Nekem úgy tűnik, nincs különösebb fogalmad arról, hogy Marx idején, de még jóval utána is, Magyarországon nagyjából az 1940-es évek végéig milyen társadalmi erőviszonyok "alakították" ki - ha nem is minden esetben, de tömegszerűen - a családokat - hogy az ilyesfajta család mindössze egy vonását ragadjuk meg. Javaslom, nézd meg pl. a Körhinta című filmet, sok érdekességet meg fogsz tudni belőle erről a témakörről.
Azt viszont nem javaslom, hogy mélyedj el olyan kategóriákban, mint pl. osztályok, de még olyasmiben sem, hogy mit is értett Marx a POLGÁRI családon. Ezek elég bonyolult dolgok, egyelőre tehát maradjon csak a Körhinta.
A logisztikai kapacitásbeli problémák elképzelhetők (bár én azt olvastam, hogy mindentől függetlenül a vasúti kocsik és mozdonyok száma folyamatosan nőtt 1917-ig; az lehet, hogy cserébe nem voltak jól karbantartva).
Ipari kapacitásbeli problémák szerintem ilyen értelemben nem voltak, mert a városok sehol nem tudtak sok árut szállítani a falunak a háborús viszonyok között, hiszen az ipart haditermelésre kellett állítani mindenütt. Ahogy az export is leállt, úgy a falunak is kevesebbet szállítottak a városok minden országban, szerintem ez Magyarországon is így volt.
A lényeg azonban a politikai probléma: a Romanov Birodalom terjeszkedése mindig azon alapult, hogy időről időre jött egy-egy kompetens cár, aki rendbe hozta a dolgokat, és aztán az ő intézkedései kombinálva az ország hatalmas méreteivel (ekkora országban olyan nagyon nem lehetett elkefélni a dolgokat) az inkompetens utódok számára is biztosították egy darabig a terjeszkedést. Az utolsó kompetens cár II. Sándor volt (egy idióta anarchista meggyilkolta), és II. Miklós meg különösen inkompetensnek bizonyult számos tekintetben.
A Raszputyin-botrány elképesztő. Hasonlóan elképesztő, hogy a kompetens minisztereket rendre utálta (például Vitte grófot és Sztolipint), és helyettük az inkompetens ókonzervatívokat favorizálta. A legfontosabb hibája az volt, hogy a választójogot 1907 után annyira szűkre szabta, hogy a parasztoknak nem volt képviseletük a dumában. Lényegében a magyar vezetőrétegekhez hasonló hibát követett el, nem engedte a legnépesebb rétegek érdekképviseletét, és ezzel a teljes sorkötelezettség idején megengedhetetlenül gyengítette lojalitásukat. Namost Magyarországon még jobb volt a helyzet (nyilván mert nem voltunk annyira szegény ország), így másfél évvel tovább voltak hajlandóak harcolni a katonák, de végül nálunk is jött a bukás.
És mindkét országban a bukás még mindezek mellett is elkerülhető lett volna, ha a vezetőréteg a végén elég határozott: csendőrsortűz a tüntetők közé, egyidejűleg nagyon vigyázni arra, hogy a robbanásveszélyes helyzetben csak végsőkig megbízható csapatok állomásozzanak a fővárosban (ilyen alakulatok voltak Magyarországon is, és Oroszországban is), stb. De ehelyett nem ezt csinálták, hanem balfaszkodtak a forradalommal szemben is, és így végül összeomlott a rendszerük, meg a birodalmuk is. Az oroszoknak utána még a szovjet rendszer sikerei miatt várniuk kellett hetven évet, hogy a saját Trianonjukat learassák, mi egyből megkaptuk a szart, és közben még a függetlenségünket (ami állítólag Trianon pozitív következménye volt) is elvesztettük hosszú időre.
Szerintem több okból sem összevethető az oroszok és a franciák katasztrófája. Az oroszok zsinórban kábé öt Dunkerque-et szenvedtek el, mire valamire képesek voltak, a franciáknak az első vereség után már nem volt terük visszavonulni.
