nem csak a talaj és a termesztett növény, hanem az az ökoszisztéma is alapvető fontosságú amibe kénytelen-kelletlen beleavatkozunk a mezőgazdasági termeléssel. A fél megyényi kukorica, szójatáblák nem kedveznek a honos ökoszisztémának, valóságos sivatagokat hoznak létre a totális gyomirtással például, ahol már nem marad élelem, élőhely az arra rászorulóknak.

 

Szép példa errre a királylepke. Populációja az utóbbi időkben USA-ban vészesen megfogyatkozott. A rovarméreg termelő GMO növények is gyanusítottá váltak ez ügyben. A biotech cégek persze mossák kezeiket, állítólagos vizsgálataik szerint egy kukoricatábla kellős közepén sokkal nagyobb biztonságban van egy királylepke, mint a gazlepte réteken. Való igaz, egy városnyi méretű kukoricatábla gyakorlatilag élettelen (a kukoricán kívül), semmiféle élőhelyet, táplálékot nem ad számára. Kipusztítva természetes élőhelyét halálra ítélik ezt a fajt.

 

The leaves of the milkweed plant are the only place that monarchs lay their eggs and the only food that monarch butterfly caterpillars will eat.

...

Study co-author Ryan Norris, a biology professor at the University of Guelph, said that "likely the biggest cause of loss of milkweed is the adoption of genetically modified crops."

 

http://www.cbc.ca/news/technology/monarch-butterfly-decline-linked-to-spread-of-gm-crops-1.2665131

 

 

Géntechnikus Creative Commons License 2015.01.01 0 0 2263

Ha ezt az übergagyi konteós szintet akarod folytatni, kérd át a topikot a Rejtélyesbe!
Oda még talán belefér egy ennyire durván áltudományos bulvárpletyka.

 

De ez itt a Tudomány, itt semmi keresnivalója.

Előzmény: togent (2262)
togent Creative Commons License 2015.01.01 0 0 2262

Mégis csak tudhatnak valamit a biotech cégek. Ha elterjed egyik legújabb teremtményük biztosan rendkívül népszerűségre tesznek szert vele.

 

Cannabis Biotech: Creating A 30-Foot Marijuana Tree

http://www.exposingtruth.com/biotech-cannabis-tree/

http://urgente24.com/areax/2013/07/uruguay-las-sospechas-sobre-el-lobby-de-monsanto-con-la-marihuana/

 

Nahát, most jut eszembe, nem éppen mostanában legalizálják USA szerte a

kannabiszt? Micsoda véletlen egybeesés, vagy hogy is szokták mondani a biotech cégek képviselői? Valamiből meg kell térülni a kutatási költségeknek is?

Géntechnikus Creative Commons License 2014.12.31 0 0 2261

Az egészben az a szép, hogy a linkelt oldal bevezetője ez:

 

"GMOs are regulated in the United States under the Coordinated Framework for Regulation of Biotechnology, published in 1986, pursuant to previously existing statutory authority regulating conventional products, with a focus on the nature of the products rather than the process in which they are produced. 

Plant GMOs are regulated by the US Department of Agriculture’s Animal and Plant Health Inspection Service under the Plant Protection Act.  GMOs in food, drugs, and biological products are regulated by the Food and Drug Administration under the Federal Food, Drug, and Cosmetic Act and the Public Health Service Act.  GMO pesticides and microorganisms are regulated by the Environmental Protection Agency pursuant to the Federal Insecticide, Fungicide and Rodenticide Act and the Toxic Substances Control Act. The form of regulation varies depending on the type of GMO involved."

 

Azaz röviden összefoglalja, hogy 1986 óta milyen GMO-kat mely törvények szabályoznak az USA-ban (amit aztán bőségesen részletez a honlap).

 

Ebből a törvénygyűjteményből kiszaszerolni ezt a "Gyakorlatilag mindenki azt csinál amit akar,..." zanzásítást, felér egy lábon kihordott agyhalállal. :D

 

Ezzel tényleg nincs mit vitatkozni, ez így tökéletes, ahogy van!!!

Jobban üt, mint a Klicsko fivérek! :)

Előzmény: togent (2257)
Mungo Creative Commons License 2014.12.30 0 0 2260

Ezzel a törvénnyel gyakorlatilag mentesítik a biotech cégeket bármiféle felelősség alól, amit a termékeikkel okoztak.

 

Ne kímélj! Sorold csak fel szépen azt a rengeteg borzalmat amit "   a termékeikkel okoztak ".

 

Előzmény: togent (2259)
togent Creative Commons License 2014.12.29 0 0 2259

Egyfelől ugyan még külön törvény sincs a génmódosított élelmiszerekre, másfelől viszont törvényben rögzítik a biotech cégek sérthetetlenségét még arra az esetre is, ha kiderülne ártalmasságuk. Ezzel a törvénnyel gyakorlatilag mentesítik a biotech cégeket bármiféle felelősség alól, amit a termékeikkel okoztak.

