Patkányokat mérgezett a génkezelt kukorica
MTI
2007. március 13., kedd 14:50
Vese- és májmérgezést szenvedtek azok a kísérleti patkányok, amelyeket a Monsanto cég génkezelt (gm) kukoricájával etettek - írják független kutatók egy amerikai tudományos folyóiratban. A MON863 kódjelű kukoricabogarat elpusztító génmódosított kukorica megmérgezte az állatok belső szerveit, pedig tavaly az Európai Unió állati, majd emberi fogyasztásra is engedélyezte forgalmazását. A Greenpeace a Monsanto termék azonnali visszahívását valamint az engedélyezési rendszer felülvizsgálatát követeli.
A tanulmány a Monsanto saját, az Európai Bizottságnak engedélyezés céljából beadott biztonsági vizsgálatainak adatait elemezte. Az adatok világosan bemutatják, hogy a vizsgált kukorica jelentős egészségügyi veszélyt jelent. A terhelő bizonyítékokat a Greenpeace szerezte meg egy bírósági per végén, majd továbbította azokat független elemzés céljából a francia Caen egyetemen dolgozó Séralini professzor vezette szakértői csoportnak.
Súlycsökkenés, májkárosodás
A kutatócsoport megállapította, hogy mérgezés jelei mutatkoztak a patkányok veséjében és májában, valamint jelentős súlykülönbség is fellépett a génmódosított kukoricával táplált állatoknál. A Greenpeace keddi, Berlinben szervezett sajtókonferencián Séralini professzor elmondta: "A Monsanto elemzései nélkülöznek minden szigorú, tudományos alapot - kezdve a nagyon gyenge lábakon álló statisztikai jegyzőkönyvükkel. Még rosszabb, hogy a cég elmulasztott megfelelő elemzést végezni az állatok súlykülönbségét illetően" - fogalmazott.
A Greenpeace követeli a Monsanto MON863 kukoricájának azonnali visszahívását és felhívja a kormányok figyelmét, hogy minden eddig engedélyezett génmódosított fajtát újra kell engedélyeztetni. A környezetvédő csoport szerint szigorúan felül kell vizsgálni a jelenlegi tesztelési módszereket.
"Ez volt az utolsó csepp a pohárban, egyértelmű, hogy a mostani engedélyezési rendszer hitelessége teljesen elveszett. Amikor kiderül, hogy az állati és emberi egészség védelme érdekében felépített európai rendszer nem képes kiszűrni egy ilyen veszélyes terméket, annak ellenére hogy teljesen nyilvánvaló jelei voltak a patkányok mérgezésének, minden piacon levő GM terméket újra kell vizsgálni és a hibás engedélyezési rendszert el kell törölni - mondta Christophe Then, a nemzetközi Greenpeace szakértője.
Vitás kukorica
A kérdéses kukorica engedélyezése már 2003 óta heves vita tárgyát képezte, amikor is megállapították, hogy a MON863 kukoricával etetett patkányok vérösszetétele jelentősen megváltozott. Bár a tagállamok többsége ellenezte a GM kukorica piacra dobását, az Európai Bizottság fittyet hányva az aggodalmakra, mégis engedélyezte a MON863 kukorica szabad forgalmazását. Séralini professzor tanulmánya tudományosan is alátámasztja ezeket az aggodalmakat: "az adatok ismeretében egyáltalán nem mondható el, hogy a MON863 génmódosított kukorica biztonságos."
"Ez egy nemzetközi vészhelyzet, amely globális választ kíván - fejezte be Then - csak a termék világpiacról való teljes visszahívása akadályozhatja meg a lehetséges károkat".
Biztos ami biztos, még az ilyen nyilvános fórumokra is ráállítanak néhány aktivistát, hogy tuti legyen a GMO ellenes hisztériakeltés sikere.
A liszenkoizmus egyszer már bebizonyította, hogy komoly károkat tud okozni. Most még egyszer kipróbálják, hátha sikerül Magyarországot visszavinni a középkorba.
Most akkor hazafias cselekedetnek számít, ha amputáltatjuk az agyunkat?
"A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára előzőleg azt mondta, miután Brüsszelben eldőlt, hogy a tagországok maguk dönthetnek a génmódosított növények tiltásáról, korlátozásáról, ezért Magyarország új célokat fogalmazott meg. Éspedig azt, hogy elsőként a tej, majd a hús és a tojás esetében is elérje a teljes GMO-mentességet."
Nézzük hogyan vélekedik egy másik, korábbi irásában Heszky a GM növényfajtákkal kapcsolatos problémákról.
A növényi géntechnológia tudományos problémái A tudósok egy része kritika nélkül veszi át a GM-fajtatulajdonos cégeknek a problémákat részben vagy teljesen elhallgató érvrendszerét, és megfeledkezik a géntechnológiának mint eljárásnak, valamint termékei (GM-fajták) termesztésének veszélyeiről. ... A tudósok másik része önkritikusan vallja, hogy jelenleg még a géntechnológia „kőkorszakában” vagyunk. „Sokat tudunk, de nem eleget!” – vallják. Vigyázni kell, hogy a tudatlanságunkból fakadó bátorságunkkal ne okozzunk helyrehozhatatlan károkat a minket körülvevő vad- és kultúrflórában.
A tudomány feladatai a transzgénikus növényfajták biztonságos termeszthetősége érdekében
Meg kell ismerni a genom 98%-át kitevő – nem lineáris információt hordozó – szekvencia kódját és a tárolt információt, valamint annak funkcióját. Tökéletesíteni kell a géntranszfer-technikákat, melyekkel lehetővé válhat a célzott bevitel a genom megfelelő helyére. A génműködés szabályozásával kapcsolatos ismeretek bővítésével el kell érni, hogy transzgén a GM-növény fejlődésének csak egy meghatározott szakaszában, és csak a megfelelő szervben vagy szövetben működjön. El kell érni, hogy a transzgének be- és kikapcsolhatók legyenek a GM-növények élete folyamán. Minimálisra kell csökkenteni a rezisztens kórokozók és kártevők, valamint gyomok kialakulásának valószínűségét, és meg kell oldani a rezisztens mutánsok elpusztítását. A génáramlás kiküszöbölése érdekében el kell érni, hogy a pollen ne tartalmazza a transzgént, vagy legalábbis ne működőképes állapotban. A transzgén termékeivel (fehérjék) kapcsolatban fontos, hogy ismerjük hatásukat a természetes flórára, faunára, kultúrflórára, az emberre és a nem célzott élővilágra. ... http://www.matud.iif.hu/2011/01/12.htm
Mégiscsak megvalósulhat a GM és hagyományos növények együttermesztése a jövőben, csak éppen a mai GM termékek erre alkalmatlanok. A köztermesztés feltételeit fizikai izolációval nem lehet teljesíteni csak úgy, ha többek között a fenti feltételek megteremtésével, inherensen zárják ki a gm termékekben a génmegszökést, a módosított tulajdonság kikerülését a kontroll alól.
