Igazából a komfortot nem befolyásolja, hogy egy 10000 vagy egy 30000 felszíni szivattyú van e lent. Számításaim alapján ha mondjuk nyerek 70watt energiát a cserèvel, ès tètelezzük fel hogy tud 2.5 literrel többet szállítani akkor a hűtèsem tud 1000 watt-al több energiát betenni, így egy nap 2 órával kevesebbet menne a fancoil venti naponta, itt nyerek 100wattot, ès napi 420 wattot nyerek a szivattyú gazdaságosságán. Ez naponta össz.: 520 watt, ha èvi 50 napot megy 6 órával a hűtès akkor 50hx0.52kw=26kwh èvi megtakarítás ami 45 forinttal 1170huf ami zsebbe marad. Így 25 èv a megtèrülèse. Ha nem megy tönkre 10000 munkaóra alatt.
" Ami faragható lenne mert egy energiazabáló Tesco berregő rakèta szivattyú van bent, valószőnű 50-70watt faragható lenne, de nem számoltam hogy megtèrülne e valaha egy 30-40e beruházás egy szivatyúra. "
Ha van elfekvőben annyi pénz , akkor cseréld le !
Én a megtérülést nem vettem soha sem az első indoknak a ház energiatakarékossá tételénél . Fontosabb számomra , hogy folyamatosan kis energiafelhasználással biztosítsam a komfortot és az energiafelhasználást minimalizáljam .
Fan coil 145500huf szivattyú megvolt, 10000huf maradèk csövek, maradèk üveggyapot, egyèb ha meg kellett volna venni 15000huf kb, vizes idomok csövek 25000huf. Nekem voltak cuccok hozzá, vizes levegős csövek így 175000huf beruházás volt.
Tovább fejlődött az otthonom komfortja. A kútklímát kièpítettem egy 7.2kw lègcsatornázható fan coil al. Ès az onnan lejövő kútvíz a padlófűtès csőbe is belekering. A fancoil szívó ága egy 160 csövön a lakásból szívja a levegőt egy másik 160 csővel pedig a szellőztető befújó csövèbe van bekötve. A kifújás egy 160 csővel vissza nappaliba egy másik 160 a szellőztető osztójába bekötve így a szobákba is jut valamennyi meleg.
Az első hőfok a kútvíz hőfoka "fan coil be" alatta az itt leadott teljesítmèny, utánna a fan coil lejövő ès a padlóba menő vízhőfok ès a padlóba leadott hűtőteljesítmèny, utánna a padlóból kijövő, kidobott vízhőfok ès az össz leadott hűtőteljesítmèny. A víz 9.5l/perc áramlik a szivattyú ès a ventilátorok össz fogyasztása 190 watt. Ami faragható lenne mert egy energiazabáló Tesco berregő rakèta szivattyú van bent, valószőnű 50-70watt faragható lenne, de nem számoltam hogy megtèrülne e valaha egy 30-40e beruházás egy szivatyúra.
Minden szellőztetőbe van olyan sarok ahhol nem tökèletes a lègcsere. De ha úgy tervezed a rendszert hogy a "pangó terület" olyan sarokba esik ahol az esetek 90%ba nincs senki, sztem az úgy tökèletes. Ha belegondolsz, teljes egyenletesen nem lehet átöblíteni 1 szobát sem.
Megtèrülèssel erre jutottam èn is. Komfortkènt tekintek az egèszre. Nekem sk hőcserèlőm van, annak belátható a megtèrülèse. Èn úgy jutottam idáig hogy elkèszült a szellőztetőm hőcsere nèlkül. Kezdtem nèzegetni a hőcserèlőket amiből 500e HUF alatt nem találtam számomra megfelelőt. Így kèszítettem egyet magamnak. Annyi volt az elvárásom magammal szemben, hogy szinte ingyen 50% hővisszanyerès. Sikerült 70% így èn boldog vagyok. Az egèsz megvolt 20e HUF ból, bontott buszventi, munkahelyről 4mm kartonplaszt, elektromos illesztès szakmába vág, arduinoval szabályzom a venti fordulatot co2 szintre. 15% ès 40% közt vándorol a venti fordulat átlag 25watt teljesítmèny.
"Pangó terület csak ott van, ahol nem tartózkodik ember "
Ha ilyen helyzet áll elő, akkor a szellőztetés nem érte el a célját.
Megjegyzem,, egy hővisszanyerős szellőztető berendezés megtérülése ideje több tíz év. tehát meg sem térül, mert addigra a hőcserélő csak jelentős anyagi ráfordítással tartható életben.
