"The deities they worshipped were Baal-zebub, Astarte and Dagon, whose names or variations thereof appear in the Canaanite pantheon as well."
Itt valami nem stimmel. Baal-Zebub nevében én felfedezni vélem a főníciai Baál istent, márpedig Főnícia messze esett Philisteától ahhoz, hogy a legjelentősebb istenüket a filiszteusoktól vegyék át. Astarte pedig mezopotámiai eredetű, azonos az Akkád Istárral, az Esthajnalcsillag istennőjével.
Szerintem a kulturális áramlás iránya valójában fordított: Mezopotámiából Kánaánba, onnan a filiszteusokhoz.
"Ha vastagon, akkor miért hiányoznak a nyelvemlékeik Kánaánból a jelzett időből?"
Igen, ez a fő baj, hogy nincsenek értékelhető nyelvemlékeink. A Kánaániták vszleg a déli, feletlen perifériája voltak egy nagyobb kulturának, aminek a súlypontja a mai Szíriában és Libanonban lehetett, az ottani nagyobb, feljettebb városokban. Jerikó elpusztult Jozsué ostromában, tudtommal egyetlen táblát se találtak a kánaánita rétegekben.
Egyébként én is hajlok arra, hogy a Kánaán nyelve szemita lehetett, mert a pusztai zsidók nagyon zökkenőmentesen magukba olvasztották őket, az indoeurópai nyelvű filiszteusoknál a befogadás fel se merült, velük csak háborúztak és kiirtották őket. A beszűrődő nyelvemlékek az elhurcolt rabszolgáktól is jöhettek.
"És miért tartják Szíriát--Észak-Mezopotámiát--Palesztinát pl. ebben az időben nagyrészt hurritának?"
Valószínűleg kevert volt a népesség és hurrita elit uralta őket. A Hurriták anatóliai harcos-lovas nép voltak, ugye?
"A különböző vízözön mondák melyik vízszintemelkedéshez köthetők azt még egyértelműen senki sem tudja."
Én a későbbire tippelek. Nem csak azért, mert az írásbeliség előtti időben egy-kétezer évet könnyebben él túl egy mítosz, mint hat-hétezret, hanem azért is, mert lemodellezték mindkét eseményt, és arra jutottak, hogy a gibraltári beömlés egy száz-százötven éves folyamat volt, míg a Boszprusz átaszakadása valóságos kataklizma, ami elől tényleg menekülni kellett, már ahol lehetett.
A másik verzió pedig, hogy valami nagy esőzés egy folyam felsőbb szakaszán áttörte a gátrendszert és elárasztott országnyi területeket. Ez lehetett Mezopotámiában, de egy elmélet szerint a Vízözön a Harappa-kultúra pusztulását és a sumérek onnan való bevándorlását meséli el.
"Európai népesség megjelenésére a filiszteusokig nincs bizonyíték, már amennyire Ciprus Európa és azok tényleg onnan jöttek, de ez sokkal későbbi történet.)"
"Az etnogenezisüket hogyan vázolnád? (Mármint nem a zsidókét, hanem az őelőttük ott élő kánaáni lakosságét.)"
Voltak őslakók, akikről nem sokat tudunk. Ők a jégkorszak utáni első stabil telepesek, a vadkecske háziasítói, ők emelték Jerikó eredeti, i. e. IX évezredbeli falait.
Őket ki tudja, hány hullám érte és honnan. Vszleg jó pár Afrikából is és Ázsiából is. (Európai népesség megjelenésére a filiszteusokig nincs bizonyíték, már amennyire Ciprus Európa és azok tényleg onnan jöttek, de ez sokkal későbbi történet.)