Elismert tehát, hogy nem valósítható meg a GM és a hagyományos növénytermesztés között az együttélés. (Ez persze csak részben igaz, majd később beszélek róla.)
Mindenesetre MOST akarják a biotech cégek dűlőre vinni a dolgot,
Választani kell! Vagy minden növényünk GMO lesz egy-egy multi tulajdonában, vagy távol tartjuk egyelőre a köztermesztéstől a technológiát.
A biotech érvek tudománytalansággal vádolják az ellenzőket, pedig éppen a GMO hagyományos növények (lényegi) azonosságából kikövetkeztetett érvrendszer hamis, tudománytalan, felelőtlen és veszélyes.
A biotech lobbi (hamis) érvrendszerét nagyjából el is puffogtatja Dudits Dénes akadémikus, ez is egy szakember nézőpontja, érdemes megismerkedni vele, bár a legtöbb érv megjelent a topikban is.
Egy két érdekesség:
Először is nem lenne szabad elfelejteni, hogy a génmanipuláció egy ősi mesterség, évezredek óta folyik. A szelekció és a keresztezés is génmanipuláció.
Nem igaz, a hagyományos növénynemesítés nem azonos a mai, biotechnológiai génmanipulációval, transzgenikus élőlények létrehozásával, az összemosási kísérlet metévesztő.
A kukoricánál már most is a multik dominálják a hazai vetőmagpiacot, ezen a génmanipuláció nem változtat. Már ma a Monsanto, a Pioneer és a DuPont kezében van a magyar kukoricavetőmag-ipar, a vetőmagüzemek. A multik ellen nem azzal kell harcolni, hogy egy új technológiát kizárunk, mert az úgysem fog sikerülni.
Nem igaz, hogy a génmanipuláció nem változtat. Változtat.
Vegyünk egy konkrét példát! A magyar gazdák tavaly 4,2 milliárd forintot költöttek a kukoricabogár elleni védekezésre: talajfertőtlenítésre, csávázásra, légi védekezésre. Ha lenne egy kukoricabogár-rezisztens hibridünk, és azt vetnénk, akkor megspórolhatnánk nekik ezt az összeget. Ugyanakkor nem szennyeznénk a talajokat, a környezetet.
Nem igaz. Nem lenne hibridünk, A Monsanto GM kukoricáját vásárolnánk drágábban és elveszne a GM mentes státuszunk, jól ráfizetnénk.
Az ökológusok erre azt mondanák, hogy azért ne engedjük termesztésbe a fajtát, mert a molyrezisztenciáért felelős transzgén elterjedhet az egész kukoricapopulációban. Ha egyszer kint van, gyakorlatilag kontrollálhatatlan.
Ez így nem igaz.
De, ez sajnos igaz, hosszútávon kontrollálhatatlan, éppen most volt róla szó.
Tehát nincs szükség hazai hatásvizsgálatokra?
Szerintem a kukorica mindenhol kukorica, mindegy, hogy Magyarországon vagy Szlovákiában nő. Ezek a vizsgálatok igen költségesek. Egyenlőre csak néhány fajtáról van szó, de előbb-utóbb az összes növényfajt géntechnológiával nemesítjük majd, nonszensz, hogy minden ország külön vizsgálgassa őket.
No comment, üdvözöllek a szép új világban.
A génmanipulált fajtákat előállító cégeket gyakran éri az a vád, hogy nem biztosítanak vetőmagot a független kísérletekhez, csak a hozzájuk lojális, általuk finanszírozott kutatóhelyek végezhetik el, például, a környezeti, táplálkozástani hatásvizsgálatokat. Ezeknek a vizsgálatoknak az objektivitását azután sokan megkérdőjelezik.
Mivel a haszon a fajta-előállítónál fog megjelenni, a fajta-előállító kötelessége minden biztonsági kutatást és kísérletet elvégezni. Sajnálatos, hogy ennyire elmérgesedett a helyzet, és nincs bizalom.
Mint mindig, most sincs "általában génkezelt" kukorica.
Vannak különböző génmódosítottak.
Pl. kukoricbogár-rezisztens GM fajták simán teremnek 20-30%-kal többet a nem védett, hagyományos fajtáknál olyan területeken, ahol erős a kukoricabogár-fertőzöttség.
(Nem kérek általános, látszattudományos, flood-oló dumákat sem a kukoricabogárról, sem a fajtákról, arról meg pláne nem, hogy már vannak a cry3B-t részlegesen toleráló kukoricabogarak, amik ellen másik fajtaköröket érdemes vetni. Ez utóbbiak egyébként már több éve megvannak.)
"Azért nem hibás logika, mert ez nem elméleti, a logikai szinten túlmegy: megtörtént példával támasztja alá."
Jó, akkor ennek fussunk neki megint.
Amikor Heszky prof. a koegzisztencia fenntarthatatlanságáról beszél, akkor abból indul ki, hogy értelmes és fenntartandó dolog a "zéró tolerancia", azaz hogy egyáltalán ne legyen keresztbeporzódás a GM és hagyományos fajták vetőmag-szaporításai között.
Mivel keresztbeporzás volt, van és lesz is (mert van szél, vannak rovarok és a szántóföld nem hermetikusan lezárt karantén), értelemszerűen a megvalósítható legnagyobb gondosság mellett is idővel előfordul valamennyi keresztszennyezés minden fajtában. Most is ott van a keresztbeporzás, és a vetőmagminősítés lényegi eleme, hogy X %-nál több fajtaidegen (ez növényfajonként változik) nem szabad hogy legyen az elit vetőmagban. Ott van az idegen, és értelemszerűen nem várja el senki, hogy az nulla legyen, csak legyen a megengedett érték alatt. Pont a GM fajtákkal kapcsolatban várják el képmutató és szemforgató módon a nullát, amiről tudja minden hozzáértő, hogy megvalósíthatatlan.
A hibás gondolatmenet abban van, hogy ezt az abszurd kiindulási alapot elfogadja, majd ebből vonja le a következtetést, hogy márpedig ez hosszú távon nem fenntartható.
