Köszönöm a segítséget! Közben tegnap feldobtam a Capture NX-et egy régi laptopra és láss csodát: ugyanazok a NEF-ek tökéletes jpg-k lettek (csak baromi lassan... :-(). Valami történhetett az asztali géppel (gyanakszom egy nemrégiben beszerzett webkamerára és az agresszív driverére), csak az X akták, hogy miért nem minden képpel csinálja, miért nem hibázik a kis Kodak géppel készített jpg-k felmásolásánál...
Mindenesetre megnyugodtam, nyűhetem tovább az öreg Nikont (ha már fiatalabbra nem lesz pénzem...)
tipikus kártya írási hiba - a jó bélyegkép pontosan ezt teszi egyértelművé
(hiszen ha már a váz memóriájában sérültek lett volna az adatok, akkor a beágyazott, pici bélyegkép is rossz. Mivel az jó, a tényleges adatok kiírásánál történt a hiba - amire értelemszerűen sokkal nagyobb az esély)
viszont ha más kártyákkal (ne csak egy másikkal próbáld, és mindenképpen legyen közte jó márka: pl. garantáltan eredeti Sandisk. És persze a vázban formázd le, ne számítógépen) is rossz, akkor sajnos tényleg lehet, h a géppel van gond, az rontja el a kiírást
első körben érdemes lehet megpróbálni a firmware-t ismét rátölteni, hátha csak ott van bibi (volt már, akinek ez segített)
Segítséget szeretnék kérni... Sok éve használom a D40-esemet teljes megelégedéssel. A képeket általában NEF kiterjesztésben készítem, aztán Nikon Capture NX programmal konvertálom jpg-be. Eddig nem volt semmi baj, de az utóbbi két alkalommal a konvertálás után némelyik képen (olyan 5-10% lehet) "fájltörés" látszik. (Nem tudom jobban leírni, a kép alsó fele vagy teljesen sötét, vagy szivárványszínben játszik.) Nem igazán tudom, hogy mi lehet a baj... Mechanikai hiba nem hallatszik, ugyanazt az SD-t használom évek óta, de most cseréltem, az újjal is produkálja a tünetet.
A gép lcd-jén kifogástalan a kép, a Capture NX-ben bélyegképként sem látszik a hiba, de amint megnyitom szerkesztésre már ott van. Próbáltam ezeket a NEF-eket Photoshopban is megnyitni - meg sem nyitja, hibás fájlvégződés hibajelzéssel eldobja. Próbáltam alapból jpg-t csinálni (bár hosszútávon nem szeretném ezt), talán ritkábban, de itt is tapasztalható a hiba.
Tanácstalan vagyok, mint egy kisközség... Próbáltam sorozatképeket csinálni, ott nem jött elő a hiba. (Ebből arra következtetek, hogy nem azzal van a baj, hogy "nincs ideje" kártyára írni az adatokat.)
Egy ötletem van még a firmware frissítés, jelenleg 1.11-es van rajta, van frissebb, hátha megsérült a régi. Szerintetek jó ötlet?
Esetleg van valami ötletetek, mit lehetne csinálnom? Viszonylag kevés képet érint, de Murphy szerint biztos azok a legjobban elkapott pillanatok...
Köszi az infókat. A Zenit Helios 2-es fényerejű objektív csak azért merült fel bennem, hogy már kb. 20 éve használaton van kívül van a gép a szekrényben, hátha használhatnám. Mindegy, további 20 év múlva már műemlék lesz, hátha akként még ér valamit.
A pentax objektívvel kapcsolatban érdeklődtem korábban a topikban, még milőtt a D40-et megvásároltam, hogy használható lenne e Pentax D-SLR-hez. A válasz egyértelmű igen volt az ottani fórumozók részéről, bár mint mondtam, ennek ellenére is a D40 mellett döntöttem.
Nincs tapapsztalatom arról, hogy egy ilyen TAMRON 28-200 IF-es hogyan viselkedne egy mai DX-es Pentax vázban, hallottam már negatívumokat is, de olyat is, hogy minden O.K.
