a csángókról az átlag román nem is tud. itt nem az a gond, amit a tudományos élet gondol, mert a történészek jelentős része valszeg tisztában van azzal, hogy a dákóromán elmélet nem tartható. a gond az átlag románnal van, mert ő viszont hiszi hogy igaz.
azért , mert Kassa a természetes központja kelet szlovákiának. egyébként ha jobban belegondolsz, nem csak a magyar városok kisebbek, mint kellene lenniük, de a határon túlra kerültek is. Lengyelországban a nagyvárosok átlag mérete 4-500 ezer, sőt, a kárpát medencében meg összesen van 4 400 ezer feletti: Pozsony, Zágráb, Újvidék, Budapest...
nem mondom hogy véletlen, más - más dolgok befolyásolták ezen városok fejlődését, azért alakultak ki ezek a különbségek. de majd töröm rajta az agyam. Kassa pl. kiemelten volt fejlesztve, miskolcot ezért előzte meg.
ez nagy tévedés, jelentős része helyben maradt, csak leváltották. miután állását vesztette ezek egy része később kivándorolt - majd a 2. bécsi döntés után visszajöttek. Gyakorlatilag minden magyart leváltottak 1918 után állami funkcióból, a közigazgatási vezetőket azonnal regátiakkal váltották fel, a többieket pedig legkésőbb a '20-as évek közepén, mint pl. az erdészeti vezetőket, miután betanították a román utódokat.
ezekkel az összehasonlításokkal vigyázni kell, mert egy drasztikus változás oka lehet a városhatár változása is, na meg ezeknek a városoknak a városhálózatban elfoglalt helyzete is változott trianon miatt. szeged pl. kifejezetten nagy volt trianon előtt, utána viszont nem tudott fejlődni, mert kvázi határváros lett.
nem off a téma, és szvsz nem lesznek kénytelenek, ugyanis a román identitás LÉNYEGE ez. ha ezt feladják, akkor a románokat összetartó kohéziós erők gyengülnének meg drasztikusan. vannak történészek akik ezt feszegetik (már román részről), de ez nem fog lejutni az átlag román szintjére. úgyhogy ez szvsz nem tudományos kérdés hanem politikai a részükről.
persze hogy nem, mondom, a történelmük kiindulópontja a dák - román kontinuitás, ami nem igaz, és ezzel magyaráznak egy csomó dolgot. erdély nekik pont ezért ősi román föld, és ezt hiszik is, nem viccből mondják. a magyarok a szemükben elnyomó hódítók többnyire, akik csak zsarnokoskodtak rajtuk, úgyhogy a magyar adminisztráció lecserélése 20-ban nekik csak a zsarnokok elzavarását jelenti.
Az viszont nem jár vele, hogy nem szólhatsz bele mi történik a városoddal, a műemlékeivel, a hagyományaival. Mert azt egy erőszakos kisebbség, majd többség nem engedi meg.
No ne tulozzunk, a finnugorságról nem vitatkoztam. Csak a mellékszálakról. Magánvéleményem, hogy a magyar nyelv hova tartozik, de azt, hogy az egész régészetileg és földrajzilag hogyan bízonyitható, az már tények dolga. Ahogy a román utitársakkal folytatott vitában is a tényeket soroltam fel. S azokat nem voltak hajlandóak tudomásul venni.
No akkor mondjak mást. Kv-ron pl. kb annyi magyar van mint a 60-as évek elején. DE nem ugyanaz a társaság. Javarészük már nem kolozsvári kötöttségű. Nem kötik gyerekkori, családi emlékek a városhoz, nem ismerik hagyományait, szokásait. Jórészük csak abban különbözik a románajkuaktól.hogy magyarul beszélnek. Újra az egyetemi oktatók CV-hez küldelek: túlnyomó részük székelyföldi. Ott nőt fel, ott vannak a kötödései, Kv-ra csak hallgatóként érkezett és maradt aztán ott. nem a magyarságukat vonom kétségbe, hanem a városhoz való kötődésük mélységét. A hóstatátiakon kivül már egy vékenyrétegben maradtak meg a régi polgárok, az értelmiség, kereskedők, szakmunkások idősebbjei és leszármazottjai. S ez érvényes a többi városra is. Igaz, Mo-on is ez történt, de itt sohasem kezdték az emberek idegenként érezni magukat saját szülővársoukban.
erről már volt szó a topikban: a román történelem, a román identitás en bloc egy hazugságra épül, éppen ezért ez a részükről hit és nem racionálisan megmagyarázható valami. vagyis hiába vitatkozol velük és szembesíted a tényekkel őket, pont azt fogják csinálni, amit te a finnugor topikon :) kitérnek a válasz elől, terelnek, a pontatlanságaidra mutatnak rá, stb. én is vitatkoztam már románokkal történelemről.
nem értem miért kötekszel. ott vannak a számok, azok mutatják, hogy ez a bevándorlási hullám nem volt szignifikáns, alig emelkedett a románok aránya. 41-ben meg tisztán látszik, hogy ezek elhúztak és jöttek helyettük magyarok. ez mindenütt így működött. a másik állam államigazgatására egyszerűen nem volt szükség. az egyetemek oktatóit meg tudtommal nem bocsátgatták el tömegesen.