Kizárólag a géntechnológia, ill. a GM fajták démonizálása indokolja az eltérő mércék alkalmazását a GM és a hagyományos fajták esetében. Tudományos érvek nem szólnak amellett, hogy előállítási eljárás alapján kelljen, vagy szabadjon különbséget tenni, de mégis minden ilyen érvelés axiomája az, hogy az általánosító (lényeget elkenő) "GMO-zás" az jogos. Ugyanezzel a hamis logikával működik a rasszizmus, a nők diszkriminálása stb. (Ott is elfogadnak premisszaként olyan alaptalan állításokat, hogy a másik rassz alacsonyabbrendő, a nők nem tudnak vezetni stb.)
Ami pedig a "megtörtént" példát illeti: Spanyolország most is sokkal nagyobb vetőmagtermelő, mint mi. 2013-ban náluk 158 ezer ha volt, nálunk 116 ezer ha a szántóföldi és zöldség vetőmagok termesztési területe, az ESCAA honlapon található adatokból számolva.(http://www.escaa.org/index/action/page/id/7/title/seed-production-in-eu)
Úgyhogy amíg nem tudsz hiteles forrást adni arra, hogy mikor, milyen vetőmagcégek hagyták ott Spanyolországot, és az tényleg a GM (MON810) kukoricatermesztés miatt történt, valamint az valóban piacot megrengető kivonulás volt, addig ezt a spanyol sztorit csak pletyka-legenda kategóriába tudom sorolni.
Magyarország messze nem olyan jelentős vetőmagtermelő az EU-ban, mint amennyire hinni szeretjük magunkról annak alapján, hogy hibridkukoricából a másodikak vagyunk a franciák után. A vetőmagpiacokról ajánlom az Annex 1B táblázatot ebből az uniós tanulmányból: http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/note/join/2013/513994/IPOL-AGRI_NT(2013)513994_EN.pdf Magyarország az EU-s piac 3%-a... És érdemes elolvasni a 2. fejezetet is a világpiaci trendekről (köztük arról, mennyivel jobban nő a GM szegmense a vetőmagkereskedelemnek, és hogyan lépnek be az EU-s cégek ebbe az EU-n kívül).
Az ökotermesztők és a méhészek piaci megfontolásból egyszer értékként deklarálták maguknak "GMO-mentességet", és ennek a védelmét, megőrzését követelik, és kérik számon a világon. Ez attól és addig számít értéknek az emberek szemében, amíg működik a démonizálás, stigmatizálás, amíg sikerül fenntartani a géntechnológiával szemben hergelt, egyébként racionálisan alátámaszthatatlan félelmeket.
A veszélyekről pedig egy abszurd eszmefuttatás: Addig amíg valaki nem hoz 100%-os bizonyítékot arra, hogy sárkányok nincsenek, tiltsuk be a tojások és tojásrakó állatok behozatalát Magyarországra, hogy biztosítsuk a magyar mezőgazdaság sárkánymentességét. Írjuk bele az alaptörvénybe is. Mindezt azért, mert nem zárható ki, hogy sárkánytojás keveredhet a tyúk-, vagy strucctojások közé, vagy az import állatok pározhattak sárkányokkal, ha olyan ország területéről érkeznek, ahol nem garantálják törvényileg a sárkánymentességet. Építsünk ki költséges ellenőrzőhálózatot és bonyolult gyorsriasztási rendszert a sárkánymentesség ellenőrzésére. Védjegyként pedig jegyeztessük be a "sárkánymentes magyar tojást", és végre a magyar ökotermesztők tarolni fognak az uniós tojáspiacon. Akkor lesz majd boldogság, ha a sárkánymentes magyar csirkepaprikáshoz végre sárkánymentes tojással készült nokedlit fogunk enni!!!
Én pedig a sárkány ellen sárkányfüvet fogok árulni. Csak egy kis ködösítő hisztériakeltés kérdése az egész. :)
A dokumentum végén a GM növények tartós termelése során szerzet USA tapasztalatokról szól:
1/. A glifozát-toleráns GM-fajták al-kalmazása során a felhasznált herbicidek mennyisége nem csökkent,
2/. A rovarrezisztens GM-fajták termesztése a kukorica és gya-pot esetében csökkentette a peszticid felhasználást, ennek oka, hogy a rovarirtó szer ható-anyagát maguk a GM-növények termelik meg. A GM-növények viszont nagyságrendekkel na-gyobb mennyiséget termelnek a cry-toxinból, mert azt min-den sejtjük, az egész tenyész-időben folyamatosan terme-li.
3/. A GM-fajta önmagában nem terem többet, mint a hagyo-mányos fajták, csak abban az esetben, ha az adott táblán a gyomosodás, illetve a rovar-kártétel jelentős és a farmerek azok ellen nem védekeznek a hagyományos módszerekkel.
4/. A legnagyobb problémát a GM-fajtákat használó és nem hasz-náló gazdák között a génáram-lás és génmegszökés jelenti.
....
A jelenleg termesztésben lévő GM-fajták tudományosan ugyan nagy jelentőségű, de még gyerek-cipőben járó technológia első piac-képes, félkész termékei. A hazai mo-ratórium mind tudományos, mind gazdasági szempontból indokolt és jogos.
Dr. Heszky László a GM szabadalmakkal kapcsolatban is kifejti véleményét:
Globális szabadalmak gátolják a szabad versenyt
A GM-fajták globális szabadalmai megakadályozzák a szabad versenyt a multinacionális és a nemzeti (lo-kális, regionális) vállalatok között. A transzgénikus fajták, a génkonstruk-ciók és azok minden eleme, maga az ötlet, és a megközelítés is, globá-lis szabadalommal védett. Emiatt a hagyományos nemzeti vagy magán nemesítő cégeknek, esélyük sincs arra, hogy valaha is versenyképes saját fejlesztésű GM-fajtát állítsanak elő. A szabadalmak ugyanis minden utat lezárnak, ami egy hasonló tulaj-donsággal rendelkező fajta előállí-tást tenné lehetővé. A hagyományos nemesítés és vetőmagipar számára nem marad más lehetőség, mint a cég felszámolása, vagy szabadalom-vásárlás.
USA vs Európa szabályozásról:
Engedélyezési eljárás az USA-ban – az EU-tól eltérően – a „lényegi azonosság elvére” alapul (substantial equivalence principle)
Az USA-ban ezért – Európától eltérően – fel sem merült az együtt termesz-tés vagy koegzisztencia problémá-ja. Ez az oka annak is, hogy az USA nem tud GMO-mentes kukoricát, vagy szóját exportálni.