Én sem a jó minősége miatt csináltam, hanem a légifényképezés speciális feladata miatt. Ott az autofókusz nem hiányzik, az objektív stabilitása függöleges helyzetben fontosabb. (Ne tekeredjen le a saját súlya alatt.)
A fénymérés hiányzik, az a Nikon hülyesége, hogy nem hajlandó elfogadni sebességprioritásos fényméréshez az általam kézzel beállított blendét.
ha ilyet használnál, akkor a legkevésbé pont Nikon a jó választás: nincs fénymérés, és átalakítás vagy minőséget lerontó, lencsés adapter nélkül makrón kívül másra nem tudsz ilyen obikat használni, mert 1 mm-rel nagyobb a bázistávolsága az m42-höz képest
az ideális a Minolta/Sony: annak 1 mm-rel kisebb a bázistávolsága, mint az m42 rendszeré volt, tehát átalakítás nélkül föl lehet rakni egyszerű adapterrel, ráadásul még stabilizált is lesz, és asszem fényt is mér,
de még a Pentax is lényegesen jobb erre a célra, mint a Nikon, mert az is mér fényt, és azonos a bázistávolsága az m42-vel, tehát átalakítás nélkül sem olyan rossz a helyzet
de az esetek 99%-ban úgyis az a helyzet, h nem éri meg kínlódni vele: nem olyan jó minőségűek az így megmaradt régi obik
Azt használta ki a mester, hogy a Helios átmérője nagyobb, mint a Nikon bajonett, ezért tudott átmenőgyűrüt csinálni, amit ki-be tekergetve megkereste azt a helyet, ahol az élesség jó. Én csak azt kértem, hogy a végtelen legyen a koppanásig a szélen, de végülis elég jól beállítható az egész tartományban (persze nem szám szerint)
Köszi, ez jó. Nekem is van ilyen régi Zenit fényképezőm, ugyanezzel az optikával, ezért kérdeztem. Van egy másik filmes gépem is, Pentax MZ-50, TAMRON (Japán) 28-200 IF - es objektívvel. Ez viszont már használható lenne Pentax D-SLR-hez is, de nekem a Nikon jobban bejött.
Van egy jó fényképezőgép szerelő haverem, akinek rengeteg ócskasága van, ő megfelelő átmenőgyűrüvel összekötötte a Helios elejét egy régi Nikon bajonettes hibás objektív hátsó részével. Tokkal vonóval 10K-ért. Mivel a beugróblende teljesen be van nyomva, annyi a fényerő, amit kézzel betekerek. Vagyis 1:2-1:22
az infravevőt napfény könnyen elvakíthatja, és kérdés az is, h a vázat átállítottad-e manuális fókuszálásra? mert a fókusz-prioritás miatt akkor sem történik kioldás, ha nem sikerült az AF
Van a D40X-ben valami érzékelő (pl. résiniciátor), ami érzékeli, hogy fogom a gép jobboldalát és ezért nem kell komolyan venni az infra távvezérlő jelét? Ki lehet kapcsolni ezt a "szolgáltatást"?
Ugyanis a már sokszor említett légi sorozatfelvétenél a 150-200 között van 4-5 kimaradás, általában 1-1, egy helyen 2. Az infravezérlő és a gép egy függölegesn önbeálló tengelyen van, egymáshoz viszonyított helyzetük nem változik. Halvány gyanúm, hogy akkor vannak a kimaradások, amikor a gép fordul, azaz bedől, azaz a kamera közelebb kerül az áramvonalazó burkolathoz. Be nem megy semmi a távvezérlő és a gép közé, de egy kapacitív érzékelő esetleg észreveszi, hogy nem levegő van a környékén, hanen valamilyen szilárd műanyag test.
Vagy ez csak "összeesküvés-elmélet" ennyi az infra távvezérrló hibaszázaléka?
Pár repnapot végignyomtam a kitobi + 70-300 párossal, a staikust letudtam a kittel, utána végig a tele volt fenn. Az alsó vége meglepően ritkán zavaró, a felső annál inkább...