 

 http://www.ibtimes.com/monsanto-protection-act-5-terrifying-things-know-about-hr-933-provision-1156079

 

http://www.whitefoxmarketingdemo.info/whats-the-fuss-with-the-monsanto-protection-act/

Előzmény: togent (2257)
togent Creative Commons License 2014.12.29 0 0 2258

GM plants are classified as presumptively “generally recognized as safe.”...

 

GM plants are classified as presumptively “generally recognized as safe.”...

Előzmény: togent (2257)
togent Creative Commons License 2014.12.29 0 0 2257

Találtam egy linket az USA GM szabályozásról, a törvénytárban.

 

The United States does not have any federal legislation that is specific to genetically modified organisms (GMOs).  Rather, GMOs are regulated pursuant to health, safety, and environmental legislation governing conventional products.  The US approach to regulating GMOs is premised on the assumption that regulation should focus on the nature of the products, rather than the process in which they were produced.[1]

....

There is no comprehensive federal legislation specifically addressing GMOs.  GMOs are regulated under the general statutory authority of environmental, health, and safety laws. 

...

State law generally plays little role in the regulation of GMOs in the US.  The federal preemption doctrine, which bars conflicting state regulation when Congress intends federal regulation to occupy a particular field, precludes many aspects of state regulation of GMOs.[83]

...

GMOs are not restricted categorically from the US food supply.  As discussed above, the FDA treats foods derived from GMOs like those derived from conventionally bred plants, and therefore most foods derived from GM plants are classified as presumptively “generally recognized as safe.”...

 

http://www.loc.gov/law/help/restrictions-on-gmos/usa.php

 

Gyakorlatilag mindenki azt csinál amit akar, eleve biztonságosnak tekintenek törvényileg minden GM növényt és sajnos ezt a multik által kilobbizott, meglehetősen ellentmondásos törvényt akarják rákényszeríteni a világ más országaira is. Bennünket is perelnek az EU-ban a tiltás miatt.

Ellentmondásos, mert egyrészt nem ismerik el, hogy különbözne a hagyományos növényektől, másrészt megkülönböztetik, mert szabadalmaztatni lehet a korábbiakkal ellentétben növényt, állatot, (embert?). Nyilvánvaló, hogy a jogi csűrés-csavarás az egyeduralomra törekvő multik érdekeit szolgálja.

Előzmény: togent (2245)
Géntechnikus Creative Commons License 2014.12.29 0 0 2256

Igazad lehet.

A sötétzöld hittérítő sódert is elég sablonosan nyomja.

Előzmény: Mungo (2254)
Mungo Creative Commons License 2014.12.28 0 0 2255

Ebből egyenesen következik, hogy bármilyen cselekedet azonos elbírálás alá esik. Logikus.

 

Ha véletlenül ezt a mondatot akarná értelmezni valaki, akkor világosan látszik a szándék.

Előzmény: Géntechnikus (2253)
Mungo Creative Commons License 2014.12.28 0 0 2254

Azt meg ugyan mond már meg, hogy mitől hiszed agresszívnek az AquAdvantage lazacot?

 

Ő a kérdésekre nem válaszol, nyilván nem ez a dolga. Neki a rémhírterjesztés a feladata és ezt write only üzemmódban a legegyszerűbb megtenni.

Előzmény: Géntechnikus (2253)
Géntechnikus Creative Commons License 2014.12.28 0 0 2253

"Na most képzelj el egy olyan világot, ..."

Már ne képzeljük el, mert ez a világ rég itt van, legalábbis a GM növények létrehozása szempontjából. (Hogy nincs hozzá "őrült tudós", aki ellenőrzés nélkül akarna köztermesztésbe vinni GM-növényt, az csak azért van, mert ez a létező világ, nem egy ZS-kategóriás Hollywood-i mozi.)

Lépjünk most túl azon a tévedésen, hogy génpuska kellene egy GM növény létrehozásához. Lehet azzal is, de egyre ritkábban használják. A leggyakrabban használt módszer az agrobaktériumos transzformáció, ahhoz meg csak valamelyik elterjedt agrobaktérium-alaptörzset kell elkérni valamelyik laborból.

Egy egyszerű, "sufniban is összedobható" molekuláris biológiai labor kell csak ahhoz, hogy valaki létrehozzon egy GM-növényt. Hogy mennyi hozzáértés, és hány év tesztelés, mire kiderül, hogy mire jó és mennyire, az más kérdés, de megcsinálni könnyű.