Ennek az eljárásnak a hiányossá-ga, hogy nem számol a tartós ter-mesztés során felmerülő kockáza-tokkal, például a rezisztens gyomok és rovarok kialakulásával, valamint a génáramlás és génmegszökés le-hetőségével. Ennek következtében fordulhatott elő pl. 2010-ben, hogy a Szövetségi Bíróság megtiltotta a GM-cukorrépa és -lucerna fajták ter-mesztését, egy évvel később elren-delte a cukorrépa szaporítóanyag megsemmisítését, mert szerinte az USDA nem kellően megalapozott vizsgálatok alapján adta ki az enge-délyt.
Végeredményben az USA ható-ságai most kezdik komolyan venni azokat a kockázatokat, melyeket az EU már a 90-es évektől kezdve fi-gyelembe vesz,
EU GMO-paradoxon (importálható, de nem termeszthető?)
A válasz egy-szerű, mert teljesen más kockáza-tokat kell vizsgálni és értékelni az élelmiszer-biztonság és mást a ter-mesztésbiztonság esetén.
A termesztésbiztonsági kockáza-tokról sajnos kevés szó esik, pedig az igazi problémákat a mezőgaz-daság számára ezek jelentik.
Néhány gondolat a GM növényekről egy kétségtelenül kompetens biotechnológustól, Dr. Heszky László akadémikustól. Az írás minden betűje megfontolásra érdemes, most csak azokat emelem ki, amik rezonálnak a topikban mostanában elhangzottakkal.
A biotec nagyvállalatok:
El kell ismernünk, hogy a géntechnológia eszköztára tudományos szempont-ból beláthatatlan lehetőségeket ad az emberiség kezébe. Nem szabad azonban összetéveszteni a tudomá-nyos jelentőséget a géntechnológia felhasználásával előállított kereske-delmi termékek gazdasági értéké-vel.
A világ nemzetgazdaságai számára rendkívül veszélyes, hogy a közel 170 millió hektáron ter-mesztett transzgénikus fajtáknak – Kínát leszámítva – néhány globá-lis cég (Bayer, Monsanto, Syngenta, DuPont, Dow stb.) a tulajdonosa.
az elmúlt 30 évben a géntech-nológia vált a mezőgazdaság globa-lizációja motorjává, biztosítva a glo-bális GM-vetőmagipar kialakulását és megerősödését. Ma már egyér-telmű, hogy a transzgénikus fajták gazdasági jelentőségéből adódó extra profit megszerzése, és ezzel a globális GM-vetőmagpiac irányítása néhány – korábban csak vegyszert, gyógyszert, vagy hadianyagot gyár-tó – multinacionális cég kezébe ke-rült.
Ez a helyzet a kultúrflóra biodiverzitásának megőrzése szem-pontjából hosszútávon minden-képpen hátrányos. De veszélyes az egyes államok mezőgazdaságára is, mert az élelmiszertermelés bizton-sága – az ivóvízzel együtt – straté-giai területnek számít. Egy ország mezőgazdasága biológia alapjainak biztosítása sem rövid-, sem hosszú-távon nem függhet néhány globális cég „jóindulatától”.
Különböző kutatók és szakembe-rek részéről gyakran hallhatók és olvashatók olyan megtévesztő és szakmailag nem helytálló nyilatko-zatok, hogy a magyar gazdák ver-senyhátrányba kerülnek azokkal az országokkal szemben, ahol a GM-fajták termesztése engedélyezett.
A GM és a hagyományos növények együttermesztése nem valósítható meg. Vagy-vagy. Dönteni kell!
2006-ban egy GM rizs kísérleti termesztése során megfertőződött az USA rizsföldjeinek mintegy 30%-a. A vétkes cég, Bayer AG 2011-ig tartó pereskedés után 750 millió dollár kártérítést volt kénytelen fizetni a károsult gazdáknak.
Hasonló sors vár minden országra, ahol megpróbálják együttermeszteni a GM és hagyományos rizsfajtákat, az aranyrizst engedélyező országokra is, de ebben az esetben a kártérítés reménye nélkül. Hány embert ment meg, de hány áldozata lesz, ha egy ország elveszíti az exportlehetőségét?
"A magyar kormány elvitathatatlan sikerének tartjuk, hogy a megállapodás megszületett, hiszen több mint négy éven keresztül minden szinten küzdöttünk a tárgyalások során, és próbáltuk meggyőzni az ingadozó tagállamokat, hogy támogassák a javaslatot. A véglegesen elfogadott szövegben szereplő indokok listáját, amelyek alapján a tagállamok megtilthatják a GMO-k termesztését, szinte teljes mértékben a magyar EU elnökség alatt dolgoztuk ki 2011 első félévében."
"A biofortifikáció nem egy eljárás, hanem növénynemesítési irányzat."
Ha ezek után bárki azt meri állítani, hogy a biofortifikáció eljárás, velem gyűlik meg a baja!!! (Továbbá a tudás az nem copy-paste, a medve nem játék, és van még sok más hasonló okosság, amit mellesleg senki nem vont kétségbe eddig sem.)
"A végeredmény lehet táplálkozás élettani szempontból hasonló, a gyakorlatban azonban mégis alapvető különbség van a kétféle eljárás között."
Ez meg annyira tudományosan hangzik, hogy eszembe sem jut megkérdőjelezni. A kósher és a halal eljárások között is alapvető különbség van, még ha élettanilag ugyanúgy jól is lakok tőlük, és ez csak színtiszta tudomány! Hittudomány...
Mára ennyi elég is, félek, hogy bölcsességtúlterhelést kapnék. Inkább csak mantrázom ezt a kettőt, hogy jó mélyen bevésődjön. :)
Az aranyrizs történetéről a fejlesztők honlapján is sok információt találunk, bár nyilvánvalóan a saját szemszögükből tekintenek a termékükre.
Az engedélyezési eljárás elhúzódásáért a szabályozókat hibáztatják. Túl sok pénzbe és időbe kerül szerintük egy-egy génmódosítás (esemény) engedélyeztetése. Néhol már-már szenvedélyes hangnemben bírálják azokat a szabályokat amiknek meg kell felelni. An unbearable financial burden .... Next on the list are protein production and equivalence analyses for the proteins encoded by the introduced genes. For this purpose the proteins have to be isolated from the plant, characterised biochemically, and their function confirmed. Further studies include a demonstration of lack of homology to known toxins and allergens, gastric degradation studies, heat stability, and acute toxicity tests in rodent feeding experiments.
