Azt első biztos nem játszik, mert semmi más midi-cucc nem fut mellette. (Hogy őszinte legyek, amíg bele nem fogtam a zongorázásba, azt sem tudtam, mi az a midi, a te programod az egyetlen, ami ezzel kapcsolatos a gépemen.)
Szeretnék én is csatlakozni a topikhoz!! A programodat letöltöttem, szuper! Pont ilyet kerestem!!
Egy gondom van, csak egyszer tudom elindítani, ha bezárom, és újra megnyitnám később, már nem kezdenek el ott balra rohanni a számok, nem reagál a zongorámra. Csak a számítógép újraindítása segít. Na ez így nem az igazi megoldás. Mit kellene tennem???
Amíg válaszolsz, elolvasom a topik elejét is, mert látom, itt sorstársak vannak: )))
Azt hittem, hogy azért nem hallom a különbséget, mert digitális zongorám van, és nem akusztikus. Bár nála az órán sem hallom hgy más lenne így vagy úgy a hangzás, de lehet nem eléggé erre figyelek? vagy nem elég kifinomúlt a hallásom?;-)
Egyébként nem a hangzásban fogod hallani, mert ott azért túl sok variáció nincs. A kalapács valamilyen erővel ráüt a húrra, az meg szól. Ez csak dinamika.
A lényeg, hogy mikor és mennyi ideig és ez múlik a billentésen is. No meg az is, hogy mennyire fárad ki a kezed, illetve hogyan fogod tudni kivitelezni a nehezebb gyakorlatokat.
Az én mostani zongitanárnőm folyton a billentésekkel gyötör, így elmeld az újjad, úgy támaszd rá, erősen üsd meg , befelé üdsd, ne így a tetejére stb. stb. hullámmozgások a kézzel meg minden, stb. stb. csakhogy én a hangszeren semmi különbséget nem észlelek a hangzásban, ha így ütöm, ha úgy ütöm, ha amúgy ütöm.. Lehet, hogy inkább fuvoláznom kéne? ;-) azt legalább nem kell ütni.
Az enyémen is van egy ilyen (olyan, mint a szivató a wartburgon), ettől egy filcréteg kúszik be a kalapács és a húrok közé, ami a darab tanulása elején jó, amíg megtanulom konkrétan mikor melyik billentyűt kell lenyomni, kicsit még ezután is, de a lényeg, a darab dinamikája csak ezután jön, azt meg filccel nem lehet. Sőt nyilván már az elejétől szerencsés anélkül. Nem baj sokszor vagyok egyedül otthon, csak ennél még sokkal többször van kedvem gyakorolni. Mindent összevetve rövid távon jobb lett volna egy digi, de egyrészt nem csak én használom, másrészt ha minden igaz jó sok évre meg van oldva a hangszerem.
Egyébként meg egy jó állapotú digitális zongora adott esetben még jobban is szól, mint egy leharcolt pianínó.
Állítólag van valami lehetőség, akusztikus hangszerhez is valahogy fülhallgatós használatot ...beépíteni.. vagy csak hangerő állítást? és azzal keverem? az egyik zongitanárnőm akusztikus pianinóján volt egy csavar, amivel halkítani, hangosítani lehetett a hangszert.
A jobban belenyúlás nem feltétlen jelent 2-3-szoros árat.
70-80 eFt-ért már lehet kalapácsmechanikás midi billentyűket venni használtan, ami azért már majdnem zongora. Én egy Fatar-on tanulok és a tanárnőmnél rendes zongorán. Pont most mondta, hogy nagyon jó a billentésem, tehát azért mert nem akusztikus még a billentést meg lehet tanulni és sokáig lehet vele dolgozni, míg a sima szintit pár hónap után fillérekért tudja eladni. A kalapácsmechanikást, ha használtan veszi, szinte veszteség nélkül el lehet adni, tehát nem nagy a rizikó.
Igen, a Szonáta. Tulajdonképpen egy évi tanulás után eljutottam oda, hogy vagy "áldozok a művészet oltárán" vagy kárbavész, amit eddig megtanultam. Mivel a gyerkőcök is zenélnek, a nagylány már 4. éve zongorázik (mint kötelező második hangszer), sokat mondjuk nem gondolkodtam. Kényelmes volt bérelni az előzőt, de hát sajnos az egy öreg orosz hangszer volt, húrcsere-érett. Ez meg egy viszonylag fiatal svéd/német darab, egy pár évtizedig jó lesz :)
Egy bajom van csak vele, nem tudok egész nap gyakorolni (reggel mindig az az első, hogy leülök, de csak simogatom inkább, fülhallgatóval viszont remekül tudnék), emiatt akartam elektromosat. Majd ha gazdag leszek második hangszernek biztos veszek, én most is nyomnám legszívesebben.