A technika elterjedt és olcsó, csak hazánkban legalább tíz egyetemen ill. kutatóintézetben van 20-30 kutatócsoport, ahol csinálunk GM növényeket. Ami nagy pénz, az a molekuláris genetikai kutatás, amihez használjuk ezeket. Az tényleg drága, de egy GM lúdfüvet, dohányt, egyéb hétköznapi modellnövényt megcsinálni, az aprópénz.

 

Azt meg ugyan mond már meg, hogy mitől hiszed agresszívnek az AquAdvantage lazacot?

Előzmény: togent (2245)
Géntechnikus Creative Commons License 2014.12.28 0 0 2252

"Fordítsuk meg a dolgot!"

Nem, nem fordítjuk meg a dolgot, mert nem megyünk bele az egyik legtipikusabb csalárd érvelési technika csapdájába, ugyanis ez egyrészt a bizonyítási kényszer áthárításának tipikus esete lenne, másrészt negatív bizonyítás követelése gyakorlatban korlátlan számú eshetőségre.

Előzmény: togent (2239)
Géntechnikus Creative Commons License 2014.12.28 0 0 2251

"Ahol a kulturnövénynek van vad GM rokona (gaz) ott a gének kiszökése a természetbe csak idő kérdése. "

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezt a mondatot így gondoltad, értelme nem sok lett, de ez mindegy is. Nekem az látszik belőle, hogy épp a génszökés témakörében aggódsz erősen túlfűtve.

Nem akarlak elkeseríteni, de minden hétköznapi génmódosított növénybe bevitt génnek bőséges esélye volt már a megszökésre. Ahol köztermesztésben elterjedtek ezek a növények, ott semmilyen spéci emberalkotta gátja nincs ennek (elkülönítés, védőtávolság stb.), mégsem történt meg.

A legjobb példát pontosan a gyomirtószertűrő gyomok jelentik.

Miközben az anti GMO-sok ezeknek a kialakulását emlegetik, zavarosan összekapcsolva a "génszökés veszélyt" a glifozáttűrő kultúrnövények között egyre jobban elszaporodó glifozáttűrő gyomokkal, a valóságban minden eddig vizsgált glifozáttűrő gyom önerőből (a szelekciós nyomásnak megfelelően) spontán mutációval vált glifozáttűrővé. A genetika és az evolúció törvényszerűségei itt is az elvárható módon működnek, csak éppen a génszökéssel fenyegetők rémálmait nem támasztják alá.

 

A kutatóintézetekben pedig ahol százezerszámra állítottuk már elő a genetikailag különböző(!) GM növényeket, nincs, és nem is kell olyan szintű biztonsági előírásokat betartani, mint pl. patogén mikroorganizmusok esetében. Ha az a sokezer különböző gén olyan csúf, rosszindulatú bűnöző lenne, már rég kiszökhetett volna. De nem akarnak, hiába noszogatják őket az anti-GMO-s sötétzöldek.

Egészen biztosan sokszor előfordult már véletlen kikereszteződés (pl. találtak kanamicin-rezisztens lúdfüveket a kölni Max-Planck intézet körül már a '80-as évek közepén is - ez a legkorábbi, amiről én tudok), de ezek eddig egyszer sem terjedtek el. Nincs rajtuk szelekciós nyomás. A természetben egyszerűen nincsenek olyan viszonyok, amik között a kultúrnövény, labornövény egyszer csak minden konkurensénél életképesebbé válna bármelyik, eddig bevitt genetikai módosítástól. 

Természetesen előre kizárni, hogy ilyen a jövőben sem lesz, az tudománytalan ígérgetés lenne, de 3 évtized kutatási tapasztalata, több százezerféle növényi génmódosítás több millió növényegyede azt mutatja, hogy az ettől való félelem teljesen indokolatlan.

Kizárhatom előre 100%-os biztonsággal, hogy egy tojásból nem fog megint Tyrannosaurus, vagy Velociraptor kikelni? Nem. A valószínűséget pontosan megmondani nem tudjuk, de nem 0. (Csak majdnem.)
De ha ezért valaki minden keltetőgép mellé szablyás huszárokat állítana, hogy kaszabolják le az esetleg kikelő veszedelmet, még a mai abszurdisztáni viszonyok között is gyorsan a zárt osztályon találná magát.

Előzmény: togent (2233)
Géntechnikus Creative Commons License 2014.12.28 0 0 2250

"Van ahol már gondokat okozhat a GM hibrid elterjedése, még ha nyomokban jelenik is meg."

 

Konkrétan hol van az ahol, és mit okozhat?
Nem vélt, hanem valós problémát mondj az általános riogatás helyett.

 

 

Előzmény: togent (2230)
Géntechnikus Creative Commons License 2014.12.28 0 0 2249

Hát a "megműtött" növénykéket először elkülönítve, mint fajtát elszaporítják, és pár évig tesztelgetik a fejlesztők az FDA, USDA és EPA elvárásai szerint (etetési kísérletek, nem célzott szervezetekre való hatás stb.). Ha ezek alapján nem bizonyul veszélyesnek, megfelel, akkor kérnek engedélyt az adott növény köztermesztésére. 