This all would seem reasonable if it were not for the fact that most people have been eating these genes and their products from a number of other food sources throughout their lives. At one point, somebody even suggested to analyse whether known daffodil toxins had been introduced into Golden Rice along with the daffodil gene used to reconstitute the β-carotene biosynthetic pathway, which is totally devoid of a scientific basis: what has been transferred is one defined DNA sequence which is homologous to related genes in other organisms, and which performs exactly the same function, with no relation whatsoever to any toxin or allergen. These studies take at least two years of intensive work in a well equipped biochemistry laboratory. ... It is obvious that no scientist or scientific institution in the public domain has the potential, funding or motivation to perform such lengthy and expensive biosafety experiments. It comes as no surprise then that virtually all transgenic events that have been carried through the deregulatory process so far are &endash;directly or indirectly&endash; in the private sector and are restricted to high-value crops. Humanitarian projects do not fall into this category, even though they would benefit millions of people. There is a lot of goodwill in the public and in the private sectors worldwide to exploit the potential of green biotechnology for the benefit of the poor. However, without a realistic risk assessment approach, funds for public research will not be capable of doing the trick. Scientific progress in the public sector has thus become detached from product development, and the population at large is not benefiting from that progress. http://www.goldenrice.org/Content2-How/how4_regul.php
Mint látható a kötelező toxicitási állatkísérleteket sem végezték el, úgy kezdtek emberkísérletekbe. E miatt akadt ki rájuk, ha jól tudom a Greenpeace, kínai gyermekeken kísérleteztek. Függetlenül az eljárásban résztvevők megyőződésétől megkérdőjelezhető az ilyen eljárások etikussága. A hangoztatott humanitárius cél sem ment fel az előírások betartása alól, bár a humanitárius jelző használata nem egyértelműen jogos, mint a későbbiekben látható lesz.
Very few people have tasted Golden Rice so far. Human studies are essential to select lines with optimal nutritional characteristics. Animal testing is not mandated by FDA, and because animals metabolise β-carotene differently from humans, such a test would not have answered the human bioavailability and bioconversion questions which need to be answered to tell us whether Golden Rice is as good or better than β-carotene delivered in capsules or as vegetables. http://www.goldenrice.org/Content2-How/how3_biosafety.php
Az aranyrizs szabadalom kizárólagos birtokosa a Sygenta. The inventors have assigned their exclusive rights to the Golden Rice technology to Syngenta. A tulajdonos dönt arról, kinek engedmémyezi a használat jogát. Apart from being national in scope and limited in time, patent owners can decide to whom to license and under what terms. Ez a a lényeg, a többi csak ígéret. A kereskedelmi jogokat eleve megtartja a Sygenta, ezzel gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy bárhol eladásra termeljék a gazdák az aranyrizst. Nem életszerű, hogy a rizsföldről beköltözzenek a parasztok a városok piacaira és ott mérjék ki kilónként a terményeiket, másnak a kereskedés viszont tiltva van. National sales are allowed by low-income farmers (in this way urban needs are also covered)
A rizs saját fogyasztásra ugyan használható lesz majd az ígéret szerint, ha viszont a termelő felvásárlóknak csak fehér rizst adhat el, szét kellene választania a két fajta termesztését, ami kisparcellákon eleve megoldhatatlan. Első ránézésre is több problémát okozna egy kistermesztőnek ez a felemás „szabadság“ mint amennyit megold, ha nem csak saját részére termeszt. Már a bevételekkel való elszámolás, a jogosultság igazolása is számos problémát vethet fel. Resource-poor farmer use (earning less than US$10,000 per year from farming)
A Sugenta tehát elvárja, hogy minden nemzet saját maga intézze a honosítási eljárást, hozza létre a saját fajtái GM változatát, miközben semmiféle felelősséget nem vállal, de minden jogot fenntart. Erre szokták mondani: ügyes. No warranties are given by licensor(s) (this is related to the fact that every receiving country will determine what biosafety and agronomic requirements to impose before approval of a Golden Rice variety.
Liabilities and costs &emdash; each party is responsible for what it controls (this follows also from the fact that this is a humanitarian project and not a commercial enterprise). http://www.goldenrice.org/Content1-Who/who4_IP.php
Végül érdekes megjegyzésben kinyilvánítják, hogy a projekt eredetileg arra is szolgált, hogy „ajtót nyisson“ a GM növényeknek. Való igaz, hogy időközben nagy területen termesztenek GM növényeket, de nem GM rizst, tehát az eredeti cél ebben az értelemben ma is érvényes:
Once upon a time, it was believed that Golden Rice would be the door opener for transgenic crops. Many years have passed and Golden Rice may soon be in growers' hands, but in the meantime more than 160 milion hectares are being grown around the world, most of them commercial. Wrong activism has done tremendous damage to the humanitarian use of this great technology. Let's hope that with increasing acceptance and the accumulated experience using GM crops around the world, more and more developing countries will find ways to benefit from the many useful traits in the pipeline in the near future and that many children will have access to biofortified rice and other crops. http://www.goldenrice.org/Content1-Who/who4_IP.php
Az aranyrizs tehát jelenleg csak ígéret, propaganda szintjén létezik, immár két évtizede és a jelek szerint még sokáig az is marad, egyetlen éhezőn sem segített eddig, viszont nagyon jól lehet érvelni vele, milyen jó dolog is a biotechnológia és milyen csúnyák azok akik más megoldást javasolnak. Valóban jó dolog, de nem ezen a módon.
Még szerencse, hogy ott van a "feltehetőleg". Számomra háttéradatok nélkül kicsit ugyanis propaganda ízűnek tűnik a kijelentés.
Nem tudom honnan vetted, hogy a génkezelt kukorica 20-30%-kal többet teremne, nem tudok ilyen előnyéről. Ahol nem GM kukoricát termesztenek, pl.: Európában azok nem segítenek az afrikai éhezőknek?
"Biztosan szánalmas kísérlet lenne azonban az éhezés globális problémáját néhány táplálékkiegészítő vitaminkapszulával megoldani"
Az éhezést vitaminkapszulával tényleg nem lehet megoldani, de pl a genetikailag módosított növények tulajdonképpen már most is megoldják részben az éhezést globálisan is. Ha pl az USÁ-ban nem lenne génkezelt a termelt kukorica 70-80%- a, akkor időnként 20-30%-al kisebb lenne a termés, és feltehetőleg nem jutna elég pl az afrikai éhezők segélyezésére.
(Off: Mindig válaszolok a témához kapcsolódó (személyeskedést elkerülő) felvetésekre, de akik lekezelő stílusban sértegetnek, hazgnak, agyhalottnak bélyegeznek azok (nálam legalábbis) trollszűrőre kerülnek, nem zavar ugyan, de nem kívánom a topikot személyeskedő vitákkal terhelni.)