A németek hibái sem összevethetőek szerintem az oroszokéval, a németek sokkal jobban ellenálltak, ráadásul messze létszámhátrányból, és nagy veszteségeket okozva. (A Bagratyion idejére már sokat romlottak valóban, de az már csak az utolsó évük.)
A kommunista tanok rosszak. Marxhoz képest Leninék még mérsékeltek voltak, Marx a családot is el akarta törölni. Már Marx szerint is erőszak kell már rögtön az elején (ez az ún. proletárdiktatúra), amit egy élcsapatnak kell alkalmaznia, aztán idővel a rendszer olyan jó lesz, hogy az erőszakra idővel már nem lesz szükség, és aztán elhalhat az állam is. Namost a dolog eleinte simán ment: rengeteg erőszak alkalmazásával megszerezte az élcsapat a hatalmat, és elkezdte gyakorolni a proletárdiktatúrát. Csak kaki került a palacsintába, mert a rendszer nem lett olyan jó, hogy népszerű legyen, és így végig szükség volt az erőszakra - amikor Hruscsovék mérsékelték az erőszakot, a rendszer omladozni kezdett (ezért is kellett időnkint visszakeményíteni, például sortüzet lövetni a tüntető munkások közé), amikor meg Gorbacsov végleg eltüntette a politikából az erőszakot, akkor a rendszer össze is omlott végképp.
Mindegy, ezen már végigmentünk ezer és egyszer más topikokban is...
A szovjet történelem az emberiség tragédiájának története. A magukat kommunistáknak mondók kiforgatták az ideológiát, eltorzították, egyes elemeit felnagyították, másokat agyon hallgattak. Persze ezer oka volt még a rendszer összeomlásának. Ugyan úgy, ahogy az egyház is fényévekre van attól, amit Jézus hirdetett és képviselt, még is az ő követőinek mondják magukat. A tanok jók, csak az a rendszer, ami felhasználta, egy torzszülött lett. Pedig a kommunizmus által válhatott volna az emberiség azzá, amit most részben alaptalanul gondol magáról. Szolidaritás, részvét, a köz boldogulásának fontossága. Ezek csak nyomokban vannak jelen, egyre halványabban. Óriási lehetőséget kapott az emberiség, amivel nem tudott élni. Több generációnyi időre, talán örökre elszállt az esélye az újrakezdésnek.
Egyebkent valahol vitatkoztunk a februari forradalom kivalto okairol.
Nos, eppen errol olvastam az I vhs konyvemben, ahol a kovetkezo szamokat lattam (most csak fejbol)
Ahogy irtad korabban, a gabonatermeles 1914ben 4.3 m pud, 1915ben 4.6 m pud, 1916 ban 3.9 m pud.
Ez ido alatt az export 640 millio puddal csokkent, mig a hadsereg felhasznalasa 400 m puddal nott, tehat tkp 15ben es 16ban tobb gabona allt a lakossag rendelkezesre, mint 14ben.
Viszont a cari oroszorszagban nem volt termenybeszolgaltatas, mint a bolsevikeknel, ezert a gabonat vasaroltak a parasztoktol.
Azonaban a piacra kerulo gabona mennyisege 1914rol 1916ra jelentosen csokkent. A teljes termeles 25%rol 15%ra.
Ennek oka az volt, hogy a haditermelesre valo atallas miatt, a varosok kevesebb fogyasztasi cikket tudtak eladni a falunak, amiert cserebe kevesebbet kajat adott a falu.
A vasuti helyzet is nagyon rossz volt. A lokomotiv allomanyt import es kapacitas hianyaban nem tartottak kellokeppen karban, emiatt a szallitasi kapacitas ugy lecsokkent, hogy 16 telen Petrogradba csak 48 vasuti szerelveny erkezett naponta a szukseges 85 helyett.