Saját tapasztalatom az, hogy a kötelékek simán beleférnek. A gurulóutas képek: a kerítés mellől a "profilba" lőtt képekhez valóban legtöbbször szűk a 70, ellenben a félprofilos képekhez nem kell objektívet cserélni
A 18-sokszázas objektívekkel nincs nagy tapasztalatom, repnapon például sosem használtam. Nikon volt nálam kölcsöben, a mindennapokban simán együtt lehet vele élni, abszolút kénylemes, igazi túristaobjektív. De úgy gondolom az adott keretet, és a repülőnapos alkalmazást is figyelembe véve, jobb megoldás egy kitobjektív + 70-300VR. A minimális kényelmetlenségért szerintem kárpótol 300mm, a gyorsabb AF, és a jobb képminőség.
Nem tudom, hol van az a használt, az eBay-on 600$ alatt nem volt befejezett aukció, +50$ szállítási költség :-(
Amúgy nem volna rossz, de ki tudok egyezni egy 200-as felső határral is, csak legyen stabil a dolog. A Sigma 18-200-ast meg a spéci dolgok nélkül itthon is megkapom 83 ezerért a 220Volt-ban rendes garanciával. Ha az eBay-on veszem meg 300$-ért és még vámot, szállítást fizetek, akkor sem lesz olcsóbb :-(
Keversz két dolgot. Az IF az a belső fókusz magyarul élesség állítás. IF esetén erre vonatkozik az, hogy nem forog a frontlencse. A zoom esetében szokott ki-be mozogni a tubus. Csak a drága obikon van olyan, hogy zoom esetén ser mozog az obi eleje. De pl. a Pana FZ-50 is ilyen.
Ha már mindenáron a nagy zoomot keresed, van a Tamronnak egy 18-270 stabilizátorosa, amit nem is mondanak olyan rossznak, és használtan 100e körül kapni.
Na jo, de ezeket az optikakat hogy keszited fel a x fajta vazhoz, amire felteheto? Ha meg a vazra szerelned a kitamasztot, akkor hogy keszulsz fel a sokfele optikara?:) A bridge nek helyzeti elonye van.
Én meg az egész forgó frontlencsét nem értem. Már a 10 évvel ezelőtt vett Fuji 602 bridge-kameránál is úgy mászkált ki-be a frontrész, hogy közben nem forgott. Ettől függetlenül a szűrőket, napellenzőt egy a vázhoz rögzített tubusra kellett szerelni, amin belül mászkált az objektív. A pár éve vett Fuji8000-nél meg van egy forgó középső rész és elől egy fix. Mondjuk itt kell is, mert a 18x-os zoom miatt erőteljes erekciót kell megoldani :-)
Ezeken az IF obikon semmi mozgás nem látható zoomoláskor?
(viszont a fordítottja, a kúpos napellenző nem feltétlenül jelenti az ellenkezőjét: legalábbis teléknél előfordul, h olyat mellékelnek az obihoz akkor is, ha pedig nem forog el ez eleje. Nagylátóban már fontosabb, h ne is vignettáljon de egyben árnyékoljon is, így egy alapzoomnál a bevágatlan napellenző jó eséllyel forgó frontlencsét jelez)
így van, a virágszirom alakú napellenző Nikonon biztos jele annak, h nem forog a frontlencse
(úgy rémlik, van olyan márka, ahol a napellenző pár típusnál nem a frontlencséhez van rögzítve - de Nikonhoz nincs ilyen obi)
a cirkuláris polár viszont semmit nem jelent ebből a szempontból: ha lineárisat adnak, az is ugyanúgy érzékeny a frontlencse elforgására (ami persze nem akadály, csak kényelmetlenség. Sokan használnak elforgó elejű kitobin is polárszűrőt, nem megoldhatatlan)
Ráadásul, amint látom, az IF (belső fókuszálás) a Sigmánál fel sincs tüntetve, de már abból is következik, hogy cirkuláris polárszűrőt és cikkcakkos napellenzőt adnak hozzá, vagyis nem foroghat az első rész.
Azt használta ki a mester, hogy a Helios átmérője nagyobb, mint a Nikon bajonett, ezért tudott átmenőgyűrüt csinálni, amit ki-be tekergetve megkereste azt a helyet, ahol az élesség jó. Én csak azt kértem, hogy a végtelen legyen a koppanásig a szélen, de végülis elég jól beállítható az egész tartományban (persze nem szám szerint)