Ha azonos a keresztmetszet 1 vastagabb cső, akkor is kisebb a nyomásesès, a cső falán fellèpő surlódások miatt, olcsóbb a cső ès csak 1 anemosztát kell. Egy okosan elhelyezett befújással is átlehet úgy szellőztetni a szobát úgy hogy pangó terület csak ott van ahhol nem tartózkodik ember.
Azért is kérdezem, hogy ha netán ilyen csővel tervez a gépész, akkor mennyire kell hezitálnom, hogy tuti jó lesz-e, vagy megbízhatok a számításokban.
Illetve tényleg azt látom, hogy mindenhol ezeket a kis átmérőjű csöveket tolják (gyártók is), itt a fórumon pedig épp az ellenkezőjét olvastam többektől is fél-egy éve.
Régi onoffos, vagy inverteres klímát akarsz rátenni?
Mert ha onoff, akkor csak 3 perc kompresszor védelmet kell beletegyél, meg leolvasztás lesz probllémás.
Ha inverterest, akkor a megszűnt venti motor visszajelzését kell szimulálni, hogy forog. Erre elég egy 555 ic.
És betenni a termisztort a légáramba. A téli leolvasztáshoz kell neked biztosítani energia puffert, 2,5 kwosnak is, legalább 30 liter víz hőenergiáját.
És a nagy kérdé, a kolorifered bírja az adott hűtőközeg 55 fokos hőmérsékletéhez való nyomását? Ergo 45 Bárt?
Szóval ezt ebben a formátumban engedd el, tudás, technika, anyagok hiányában.
Talán szárítógép hőszivattyúval lenne legegyszerűbben megoldani. De akkor is, vagy hűt, vagy fűt. Persze betehető 4 utas szelep, nekem van otthon, azzal lehetne hűteni, fűteni. Meg vezérlés hozzá, figyelésekkel, tiltásokkal.
Sőt nem is harmada hanem tized teljesítmènynèl van a jó cop, fele teljesítmènynèl 1 cop. Tehát lènyeg, a táblázatból is az jön, hogy 1 munkapintja van ahol fogyasztásba üti a klímát, de ott is nagyon kell figyelni az áramló közeg sebessègèt, ahogy látom a táblából 4watt a jó munkapont. Rohadt sok kell belőle a 200watthoz.
Nem találom a mèrèseket, de asszem, hogy 2 fok hőlèpcsőnèl ès a nèvleges teljesítmèny harmadánál volt a 10cop, utánna brutál elszállt. Tehát valószínű nagyon sok peltier kellene ha gazdaságosan szeretnèd használni.
Peltier elemekkel nagyon jó cop èrhető el, ha kicsik a hőfokkülönbsègek, ès a peltieren kevès áramot hajtású át. Hobbi elektronika fórumon valaki kitesztelgette asszem 10 cop tudott kihozni belőle, de csak nagyon kicsi sávba tud ilyen jól működni. Ezt a bejegyzèst kellene megtalálnod.
A legegyszerűbb egy egyszerű split klíma lenne, jó elhelyezéssel észre se veszed.
A Peltier elemnek nagyon rossz a hatásfoka, valahol 30% körül lehet, utána kellene olvasni. (a klíma 300-400%)
A mostani 25 fokkal semmi gondod nem lenne, ha nem 75% lenne a pára, alapvetően nem is hűtened kellene, hanem párátlanítani, bár igaz, kéz a kézben járnak.
Álló levegő esetén a sík-sima határfelületen a hőátadás: 4W/m2K rémlik, ezt lehet növelni a légáramlással. Ez még mindig legalább egy nagyságrenddel rosszabb, mint a szilárd anyagok hővezetése. Ezért is kvázi majdnem mindegy, hogy aluból vagy PS lemezből van egy levegő-levegő hőcserélő lemeze.