Tehat egyreszt logisztikai problemak voltak, masreszt ipari kapacitasbeli problemak, harmadreszt politikai problemak, hiszen a carnak nem volt eleg tomegbazisa ahhoz, hogy tomeges termenybegyujtest rendeljen el (ez valszeg akkora lazadast vont volna maga utan, hogy jelentos mennyisegu katonat kellett volna a hatorszagba allomasoztatni, illetve jelentosen rontotta volna a paraszti szarmazasu hadsereg moraljat)
Na jo, de 1940ben a jol felszerelt mersekelt jobboldali francia es angol seregek se maradtak sokaig allva a nemetek elott. Minden seregnek kellet egy kis ido, hogy beletanuljon a nagy gepesitett egysegek bekerito tamadasainak a kivedesebe. Volt akiknek pechjukre hamarabb kifogyott az orszag a talpuk alol.
A nemeteknek is 43-44ben ugyanazokat a hibakat elkovettek, mint a szovetsegesek, amikor vedekezesre kenyszerultek.
Hiszen, ha a nemetek Sztalingradnal, Kurszknal es a Bagratyionnal vagy Arrasnal a dinamikus visszavonulas-ellentamadas strategiajat alkalmazzak, a haboru tan meg 46ban is tart.
41-ben gepesitett elonyomulassal is ki tudtak volna bujni legalabb Kijevnel (ami a legsulyosabb vereseg volt) es talan Nyugat-Ukrajnaban is, ha nem Bugyonnij az iranyparancsnok es ha a helyi parancsnokok (pl. Kirponosz) mernek onallo donteseket hozni. (Ketsegbeesetten konyorogtek visszavonulasi parancsokert, de inkabb ott doglottek meg a csatateren, de nem vonultak vissza.) Plusz a korai nemet sikerekben oriasi szerepe volt a totalis kezdeti keszuletlensegnek, pszichologiailag is meg hogy a csapatok nem alltak keszultsegben, frontparancsnokok a szinhazban stb.
Allaspontom tovabbra is az, hogy 1941-ben feleakkora iparral es hadsereggel egy cari (vagy mersekelt jobboldali, sot akar fasiszta) rezsim sokkal hamarabb es kisebb vesztesegekkel megallithatta volna a nemeteket (kb. az 1942-43-as szovjet katonai teljesitmenyt nyujtva), es akkor megmarad a Donbasz iparvidek, azaz nem veszik el az ipar kb. 40%-a (ebbol nem sikerult mindent keletre telepiteni), plusz kevesebb a hadifogoly (azaz tobb a munkaero, es a nemetek oldalan joval kevesebb a Hiwi), jobb a mezogazdasag (azaz talan a rendszer teherbirokepessege kisebb, de kisebb is a nelkulozes, ergo kisebb az igenybevetel is), azaz osszessegeben valamifele dontetlenig (kb. mint 1943-ra) eljuthattak volna az oroszok akkor is. Utana meg mar a nyugati reszvetel erosodhetett volna fel.
Ez ugyis termeketlen spekulacio, nem fogjuk meggyozni egymast.
Mivel a ,,commandomedia" projekt - tolem nem fuggo okokbol kifolyolag - megmordalt, magam veszem a kezembe a dolgokat. Ezennel indítok egy web-újságot, amit körlevél formájában fogok kiküldeni. Igyekszem úgy szerkeszteni, hogy ne legyen túl nagy a kiterjedése (10 megán alul maradjon). Egy-egy ,,száma” egy cikket, vagy fordítást fog tartalmazni, amit utána vagy ki lehet nyomtatni (a4 méret) és mappázni, mint egy ,,lutra albumot”, vagy egyszerűen CD-re gyűjteni, tematikai felosztásba (konfliktuson-ként). Néha egész brosúra vagy könyv-fordítások is elférnek rajta. Egyenlőre gondolok itt egy egyheti rendszerességgel megjelenő ,,kiadványra”, de lehet, hogy ez az időszak rövidebb, vagy hosszabb lesz. Minden attól függ, hogy hogyan haladok. Kérem, küldjék meg az érdekeltek a mail címüket a postámra. (Jelezzek harom felkialtojellel a ,,temaban", hogy nehogy spamnak nezzem... Első ,,lap” már a jövő hét elején kész lesz. Üdvözlettel: Z.I. P.S.: Ebben a topikban tajekoztatom a ,,nagyerdemut" a szamok tartalmarol. Akinek esetleg lesz otlete vagy kedve besegiteni - allok elibe.