Egy korábbi bejegyzésből:
...Ehelyett a Greenpeaceadományokat gyűjt az aranyrizs elleni harchoz, és én a magam részéről úgy gondolom, hogy ennek a több millió gyermeknek a vére az ő lelkükön szárad.Szerintem a Greenpeace elveszítette erkölcsi mércéjét."
Ehhez képest te:
Kicsit más a helyzet az aranyrizzsel, ami évtizedes ígérgetés és propaganda ellenére nem jutott el az engedélyezésig. Ebben az esetben nagy fokú óvatosságra van szükség, hiszen 3,5 milliárd ember élelmezéséről van szó, állítólag egymillió rizsfajta létezik. Bármilyen beavatkozás beláthatatlan következményekhez vezethet.
Most őszintén: mit lehet erre mondani? Ez egy korrekt tisztességes post? Semmi csúsztatás, hazudozás?
Azt még senkitől sem hallottad, hogy a hazug embert könnyebb utol érni mint a sánta...
Gondolom ezt is válasz nélkül hagyod, mert ugye akkor azt hiszed, hogy úgy látszik mintha...
A biofortifikáció célzott segítség, de nem pótolhatja a változatos táplálékforrásokat. Vegyük például az A-vitamint (béta-karotint)! Lehet alapélelmiszereket (pl.: krumpli, rizs, kukorica, banán) feldúsítani így kezelni a hiányállapotot, csakhogy ezzel nem szüntetjük meg az egyéb (vas, zsír, fehérje) hiánytüneteket. Változatos táplálkozással viszont elsők között éppen az A-vitamin hiányát sikerül pótolni, a hatszáz féle karotin valamelyikéből a legtöbb élelmiszer tartalmaz bőségesen.
Helyzete válogatja, hogy hiánybetegség esetén biofortifikált élelmiszer, hagyományos rizs+sárgarépa éppen a jobb választás, vagy egy vitaminkapszula ami négyszer hatékonyabban szívódik fel. Biztosan szánalmas kísérlet lenne azonban az éhezés globális problémáját néhány táplálékkiegészítő vitaminkapszulával megoldani, pedig a biofortifikáció nem több mint ennek egy változata, a hatás lényegében ugyanaz.
A hatás igen, az elérhetőség azonban nagyon különböző és el is érkeztünk a másik problémához, a hozzáférhetőséghez. Ez az alapvető különbség a hagyományos és a GM biofortifikált élelmiszerek között. Szabad hozzáférésű GM biofortifikált élelmiszernövény a köztermesztésben jelenleg nem létezik és nem is várható belátható időn belül.
Két ismert növény a GM aranyrizs és az ausztrál sárga GM szuperbanán ami engedélyeztetési eljárás alatt van, egyelőre nem látható mikor kerülhetnek köztermesztésbe. A két növény helyzete sokban különbözik. A banán esetében nem kell félni ellenőrizetlen szétterjedéstől, tehát a termesztése kevésbé kockázatos környezetvédelmi szempontból.
Kicsit más a helyzet az aranyrizzsel, ami évtizedes ígérgetés és propaganda ellenére nem jutott el az engedélyezésig. Ebben az esetben nagy fokú óvatosságra van szükség, hiszen 3,5 milliárd ember élelmezéséről van szó, állítólag egymillió rizsfajta létezik. Bármilyen beavatkozás beláthatatlan következményekhez vezethet.
Eleve felvetődhet a kérdés érdemes-e ágyúval lőni verébre? Az A-vitaminhiánynak súlyos következményei vannak ugyan, de rendkívül sokféle egyszerű és olcsó alternatív megoldás van a pótlására amit egyre szélesebb körben már alkalmaznak is (lásd előző poszt).
Azon túl, hogy az aranyrizs egyelőre ígéret a rászorulók szűk köre számára, szabadalommal védett is, tehát általános megoldást semmiképp nem jelenthet. Van ugyan egy homályos ígéret ami a kistermelők számára egy speciális, ingyenes használat lehetőségével kecsegtet, ez azonban nem változtat azon az alapvető tényen, hogy a kizárólagos jogok a Sygenta tulajdonában vannak, bármikor, bármit megváltoztathat.
Természetesen azokban az országokban ahol majd engedélyezik az aranyrizs termesztését szembe kell nézni a GM növénytermesztés összes adminisztratív, jogi, koegziszteniciális problémájával is, és kockázatával (pl.: exportpiacok elvesztése) ebben az esetben úgy, hogy a licensztulajdonos hagsúlyozottan semmiféle felelősséget nem vállal a termékéért. Ma még föl sem mérhető milyen károk érik majd azokat a kistermelőket például, akik az aranyrizzsel szennyezett fehérrizsüket egyik piacon sem tudják értékesíteni, vagy csak a GM mentes státusz miatt költséges vizsgálatokon kell átesni minden tételnek, ami önmagában versenyhátrányt jelent a piacon.
Mindezek alapján joggal vetődik fel a kérdés: az egész projektet nem a GM élelmiszertermelés trójai falovának szánták-e és propaganda téma-e inkább, mint a rászorulóknak szánt segítség? Miért nem sikerült engedélyeztetni ilyen hosszú idő elteltével sem az aranyrizst legalább az USA-ban?
Biotechnológia és biofortifikáció: Biofortified crops, either by conventional breeding methods or by modern biotechnological tools, are not a panacea. The ultimate aim in global nutrition remains a sufficient and diverse diet for the world’s population. However, biofortified crops can complement existing micronutrients interventions, can have a significant impact on the lives and health of millions of people, especially those most in need. http://www.isaaa.org/resources/publications/pocketk/27/default.asp
Sok százmillió embert érint az alultápláltság és a vele járó vitamin és nyomelemhiányos állapot (VAD). Az utóbbi években széleskörű nemzetközi összefogás jött létre ennek a pusztító állapotnak a megszüntetésére. Az elégtelen, vagy hiányos tápanyagbevitelnek alapvetően három oka van. Szegénység, tájékozatlanság, kulturális környezet (hagyományok). Döntő változást e három tényezőn keresztül lehet csak elérni. A megoldás megfelelő mennyiségű és minőségű, változatos tápanyagbevitel, diverzifikált táplálékforrásokból. Az utóbbi években ugyan sokfelé, mindhárom területen sikerült eredményeket elérni, de azért a probléma globálisan nem szűnt meg.