Szóval a presémi lakosság akkor találkozott először szemitákkal, amikor Szargón akkádjai lerohanták a későbbi Főníciát. Valamikor az i. e. II. évezred elején Akkád bevándorlás és/vagy kulturális expanzió érte őket, ez az Ábrahám-legenda alapja. A jövevények nyelvét, kulturáját átvették (más ha korábban nem érte őket már sémi invázió). Nagyjából ez óta beszélhetünk Kánaánról. Aztán az évezred derekán jött a Józsué-féle pusztai zsidók honfoglalása, a kettő összeolvadt és kialakult az ókori zsidó nép, ami egy darabig egyiptomi uralom alatt állt (ez a bírák kora), majd az Egyiptomi Újbirodalom hanyatlásával felszabadult és megalakult Dávid és Salamon királysága.
"meg a kelták történelme annyira homályos, hogy akár Conan a barbár is lehet valós történet.. "
Az is volt. Szerepel a kelta ősmitoszokban, Conan a fianna egyik tagja volt. Twettei el vannak túlozva, de semmi olyat nem tartalmaznak, aminek ne lehetett valóságos alapja. A mítoszok szerint viszont kopasz volt. Csak éppen, amikor megképregényesítették és megfilmesítették, kopasz csak az volt, akinek kihullott a haja. Ha ma készülne a film, akkor nem Schwartzanegger játszaná, hanem Vim Diesel. :-))
"Viszont kihagytad azt, hogy akkor mi lett a levitákkal."
A királyok korába lépett Izraelben a törzsi struktúrák felbomlottak, helyébe a letelepedett közösség államszervezete lépett, valahogy úgy, ahogy a magyaroknál a honfoglalástól István koráig. Salamon halála után az állam kettészakadt, az északi részt megsemmisítették az asszírok, a déli lakosságát elhurcolták a babiloniak. A papság őrizte a törzsi leszármazás tábláit, valahogy úgy, ahogy a római cenzorok azt, hogy ki a római polgár, azon belül ki a patrícius és ki a plebejus.
Amikorra a perzsák legyőzték Nabukodonozort és visszengedték a zsidókat, már senki, sem tudta, hogy eredetileg ki melyik törzsből való volt, a dolog bemondási alapon épült újjá, emiatt jelentőségét veszítette. A törzsekhez tartozást innentől fogva aszerint tartották számon, hogy ki élt a visszatelepülés után az adott törzs vélhető eredeti szállásterületén.
Jézusnak azért kellett Betlehemben születnie, mert Dávid törzse Jeruzsálem környékén lakott, Názáret Dávid idején valami betért félzsidó csatlósnép szállásterülete volt. A jóslatok alapján a messiásnak viszont Dávid törzséből, Dávid véréből kellett származnia.
"Illetve, hogy mi volt a Józsué könyvében vázolt népirtás."
Jerikó stratégiai helyen fekszik, mert két völgyrendszer, az észak-déli Jordán-árok és a kelet-nyugati, somron hegyei és Júdea hegyei közötti völgy találkozásánal van. Ez utóbbi nyugati végében van Jeruzsálem. Aki Jerikót uralja, azé a Jordán-völgy, illetve a Jordán keleti partja és tengerparti sikság közötti egyetlen átjáró. Ez még ma is így van, nem véletlen, hogy az izraeliek csak a szűken vett várost adták át a palesztinoknak, körbe minden irányból izraeli katonai területek és települések vannak.
Visszatérve Józsué korába: Jerikó falai egy földrengésben összedőltek az i. e. XVI. század táján. Józsué és népe folyó túlpartjának hegyeit mmár régóta uralhatta, de Jerikót nem tudta ostrommal bevenni. Még a földrengés után is a Jerikóba települt pusztai zsidók együttműködésére volt szükség. Ez a betelepülés szintén hosszabb egymás mellett élést feltételez. Jerikóban lehet, hogy a város stratégiai fekvésére tekintettel a beözönlő puszati zsidók legyilkolták a kánaánita lakosságot, de ez nem lehetett általános gyakorlat. Szvsz a népirtások nagyon el lettek túlozva, elsősorban azért, hog az összeolvadás tényét kilugozzák a történelemből. Magyar párhuzam: mág vitatkoznak rajta, ki mindenkit találtak Árpád honfoglalói a Kárpát-medencében, akik végül beolvadtak.