Viszont eppen az oroszok alkalmaztak 1915-ben tomegesen a teherautokat a hadsereg evakualasara (ha Szologub adatait veszem alapul - ez 3467 teherauto, es 845 gepkocsi.)
15ben még nem volt gépesitett előrenyomulás, ezért tudtak az oroszok kibújni a stratégiai bekerités alól. de még tankok meg teherautók se kellettek volna, csak annyi, hogy a német hadsereg 8o%a ne legyen a nyugati fronton.
Nem voltak támadó lépcsőkben a szovjet csapatok. Ugyanis éppen szervezés alatt álltak a gépesített hadtestek (amik egy támadás ékei lehettek volna), és általában átszervezés zajlott. Átszervezés közben meg nehéz támadni... Innentől vagy a támadás, vagy a védekezés volt dilettáns, de akármelyik is, az teljesen világos, hogy dilettáns volt a szovjet hadvezetés. Mégpedig annyira dilettáns, amennyire dilettáns egy mégoly gyenge cári tisztikar sose lett volna.
Valaki említette, milyen nehezen tudták az oroszok elkerülni a bekerítést 1915-ben: 1941-ben viszont lényegében meg se próbálták elkerülni azt (noha például Kijev alatt simán visszavonulhattak volna, de már a jobb parti Ukrajnában is el lehetett volna kerülni a nagy katasztrófát).
Ha Adolfkának tégla esik a fejére, akkor jönnek mások - de azok a mások másmilyenek lettek volna. Adolfka felnőttkorában vezetőtársai zömmel el voltak szörnyedve folyamatos kockázatvállalásaitól, vagy legalábbis aggodalmaskodtak, legyen szó Mussoliniről, Göringről, Goebbelsről, Blombergről, vagy másokról.
Oroszországban az adott pillanatban nem volt hiány baloldali radikális társadalmi programokban, de a többség nem volt annyira radikális mint a bolsevikok, és a bolsevikok bizony kiiktathatóak lettek volna még 17 elején, sőt késő nyarán is.
1. Ha a vilaghaboru alatt nem lett volna drasztikus embervesztesseg, es nem udorodtak volna bele a jonepek a harcba, elkepzelheto egy tobbfrontos allohaboru.
2. Ha jobban ki lett volna epitve a kozuti halozat, akkor nem a pancelvonatok indulnak rohamos fejlodesnek, hanem a gepesitett hadseregek.
3. Majdhogynem volt alternativaja a vasutak menten zajlo hadmuveleteknek - a vizhalozat. Rengeteg flottilla epult es kerult bevetesre, de... ok is a szen es nyersolaj szallitasoktol fuggtek, ugyanis haboru alatt a vizi szallitas igen jelentosen akadozott.
4. Ha a volt szovetsegesek intenziven beavatkoznak, akkor sikerult volna legmentesen lezarni az orszagot. Ezt nem tettek meg.
Szerintem a páncélvonat az maga "A" vasúti nehézfegyver. ld. a 3. pontomat.
Ami egyébként szerintem is következik a vasút használatából, mint Zichermann Úr írta.