Szerintem nagyon félreérthető vagyok :( Kezdem elölről. Adott egy nagyon leszigetelt ház, aminek az éves fűtési igénye kb 26 kWh/m² – ez neked valószínűleg többet mond mint nekem, de ebből talán jobban megérthető amit írok. A házban lévő hőcserélő nem megy folyamatosan és más a program télen mint nyáron. Nyáron megy egyet este a fürdés után a pára miatt, majd hajnal 1től reggel hatig-hétig és napközben délkörül a friss levegő miatt még egyet. Ha bent 22 fok van és kint 35, akkor kb 24-26 fokot szokott befújni napközben. Éjjel ha lemegy a kinti levegő 17-re és bent már 24 fok van, akkor kb 20-22 fokot fúj be. Télen a -5 fokból +17 fokot csinált mikor bent 22 fok volt. Szóval én már ezzel is nagyon elégedett vagyok, bár télen kicsit kellemetlen, ezért is kellene rásegíteni egy picit, hogy ne legyen sokkal hidegebb a befújt levegő. A gond akkor jön, mikor éjjel se megy le a hőmérséklet 20 fok alá és napközben is veri a 40-et. Ilyenkor már manuális bypass van… :D Ablakok tárva nyitva és úgy alszunk, mert értelmetlen lenne a benti 24-25 fokot átzavarni a légcserélőn, hogy aztán 22 körül fújjon be, mikor az ablakot kinyitva bejön a 20fok, ami reggelre 22re hűti vissza a házat, de szellőzés nélkül meg nem lehetünk egész nap, délben már a benti 22-23 fokot átzavarom a légcserélőn a kinti 35-el és ebből lesz az a 24-26 (ha melegebb van kint, akkor logikusan melegebbet fúj be is), amit vissza kellene hűteni, hogy ne legyen nettóban fűtve a ház, mert 2-3 napot még bírja a "hideg" tartását valamennyire a fal és a beton, de 4-5 nap után már a falak is átveszik a hőt ugye és ha nem jön egy drasztikus lehűlés, akkor borult minden légkondi nélkül. Ez most látszik csak igazán, hogy nem vagyunk ott hetek óta és mostanra 25 fok van a házban az elmúlt hetek időjárásának köszönhetően, manuális bypass nélkül – mondjuk szerintem ha ott lennénk és estére nyitva lenne az ablak, az sem sokat segítene, mert napközben nyitogatják a gyerekek az ajtót, meg mi is termeljük a hőt ugye… Ugyanakkor alapvetően nem akarom lehűteni a házat, mert az nem is egészséges, ha 18-20 fokra van hűtve, mikor kint meg 40 fok van árnyékban. Nekem elég lenne ha stabilan tudnám tartani azt a 22-23 fokot és vele az 50% körüli páratartalmat – mert most nem elég, hogy 25 fok van, de még a pára is 75%.
A splitklimás megoldás: Én ez alatt azt értettem, hogy a kültéri egységet rákötöm egy vizes kaloriferre – motor nem kell mert az ugye a légcserélő rendszerben meg van. Kapna két hőmérőt a kalorifer (előtte utána ) és ha előtte 25 fok fölött van a levegő akkor bekapcsol hűteni, ha utána 20 alatt van, akkor meg kikapcsol. Fűtésnél meg mondjuk pont fordítva. A vizes kaloriferről el lehet vezetni a lecsapódó párát. A beépítését meg úgy kell megcsinálni, hogy lehessen tisztítani félévente – sűrűbben nem hiszem, hogy kellene, mert három szűrőn megy át a levegő mire odaér. Egyébként csodálkozom, hogy ilyen rendszereket nem is árulnak, de gondolom túl olcsó lenne és nem lenne rajta haszon. Na de mivel ehhez klimást tuti nem fogok találni, meg a teljesítmény is sokszorosa lenne annak, amire valójában szükségem van – bár másodlagos fűtésnek is megállná ezesetben a helyét –, így elkezdtem kutakodni és így került képbe a Peltier féle "klima”…
A Peltier féle "klima”: Fenti novella alapján, így már talán ügyesebben el tudom magyarázni, hogy mire gondolok. A képen van egy kalorifer, hűtő/fűtő klíma és egy vízszivattyú… na én ezeket összekötném, tennék bele vizet és a „klimát” a hőmérők alapján szabályoznám úgy, hogy fűtés vagy hűtés esetén cserélném fel a + és – ot és csak akkor menne, ha megy a motor is. A beépítését ennek én is megtudnám csinálni, a hűtőborda pedig elfér a padláson télen és nyáron is, csak a csőben menjen a megfelelő fokú levegő, de tulajdonképpen az se lenne nagy kihívás, ha a hűtőbordát beépíteném a kimenő csatornába… Így legalább az elhasznált levegő télen fűtené, nyáron hűtené, így gondolom jobb hatásfokon és kevesebb energiával működne… A kérdés, hogy lenne-e ennek értelme… A hőcserélő után, a nyári 27-28 fokos levegőt, ami 300m3/h órával megy (ezen tudok állítani, 180 és 500 között) le tudná e hűteni 22 fokosra egy kaloriferen keresztül, hogy legalább az ne fűtsön… Illetve télen, mikor 17-18 fokos levegő jön be a hőcserélő után, bent meg 22 fok van, akkor 18 fokról legalább 22re fel tudná e melegíteni ezt a levegőt, hogy ne legyen kellemetlen ha valaki a befúvó alatt ül...