Én sem itélkezem, mive anno hasonló témában lefolytattam egy vitát ( a sok közül) egy első osztályú fülkében, 5 román oktatóval (volt köztük Olténiából itt ragad hallgató, ma már prof, félmagyar faluból származó Kv-környéki, szinte szinromán városkából Erdélyből bekerült is) Kolozsvár-Jászváros távolságon. Nem lincseltek meg, nem is haragudtak, de az álláspontjaink jottányit sem közeledtek. Ahogy a BBTE-n folyó botrányban sem fognak. Ez egy jól bevált taktikájuk.
ebben nincs igazad. az asszimiláció akkor indult meg amikor a magyarok kisebbségbe kerültek a városokban. itt nem a komplett értelmiség cserélődött ki, hanem a rendőr, katona, államigazgatási alkalmazott személye változott. ez kevés az értelmiség kinyírásához. mellesleg ma is van erdélyi magyar értelmiség. szvsz ez a bevándorlás nem osztott-szorzott. az etnikai arányok az 50-60-as években borultak fel.
Hűségeskű és nyelvvizsga volt kötelező! Azért egy megyei központban nem volt olyan kevés hivatalnok, + egyetemi oktatók, tanárok/tanitók, papok, katonaság, rendőrség. Összeadva szép kis szám kijöhetett belőlük! (plussz az akkor még főleg háziasszony szerepben levő feleségek, gyerekek, s majd megérkezett a rokonság is).
mellesleg apám családja pont így került magyarországra, 18 után. nem tudok róla hogy üldözték volna őket, önként jöttek (voltak bp-n rokonok), mert tudták, hogy itt több esélyük van boldogulni. ők is hivatalnokok-dzsentrik voltak.
nézd , a hivatalnok egyrészt eléggé mobil, másrészt meg hű az államhatalomhoz. a román adminisztráció nem nagyon tudott volna mit kezdeni a magyarországhoz hű magyar hivatalnokokkal. azt hogy ezeket mennyire üldözték és mennyire mentek maguktól, nem tudom. azt tudom, hogy ezek valszeg ki lettek rúgva amint az a terület romániához került. ez nekünk nyilván nem jó, de ez még önmagában nem vezetett a városok etnikai képének a megváltozásához.
Volt de szelektiv! Ugyebár, senki sem települt át egy bőrönddel és albérletet vállalva. Pláne családostól. S túl sok embernek a lakótelepek épitésének beinditásig nem volt hol lakást biztositani. Trianon és a II.VH után az elmenekültek, evakuáltak lakásaiba viszont elsősorban az ejtőernyősök érkeztek. Az erdéyli románokat sohasem fogadták bizalmukba teljes mértékben a Kárpátokon kivüli "testvérek". A gyanu megmaradt a lojalitásuk tekintetében (magyar rokonok, barátok, ismerősök, magyar nyelvtudás és kultura nem volt jó ajánlólevél). Ezt már az Erdély átcsattolása után rögtön reklamálták az erdélyi románok kiemelkedő képviselői is (maniu, Vaida-Voevod és mások, mert éreztették velük is). Ezért küldték át a megbizottjaikat, majd később kinevelték a "janicsárokat" is.
Szatmáron ma is hallasz magyar szót, speckó laknak ott rokonaim és még ma is kétnyelvű a románok jelentős része. a többi valóban így volt, de ezt nem is vitattam. a csau éráig viszont nem nagyon volt a jelek szerint kárpáton túli bevándorlás.
Az azért talán elárul valamit, hogy a hatvanas évek elejéig Temesvár négynyelvű, Brassó három, Kolozsvár kétnyelvű, mig Vásárhelyen, Váradon, Szatmáron alig halhattál román szót. Ui. a románok is tudtak magyarul. Ma jórészt forditott a helyzet: az előbbi egynyelvüeknél igaz ez már a román, mivel a románok már nem tudnak magyarul, így velük a társalgás csak románul folyhat, Temesvár meg Brassó egynyelvüvé vált. A még ott élő más nemzetségüek csak a családban (ha csak nem vegyes házasság) illetve saját közösségi életük során beszélnek magyarul.
nos Vécsei is arról beszél, hogy a csau érában moldva és havasalföld nettó kibocsátó, erdély és dobrudzsa befogadó. csakhogy az erdélyi városok jelentős része már elrománosodott akkorra, Kolozsvár pl. 66-ban már 105-77 arányban a románoké. tehát a román többség eléréséhez elég volt a lokális bevándorlás. (kivéve azokat a városokat, amelyeket magyarlakta területek vesznek körül).