Igazi /akusztikus/ paninót vettél? Az Üllői út elején, Kálvin tér felől, van egy zongoraszalon /Budapest a neve? így rémlik/ ahol rengeteg pianinó van, kb. alsó/középkategóriás digitális zongikkal azonos áron.
Én is sokat meditáltam, de túl azon, hogy nem nagyon férne el / még a digitális miatt is szlalomozni kell a szobában/, főleg nem tudtam, mi szerint döntsek, hogy jól döntsek. Ha.. De előbb utóbb mégis ez lesz valahogy..
/És hát igen, az eladás gond; árulom a Yamahámat , de csak komoly veszteséggel tudnék túladni rajta; jókorát esett az ára nem sokkal rá, hogy vettem/
Hát annyit tennék hozzá, hogy hacsak nem vagy benne biztos, hogy nem fogsz komolyabban tanulni, akkor luxus 50ezret kidobni az ablakon. Éppen a héten voltam én is egy zeneboltban, mert a pianínó, amit béreltem, elérte a javíthatatlan kort, kellett helyette másik. És pont arra gondoltam, veszek egy viszonylag olcsó (150ezer) elektromos zongorát, ami ugye kalapácsmechanikás, nagyon profi hangszer, nem szinti. De igaza volt az eladónak, hogy az is max pár évig jó, utána már a zenész többet tud a hangszerénél (a billentés az egész dolog alfája és omegája, azt meg bizonyos szint felett csak akusztikus hangszerrel lehet fejleszteni), ráadásul eladni a műszaki cuccokat max harmadáron lehet. Nekem meg el kellett döntenem, hogy komolyan gondolom-e a dolgot, és a válasz igen volt, úgyhogy megtoldottam kis családi kölcsönnel és elhoztam egy pianínót.
Szóval szintit semmiképpen, inkább használt elektromos zongorát, ez pld 60ezer a vaterán:
Ha már ilyen kicsi szintit veszel, ne a hangzás alapján dönts, az elektromos hangszerek hangzása semmi az akusztikuséhoz képest. Inkább azt nézd, hogy mennyi az élettartama meg hány év garancia van rá. Aztán ha megy, vegyél egy zongorát, vagy valami más akusztikus hangszert, és annak élvezd a hangját.
Tisztában vagyok vele, hogy nem valódi zongorák, de azért nem szeretnék kezdésnek egy versenyzongorát venni :) Lehet, hogy pár hónap múlva kiderül, abszolút tehetségtelen vagyok hozzá, ahogy az is lehet, hogy szimplán elmegy tőle a kedvem.
Bár ha kicsivel több pénzem lenne (duplája, triplája), egyértelműen digitális zongorát vennék, ennyi pénzzel és abszolút nulla tapasztalattal viszont semmiképpen sem szeretném megkockáztatni a több százezres hangszereket. Persze megértem, hogy ha egy sima szintin tanulok meg, tájidegen lesz egy valódi zongora, de jelen esetben erre pénzem nincs, illetve értelmét sem látom neki.
Lelkesedésem viszont annál inkább van, élek-halok a zenéért (ahogy szvsz a legtöbb ember). Tulajdonképpen az élőzene érdekel nagyon, szinte elolvadok a hallatán :) Már maga az lenyűgöz, ahogy létrejön a muzsika, hát még az, ha én magam teremthetem meg.
Kérdésemre visszatérve: valószínűleg Yamaha mellett maradok, abból is az újabb modellt tervezem (PSR-E333). Azt hallottam, Yamaháknak jobb a hangzása. A két hangszerük között lényeges különbséget nem véltem felfedezni, emiatt hajlok arra, hogy az újabbat vegyem.
Szerintem is jó, bár én nem adnék 50-et ezért, ha most akarnék zongorázni tanulni. Más kérdés, hogy a hangokat, kottaolvasást ezen is meg lehet tanulni, ahhoz meg külön kiváló, ha 2 hónap múlva kiderül, hogy mégsem akar zongorázni, mert akkor kicsit drága lenne akár a legolcsóbb pianínó is.
Abszolút kezdő vagyok zongorázás terén, ehhez mérten szeretnék egy kezdő hangszert vásárolni. Kb. 50 ezrem lenne rá, pár ezer pluszba még rámehet. Már nézegettem is neten szintiket, a jelöltjeim:
Casio CTK-3000 Yamaha PSR-E323 Yamaha PSR-E333
Szerintetek melyik lenne a legjobb választás? Természetesen ha ilyen árban tudtok jobbat ajánlani, szívesen várom a javaslatokat.
Megkérdeztem a zárójeles hangot. Ha kerek zárójel (a kép elég homályos), akkor nem kötelező leütni, illetve ha ez a szakasz ismétlődik, akkor pl. elsőre nem ütöd le, másodszorra igen, hogy más legyen a hangzás.