Az engedély birtokában indul a kereskedelmi forgalom, mehet a termesztés, de még akkor is több éven át megy az utánkövetés, azaz figyelik, hogy a gyakorlatban nem merül-e fel valamilyen probléma.
Ha gond merül fel (volt ilyen, pl. a molyrezisztens kukorica kontra császárlepke eset, aminél laborkísérletben az derült ki, hogy elvileg árthat) akkor csinálnak további vizsgálatokat, hogy mekkora gond az a rossz, aminek a gyanúja felmerült.
Az említett esetben 2 millió $-t költöttek arra, hogy kiderítsék: a természetben, szántóföldön mennyire veszélyezteti a védett lepke hernyóját a már évek óta termesztésben lévő molyrezisztens kukorica virágpora. A végeredmény az lett, hogy az utakon futó járművek hűtőrácsai bizonyosan sokkal többet pusztítanak el a lepkéből, mint amennyi legrosszabb esetben is az ilyen kukorica számlájára írható, ugyanis egyszerűen a természetben a hernyó és a virágpor gyakorlatilag nem találkoznak.

 

Hogy ezek a növények mennyi jót tesznek velünk, az meg csak hosszútávú termesztési eredményekből derül ki, amiből látszik, hogy mennyi költség-, vegyszer-, üzemanyag-megtakarítást, vagy éppen terméstöbbletet eredményeznek. Növénye válogatja melyik mit, nincs "univerzális jótétemény".

A molyrezisztens kukorica pl. a hernyórágás okozta veszteség drasztikus csökkentésével terméstöbbletet ad, rovarölő permetezést lehet megspórolni vele és csökkenti egyes gombatoxinok szintjét a termésben. (Ez utóbbi pl. egy nem várt, használat közben kiderült pozitív hatás lett.)

Előzmény: jogértelmező (2231)
togent Creative Commons License 2014.12.27 0 0 2248

Ok. Értelek.

Minden beavatkozásnak a természetbe van valamekkora kockázata. Ha eltaposol egy pillangót annak is beláthatatlan következményei lehetnek a jövőben, nincs semmiféle garancia rá, hogy nem.

Ebből egyenesen következik, hogy bármilyen cselekedet azonos elbírálás alá esik. Logikus.

Előzmény: Sidereus Nuncius (2247)
Sidereus Nuncius Creative Commons License 2014.12.27 0 0 2247

Semmi garancia nincs arra, hogy ezek a megpiszkált mikroorganizmusok nem szabadulnak el veszélyes mértékben és kezdenek szimbiózisba más élőlényekkel, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.

Előzmény: togent (2244)
togent Creative Commons License 2014.12.27 0 0 2246
Előzmény: togent (2245)
togent Creative Commons License 2014.12.27 0 0 2245

Ok. Más sem nagyon. Na most képzelj el egy olyan világot, ahol bárki aki meg tud fizetni egy génpuskát létrehozhat bármilyen GM növényt, semmiféle komolyabb vizsgálaton nem kell keresztülmennie a szüleményének legfeljebb a szokásos, bármilyen élelmiszer forgalmazás előírásokat kell betartani.

Képzeld el, hogy elterjed a technológia, olcsóvá válik és a világon ezernyi laborban kutyulják a géneket mindenféle kontroll nélkül és szabadítják a természetre!

Lehet, hogy ezerből, millióból csak egy okozna katasztrófát, de úgy is csak idő kérdése.

 

Sajnos azt nem állíthatjuk, hogy géntranszfer nem okozhat, semmiféle katasztrófátaz ökoszisztémában.

Például elkezdtek tenyészteni gyorsan növő agresszív lazacot, „Frankenfish”-t. A halak ugyan sterilek, de mint kiderült néhány százalékuk mégis szaporodóképes. Szerinted kizárható, hogy bármiféle kockázata lenne ha kikerül a természetbe (ami csak idő kérdése)?

Előzmény: jogértelmező (2242)
togent Creative Commons License 2014.12.27 0 0 2244

Lehet, hogy tévedek, de ebben az esetben nincs szó semmiféle génpiszkálásról, a különböző környezetben a talajban fellelhető mikroorganizmusokat vizsgálták, hogy milyen hatással vannak a növényekre. Kiválogatták az érdekeseket és azzal csávázzák a magokat. (Ha jól értelmeztem a cikket.)

Tehát gyakorlatilag a normális talajlakó, egyébként is szimbiózisban élő mikroorganizmusookkal látják el kellő mennyiségben a növényeket.

http://www.adaptivesymbiotictechnologies.com/our-research.html

Előzmény: Sidereus Nuncius (2241)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!