"ind nyelvű lótenyésztő szekerező szövetségeseikkel együtt alapítják meg Mitanni királyságát"
Hú, te aztán komoly tudással vagy felvértezve.
Nem szívesen megyek bele ilyen alacsony színvonalú társalgásba, de a kedvedért idemásolok egy részt a méd topik 21. hsz.-ából:
"A Kr. e. 1350 körüli időből találtak egy szerződésszöveget, melyben Šattivaza/Mattivaza, Mitanni királya országa isteneire esküszik Šuppilu-liumaš hatti nagykirály előtt. A sorban – az utolsók között – Mi-it-ra, Uru-wana, In-da-ra, Na-sa-at-tita istenek is fel vannak sorolva, „an wenig prominenter Stelle, nahe dem Ende der mitanni-hurrischen Götterlisten”, vagyis kevéssé előkelő helyen, közel a mitanni-hurri istenjegyzék végéhez, ahogy a Reallexikon der Assyrologie (V. kötet, 1976) írja.
Mivel a több tucat istennevet felsoroló szöveg végén olvasható négy istennév erősen emlékeztet a Mitra, Varuna, Indra istenek és a Naszátják nevére, melyeket az indek a Védákban jegyeztek le először Kr. u. néhány száz évvel, néhány indogermanista kutató tüstént kijelentette, hogy Mitanninak indoárja vezető rétege volt.
Az a kézenfekvő megoldás a derék kutatókban fel sem merült, hogy ezek az istennevek azért kerülhettek a lista végére, mert egy alávetett nép istenei a mitanni nagykirály birodalmának transzcendens lényei közt nyilván nem a legelső sorban kapnak majd helyt…"
"Kánaánt tartósan nem szállták meg"
Ne politikai-katonai megszállásra gondolj...
"A hurri panteon erősen befolyásólta a hettita vallást"
A filiszteusok már szemita térségbe érkeztek. A filiszteusok egyébként mükénei görögökkel érkeztek noha lehet hogy régebbi népség Kréta, görög szigetek őslakói a pelasgoí-ok.
Személy szerint azokkal értek egyet akik a filisztusokat (Pelasgoí, Peleset, Palastu, Pilista ) a tengeri népek egyik alkotójának tartják. A trójaiakat legyőző akhájokkal együtt.
A hurrik már sémi nyelvű területekre érkeztek és ind nyelvű lótenyésztő szekerező szövetségeseikkel együtt alapítják meg Mitanni királyságát, virágkoruk a BC II évezred első felében volt. Kánaánt tartósan nem szállták meg. A hurri panteon erősen befolyásólta a hettita vallást, mint a filiszteust a kánaánita.
Philistine culture was almost fully integrated with that of Canaan and the Canaanites. The deities they worshipped were Baal-zebub, Astarte and Dagon, whose names or variations thereof appear in the Canaanite pantheon as well.
Szögletes látásmódoddal ezt úgysem értenéd. Az akkád jellegzetességek döntő súllyal vannak jelen a III-II. évezredben formálódó "szemita" nyelvjárásokban. Ezért a XIX. században "ráhúzták" az akkádra, hogy szemita. Fordítva gondolkodtak, és lényegében fordítva nevezték meg a dolgokat, mint kellett volna. Megérthető, hiszen pl. a hébert ma is sokan beszélik, de el nem fogadható, mert egy későbbi állapot alapján nevezték el a korábbit. Alapvető módszertani hiba.
A filiszteusokat minoszi eredetű krétaiaknak gondolják a kutatók többsége, akik a tengeri népek támadásakor hagyták el félig már göröggé vált szigetüket. Nem tartják őket sémi nyelvűnek.
A sémik a kiszáradó a Szaharához hasonlóan tovább sivatagosodó Arábiából érkeztek az ott élő hipotetikus euphráteszi, kaukázusi, summér nyelvű elődök még szántóföldi művelésre alkalmas területeire júhnyájjaikkal. BC III évezredre meg a legszámosabban beszélt nyelvé vált itt.