A táplálékforrások körének kiterjesztése mellett, azzal párhuzamosan létrejött egy másik irányzat is, ami éppen ellenkezőleg, az élelmiszerek tápanyagtartalmának koncentrcációját, feldúsítását célozza meg, a biofortifikáció. http://en.wikipedia.org/wiki/Biofortification
Vannak akik eleve nem tartják helyesnek ezt az irányt, hiszen az összes esszenciális tápanyagot semmiképp nem sikerülhet egy-két élelmiszerbe zsúfolni, teljes értékű táplálkozás csak változatos forrásokból valósulhat meg. Szerintük az erőfeszítések jobban hasznosulnának az ideális étrend felé való elmozdulással. Elismerve a kritika jogosságát, a bioforifikáció hatalmas változást hozhat és már hozott is az egyoldalú táplálkozás elleni harcban nem csak szavak, vagy ígéretek szintjén, sok millió ember életkörülményeinek, egészségi állapotának javításával bizonyította létjogosultságát.
A biofortifikáció nem egy eljárás, hanem növénynemesítési irányzat. A biofortifikáció megvalósítható hagyományos és biotechnológiai (GM) eljárással egyaránt. Ez utóbbira példa lehet az aranyrizs, vagy a Bill Gates szponzorálta A-vitamin dús GM banán is. A végeredmény lehet táplálkozás élettani szempontból hasonló, a gyakorlatban azonban mégis alapvető különbség van a kétféle eljárás között.
Sok korábbi hsz-szel ellentétben ez tényleg a topik témájához tartozik:
"A Greenpeace háromszázmillió dollár fölötti bevételét arra használja, hogy elfojtsa az emberi táplálkozástudomány és betegségmegelőzés egyik legfontosabb vívmányát. Azt állítják, hogy vannak jobb módszerek az A-vitamin hiányának gyógyítására, e jobbnak tartott módszerek bevezetésére azonban nincs programjuk. A Greenpeace nem hallgat a hiányos táplálkozással foglalkozó tudósokra és humanitárius segítőkre, akik tudják, hogy ennek a csapásnak az elhárítására az aranyrizs a legjobb megoldás. Ehelyett a Greenpeaceadományokat gyűjt az aranyrizs elleni harchoz, és én a magam részéről úgy gondolom, hogy ennek a több millió gyermeknek a vére az ő lelkükön szárad.Szerintem a Greenpeace elveszítette erkölcsi mércéjét."
A következő cikk két szempontból is erősen kapcsolódik a témához, pedig nem közvetlenül a GM növényekről, hanem a hagyományos nemesítésű, jogvédett fajták másodvetése utáni jogdíjfizetésről szól.
A cikk egyrészt cáfolja azt a sugalmazást, hogy a hagyományos nemesítésű növények esetén sincs értelme a másodvetésnek, úgy tűnik nagy jelentősége van, másrészt jelzi azt a koncentrálódási folyamatot, ami nem kívánatos a mezőgazdaságban és ezzel a franciák is tökéletesen tisztában vannak. Legalábbis erre utal a GM növényektől való, mostanában tapasztalható gyors elfordulás:
The French Senate voted on a law already adopted by the lower house of parliament last month that banned GMO maize (corn) cultivation, even though it has been cleared at European Union level, saying it poses a risk to the environment.
A cikk ugyan nem tudományos lapban, hanem a kormányoldalon jelent meg, tehát eseményeket és véleményeket közöl:
a gabonafölvásárlásra jogosulthoz beszállított búza minden tonnája után 5 eurócentet levonnak a gazdának kifizetendő átvételi árból és azt egy külön alapon keresztül a nemesítő cégeknek utalják. Azok a gazdák, akik igazoltan fémzárolt vetőmagot használtak, ebből az alapból minden megvásárolt mázsa vetőmag után 2 euró visszatérítésre jogosultak. Azok a gazdák, akik 90 tonnánál kevesebb búzát értékesítenek, mentesülnek az öt centes járulék megfizetése alól, és értelem szerűen nem kell fizetni a saját gazdaságban pl. takarmányozási célra fölhasznált (azaz hivatalos gabonafölvásárló felé nem értékesített) gabona után sem
A rendelkezés –ahogy ez várható volt –heves reakciókat váltott ki a szabad és korlátok nélküli (ingyenes) vetőmagfogást védelmező szervezetek (pl. CNDSF) körében, akik azt állítják,hogy ezzel a vetőmagot fogó termelők fokozatosan illegális vetőmag-termelőkké válnak, míg a „Semons la biodiversité” (mögötte áll pl. a Confédération paysanne(szélsőbalos irányultságú)és az Agir pour l’environnement) szerint a termelők egyik ősi jogát veszi el,
Az FNSEA elnöke szerint alaptalan az a vád, miszerint a törvény hosszabb távon teljesen kiszolgáltatná a termelőket a nagy vetőmagos magáncégeknek. Véleménye szerint a jogszabály pontosan azt szolgálja, hogy a franciaországi fajtanemesítés és vetőmag-termesztés megőrizhető legyen, ellenkező esetben egy-két évtizeden belül valóban azzal a keserű tapasztalattal szembesülnének a francia gazdák, hogya világon négy-öt nagy cég uralja a vetőmag-piacot, mégpedig angolszász vagy kínai, akiknek az lesz az egyetlen céljuk, hogy a teljes genetikát szabadalmakkal védjék le.
Igen. Sosem számítható ki pontosan egy új technológia bevezetése milyen hatásokkal és mellékhatásokkal járhat a gyakorlatban. A legalapvetőbb elvárás, hogy kellő körültekintéssel, nagyfokú óvatossággal járjanak el a hatóságok, jogalkotók ilyen horderejű, százmilliók élelmezését érintő dolgokban.
Sajnos az US szabályozási környezet nem tudott ellenállni a multik érdekérvényestő képességének, ami immunválaszt, ellenreakciót váltott ki a világ sok országából. Nem hiszem, hogy ez használna a géntechnológia tudományának.
Mint az előbb olvashattuk már a nagy hazai vetőmagtermesztők pontosan azok a cégek, amelyeknek a legtöbb GM fajtája is van tehát a hat legnagyobb biotech multi. Szó sincs semmiféle konteóról, a folyamatok a valóságban afelé haladnak, hogy féltucat cég kezében legyen az emberiség élelmiszerellátásának döntő része. Ez önmagában probléma.
Probléma például, mert ismert, hogy nem elkerülhető a keresztbeporzás, a GM növényekkel való "szennyezése" a hagyományos növényeknek (génfertőzés-fóbia), ám a GM növények szabadalmi védettsége miatt a vétlen gazdák kiszolgáltatottak a licensztulajdonosnak.
(The rate of GM contamination does not matter; whether it’s 1 percent, 2 percent, 10 percent, or more, the seeds and plants still belong to Monsanto.)
Ez persze nem a GM növény "hibája", hanem a GM növénytermesztés problémája a rossz jogi szabályozás miatt.