A 2. pontot rajzolás nélkül nehezen tudom elmondani (és paint-tel nem fogok ide rajzolni, meg powerpointozni), de a dolog lényege egy egyenletes sűrűségű háló, ami adott esetben a vasúti hálózatot jelképezi. Ennek a hálónak a szűk keresztmetszete egy pontra irányítva a ponthoz közvetlenül becsatlakozó szálak kapacitása lesz (amiből nem fér oda sok, idő létesíteni, s a pont lassan, de mozog)
Míg a háló által lefedett terület ellátásakor nincs szűk keresztmetszet (egyenletes a kapacitás)
Ezt egy topológiás matematikus biztos szebben tudná elmondani, de majd a Szlovákban rajzolok...
Szerintem az I vhban is a vasútvonalak mentén (azok 50-60 kmes körzetében ) folyt a hadviselés, csak azokon a részeken, ahol háború folyt jellemzően sürü volt a vasúthálózat, valamint a seregeket nem kellett nagy távolságokba gyakran átdobni, ezért nyugodtan le lehetett szedni az ágyukat és kitelepiteni a frontvonalba.
De pl ahol nem volt vasút, pl Mezopotámiában, vagy a Kaukázusban, ott sokkal kevésbe volt jellemző a tömeges intenziv harc.
Egyébként a link szerint 18-19ben még páncélautót is gyártottak, tehát annyira nem állhatott le a termelés Oroszországban.
Ha a hadmuveletek mas forgatokonyv szerint zajlanak es alakulnak, akkor valoszinuleg Oroszorszagban is a pancelvonatok harmadrangu palyafutast futottak volna be.
A pancelvonatok eppen azert lettek donto tenyezo a polgarhaboru soran, mert a hadmuveletek, szallitasok es minden egyeb mozgas a vasutak menten zajlott.
Azt írtam, hogy a tömeg egy részét alkohollal lehetett megnyerni, a forradalmi matrózok meg azért álltak Szmolnij oldalára, mert volt ott kokain dögivel:)
Ne tessék új eseményeket kreálni a ,,forradalom" kapcsán:))))))))
Ehhez csak le kellett volna tartóztatni őket. Ne gondolj itt valami nagy nehézségre, ha agyonlősz pár száz embert augusztusban vagy szeptemberben (ehhez meg elég lett volna pár ezer jól koordinált fegyveres), akkor azok nem okoskodnak októberben.
Szerintem ez totális téveszme - a "Ha Adolfkának fejére esik egy tégla 1905-ben, elmarad a 2. vh." következtetések rokona. Annyiban nem, hogy AZOK nem okoskodnak októberben, akit agyonlőnek szeptemberben. De majd okoskodnak mások. Egy pár milliós ember kitermel + néhány ezer "forradalmi technikust". A vezethető csőcselék megvolt (valahol Zichermann Úr írta, hogy a támadás iránya a kokainraktár volt az Auróra cirkálóról).
2. De ha mégsem: hogy választod ki a MEGFELELŐ néhány százat? A totális állam, aki mindenkit ellenőriz, technikailag lehetetlennek tűnik (pongyolán: a felét kint kell hagyni őrnek).
Egy lehetséges válasz a miértekre: 1. Miért volt elég a raktári anyag: Mert kevesebben harcoltak a polgárháborúban, mint a fronton. Vagy: kisebb és igénytelenebb anyagfelhasználású (mai kifejezéssel: kevésbé "high-tech") volt a polgárháború, mint az 1. vh.
2. Vasúti kapacitás: Egy pontot (vagy vonalszerű valamit) nehezebb ellátni az 1-2 (akár növelt kapacitású - pl. kétvágányú) ütőérrel, mint ugyanazt az anyagot (ua. idő alatt) szétteríteni egy nagy, behálózott területen, amit nem ütőerek támadnak pontszerűen.
Ez kicsit homályos, de talán átmegy.
3. A vasút menti hadműveleteknek a raktárok mellett lehetett az is oka, hogy a szállítóeszköz az vagy vasút, vagy pedig ló/gyalog/lovasszekér volt. Utóbbi értelemszerűen alig vagy sehogy nem képes nagy távolságra nehézfegyvereket juttatni (még az "alig" is csak a fogatolt tüzérség léte miatt van ott).