A monopolizálódás problémája jól lemérhető ez a glifozát ügyön is. Ha túlságosan egy technológiára alapozunk, megszüntetjük a változatosságot, akkor függővé válunk tőle.
Sok hasonló probléma körvonalazódik amik függetlenek attól, hogy önmaga az adott GM növény elfogyasztása okoz-e egészségügyi problémákat vagy sem.
Nem állítom, hogy ezek megoldhatatlanok, de szemmel láthatóan nem a megoldás irányába haladnak a dolgok amik egyre több országot kényszerítenek a GM technológia totális elutasítására, ami szerintem sem jó, de a jelen helyzetben szükségszerű védekezésnek tartom.
Készültek elemzések különböző termelési módok maradékvegyszerei között.
5. ConclusionThis study demonstrated that Roundup Ready GM-soy may have high residue levels of glyphosate and AMPA, and also that different agricultural practices may result in a markedly different nutritional composition of soybeans. In the present study organic soybean samples had a more profitable nutritional profile than industrial conventional and GM soybeans.
levels building up in women's bodies over a period of time, which has until now been refuted by both global regulatory authorities and the biotech industry.
The levels found in the breast milk testing of 76 ug/l to 166 ug/l are 760 to 1,600 times higher than the European Drinking Water Directive allows for individual pesticides.
They are however less than the 700 ug/l maximum contaminant level (MCL) for glyphosate in the US, which was decided upon by the US Environmental Protection Agency (EPA) based on the now seemingly false premise that glyphosate was not bio-accumulative.
The glyphosate testing commissioned by Moms Across America and Sustainable Pulse also analyzed 35 urine samples and 21 drinking water samples from across the US. Levels in urine were found to be over 10 times higher than those found in a similar survey done in the EU by Friends of the Earth Europe in 2013.
Jelentős különbségek vannak az európai és az USA beli glifozátszennyezettség mértéke között, pedig Európában is széleskörűen használják a glifozátot.
Két alapvető ok is adódik, az egyik, hogy a herbicidtűrő GM növényeket menet közben is lehet permetezni, akár érés előtt is, másik, hogy csak glifozátot használhatnak, erre lévén rezisztensek a GM növények.
Ez egyébként más, említett problémákat is felvet, a herbicidtűrő szupergyomok kialakulásáát, amit ezekkel a termelési rendszerekkel nehezebb elkerülni.
A glifozát képezi a jelenlegi GM növénytermesztés gerincét, nem lehet nem tudomást venni a vele kapcsolatos problémákról.
Roundup is the major herbicide used worldwide, in particular on genetically modified plants that have been designed to tolerate it.
A topik témája a piacon lévő GM növényekkel kapcsolatban felmerülő, vagy fenyegető problémák: egészségügyi, környezeti, gazdasági, jogi, társadalmi, akár kulturális téren.
Ez természetesen nem azonos a géntechnológia (génsebészet, biotechnológia) tudománnyal. Semmilyen gyakorlati probléma nem általánosítható, nem vetíthető ki a tudományterületre, kizárólag az adott növényre, termelési rendszerre, esetleg jogi, szabályozási környezetre vonatkozik. Ez természetes.
Szerintem szorosan a topik témája azonban minden GM növénytermesztési rendszer összes alkotórésze is, például a glifozát gyomirtó tűrő GM növények és maga a gyomirtó is elválaszthatatlan részét képezik a Roundup Ready rendszernek.
Ez teljesen független attól, hogy a gyomirtót használják-e más környezetben, nem idokolt a glifozáttal kapcsolatos problémák lesöprése az asztalról ilyen megokolással.
(Ezt bővebben is indokolni fogom.)
(Off: Mindig válaszolok a témához kapcsolódó (személyeskedést elkerülő) felvetésekre, de akik lekezelő stílusban sértegetnek, hazgnak, agyhalottnak bélyegeznek azok (nálam legalábbis) trollszűrőre kerülnek, nem zavar ugyan, de nem kívánom a topikot személyeskedő vitákkal terhelni.)
Nem. Ez az a hibás logika, ami a génfertőzés-fóbiára alapoz, és vetőmagoknál az abszurd (de nálunk előírásos) "zéró toleranciát" próbálja megvalósítani.
A nem-GM fajták keresztbeporzása, keresztszennyeződése ellen sem próbálunk zéró-toleranciát megvalósítani, mert nonszensz.
De a GM fajtáknál a stigmatizálást a legtöbb ellenző erre legitim alapnak tekinti.
Egyébként a nagy hazai vetőmagtermesztők pontosan azok a cégek, amelyeknek a legtöbb GM fajtája is van (hatot lehetne felsorolni, de itt sem reklámozom őket).
A gyomirtóknak ellenálló fajtákkal kapcsolatban a jelenlegi állapot (egyetlen hatóanyag, a glifozát minden máson túltevő használata) biztosan rossz.
De ezeknek a növényeknek a létrehozása szerintem alapvetően jó, ezekkel lehetett elérni az arra alkalmas talajokon a talajeróziót drasztikusan csökkentő és üzemanyag-megtakarítást lehetővé tevő "low-tillage" (gyak. szántás nélküli) talajművelést. Azzal, hogy a gyomok sem az élettérért, sem a tápanyagért nem vetélkednek az ültetett növénnyel, javul a termésátlag is, és a kijuttatott tápanyag-utánpótlás (akár műtrágya, akár szerves) hasznosulása is.
Tehát ha változtatni akarunk a jelenlegi rossz állapoton, akkor szerintem nem a kategóriát kell beszüntetni, hanem előre kell lépni: legalább 3-4 különböző gyomirtót kellene rotálni a nekik ellenálló fajtákkal együtt a jó mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően.
A megoldások (pl. glüfozinát-, dicamba-, 2,4-D-ellenállóság) már megvannak, a kiegyensúlyozatlanságot, meg az eszehagyott túlpermetezést kellene megszüntetni.
Szerintem a gyomirtó-rezisztencia géneket nem kellene stack-elni (halmozni egy növényben), és akkor a váltogatásnak köszönhetően az előző évi vetésből származó ún. árvakelés (ami ma is mindennapos a hazai földeken is) is sokkal kisebb probléma lenne.
"- Heszky László növénygenetikus, akadémikus szerint a koegzisztencia legfeljebb 4-8 évig tartható fenn, aztán mindenképpen megjelenik a transzgén a hagyományos fajtákban is. Okozhat ez gondokat?
-Igen. A vetőmagtermesztők kiköltöznek az országból, ahogyan ez már Spanyolországgal megtörtént. Az ökológiai termesztők és a méhészek elveszíthetik értékesítési piacaikat."
